Fake news Orbán Viktortól: nem igaz, hogy a csúcsgazdagok 80 százaléka baloldali
A 100 leggazdagabb magyar idei kiadványát Orbán Viktor úgy értékelte, hogy a szereplők 80 százaléka még mindig baloldali. Ezzel szemben a valóság az, hogy a százas lajstromból legfeljebb 14 főnek van szoclib múltja vagy ellenzéki jelene – de az ő többségük is betagozódott már a NER-be. Átvilágításunkból kiderül továbbá, hogy a lista bő fele Fidesz-kompatibilis figurákból áll, s közülük húszan a rendszer egyértelmű tartóoszlopai. Lehet, hogy a kormányfő csak utóbbiakat tartja igaz jobboldalinak, mindenki más balos „elhajlónak” számít? Nézzük akkor, kikről is van szó!
A miniszterelnök nemrég tiszteletét tette a kormányszóvivői tájékoztatón, és A 100 leggazdagabb idei kiadványát is kommentálta. Mint mondta, az ilyen összeállításokról csak annyit tud megállapítani, hogy a résztvevők 80 százaléka még mindig baloldali, a cél sokkal inkább az egyensúly lenne, vagyis több jobboldali kellene a gazdaglistákra. „Messze vagyunk még a kívánatos egyensúlytól” – így Orbán Viktor.
A Válasz Online kíváncsi volt, a kormányfő vajon milyen logika mentén juthatott el a 20–80-as arányhoz. Hat kategóriába soroltuk hát a százas lajstrom szereplőit. Az elsőbe kerültek a Nemzeti Együttműködés Rendszerének feltétlen hívei és haszonhúzói. A másodikba a jobbos hatalom ama csúcsragadozói, akik valamiért kipottyantak a bizalmi körből. A harmadikba részben azok az üzletemberek, akik már akkor konzervatívok voltak, amikor a Fidesz még nem, továbbá, akik – a NER másodvonalaként – egyértelműen kötődnek a hatalmi struktúra felsőbb szintjeihez. A negyedik pontban „gyülekeznek” a klasszikus kétkulacsos játékosok, az ötödikben a politikai oldalak mentén beazonosíthatatlan nagyvállalkozók, a hatodikban pedig a baloldaliként elkönyvelhető aktorok.
A részletes eredmény alább böngészhető, elöljáróban csak annyit: szoclib múltúnak vagy ellenzékinek bélyegezhető alakból – bár megfeszültünk – mindössze 14-et találtunk, s közülük többen olyanok, akik már alkut kötöttek a mai rendszerrel. A semlegesek, besorolhatatlanok csoportja 31 főből áll, a kétkulacsosok hárman vannak, a hatalmi központtól némi távolságban lévő jobbosok köre 29 tagot számlál, pikszisből kiesett főbizalmiakból szintén hármat találtunk. És húszan vannak, akik a Fidesz-hatalom legközvetlenebb tartóoszlopaiként, az állami javak becsatornázóiként, Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István- és Orbán Ráhel-kaliberű közreműködőkként írhatók le. (A kormányfő lányát csak azért kevertük ide, mert néhány napja ő is hivatalos üzletasszony: bejegyzett tisztviselő lett a papíron a férje tulajdonában lévő ingatlanos cégcsoport BDPST Koncept Kft. nevű leányvállalatában.)
Amennyiben tehát nem blöffnek gondoljuk, hanem komoly, megfontolt, tényeken alapuló közlésként tekintünk Orbán Viktor gazdaglistás kiszólására, csak arra juthatunk, hogy a kormányfő kizárólag az első kategória tagjait tekinti jobboldalinak. Mindenki mást – köztük Béres Józsefet, Lantos Csabát, Váradi Józsefet – balosként könyvel el a fejében. Ez persze teljes nonszensz, ám jól jelzi: itt csak az lehet igaz jobboldali, aki az ő hatalmi céljaihoz a lehető legközvetlenebbül hajlandó asszisztálni. Ennek fényében már az is érthető, miért állítja rendre a miniszterelnök, hogy a média fele a baloldal kezében van. Miközben a valóság úgy fest, hogy a sajtópiac 50 százaléka teljes kormánypárti kontroll alatt áll, a többi szereplő között pedig vannak baloldaliak és pártfüggetlen konzervatívok is.
⃰
A 100 leggazdagabb magyar
I. A NER tartóoszlopai (20 fő)
Ebbe a körbe soroltuk a kormányfő legszorosabb szövetségesét, Mészáros Lőrincet, valamint a csúcsmilliárdos bejáratott üzleti partnereit: a jachttulajdonos útépítő Szíjj Lászlót, az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport fúziójából létrejött Magyar Bankholdingban, illetve a TV2-ben is meghatározó befolyással rendelkező Vida Józsefet és Gál Miklóst, továbbá a biztosítási és az agrárintegrátori piacon a „felcsúti lobbinak” besegítő Keszthelyi Eriket. Ugyancsak itt kell említenünk a kormányfő vejét, Tiborcz Istvánt, valamint a vele rendre együttműködő West Hungária Bau-főnök Paár Attilát és a Magyar Építő Zrt.-ben társtulajdonos ifj. Szeivolt Istvánt, s nem mellékesen: az általunk a NER új üstökösenként „körberajzolt” Balázs Attilát. Az élcsapat tagja továbbá a Mol Fehérvár futballklub és a Market Építő Zrt. főalakja, Garancsi István, a vele szimbiózisban működő, eredetileg inkább balos bekötésű – a hazai McDonald’s éttermeket is megszerző – Scheer Sándor. Utóbbi rendszeres üzlettársa még a kormánybiztosi stallumot viselő Wáberer György. Szintén a rendszer alapemberei közé tartozik a vagyonkezelő alapítványok ügyében is aktív Mol-vezér, Hernádi Zsolt, a Magyar Hírlappal „önazonos” Széles Gábor, a vagyonát az elhunyt férjétől öröklő Schmidt Mária, az egykori Simicska-műveket NER-kézre juttató Nyerges Zsolt, a Mészáros mellől önállósult Jászai Gellért, a dohánynagykereskedelmi monopóliumon ülő Sánta János, továbbá Matolcsy György jegybankelnök bankügyekben megégő unokatestvére, Szemerey Tamás, illetve a kommunikációs szektor csillaga, a titokzatos B., aki ugyan nem járult hozzá, hogy A 100 leggazdagabb szerkesztői leírják a nevét, de azért nem nehéz kisakkozni, kiről lehet szó.
II. A NER-ből kipottyant csúcsragadozók (3 fő)
Az orbáni politikát 2014–2015-ig pénztárnok-társutasként segítő Simicska Lajost, a takarékszövetkezeti integráció első kulcsfiguráját, a Mathias Corvinus Collegiummal nemrég nagy könyves üzletet kötő Spéder Zoltánt, valamint a TV2 környékéről elvonuló Rákosi Tamást sorolhatjuk ebbe a pontba.
III. Jobboldalra beköthető milliárdosok (29 fő)
Ide régi, közismerten jobboldali üzletembereket, illetve a csúcskategóriás fideszesekhez így-úgy kapcsolódó potentátokat válogattunk. Például az első Orbán-kormány sztrádaépítőjeként és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mai elnökeként jegyzett Nagy Eleket, a gyógyszergyáros Béres Józsefet, a konzervatív üzletembereket tömörítő Széll Kálmán Alapítvány volt elnökét, Lantos Csabát, a Varga Mihály pénzügyminisztert tanácsadóként segítő ipargurut, Felcsuti Zsoltot, a Tiborcz István és „vidékével” gigaüzleteket kötő Jellinek Dánielt, a teherautók díjfizetési rendszerével berobbanó mai Mészáros-partnert, Emőri Gábort, a Malév éléről – a szocialisták által – a Wizz Airbe „kényszerített” Váradi Józsefet, a gázkereskedő MET Csoportot fémjelző Lakatos Benjamint, a Puskás Akadémia fiókcsapatát szponzoráló Soltút fejét, Rencsár Kálmánt, a BMW-beszállító, valamint a részben állami Rába Nyrt. igazgatóságába is beválasztott Majoros Csabát és családját, a fuvarpiacon érdekelt – Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó köreivel is összefüggésbe hozott – Illés Tamást, a somlói pincészetéről ismert, az állami turisztikai támogatásokból jelentőset hasító Kreinbacher Józsefet, a Mészáros Lőrinccel nagy gabonabizniszt bonyolító Kárpáti Lászlót, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnökét, Harsányi Zsoltot, a Kossuth tér átalakításával maradandót alkotó KÉSZ Építő urát, a balatoni szállodabizniszbe is beszálló Varga Mihályt, a Halker Kft.-vel a politika figyelmét felkeltő Gödry Zoltán–Gregorics László párost, illetve a letelepedésikötvény-konstrukción kereső Földvári Gábort. A vidéki Fidesz-barát „bárók” közül ide sorolhatjuk a jászberényi Kasza Lajost, Szatmári Zoltánt és a Pócs János fideszes képviselő rokonszenvét ugyancsak bíró Birgés Tibort, a kisvárdai focicsapatot szponzoráló Bárány Lászlót, a győri Borkai-klubtag Gasztonyi Lászlót és a Gyirmót FC-t birtokló Horváth fivéreket, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei földárverések egyik sikeremberét, Fülöp Gábort, a Tolna megyei agrármilliárdos Varga Józsefet, valamint a nyíregyházi logisztikai és energetikai mágnás Révész Bálintot. A debreceni különítmény tagja pedig a DVSC-t támogató Szabó család, a Kósa Lajos–Habony Árpád-tengelyen is elhelyezhető Herdon István, illetve a Kósát festményen ábrázoltató, az Aranybikát nemrég az MCC-nek átadó Boros József.
IV. Kétkulacsos játékosok (3 fő)
Noha Csányi Sándort – elsősorban a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökeként végzett bizalmi munkája okán – gyakran jobbra sorolják, az OTP-vezér valójában inkább „mindenoldali”. Ma már ritkán emlegetjük, de az első Fidesz-kormány bukását hozó választás előtt Csányi még Medgyessy Péterrel, Kuncze Gáborral és meghatározó szocialista politikusokkal síelt együtt. Szintén az OTP igazgatóságát erősíti az egykor Bajnai Gordonnal mozgó – később Garancsi István üzlettársaként felbukkanó – milliárdos, Nagy György. Utóbbi együtt bizniszel azzal a Kedves Ferenccel is, akit 2009-ben még SZDSZ-közeliként kellett jellemeznünk, ma viszont a Borkai-botrányból ismert Somogyi János partnere – Naggyal együtt – a Somogyi Elektronic Kft.-ben.
V. Politikailag besorolhatatlan üzletemberek (31 fő)
Akadnak olyan gazdasági szereplők, akiket, ha megfeszülünk, akkor sem tudunk besorolni jobbra vagy balra. Ilyen a pornómilliárdos Gattyán György, továbbá ide sorolható Lakatos Péter és Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgatói, az egykor a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-nek dolgozó, de az államról mára levált Kertész Attila és Viktor, a valamikori Demján Sándor-társ Nyúl Sándor, az orvosi műszergyártásban óriási eredményeket elérő Zettwitz Sándor, az ingatlanfejlesztő Nagygyörgy Tibor, a szépségiparban motorozó Jákob Zoltán, az autóalkatrész-kereskedő Zombori Antal, illetve konkurensei, a Bárdi fivérek, az ásványvizes „tévésztár”, Balogh Levente, a gyógyszer- és űrkutatásban működő Darvas Ferenc, a BioTechUSA révén ismert Lévai Ferenc, az agrárvállalkozó Magyar József, a buszgyáros Krankovics István, az állatgyógyászatban utazó Laczay Péter, a Mogyi Kft.-vel világhírűvé vált Kenyeres fivérek, a belga származású, de magyar állampolgárságot szerzett állattenyésztő, Classens Peter, a gépgyártás és a Vasas focicsapata révén hírnevet szerzett Jámbor János, a BMW-beszállítóként jegyzett Sándor József, a telekommunikációs szektort képviselő Tarr János, a perui tiszteletbeli főkonzulként is futó ingatlanfejlesztő, Pálos Titusz, a designer borászatával hasító Szűcs Róbert, a papírkirály Vajda Attila, az Euronics-lánc gazdája, Fazekas Zsolt, az autókereskedő Hovány Márton, a Fornettin túladó Palásti József, az építőanyagiparban érdekelt Tibor Dávid, a vendéglátás-kiszolgálásra szakosodott Matusz Balázs, a Librivel a könyvkereskedelem kulcsszereplőjévé vált Balogh Ákos, valamint a Líra-csoport doyenje, Kolosi Tamás, akit annak idején Németh Miklós és Orbán Viktor tanácsadóként „alkalmazott”.
VI. Múltjuk vagy jelenük alapján baloldaliként elkönyvelhető szereplők (14)
A leggazdagabb baloldali milliárdos Veres Tibor, a Wallis tulajdonosa – aki persze máig élénken bizniszel az állammal vagy a nemzeti bankkal –, ám nála is NER-közelibbé vált az utóbbi évek során Leisztinger Tamás. Ha megpróbáljuk megfejteni, Orbán Viktor kiket tarthat baloldalinak a 100 leggazdagabb listájáról, alighanem ide kell sorolnunk még a Leisztinger mellől kiemelkedett Albrecht Ottót – aki ugyancsak üzletel például az állami Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) –, vagy a téeszelnökből vágóhíd-igazgatóvá és FTC-elnökké avanzsált, majd nemrég a kormányfő török barátjaként ismert Adnan Polattal megállapodó Ináncsy Miklóst. Szintén itt említjük Dunai Györgyöt, aki anno szerepelt a neves álbróker, Kulcsár Attila VIP-listáján – mint az MSZP-közeli Betonút tulajdonosa. Dunait végül felmentették a K&H-perben, EuroAszfalt nevű cége pedig azóta szakmányban nyeri a közbeszerzéseket a Mészáros és Mészáros Kft. konzorciumi partnereként, sőt a felcsúti vállalkozóhoz köthető eszéki focicsapatot is támogatja. Ugyancsak a baloldaliak közé tartozhat a volt szocialista pénztárnok, Puch László barátja, Szabó András, a sajtópápa Bayer József vagy a Juhász Ferenc exminiszter ingatlanügyében emlegetett Füzesi Attila. Ha nagyon muszáj még valakire baloldali vagy balliberális billogot helyezni, szóba jöhet Princz Gábor egykori postabanki helyettese, Antal Ernő, a néhai SZDSZ székházügyeiben közreműködő Virág Attila, esetleg Nyíri Viktor, aki a Medgyessy-érában lett az MFB felügyelőbizottsági tagja. Rajtuk kívül három olyan szereplő akad, akit a kormánysajtó egyértelműen ellenzéki figuraként könyvel el: a Central Médiacsoportot vezető Varga Zoltán, a műtrágyamilliárdos Bige László és a Graphisoft-sikersztori főszereplője, Bojár Gábor.
Összegzésül tehát: Orbán Viktor 80 százalékos állításával ellentétben ma a száz leggazdagabb magyar 14 százaléka tekinthető úgy-ahogy baloldalinak – ám többen közülük is rég összebútoroztak már a Nemzeti Együttműködés Rendszerével.
Nyitókép: A cikket nyitó illusztráción a narancsszínű körben Mészáros Lőrinc, Vida József, Szíjj László, Garancsi István, Tiborcz István és Széles Gábor arcképe szerepel, a pirosban pedig Leisztinger Tamásé és Veres Tiboré (grafika: Vörös Szabolcs)
