Osztály, vigyázz! – 5 dolog, ami hiányzik a biztonságos iskolanyitáshoz
Másodszor is korrigált a miniszterelnök: Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy csak az óvodákat és az alsó tagozatokat nyitják meg április 19-én, a felsősök május 10-én a középiskolásokkal együtt kezdenek. A cikkünk élesítése előtti pillanatban jött a harmadik korrekció: az oktatási államtitkár közölte, hogy végül az alsós gyerekek távolmaradását is igazolhatják a szülők. Tehát a hétfői iskolanyitás valójában opcionális, a kormány visszavonulót fújt. Helyesen. Járványügyi szempontból üdvözlendő a lépés, mert a „laborként” használt országokkal szemben a magyar iskolákba úgy térhetnek vissza a gyerekek, mintha angol mutáns nem is létezne. Pedig az 50–70 százalékkal fertőzőbb, az időseknél a halálesetet 55 százalékkal növelő vírusvariáns fő terjesztői a gyakran tünetmentes gyerekek. Öt pont, amellyel biztonságosabbá lehetne tenni az iskolák nyitását.
1. Idő – az iskolai nyitás teljes elhalasztása
A brit mutáns Hollandiában először Bergschenhoekben, a Rotterdamtól tíz kilométerre fekvő kisvárosban bukkant fel tavaly novemberben. December elején már 40 fertőzöttjük volt, egy 38 éves pedagógust pedig elveszítettek, de még mindig nem sejtették, hogy a brit médiában akkor már egyre gyakrabban szereplő, Kentben felfedezett vírusvariáns áll a háttérben. Amikor aztán a szakemberek megtalálták az első mutáns által megbetegített hollandokat, kiderült, hogy egyikük éppen az ő városkájukban kapta el a fertőzést. Végére akartak járni a dolognak, leteszteltek 1300 embert és végigkutatták a kontaktjaikat. A kutatók nem hittek a szemüknek: a városkában a vírushordozók 80 százalékánál bizonyítható volt a kapcsolat az iskolával, pedig ott kizárólag négy és 12 év közötti gyerekekkel foglalkoznak. Újra kellett írni a koronavírussal kapcsolatos ajánlásokat.
Hasonló eredményre jutottak brit tudósok is, amikor azt vizsgálták, hogyan növeli meg az angol mutáns a fertőzöttek számát. Kiderült, a legnagyobb arányban, 27 százalékban a 9 éven aluliaknál nő meg a pozitívak aránya, majd a 10-19 évesek és a 40-49 esztendősek – a szülők korosztálya – következett. A felismerés után az államok sorra zárták be az iskolákat, hogy megelőzzék a járvány belobbanását.
Ahogy Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a COVIDők nevű Facebook-csatorna videókonferenciáján a napokban fogalmazott: a gyerekek lettek a vírus legfőbb vektorai – vagyis hordozó közege.
Amilyen bátran nyúlt a lezárás eszközéhez tavaly márciusban a magyar kormány, a harmadik hullámnál olyan sokáig kivárt, csak március 8-án tért át az ország az online oktatásra. Most viszont gyorsan akar nyitni, ahhoz képest, hogy az elmúlt hét napban átlagosan napi 5424 új fertőzöttet tartottak nyilván. Magas érték. Az adat a harmadik hullám csúcsán, március 26-án 9253 volt, vagyis most 59 százalékon állunk. Közben egy hónap sem telik el a csúcstól az alsósok becsengetéséig. Az intenzív osztályok még tömve, a hatóságok napi két-háromszáz közötti halálesetet jelentenek.
Nézzük, hogyan oldották ezt meg a nyitást a járványkezelési mintául választott országok. Az Egyesült Királyság éppen akkor csengetett be az iskolákban, amikor mi kicsengettünk, ők két hónap távoktatás után engedték vissza a gyerekeket az iskolapadba. Ott a hétnapos átlagot tekintve 61 243 napi új fertőzöttel január elsején volt a csúcs, március 8-án 5531-es értéknél nyitottak. Két hónap után tehát, amikor már 9 százalékra esett vissza a napi új esetszám a tetőzéshez képest. Az új fertőzések számában van némi hasonlóság a britekkel: a nyitáskor mindkét helyen napi 5-6000 új esetről beszélünk. A dolog szépséghibája: az ő országuk hatszor akkora, mint a miénk. A nyitásnak még így is megvan az ára náluk is: hosszú idő után kis mértékben ismét emelkedni kezdett az esetszám, iskolai járványokat kell elfojtaniuk.
A kilencmilliós Izraelben a január 17-i 8624-es csúcs után másfél hónappal, március másodikán nyitottak újra az iskolák 3664 esetnél, a csúcshoz képest 42 százaléknál – ám 100 lakosra jutó 96 oltásnál. (A statisztika a beadott első és második adagokkal együtt számol, a magyar érték 50 fölött lehet a nyitásnál.)
Későn zártunk tehát, és sietve nyitunk. A kormánynak ellentétes társadalmi elvárásoknak kell megfelelnie. A lakosság nagy részét nem rendítik meg a nemzetközi összehasonlításban is drámaian magas magyar halálozási adatok, a járványkezelést az oltások magas számán keresztül ítélik meg.
A nagyvárosi és értelmiségi szülők – főleg a nagycsaládosok vagy a home office-ban dolgozók részéről viszont jelentős a nyomás, hogy ne kényszerítsék vissza a gyerekeket az iskolába a tanulók és a szülők biztonsága érdekében.
A lakosság másik része elsősorban gazdasági szempontból gondolkodik a nyitásról. A bezárt munkahelyek alkalmazottjai, a kétkezi munkások és azok az értelmiségiek, akik nem tudnak otthonról dolgozni, ennek egzisztenciális terheit nyögik. Az indulatok azért is csapnak magasba a téma körül, mert nem csak a szülők egészsége vagy a család gazdálkodása a tét: az angol mutáns nem veszélytelen a gyerekekre. Ritkán, de ők is lélegeztetőgépre kerülnek, és a koronavírus súlyos állapotot tud létrehozni náluk is.
2. Tünetmentes gyerekek tesztelése
A legtöbb fertőzött gyerek szerencsére nem betegszik meg, észrevétlenül hordozza a vírust – és adja tovább. Az iskolanyitás éppen ezért veszélyes. Zsúfoltak lesznek a buszok, a villamosok, újabb csúcsidők alakulnak ki a boltokban, az egész ország mozgásba lendül. Ha nő a találkozások száma, akkor a vírus újra nagyobb teret kap, új embereket fertőz meg.
Ma már tudjuk, mi ebben az iskola szerepe. Egy amerikai kutatócsoport két minnesotai jégkorongcsapatban játszó fiú fertőzési szálait követve azt tapasztalta, a sport, az iskola és az óvoda – vagyis a maszk nélküli helyszínek – hogyan járulnak hozzá a vírus elterjedéséhez. Több mint 140 fertőzést végignyomozva arra jutottak, hogy a gyerekek leggyakrabban sportolás közben és a tanórák alatt adták át a vírust egymásnak. Húsz sportklub, számos iskolai foglalkozás szolgált víruskeltetőként, majd a járvány átterjedt az egész környékre, mert a gyerekek különböző településekről érkeztek az iskolába, és hazavitték a fertőzést.
Az angol mutáns jelentkezése óta a világ már valamennyire felkészült a védelemre, és a vírus megváltozott tulajdonságaihoz igazodó új szabályokat hoztak. Ám ennek nyomát sem látjuk itthon. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ eljárásrendje november óta nem frissült, mintha nem is létezne brit mutáns. Pedig idő lett volna a felkészülésre, miután itthon január 25-én sikerült először kimutatni ezt a vírusváltozatot.
Igaz, számos iskolában már a novemberi ajánlásokat is teljesíthetetlennek tartották, sok helyen nem bontották az osztályokat, nem tudták megvalósítani a másfél méteres távolságtartást. Nem ritkán még mindig két tanulócsoport használja egyidőben a (jobb esetben) függönnyel elválasztott tornatermet, az oktatás járványvédelmi szempontból legveszélyesebb helyszínét. A szünetben sok helyen nem különítik el a gyerekcsoportokat, és alig hallani jó példát arra, hogy az iskolai menzák tömegjeleneteit megoldották volna, pedig ott a gyerekeket biztosan nem védi maszk. Az állami iskolákban az ajánlások betartása segíthető (például a régi padok helyett egyszemélyes tanulóasztalok beszerzésével, új tanítási helyszínek bevonásával, a csoportbontások anyagi ösztönzésével), ellenőrizhető és kikényszeríthető lett volna. Mindez sok helyen elmaradt, az iskolák jó részében nem tudják garantálni a távolságtartást, amely a kicsiknél a járvány elleni védekezés legfontosabb eleme a maszkviselés mellett.
A harmadik hullám iskolanyitásában a legszembeötlőbb különbség a magyar nyitás és a cikkünkben felsorolt államok között a tünetmentes diákok tesztelése, illetve annak elmaradása. Magyarországon lényegében csak azoktól vesznek mintát – és ezt sem mindig egyszerű elérni –, akiknél megjelennek a vírusfertőzés tünetei. Ám a gyerekeknél ez csak a jéghegy csúcsa. Jó nagy csúcs egyébként, a magyar hatóságnak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) küldött adatai szerint
április 5-én több 15-24 éves igazolt új fertőzött volt Magyarországon, mint nyolcvan év feletti, holott decemberben a „régi vírus” még a legidősebbeket betegítette meg legnagyobb arányban. Magas, még mindig napi több százas mértékű a 15 éven aluliak fertőzöttsége is, és ezek a számok már önmagukban is megkérdőjelezik az iskolák nyithatóságát.
Lehetne persze azzal érvelni a becsengetés mellett, hogy még így is a legfiatalabbak érintettsége a legalacsonyabb. Csak nem érdemes. A kutatók ugyanis azt is megnézték, mennyire változik a kép, ha véletlenszerűen kiválasztott tünetmentes személyeket kezdtek tesztelni. Rögtön átfordul minden: a kilenc évnél fiatalabbak fertőzöttségi rátája magasabb, mint a 20-59 éveseké. A 10-19 évesek közöttieké 50 százalékkal nagyobbnak bizonyult a 20-59 évesekénél. Ez tudja az angol mutáns, ezért kell vele nagyon vigyázni.
Sajnos a tünetmentesek tesztelése kikopott a hazai gyakorlatból a pedagógusok egy-két önkéntes tesztköre után. Holott máshol – a járvány leszálló ágának kivárása mellett – erre alapozzák a nyitást. Ausztria ötmillió tesztet biztosított az iskolakezdésre. Gazdag állam, de az új technológia nem drága, mert a nyálból vett mintavételhez nincs szükség szakképzett egészségügyi személyzetre. A britek ugyancsak tesztcsomagokkal segítik a családokat és a pedagógusokat. Az új trend az öntesztelés, csak a pozitív eseteket erősítik meg PCR-rel. Nem teljesen pontos az eredmény, de a cél így is elérhető: minél gyakrabban megvizsgálni az iskolásokat és a családjukat, mert így tudják védeni a egymást, és az országukat egy újabb járványhullámtól és országos lezárástól.
3. Karantén, karantén, karantén
A magyar kormány nem mérte fel, mekkora tehertétel a családok számára, ha valaki pozitívnak bizonyul. Ha a gyerek tünetmentes fertőzött és ez kiderül, őt, a szüleit, a testvéreit és az osztálytársait is karanténba kell zárni, ami jelentős jövedelemkiesést okoz. Vagy kellene zárni, mert nálunk még tünetes felnőttek sem mindig kérik a tesztelést. Akkor ugyanis a velük egy gyártósoron vagy irodában dolgozókat is karanténba kellene helyezni.
A briteknél 500 fontos segély kérhető erre a célra. A támogatás azért ilyen nagyvonalú, mert az új mutáns miatt sokkal többen kerülhetnek vesztegzár alá, ugyanis az iskolai karanténszabályokat hozzáigazították a sokkal fertőzőbb kórokozó tulajdonságaihoz. Magyarországon továbbra is kétméteres távolságon belül kell 15 percnél többet eltölteni egy fertőzöttel a közeli kontakttá váláshoz, a szigetországban a gyerekeknél egy méteren belül töltött egyetlen perc elég ehhez. Nem hisztéria: alkalmazkodás a vírus megváltozott tulajdonságaihoz.
A magyar járványügy elégtelen működését jelzi, hogy jelenleg a 272 ezer aktív fertőzöttből mindössze 44 ezer van hatósági házikaranténban, simán előfordulhat tehát, hogy tünetes szülőkkel és igazolt fertőzöttekkel (akár a tünetek múltán, de még fertőzőképesen) találkozunk az óvoda- és iskolakapuknál, akik szoros kontaktnak minősülő gyereküket elküldik óvodába, iskolába. Nem véletlen, hogy számos civil mozgalom – elsősorban az értelmiségi, nagyvárosi és színvonalas online oktatást nyújtó iskolákba járó gyerekek szülei – kéri, hogy a kormány ne nyissa még meg az iskolakapukat, mert nem tudja garantálni a jelenlegi járványhelyzetben a gyerekek biztonságát. Még az is kérdéses, hétfőtől a szülők ellenállása miatt minden osztályban el tudják-e indítani a jelenléti oktatást.
Szerencsére a pedagógusokat a leghatékonyabb vakcinával, Pfizerrel oltják, ám olyan későn kezdték, hogy sokuknál még a két hét sem telik el az oltás és a nyitás között.
A halasztás mellett szól ez is, főleg a kicsiknél, akiknél a pedagógus nem tudja tartani a védőtávolságot. Sokat már nem kell várni, mert izraeli kutatások szerint 15 nap után a Pfizer oltása 89 százalék hatékonysággal előzi meg a tünetek kialakulását, ez a hatás 28 nap után 91 százalékra nő. (Az adat még nem a brit mutánsra vonatkozik.) Vagyis ahol megvan a két hét, ott a tanárok valóban védettséget szereznek, azonban a 14 nap leteltéig az oltott pedagógusoknak is ajánlott maszkot viselni. Jó hír, hogy az mRNS elvű oltás nemcsak a megbetegedést előzi meg, de a vírus átadását is. Így az oltott tanárokat, óvodapedagógusokat már nem kell karanténba helyezni, csak a tanulókat. (A gyerekek persze nemcsak tanárokkal találkoznak az iskolákban, hanem portással, iskolatitkárral, -rendőrrel, takarítókkal, konyhás nénikkel is. Több helyről kaptunk olyan információt, hogy körükben jóval alacsonyabb az oltási hajlandóság.)
4. A család oltottsága
Magyarországon az édesanyák átlagosan harmincéves koruk körül szülnek, ebben nem különbözünk jelentősen a nyugat-európai országoktól, így az általános iskolás gyerekek szüleinek többsége 25-49 éves, a gimnazistáké pedig zömmel az inkább az ötvenes korosztályhoz tartozik. Az oltottságuk terén jobban állunk a briteknél, mert a 25-49 éves korosztály 19 százaléka már legalább egy vakcinát megkapott, zömmel az utóbbi hetekben az idősebbek által gyakran elutasított AstraZenecát és Sputnik V-t. (Az AstraZeneca oltóanyagáról a brit adatok alapján tudható, hogy egyetlen beadott adag is jelentősen csökkenti a tünetes fertőzések arányát, a szigetország nagy részt erre alapozta sikeres oltási stratégiáját.) Az ötvenes éveiben járó szülőknek már 40 százaléka megkapta legalább az egyik oltását, ami fontos eleme az iskolai védekezésnek is.
A magyar oltási program azonban olyan egyenetlen, hogy nem ritkán előbb kínálnak vakcinát egészséges 20-21 éveseknek, mint krónikus beteg szüleiknek. Az iskolai nyitás növeli az esetszámot, mert emelkedik a találkozások száma és vele a vírusfertőzéseké is. A Pedagógusok Szakszervezete úgy véli, a kormány döntése éppen a távolságtartással legnehezebben védhető óvodás és alsós korosztályokat teszi ki veszélynek, ezért felemás sikernek tekintik, hogy a kormány legalább a felsősök esetében módosította álláspontját, és május 10-ére tolta ki a határidőt.
Persze lehetne okosan is használni ezt a döntést, mert a felsősök távolmaradása egyben azt is jelenti, hogy az iskolák félig telnek csak meg, így a kicsiknél az üresen maradó termekben csoportbontással lehetne tanítani, így meglenne a tér a megfelelő távolságtartás biztosítására, a kisebb csoportokban pedig könnyebb lenne felzárkóztatni az online oktatás során lemaradó tanulókat. Csakhogy ez a megoldás jelentős többletköltségekkel járna a tanári túlmunka miatt, meg aztán hétfőig már idő sincs rá.
5. Iskolai járványkitörések kezelése
A mutánsvírusnál az iskolai halmozódások állnak a védekezés középpontjában. A múlt év vége óta nálunk is változott a kormányzati szervek magatartása, korábban nem volt egységes az eljárás, a pedagógusok több helyütt arról panaszkodtak, hogy akkor is jelenléti oktatás erőltették, ha a tantestület jelentős része beteg volt. A nyílt kommunikáció azonban elmaradt, ritkán láttuk nyomát a helyi sajtóban, hogy valahol iskolai járvány tört ki, emiatt fokozott óvatosságot kértek a lakosságtól, ingyenes tesztelést ajánlottak az adott településen, hogy minél gyorsabban túl legyenek a veszélyen. Az angol mutánsnál az iskolai járvány nem tankerületi ügy, hanem az egész közösség érintettségét jelző riadó. A magyar járványügy eszköztárából hiányoznak a máshol ilyenkor alkalmazott tömeges tesztek, helyi vesztegzárak, pedig ezekkel a módszerekkel az adott közösség gyorsan túl lehet a fertőzésen, és megakadályozható a vírus terjedése.
A szülők egy része eddig sem bízott az iskolai járványvédelemben – nemcsak nálunk, másutt is előfordul, hogy a gyerekek 20-60 százaléka akkor is otthon marad, ha nyitva vannak az iskolák. Az intézményvezető engedélyezheti a távollétet, erre megvan a felhatalmazásuk a kormánytól – jelentette be ma Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. A tanárok kiadják a feladatokat, amiket otthon dolgozhatnak fel a szülők segítségével a távolmaradó gyerekek, de nem lesz dupla oktatás: jelenléti és online is. A szülő igazolt hiányzásként kérje elismerni a hiányzást, ha a járványhelyzet miatt nem engedi iskolába a gyermekét. Ha a tanuló 250 óránál többet hiányzik a tanév során, akkor év végén osztályozó vizsgát tehet, és így eredményesen zárhatja a félévet.
A társadalom, ahogy a világon mindenütt, nálunk is megosztott, és a nyitáshoz való viszonyt alapvetően határozza meg a szülők egészségi állapota és a járvány miatt elszenvedett anyagi veszteségük.
Az egyik családot nem rázza meg a hosszan tartó bezártság, máshol az iskolazár miatt kiesik az egyik kereset, vagy a szülő éjjel kénytelen dolgozni, mert nappal rohangál az egyik szobában tanuló első osztályos és a másikban levő másodikos között, akiknek a képernyő előtt könnyen elkalandozik a figyelme. Széles tömegek pedig azzal kénytelenek szembesülni, hogy már az alsós tananyagban sem mindig tudnak segíteni a gyereküknek.
A mostani, magas víruskoncentráció mellett elindítani az iskolákat tehát kockázatos lépés, viszont egy egységes május 10-i nyitás esetén a napi fertőzöttség kezelhető szintre csökkenhetne, lenne idő a pedagógusok immunvédelmének kialakítására, a tünetmentesek tömeges tesztelésének megszervezésére, a szülők oltására. Felmérhetnék a tantermek szellőztetési lehetőségét, ahol szükséges, rásegíthetnének HEPA-szűrős légtisztítókkal a védelemre.
A kormány azonban gyors nyitást akar, mert a gazdaság, a vendéglátás újraindítását egyre türelmetlenebbül várják azok, akiknek az egzisztenciájuk került veszélybe a járvány miatt. Mégis hogyan nézne az ki, ha az iskolák zárva maradnának, viszont a szülők a megnyíló teraszokon már a jövő hét közepén szabadon koccintgatnának?
Nyitókép: diákok testhőmérsékletét mérik egy budapesti iskolában 2020. szeptember 28-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
