Pfizerre várva: a „vakcinafinnyások” miatt lassult a magyar oltástempó
Az elmúlt napokban Magyarországon jelentősen lelassult, az unióban pedig felgyorsult az oltások beadása. Csak Pfizerből annyi érkezett, mint előző héten az összes gyártmányból. Nálunk legtöbben ezzel oltatnák magukat, de még mindig nincs elég, miközben százezer számra állnak más vakcinák a raktárakban. Még 2,7 millió oltás beadására van szükség a nyájimmunitás eléréséhez. De mit tud kezdeni a kormány az oltásfinnyásokkal, akik nem tartoznak a táborába, taszítja őket a politika, és nagyon is elégedettek a nyugati oltóanyagokkal, így főként „brüsszeli” vakcinát akarnak? Valamit márpedig kezdenie kell, egyébként a magyar oltási csoda véget ér.
Németh András megmakacsolta magát. A 39 éves mérnök eredetileg úgy döntött a családjával, bármilyen oltást elfogadnak. A férfi végig bejárt a munkahelyére, a két gyerekkel a felesége maradt otthon. András tartotta is magát a családi alapelvhez, a húsvétkor neki felajánlott AstraZeneca oltást azonnal kérte. Csakhogy hiába várta, hogy megcsörrenjen a telefonja, megérkezzen a háziorvosa emailje. Nem kapott értesítést. Végül úgy döntött, ő most már Pfizerrel oltatja magát. Mennyi regisztrált lehet még előtte? Legfeljebb félmillió. Mennyi időbe telhet ez heti több mint 300 ezer dózis beérkezésével? Két hétbe. Legfeljebb négybe, ha a második oltásokra félretett adagokat is figyelembe veszi. Megvárja.
A budapesti férfi példája nem egyedi, s valószínűleg emiatt csökkent jelentősen a hazai oltási tempó. A múlt héten olyan történt, amihez hasonló utoljára csak februárban, a nagy vakcinaínség idején: a Válasz Online számításai szerint 52 százalékkal esett vissza egy hét alatt az első oltáshoz jutók száma a megelőző hét naphoz viszonyítva. Április utolsó hetében még 470 ezer első oltást adtak be, egy héttel később csak 224 ezret. Holott korábban hónapokon át – kisebb döccenőkkel – hétről hétre többen kapták meg az első adagot. A „vakcinafinnyások” a legjobbnak hitt oltóanyagot akarják maguknak, ám amíg korábban vegyes volt, mit tartanak annak (a nyugatiak mellett egyesek a kínaira, mások az oroszra esküdtek), most az oltásból még kimaradt fiatalok nagy arányban a Pfizer oltóanyagát akarják. Esetleg még Modernát.
A magyar kormány úgy pörgette négymillióra az oltottak számát, hogy keletről is milliószámra vásárolt oltóanyagot, de még így is lassan haladtak az oltások, ezért a kormányfő végül százezer Pfizer-vakcinát is „bedobott a közösbe”. Az addig főként időseknek, betegeknek és egészségügyieknek tartogatott oltást hirtelen bárki megkaphatta, aki korábban feliratkozott, és hajlandó volt végigállni a sort. Kiszelly Zoltán, a Századvég politológusa megállapította: a fiatalok úgy várakoztak órákat érte, mint az új amerikai telefonokért szoktak. Azt már nehezebb megítélni, hogy a sorban állók tényleg a „globalizáció nyertesei” voltak-e, akik „az ellenzék blöffjének” dőltek be, miszerint a keleti oltásokkal nem lehet majd nyugatra utazni. Esetleg az hatott rájuk, hogy az angliai központú gyógyszermultinak a penicillin tömeggyártása és a férfiak által szedett kék pirulák bevezetése óta nem volt ilyen magas elismertsége, mint napjainkban.
Miközben a magyarországi oltás vélhetően a Pfizerre való várakozás miatt lassult le, a nyugat-európai éppen az mRNS vakcina miatt pörgött fel a 17. naptári héten.
Akkor ugyanis csak Pfizerből annyi érkezett az unióba, mint korábbi hetekben minden oltóanyagból összesen. Egy hét alatt 33 millió adagot lehetett beadni, ennek köszönhetően immár 30 százalék feletti az unióban az első adagot megkapottak aránya. Persze így is sokkal kevesebb, mint Magyarországon, ahol 50 százalék felett járunk, és már a második adaghoz is hozzájutott a felnőtt lakosság 25 százaléka.
Csak látszólagos az ellentmondás aközött, hogy nálunk a Pfizer-mánia lassítja, nyugaton pedig gyorsítja az oltási tempót. Ott ugyanis a finnyásság régebbi keletű: az AstraZeneca iránt a kezdetektől bizalmatlanok. Magyarországon a keleti vakcinákat és az AstraZenecát a súlyos járványhelyzet miatt hosszú ideig elfogadta a lakosság, vagy legalábbis mindig volt olyan fiatalabb réteg, amely megragadta a lehetőséget. A helyzet mára megváltozhatott: hazánkban utoljára február utolsó hetében fordult elő, hogy olyan kevés oltást adtak be, mint a múlt héten, amikor csak 224 ezerrel több új oltott lett. A második adaggal közben azért lendületesen haladtak, 472 ezer embernek adták be. Nem az egészségüggyel van tehát baj, hanem a kifulladó oltási kedvvel. A Magyarországon igen jelentős az oltásbizonytalanok aránya, és minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az esély rá, hogy nem akarja oltatni magát. Egy felmérés szerint a fiatal felnőttek oltási hajlandósága fele az időskének, és amíg a 40 felettieknél javult ez a mutató, a fiatalabbaknál még romlott is.
Ilyen körülmények között hatalmas siker, hogy múlt héten 80 százalékig jutottunk az 70-80 évesek között, és az elmúlt napokban elérte a 70 százalékot a 80 éven felüliek oltottsági aránya. Magasnak tűnik, ám utóbbival csak az európai középmezőny végén helyezkedünk el. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint összesen három hét volt, amikor legnagyobb arányban a legidősebbeket oltottunk – az is hónapokkal ezelőtt. Immár ötödik hete a 25-49 évesek vannak az oltási program fókuszában.
Vagyis amíg a legtöbb uniós állam módszeresen végigoltja a népességét a legidősebbekkel kezdve, Magyarország az összes korosztályból „kicsipegeti” az oltásbarátokat.
Hazánk elsőbbsége jelenleg a 18-49 évesek körén alapszik (akikhez még el sem értek nyugaton), az idősebb korosztályoknál gyengébbek a számaink. Amíg mi 16 évestől elkezdve minden oltásra jelentkezőt napokon belül oltunk, akik nem kerülnek sorra, mint a cikkünk elején említett Németh András, csak azért nem rögtön kapnak oltást, mert ragaszkodnak a leghatásosabb vakcinához. Az unió többi országában más a helyzet: még hetvenesek, hatvanasok is várnak türelemmel.
A végeredmény, hogy mi – remélhetőleg csak átmenetileg – lassulunk. Magyarországon 0,8 százalékponttal nőtt a 17. hétre az első adagot megkapók aránya, az uniós átlag viszont 1,2. Mindez azért lényeges, mert az oltás egyszerre egyéni és közösségi műfaj: hiába kapjuk meg a leghatékonyabb vakcinát, az sem nyújt százszázalékos védelmet. A hatásosságot a nyájimmunitás elérésével lehet javítani – ha körülöttünk mindenki oltott, sokkal kisebb az esélye, hogy egy vírusgazdával találkozunk. Pláne egy szuperterjesztővel, a járványhelyzet mumusával. Az unió ezért szeretne 80 százalékos védettséget elérni a legidősebbek körében, és 70 százalékot a maradéknál. Ehhez képest a lassulás nálunk gyorsan, már a négymilliomodik vakcina után bekövetkezett.
A héten megérkezik a hárommilliomodik Pfizer vakcina, azt szét is kapkodják, a 2,1 millió Sinopharm és 1,8 millió Sputnik V valamint az 1,1 millió AstraZeneca viszont már nehezebben kel el. A kormány bevetette az egyik lehetséges megoldást: most már interneten lehet időpontot kérni, és azonnal beoltják azokat, akik elfogadják az AstraZenecát, a kínai és az orosz vakcinát. A két mRNS oltóanyagra azonban továbbra is várni kell: a héten a Pfizer készítményét főként a 16-18 évesek kapják.
A kabinet emellett – izraeli példát követve – a fokozatos nyitás politikáját hirdette meg. Kezdetben vitte az országot a hév, egyik mérföldkövet a másik után értük el, ám ha lassul a tempó, elvész a lendület. Csak 4,5 millió oltásnál nyitott volna az egészségügy, mégis, már szerdától újra engedik a programozott műtéteket. Nem lehet tovább várni: négyezer alatti kórházi betegnél, négyszáznál kevesebb lélegeztetőgépen levő koronavírus-fertőzöttnél és napi 60-70 ezer szabad tesztkapacitásnál nehéz megmagyarázni, miért állnak a nem életmentő műtétek.
Megjelent az első olyan rendelkezés, amely már nem jutalmazással, nyitással, szabadságfok-növeléssel buzdít oltásra, hanem anyagi hátrányt okoz a vakcinakéslekedők számára.
A szerdától újrainduló egyes tervezett műtéteknél a nem oltottak csak saját költségükre kérhetnek PCR tesztet, és gyorstesztet – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Telexszel. Az oltatlanok tehát mintegy 25-35 ezer forintos többletteherre számíthatnak.
A magyar biztosítási rendszerben egyébként nem példátlan a beteg felelősségtudatára építés, a cukorbetegek számára például az úgynevezett analóg inzulin tb-támogatása felére csökken, ha laboreredményük arra utal, hogy nem tartják be a diétát. Önkéntes oltással kapcsolatban azonban ilyenre még sosem került sor.
Eredetileg május harmadik hétvégéjére (jövő hétre) várták az ötmillió oltottat, és onnantól már lakodalmat is lehetne tartani. Ám ettől még hétszázezer oltásnyira, azaz rettentő messze vagyunk. Az idősebbek után most már a legfiatalabb generációkat kellene rábírni a védekezésre, és ez a réteg sokkal nehezebben győzhető meg. Számukra az oltási reakció nem ritkán több kellemetlenséggel jár, mint maga a fertőzés. Ez a korosztály főként mások védelméért és a védettségi igazolás révén visszaszerezhető szabadságért oltatja magát. Számukra nem feltétlenül megnyugtató, hogy a külügyminiszter olyanokat jelent be, hogy Törökországba és Szerbiába elmehetnek nyaralni. Sokan közülük nyugati egyetemi programokra mennének, ahol öt-tizennégy napi karantén várhat rájuk. (Egyelőre még nem az oltás, hanem a magyar járványhelyzet miatt.)
Oltani éppen lenne mivel: az ECDC-nek küldött adatokból az látszik, hogy jelentős mennyiségű, hétszázezer adag kínai és négyszázezer AstraZeneca van raktáron. A jelenlegi állapot nem példátlan Európában: a hazánkba érkező oltóanyagok 78 százalékos beadási aránya jobb, mint a svédeké (72 százalék) és messze kedvezőbb a bolgárokénál (45 százalék), ahogy jó néhány volt szocialista országénál is. A nem uniós tagállam szerbeknél például olyan kevesen akarják beoltatni magukat, hogy külföldieket is ingyen oltanak bármelyik náluk fellelhető készítménnyel, máskülönben a vakcinák megromlanának.
A következő hónapokban is a Pfizer lehet az oltás motorja – és nem csak nálunk. A mindössze négy oltóanyaggal gazdálkodó többi uniós állam jelentős részében az AstraZenecát csak komoly korlátozásokkal (16 állam) vagy egyáltalán nem (3 állam) adják be, valamivel kedvezőbb a helyzet a Janssen vektorvakcinájával, ennél 6 ország jelentett be életkori korlátot és 2 utasította vissza az alkalmazását. Vagyis lényegében ugyanaz történik, mint nálunk, csak ott a hatóságok rendelik el a korlátozást, nálunk pedig „önkorlátoznak” az emberek, és azzal oltatnak, amiben megbíznak. Ez egyébként nem helyeselhető, hiszen az uniós ügynökség vagy a magyar hatóság az összes oltóanyagot hatékonynak és megbízhatónak találta.
Nekünk van két keleti vakcinánk is, ám ezek gyártói mintha nem mérnék fel, hogy a készítményeiket nem egyedül alkalmazzák egy-egy országban, hanem szinte mindenütt két-három másikkal együtt, emiatt éles verseny is folyik a páciensekért. Nem elég biztonságos és hatásos vakcinát gyártani. Kedvet is kell csinálni hozzá.
A Pfizer ebben egyelőre verhetetlennek látszik: elsőként engedélyeztette a készítményét tavaly decemberben a nyugati gyártók közül. Ügyes szerződést kötött Izraellel, amelyet korlátlan mennyiségben lát el vakcinával, cserébe kizárólagosságot kapott, és ömlenek a tudományos publikációk, amelyek leghatékonyabb marketingeszközök manapság, amikor egy-egy orvosi szakcikk vezető anyaggá válik. A többi vakcinának nincs arca, nem kötődik történet hozzá, míg Karikó Katalin és a Pfizer partnere, a BioNTech német-török tulajdonosai világhírűek lettek. Nem mellékes, hogy eddig még nem találtak gyakori súlyos mellékhatást, és a gyár pontosan és egyre növekvő mennyiségben szállít.
Viszont nem eleget. Még Magyarországon is hiány van belőle, nem is szólva azokról az országokról, ahol a 60 vagy 50 év alattiak oltását lényegében erre alapozzák, mert az AstraZenecát nem adják fiataloknak. A nyugati államoknak sokkal nagyobb tartalékuk van oltásra várókból, mint Magyarországnak, nálunk nagyjából félmilliósra olvadt a még be nem oltott regisztráltak köre. A szűkösség azonban már nem tart sokáig: június végéig Pfizerből még kétmillió adag érkezik. Mit teszünk ennyi oltással? Ha lesz rá jelentkező, akkor felmehet az oltottak száma öt-hat millió körülre, miközben az uniós átoltottsági cél a teljes lakosság 70 százaléka. Oltóanyagunk mindenképpen marad, mert biztonsági okokból a kormány a szükségesnél sokkal többet rendelt. Jól tette: a nyugatiak ráadásul kedvező áron érkeztek, és senki sem tudhatta előre, melyik gyártók járnak majd sikerrel. Nehéz lenne elmagyarázni mindenesetre, hogyan lehet a brüsszeli „elrontott vakcinaprogram” esetleg gyorsabb a miénknél.
A védettségi igazolványra alapozott nyitás pedig olyan gyorsan történt, hogy alig maradt a kormány kezében ütőkártya. Az utolsó nagy lehetőség a kijárási korlátozás megszüntetése, a családi események engedélyezése mellett a táncos, zenés rendezvények, vagyis a partik, fesztiválok újranyitása az oltottak számára. Ám ezt ötmillió főnél helyezték kilátásba, ami egyelőre távolinak tűnik.
Már a jövő hét elejére ezer alá eshet viszont az új fertőzöttek napi száma, és ha minden jól alakul, két-három hét múlva ötszáz alatt lehetünk. Néhány hétnyire vagyunk attól – ha így haladunk –, hogy pusztán a fertőzöttek száma alapján is nyithasson az ország. Innentől pedig az oltóhelyeket közel lehet vinni az emberekhez, mert a járványhelyzet megengedi a közvetlen kampányokat. Mostantól egyre sűrűbb közegben kell haladniuk az oltásszervezőknek, mert már olyanokat kell rávenni a védekezésre, akik önmagukért nem szánnák rá magukat erre, de egy ingyenes koncertre való belépéssel, egy ételkuponnal, jó marketingkampánnyal, amit fiatal hősökre és nem ötven felettiekre alapoznak, talán elérhetőek. Eleinte talán jó ötletnek tűnt, hogy mindezt pártpolitikai mezbe öltöztették, mert bősz brüsszelezés és oltásellenes ellenzékizés a Fidesz táborának egy részét mozgósíthatja. De őket már nem kell még egyszer megszúrni, viszont
a még nem oltottakat erőteljesen taszíthatja a túltolt kampány a kínai vakcina mellett.
Kérdés persze, hogy ha az oltási kampány pusztán járványvédelmi célokat szolgálna, és nem lehetne vele az ellenzéket oltásellenesnek beállítani és azzal támadni, a Fidesz táborát növelni, akkor is érdeke marad-e a kormánypártnak vezető témává tenni a védekezést, vagy a miniszterelnök onnantól megelégedne azzal, hogy minden regisztráltat beoltottak, és továbblépne?
Ejöhet ez a pillanat, de valójában alig vagyunk túl a szükséges oltottak felén. Ha nem sikerül felpörgetni az oltási számokokat, akkor az uniós országok sorra előznek meg minket, és egyre hátrébb csúszunk. Ez persze nem valami sportverseny, ez a szempont nem önmagában fontos. Csak akkor az, ha emiatt a járványból való kilábalás is veszélybe kerül. A harmadik hullám leszálló ágában ugyanis egyre nehezebb lesz elhinni, hogy a védekezés fontos, pedig egy újabb hullámot aligha tudunk elkerülni a lakosság legalább 70 százalékának átoltása nélkül.
Nyitókép: Deák Bettina asszisztens előkészíti a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. május 9-én. (Fotó: MTI/Balázs Attila)
