„A Roszatom kizárva!” – a cseh nagykövet a Prága–Moszkva-viszályról
Mélyponton a cseh–orosz viszony, miután Prága szombaton kiutasított tizennyolc orosz diplomatát, akik szerinte összefüggésbe hozhatók a 2014-es vrběticei lőszerraktár-robbanásokkal. A két ember halálával járó incidensben a Szkripal-ügy után kezdtek gyűlni a bizonyítékok, s kiderült: ugyanaz a két GRU-tiszt áll a robbanás mögött, akik 2018-ban Salisburyben megmérgezték az orosz–brit kettősügynököt. Itt is félmunkát végeztek, a célszemély ugyanis egy bolgár fegyverkereskedő volt, aki állítólag az ukrán hadseregnek és a szír felkelőknek adta volna el a cseh raktárban tárolt muníciót. Bial Tibor, Csehország budapesti nagykövete a Válasz Online-nak magyarázza el, miért hét évvel a történtek után áll a bál Prága és Moszkva között, s hogy köze van-e az időzítésnek a közelgő cseh választásokhoz. A kassai cseh–magyar családból származó diplomata elmondja, miért olyan szívélyes a viszony Orbán Viktor és Andrej Babiš között, s kiderül az is: nincs még rajta a pecsét azon az akvizíción, amellyel a NER többségi tulajdonába kerülne egy nagymúltú cseh katonai repülőgépgyár. Interjú.
– Prága, tavasz. Moszkvai szemmel nem túl jó kombináció.
– Ez a megközelítés még nem jutott eszembe. De találó.
– A Seznam Zprávy cseh hírportál írta meg, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök március vége óta tudhatott a szolgálatok nyomozásának eredményéről. A nemrég még külügyminiszter Tomáš Petříček azt mondta, nem lepték meg a hírek, és furcsa lenne, ha a miniszterelnök-helyettes és egyben belügyminiszter, Jan Hamáček sem tudott volna róla. Miért csak szombaton álltak a nyilvánosság elé?
– A miniszterelnök múlt pénteken kapta meg a hivatalos, bizonyítékokkal alátámasztott teljes jelentést a biztonsági szervektől. Másnap délután találkozott Hamáček bel- és külügyminiszterrel, valamint Miloš Zeman elnökkel, és a bizonyítékok alapján döntöttek a tizennyolc orosz diplomata kiutasításáról. Ők mindannyian az orosz polgári (SZVR) vagy katonai (GRU) hírszerzéshez köthetők.
– Nem igaz tehát az, hogy a legfelső cseh vezetés március vége óta tud az ügy részleteiről?
– Két hete jelentek meg erről az első információk, de a bizonyítékokkal alátámasztott teljes jelentés csak múlt pénteken került a miniszterelnök asztalára.
– Mi tartott ezen hat és fél évig? A robbanások 2014 végén következtek be.
– Mivel az egymást követő robbanások miatt kilométeres távolságban szóródtak szét sokszor még fel nem robbant lőszerek, a terület pirotechnikai megtisztítása is csak tavaly ősszel fejeződött be. Maguk az elkövetők pedig a 2018 márciusában történt salisbury-i Szkripal-mérgezést követően kerültek a hatóságok látókörébe, ezt követte a többéves felderítés. Az elkövető GRU-ügynökök, Alekszandr Miskin és Anatolij Csepiga, orosz papírokkal érkeztek Csehországba, ahol aztán tádzsik és moldáv útlevéllel mozogtak, így jutottak a lőszerraktárba is. A robbantást az ügynökök információink szerint nem Csehországban tervezték, hanem szállítás közben Csehország területén kívül akarták megvalósítani.
– Babiš kormányfő hétfő esti sajtótájékoztatójától sokan valamiféle bizonyítékot vártak, de az egyetlen emlékezetes mondata az volt, hogy Csehország nem tekinti állami terrorizmusnak a történteket.
– A helyzet ettől még példátlan, és eszkalálódni látszik – bízunk benne, hogy csak diplomáciailag.
Azért is kényes ügy, mert Csehország és Oroszország egymásnak kiemelt partnerei, élő baráti szerződéssel.
– Ezért sem lett volna rossz, ha Babiš mond is valami meggyőzőt.
– Erre a felvetésre én sem tudok most többet mondani annál, mint amit a kollégáim Prágában már közöltek: nem véletlen, hogy nem lehetett még nyilvánosságra hozni a részleteket, azoknak ugyanis már a szivárogtatása is dezinformációhoz vezethet. Fontos megjegyeznünk azonban, hogy a teljes jelentés titkos minősítésű dokumentum, ennek feloldásáig a kormányfő sem beszélhet a részletekről a nyilvánosság előtt.
– Az EU külügyi tanácsában hétfőn majdnem egyhangúan kifejezte szolidaritását. Várnak ennél többet a partnerállamoktól?
– Csehország nem fog felszólítani senkit ilyen lépésekre. Kértük a szolidaritást, és ennek keretén belül várjuk, hogy több tagállam is csatlakozik hozzánk.
– Tehát nem tiltakoznak, ha valaki emiatt orosz diplomatát utasít ki.
– Nem.
– „Kormányunk és a pszeudo-ellenzék rájött, hogy a coviddal nem rémítheti a végtelenségig az embereket, emiatt kétségbeesetten keresnek egy másik kitalált madárijesztőt, hogy félelemben tartsák őket. Tudják jól, hogy rémült embereket könnyebb kormányozni. Kérem, fejezzék ezt be!” A mondás Václav Klaus volt cseh államfőtől származik, tegnap került ki az intézete oldalára. Kommentálná Klaus szavait?
– A teljes ügyet minél előbb le kellene zárni. Személyes meggyőződésem, hogy nem figyelemelterelésről van szó. Szeptemberben parlamenti választások lesznek, mindenki eldöntheti, hogy a közelgő kampány vagy a politikai problémamegoldás részének tekinti-e a történteket. Nem szeretném elnök urat kioktatni, de – a cui bono-logika alapján – nem szolgálná Csehország érdekeit egy ilyen ügy fabrikálása.
– Viszont Babiš készül választásra, nem Klaus. Az a Babiš, akinek pártját, az ANO-t éppen március végén előzte meg a népszerűségi versenyben a Kalózpárt, valamint a Polgármesterek és Függetlenek alkotta választási szövetség. Ennél kevesebből is születtek már konteók.
– Mindenkinek joga levonni következtetéseket. Az kétségtelen, hogy a legutolsó felmérések szerint az említett szövetség jobban áll, mint az ANO, de én nagykövetként nem pártokat, hanem a kormányt és az államfőt képviselem.
– Apropó államfő! Miért vár vasárnapig, hogy mondjon valamit az orosz ügyről?
– Közösen döntötték el azt, hogy Csehország kiutasítja az orosz diplomatákat, vagyis a lépéssel az elnök is egyetért.
– Az oroszok válaszul kiutasítottak húsz cseh diplomatát, Prága pedig hétfőn bejelentette, hogy kizárja a Roszatomot a dukovany-i erőmű bővítésére kiírt pályázatból. Hova lehet ezt fokozni?
– A diplomáciában a viszonosság elve működik általában, de mivel a moszkvai cseh nagykövetség nagyjából harmad akkora létszámmal működik, mint a prágai orosz, ezért Moszkva lépése a vártnál erősebb volt, mert bénítólag hatott az ottani követségünk működésére – a nagykövethelyettest is kiutasították, ráadásul feleannyi időt, 24 órát kapott a távozásra. Nem tudom, mi lesz a következő lépés, mert már az eddig történtek is túlmutatnak azon, amit el tudtam képzelni.
– Helytálló az az információ, hogy a 2014-ben felrobbant lőszereket Ukrajnába és Szíriába szállították volna – az oroszok ellen?
– A lőszereket egy bolgár kereskedő számára tárolták. Minden további információ feltevés, hisz az anyag, mint említettem, továbbra is titkos minősítésű.
– Csehország amúgy nem áll rosszul a fegyverexportban: 2019-ben 15,9 milliárd korona (221,3 milliárd forint) értékben adtak el haditechnikát, ez az akkori hadikiadások egynegyedének felel meg. Sok eladnivaló maradt a Varsói Szerződés időszakából, vagy ennyire versenyképes a cseh fegyveripar?
– A cseh hadiipar világszínvonalú. Nemcsak a kézifegyverek, hanem az ipar egyéb területein is.
– Körvonalazódni látszik, hogy a nagymúltú cseh Aero Vodochodyba egy magyarországi, Tombor András-féle cég többségi tulajdonosként lépjen be. A cégnek egy 28 éves egykori MCC-oktató és Mandiner-szerző, Arany Bence az ügyvezetője. Csehországban mit gondolnak erről?
– Ez az akvizíció még nem zárult le. Az Aero Vodochodyban egyelőre nincs magyar tulajdon. Hogy mikor lesz, az teljes mértékben a tulajdonosokon és a vevőn múlik, ugyanis nem állami cégről van szó.
– Pedig hónapok óta a magyar–cseh repülőgépgyárként emlegetik.
– Hibásan. Nincs még rajta a pecsét a magyar tulajdonrészszerzésen, és ameddig nincs rajta, bármi megtörténhet. Csehországnak érdeke, hogy minél több ország legyen stratégiai partnere, de nem tud rákényszeríteni egy magánvállalatot, hogy egy másik, külföldi magánvállalattal társuljon.
– Ha ez mégis megtörténik, ki hiszi azt el Csehországban, hogy Aero Vodochody többségét birtokló céget tényleg egy 28 éves, a katonai repülőgépgyártással korábban nem foglalkozó volt Mandiner-szerző irányítja?
– Nem tudom, ki fogja elhinni, de magam is láttam már olyan üzletembereket, akik nem annak tanultak, mint amiben aztán sikeresek lettek.
– Sok minden predesztinálhatná Arany Bencét a katonai repülőgépgyártásra, de a Mindset Pszichológiai Szaklap elindítása talán nem tartozik ezek közé.
– Ez rajtam kívül áll.
– A cseh-orosz viszony kívülről elég ellentmondásos. Kiutasítanak diplomatákat, központot biztosítanak a Szabad Európa Rádiónak, Borisz Nyemcovról nevezik el a prágai orosz követség előtti teret, eltávolítják Konyev marsall szobrát, közben pedig Zeman elnök felmondja a Kreml narratíváját a Krímről, Kelet-Ukrajnáról vagy a szankciókról. Hogy viszonyul egy cseh Oroszországhoz?
– Más országokban, így például akár Magyarországon nincs meg ez a kettősség?
– 2010-ig azt hittem, nincs.
– Hál’ Istennek túlvagyunk azon az időszakon, amikor minden tömbön belüli országnak ugyanazt kellett gondolnia és cselekednie, így Csehországban is lehetnek nézetkülönbségek Oroszország megítélésében. A diplomaták kiutasításában egyetértés volt. A cseh elnököt pedig a cseh emberek választották meg, akik nyilván tisztában vannak az elnök életútjával.
– Van önnek érdeme abban, hogy Andrej Babiš és Orbán Viktor feltűnően jó viszonyt ápol? Kormányoldalon hajlamosak ezt a V4-ben bimbózó konzervatív reneszánsz egyik jeleként értelmezni, miközben Babiš pártja, az ANO, az EP liberális frakciójához tartozik, a kormányfő pedig a szociáldemokratákkal lépett – a kommunisták külső támogatásával működő – koalícióra.
– Érdemem nincs benne, a barátságuk régebbi annál, mint hogy hallottak volna rólam. Az együttműködésüket nem politikaelméleti szempontból ítélném meg, habár a konzervativizmus és a liberalizmus nem kell, hogy kizárják egymást. Az elmúlt két évben részt vettem néhány beszélgetésükön, ezeken mindig elismeréssel beszéltek egymás teljesítményéről.
Orbán Viktor például Európa legtehetségesebb pénzügyi szakemberének gondolja Andrej Babišt, országaik gazdasági teljesítményét pedig kölcsönösen becsülik.
Nem örülök neki, hogy pont a migráció miatt, de örülök, hogy új lendületet kapott a V4, mivel ennek dimenziója külön is lényeges. Megjegyezve, hogy a visegrádi együttműködés konstruktívabb, ha nem valami ellen, hanem valamiért működik, a két miniszterelnök pedig látja, hogy a régió országainak van még dolga egymással.
– A barátság annyira mély, hogy a már említett Agrofert épülő kiskunfélegyházi napraforgómag-feldolgozója 1,7 milliárdos magyar állami támogatást kap. Mivel győzne meg, hogy jó célra fordítják az adómat?
– Nem az Agrofert az egyetlen külföldi cég Magyarországon, amely állami támogatást kap. A támogatást pedig munkahelyteremtésre kapja. Önnek lehet, hogy marginális, de a kiskunfélegyházi napraforgó-termelőknek biztosan nem az, hogy lesz egy üzem, amely felvásárolja tőlük a terményt.
– Csehország, úgy tűnik, túlvan a koronavírus-járvány nehezén, az 1 millió főre jutó halottak számában Magyarország éppen megelőzi a – Gibraltár utáni – világelsőségben. Mindezt úgy, hogy az átoltottság fele a magyarénak. Mi kellett ehhez?
– Nemcsak az iskolákat, vendéglátóhelyeket és szállodákat zártuk be Magyarországnál jóval korábban, hanem a boltokat is. A hipermarketekben is minden le volt zárva az élelmiszer és egyéb napi használatú termékek részlegeit kivéve. Ennek ellenére pont annak lettünk kárvallottjai, ami korábban az előnyünk volt: az emberek továbbra is aktív életet élnek, járnak a szabadba, több a találkozás. Többször voltunk nehéz helyzetben, köszönet hát Magyarországnak a 160 lélegeztetőgépért, az 500 kórházi ágyért (amiket Magyarország rendelt kórházfejlesztéshez, de – miután Gulyás Gergely ezt 15 perc alatt elintézte – hozzájárult a későbbi szállításhoz, hogy azokat előbb a cseh tábori kórházakban vehessék igénybe), illetve a nemrég felajánlott 40 ezer Pfizer-vakcináért!
– Szükség is lesz rá, Szputnyik ezek után aligha érkezhet.
– Az EU-ban azzal egyelőre csak Magyarország olt, más országok legfeljebb tárgyalnak róla. Számunkra a Szputnyik-kérdésnek nincs most relevanciája.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
