Ha oltást akarsz, hazudj! – magyar vakcinaturistát kísértünk el Romániába
A kormányfő pénteken bejelentette, hogy engedélyezik a harmadik oltás beadását a koronavírus ellen. A hírt két csoport várta leginkább: a kínaival oltott, ellenanyagot nem termelő szervezetű idős embereké, és – életkortól függetlenül – azoké, akiknél ugyan hatott az európai engedéllyel nem rendelkező keleti vakcina, de akadályozza őket az unión belüli szabad mozgásban. A kormányfői bejelentés sokuk gondját megoldja, de nem mindenkiét, így várhatóan továbbra is százak utaznak majd Romániába, hogy ott oltassák magukat – a legnagyobb titokban. Az oltott magyar állampolgároknak ugyanis hazudniuk kell a román oltásért – miközben Magyarországnak is több millió fel nem használt vakcinája van. A Válasz Online végigkísért egy ilyen titkolózós küldetést. Riport.
Először akkor érezte, hogy talán mégsem lesz itt minden olyan egyszerű, amikor egy árva lélek nem volt az ártándi határátkelőhely romániai oldalán, Borsnál kialakított oltóponton. Kopogtatott, zörgött az ajtón, semmi. Hiába a nagy dérrel-dúrral bejelentett oltópont, amit az uniós vakcinahiány miatt majd kizárólag az oltásért hazatérő vendégmunkásoknak hoztak létre. A románok nem akarják oltatni magukat.
Kizárólag magyarok kopogtatnak az oltópont ablakán, ők is hiába. Horváth Mihályné, Zsófia, akinek útitársául szegődhetünk, egy azok közül a magyarok közül, akik százszámra érkeznek Romániába oltásért. A budapesti asszony jóval elmúlt már hatvan, amikor Ausztriában élő lánya unszolására elfogadta az orosz vakcinát. Háziorvosa márciusban azt mondta neki, ha ilyen ütemben érkeznek a nyugati oltóanyagok, még szeptemberben sem kerül sorra. A kormány gondosan titkolta, hogy július közepéig egyedül Pfizerből 6,6 millió adagot szállítanak Magyarországra. Nem gondolta, hogy két hét alatt több mint félmillió adag Pfizer ömlik majd be az országba, miközben ennyi idő alatt összesen csak 59 ezer első oltást fogad el a magyar lakosság.
Márciusban a háziorvos azt mondta a nyugdíjas tanárnőnek, hogy a járványhelyzet súlyos, az orosz oltóanyag pedig modern technológiával készül, és magas hatékonysággal véd a koronavírus ellen. Az asszony mégis aggódott, mert férje halála óta egyedül élt, és tudni szerette volna, Nyugaton élő lányát meglátogathatja-e, Ausztria elfogadja-e ezt az oltóanyagot? A veje azt mondta, Putyin tudta nélkül nem nyújthatták volna be a kérelmet az európai gyógyszerügynökséghez (EMA), az orosz vezetőt pedig elég okosnak tartotta ahhoz, hogy ne menjen házhoz egy pofonért. A lánya is azt mondta neki, nyáron már nem kell drága PCR-tesztet végeztetnie, hogy kiutazhasson hozzájuk, biztosan meglesz az orosz oltóanyag európai engedélye.
Nem lett meg.
Azután azt a hírt hallotta, hogy a Szputnyik V csak idén szeptemberben kaphat uniós engedélyt.
Később pedig azt, hogy talán még akkor sem.
Zsófiát egyre jobban idegesítette, hogy nem, vagy csak PCR teszt végeztetésével tud utazni, az osztrákok még a kínai oltóanyagot is elfogadják, de az oroszt nem, mivel a Szputnyiknak nem csak az európai engedélyt, de az Egészségügyi Világszervezetét (WHO) sem sikerült megszerezni.
Zsófia először egy távoli, debreceni rokonáról hallotta, hogy Romániába ment újraoltatni magát. Az ismerősei közül is sokan Sinopharm vakcinát kaptak, és néhányan rosszabbul jártak, mint ő. Zsófia szervezete rendesen termel ellenanyagot, őt csak az utazásban gátolja az orosz oltóanyag, de barátai közül többek laboreredménye azt jelezte: a kínai oltóanyag nem mozgósította az immunrendszerüket.
Sok érintettel ismerkedett meg a Facebookon, ők Aradra utaztak azért, hogy Pfizer oltást kaphassanak. Itthon ugyanis hiába igazolták laboratóriumi eredménnyel, hogy az első két vakcina hatástalan volt, nem oltották újra őket. Horváthné előbb kifaggatta ismerőseit, a barátai által összegyűjtött információkat gondosan kinyomtatta, rendszerezte, azután beült az autójába, és útnak indult. A lányának nem említette a kis kalandját, nem akarta, hogy izguljon érte.
Ártándnál lépte át a határt, azt remélte, hogy itt megkapja a vakcinát, és már indul is hazafelé. Még május végén jelent meg egy hír arról, hogy a románok konténert nyitottak a határon, így akarták megkönnyíteni a Nyugaton dolgozó állampolgáraik dolgát. Az otthon élő románok annyira nem akarták oltatni magukat, hogy a kintiek hozhatták magukkal német, holland, osztrák kollégáikat is, hadd fogyjanak az ampullák. Így sem fogytak.
Románia csak uniós engedéllyel rendelkező vakcinát vásárolt, az ottani vakcinabőséget tehát nem az orbáni furfang alapozta meg, nem a kínai és az orosz oltóanyagért való „portyázás”, hanem a Magyarországon szidott brüsszeli vakcinaunió. Ennek köszönhetően lakosságarányosan a románok (is) ugyanannyi oltóanyagot kaptak, mint a nyugati államok.
Csakhogy oltatni nem nagyon akarják magukat. Ugyanaz zajlott náluk, mint idehaza, de jóval gyorsabban fogyott el a lakosságnak az a része, amely türelmetlenül várta az oltási lehetőséget. Az immunizálással szembeni ellenállásnak komoly hagyományai vannak Romániában. Magyarországon egyetlen történelmi egyházban sem hangzott el oltásellenes üzenet, Romániában viszont a pátriárka szóvivőjének kellett elhatárolódnia azoktól a pópáktól, akik szerint a valódi védelmet nem a vakcina, hanem a szenteltvíz adja.
Az első hónapokban még belföldi oltási turizmus is kialakult a Székelyföldre, mert a székelyek úgy gondolták, elég elszigetelten élnek, és nagyon kis arányban akarták csak oltatni magukat. Így sokan utaztak oda azokról a vidékekről, ahol sorban álltak a vakcináért. Ma már ennek is vége, Horváthné azért lehet vakcinaturista Romániában, mert keleti szomszédunk felnőtt lakosságának nem egészen 30,8 százaléka kapta meg legalább az első oltását.
A 19 milliós lakosú országban már mindössze heti 30 ezer első oltásra van jelentkező, miközben ötmillió adagnál is több várna gazdára.
A Népújság csütörtöki nyomtatott száma szerint Romániában is a főváros a legátoltottabb 40 százalékkal (Magyarországon Budapest, 61 százalékkal), majd Erdély következik 28 százalékkal. Marosvásárhelyen például 34 százalék oltatta be magát, de több Nyárád, illetve Küküllő menti településen a tíz százalékot sem éri el az átoltottsági arány. Magyarországon 68,4 százalékos ez az arány, (lassan az EU átlagára, 66,3 százalékra csúszunk vissza), keleti szomszédunknál más a lépték, náluk csak Bulgária szerepel rosszabbul az egész unióban.
Horváth Zsófia hiába zörgetett tehát a szürke borsi konténer kapuján. Nincs ország, amely fenntart egy teljes oltási stábot, ha náluk csak néhány magyarországi Sinopharm-károsult vagy utazni vágyó szputnyikos akar oltást kapni. A nő visszaült az autóba és megnézte a telefonján a román vakcinainformációs oldalon a Bihar megyei hivatalos oltópontok listáját. Több nagyváradit is talált, és a város csak néhány kilométerre fekszik a határtól.
Még odafelé megállt Debrecenben, mert egy távoli rokonuk már megjárta ezt az utat. A férfit otthon Sinopharmmal oltották, és most várja a második Pfizer oltását Romániában. Zsófia nem akarta elhinni, hogy a románok ingyen oltják azokat a magyarokat is, akik csak magyarországi lakhellyel rendelkeznek, és elég a személyi igazolványt bemutatni, még lakcímkártyát sem kérnek. A rokona azt mondta, a románok nagyon készségesek, egy dologban nem ismernek tréfát: nem szabad megmondani nekik, hogy korábban már kapott oltást.
– Nekem is a háziorvosom javasolta még a tél végén, hogy oltassam magam Sinopharmmal – mesélte neki a rokon. – Márciusban rengeteg volt a koronavírusos körülöttünk, elfogadtam, hogy minden oltás jobb a betegségnél. Hetven éves elmúltam, a fertőzés az én életkoromban már igen gyakran végzetes – mondta a férfi Horváthnénak. A nevét nem írhatjuk le, mert attól tart, ha kiderülne, hogy korábban már kapott vakcinát Magyarországon, nem kaphatná meg a románoktól a második oltást. – Először azért kezdtem el gyanakodni, hogy a kínai oltással nincs minden rendben, mert a világon semmilyen mellékhatást nem okozott. Körülöttem az AstraZenecával vagy Pfizerrel oltottaknak, de még a modernások nagy részének is volt valami tünete. Én még a tűszúrás helyét is alig találtam meg. Gondoltam, majd a második oltás jobban megmutatja magát, de semmi. Persze, lehet, hogy ennek nincs jelentősége, de nem egyedül gyanakodtam, több egykori kollégám is megnézette az ellenanyagszintjét. A második oltás után pontban három héttel én is elmentem egy magánklinikára és laboratóriumi vizsgálatot kértem. Értékelhetetlen lett az eredmény, gyakorlatilag nem volt neutralizáló antitest a véremben.
A férfi Erdélyből származik, sok a rokona él kint, ők mondták meg neki, hogyan lehet Romániában oltást kérni.
– Ingyen adják, nem kérnek semmilyen papírt, csak személyi igazolványt, és nem is kell egy nagyvárosig utazni, elég a szomszéd faluba átmenni a határ túloldalán. Kopogtassak be a rendelőbe, és mondjam el őszintén, amit a háziorvosom mondott: annyira nincs ellenanyag a szervezetemben, mintha nem is kaptam volna oltást. Szóval, én nem harmadik adagot kérek, hanem lényegében újra elsőt, de azt itt Magyarországon nem adják be. Szót fogadtam a rokonoknak, átmentem Székelyhídra, ez az első falu Létavértes után a román oldalon. A magyar asszisztensnő szépen mindent lefordított a román doktornak. Ám más volt a reakció, mint amit vártam. Rögtön telefonálni kezdtek, előbb Nagyváradot hívták, azután egyre följebb telefonáltak. A végén még Bukarestet is felhívták, jegyzőkönyvet vettek fel, és azt mondták, kiadták nekik, hogy a Sinopharmmal oltott magyarországiak nem kaphatnak román vakcinát. Ha nem vagyok ilyen kis golyhó, hogy őszintén elmondom, miért jöttem, rögtön beoltottak volna.
Ám a férfi ebből nem azt a következtetést vonta le, hogy a kínai oltással kapcsolatban kevés a tudományos publikáció, és egyelőre csak politikusi nyilatkozatok szintjén tudjuk, hogy Szerbiában vagy az Egyesült Arab Emirátusban Pfizert adnak harmadik oltásként a kínaira. Az oltás hasznos dolog, de mindig lehetnek nem kívánt mellékhatások, nem lehet csak úgy össze-vissza oltogatni. Zsófia rokona úgy gondolta, van itt másfajta rizikó is, a delta variáns terjedésével egyre nő a kockázat, és a megoldás az, hogy el kell titkolni az oltás tényét. Azt tanácsolta Horváthnénak is, nem szabad megmondani a románoknak, hogy Magyarországon már megkapták a vakcinát.
A férfi nem hazatért tehát, hanem felhívta a romániai orvosi rendelőben titokban a zsebébe dugott telefonszámot, és átment az egyik következő magyar faluba, ott azt füllentette: még nem oltották be koronavírus ellen, de nagyon szeretne Pfizert kapni. Valószínűleg nem először találkoztak ilyen kéréssel, mert nem firtatták, miért nem otthon adatja be magának. Ebben a községben is román volt az orvos és magyar az asszisztens. Felírták az adatait egy kockás füzetbe, és azt mondták, majd értesítik, ha összegyűlik elég ember. Néhány napra volt szükségük, hogy a hatadagos ampullára megtalálják a másik öt jelentkezőt.
– Egy hét múlva hívtak, és miután megérkeztem, még öt perc sem telt el, már bennem volt a tű – mesélte Zsófiának a férfi.
Két héttel az oltás után megint elment vérvételre, és most egészen más laboreredményt kapott. A vérében máris gazdagon volt ellenanyag.
Viszont a gyógyítás bizalmon kell alapuljon. A férfi magyar egészségügyi kartonján azután is az fog szerepelni, hogy őt kínaival oltották kétszer, a Pfizernek nem lesz nyoma. Az csak a román egészségügyi adatbázisban szerepel, és nemcsak az övén, hanem több száz Romániában újraoltott magyarnál.
Az egész romániai vakcinaturizmus ugyanis titkolózáson és végső soron hazugságon alapul.
A férfi azt mondta a rokonának, neki csak egy élete van, jó néhány hétig várt, hogy a magyar állam oldja meg a kínai oltással kapcsolatos gondokat. Most végre megszületett a döntés, hogy egy oltást itthon is kaphat, és majd megbeszéli a háziorvosával, hogy visszamenjen-e a románokhoz a második adag Pfizerért, vagy Debrecenben adják be neki úgy, mintha ez nem a negyedik, hanem csak a harmadik oltása lenne. Van még néhány hete a második oltásig, van ideje eldönteni.
Zsófia múlt szerdán még semmit sem tudott a kormány bejelentéséről, amikor megérkezett a második romániai oltóponthoz. Egy középiskolában alakították ki az oltóhelyet, a nyilak a tornacsarnok felé mutattak, a kapu nyitva volt, csak éppen oltásnak, orvosoknak, nővéreknek nem találta nyomát sem. Még a portásfülke is üres volt. Kifelé vette észre, hogy egy román nyelvű felirat szerint a szomszéd utca felől van a bejárat. Gyalog ment át a rekkenő hőségben, és közben kezdte bánni, hogy egyáltalán útnak indult. Főleg, amikor hiába látta meg messziről az oltópont feliratot, ez kapu is zárva volt. Ez az oltópont sem működhetett már hetek óta.
Kezdett elkeseredni. Lehet, hogy mégis Aradra kellett volna mennie? Egy másik ismerőse, aki Sinopharmmal oltatta magát, ezt javasolta, de Kovács Imrénét, Ilonát a fiai szállították, nem egyedül bolyongott egy idegen városban.
– Három fiam van – mesélte még otthon az asszony. – Egyikük pánikbeteg, rettentően aggódott értem, ő kérte: mindegy melyik vakcinát, de azonnal fogadjam el. Főleg, amikor azt mondták, ha nemet mondok a kínaira, akkor a sor végére kerülök. Március elsején oltottak. Amikor a második adagot is megkaptam, már egyre több helyről lehetett hallani, hogy az időseknél gyakran nem alakul ki immunválasz a kínai oltásra. Először „csíkos tesztet” végeztünk – így nevezi a gyorstesztet –, az nem mutatott semmit, azután sorban kaptam az ajándék laborvizsgáltokat a fiaimtól. Az elsőnél nézem a leletet: nulla ellenanyag. Elmentünk egy komolyabb vizsgálatra, semmi. Végül még az úgynevezett T-sejtes immunitást is megnézettük, de az is azt mutatta, hogy nem hatott az oltás. A háziorvosom azt mondta, én vagyok az egyetlen ilyen betege, és úgy kell viselkednem, mintha nem oltottak volna be.
Ilona ekkor csatlakozott a „Sinopharm-vakcinával oltottak negatív laboratóriumi eredményekkel” elnevezésű Facebook-csoporthoz. Petíciót fogalmaztak, hátha együtt el tudják érni, hogy újraoltsák őket Magyarországon. Sokáig úgy látszott, hiába szerezték meg több akadémikus és egy sor immunológus, virológus támogató nyilatkozatát, a kormány több alkalommal kijelentette, nem oltják újra őket. Pénteken viszont megtört a jég, a kormányfő azt mondta, jöhet a harmadik oltás. Ez valóban sokukon segít, mert sokezer tagjuk közül jó néhány szervezetében azért kialakult egy minimális ellenanyagmennyiség. Nekik – valószínűleg – elég a harmadik oltás. Ám akiknek egyáltalán nincs ellenanyag a szervezetükben, azoknak nem harmadik, megerősítő oltás kell, hiszen nincs mit megerősíteni. Nekik két új oltásra lenne szükségük. Persze a megerősítő oltást nem nekik találták ki, a fő célja az, hogy elsősorban az idős embereknél fél évvel a vakcina beadása után már gyengülhet az immunvédelem, főleg az új variánsokkal szemben.
A nyugdíjas könyvelő fiai túrták ki a romániai lehetőséget. Tóth Csaba, Arad megye magyar prefektusa nyilatkozta, hogy a nagylaki határátkelőhelyen oltópontot alakítanak ki. Ilona lehetett az egyik első magyar, aki útnak indult. Négy órát kellett várni a határon, akkora volt a forgalom és hiába igyekeztek, hogy este nyolcig odaérjenek (magyar idő szerint hét óráig), már csak második oltásra félretett Pfizerek voltak. Másnap kellett visszamenniük. Nem volt egyszerű szállást találniuk, de az asszony meghatódva mesélte Zsófiának, hogy a román emberek milyen kedvesek, készségesek voltak.
– A fiaim kerestek egy szállodát, kinyitották nekünk, mi voltunk az egyetlen vendégek. Másnap reggel nyolckor visszamentünk az oltópontra és beadták a Pfizert. Csak annyit kérdeztek, négy héten belül kaptam-e oltást. Nem kaptam, nem kellett hazudnom. Kérhettem volna más oltóanyagot is, hallottam, hogy a fiatalabb magyarok, akik átmennek Romániába és újraoltatják magukat, inkább Johnson@Johnson vakcinát kérnek, mert az egyetlen adagból áll, nem kell néhány hét múlva visszamenni az ismétlő oltásra, és ugyanúgy van nyugati engedélye.
Horváthné pont erre vágyott, hogy megnyíljanak előtte a kapuk, de a nagyváradi fémajtón hiába zörgetett, nem nyitotta ki senki. Már attól félt, talán az egész városban nem tartanak nyitva egyetlen oltópontot sem. Végül arra jutott, hogy a kétszázezres megyeszékhelyen nem össze-vissza kell kóvályognia a kisebb oltópontok címei között, hanem egy központi helyet kell keresnie. Így indult meg az Emanuil Gojdu tér felé, a nagy ortodox templom irányába. Jól gondolkodott, jó néhány kék konténerből összeállított komoly centrumot látott, mozgást azonban semmit. Egy ember sem jött se ki, se be, amíg leparkolt az autójával.
Az ajtó nyitva volt, az oltóponton legalább hat-nyolc tagú személyzet várta az embereket. Mindenki őt nézte, ő volt az egyetlen oltásra jelentkező. Angolul köszönt, és a bejárat mellett ülő fiatal nő is angolul kérdezte meg, honnan érkezett. Az asszisztens arca meg sem rezdült, amikor meghallotta, hogy Budapestről jött ideáig, mintha azt mondta volna, a szomszéd utcából ugrott át.
De nem, ő háromszáz kilométert vezetett, egy olyan városból elindulva, ahol egyébként hetek óta ugyanúgy lasszóval kell fogni az oltásra jelentkezőket, ahogy itt. A tanárnő többekkel beszélt, akik már megjárták romániai utat, de még mindig hihetetlennek tartotta, hogy előzetesen semmilyen honlapon nem kell regisztrálni, és ingyen beoltják egy vadidegen országban.
Már otthon kinyomtatta és ki is töltötte a román nyelvű kérdőívet, ami hasonló kérdéseket tartalmazott, mint amit annak idején itthon kapott. Az egyik így szólt, kapott-e oltást az elmúlt hetekben. Jó szívvel ikszelte be, hogy nem, hiszen három hónappal korábban adták be neki a második Szputnyikot. Most nem fogadták el ezt az űrlapot, elé toltak egy újabb változatot, egy magyarul beszélő férfi pedig a kezébe nyomta a magyar fordítást is.
Az összes pont egyezett a régivel, egy kivétellel: ezen az a kérdés szerepelt, kapott-e valaha koronavírus elleni védőoltást. Az asszony látta a szemeken, tudják, hogy hazudni fog. Nyelt egyet, és beikszelte, hogy még sosem. Nem kérdezték, akkor miért nem a zuglói szakrendelőbe ugrott át az oltásért. Inkább ő kérdezte meg a férfit, sok magyar érkezik-e ide oltatni magát. Sok, de az ápoló azt felelte, nem tudja az okát. Lefordította a kérdést az angolul beszélő adminisztrátornak is, a hölgy is azt mondta, igen, jönnek a magyarok, de ő sem tudja, miért.
A Magyar Hang kérdésére a bukaresti operatív törzs azt közölte,
július elejéig 715 magyar állampolgárságú személy kapott oltást, zömében Pfizer vakcinát és folyamatosan érkeznek.
Legtöbbjük persze Sinopharmmal oltott magyar, aki tart a delta variánstól. Nem alaptalanul: most már Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter is negyedik hullámról beszél. Az új vírusvariáns a magyarnál sokkal jobban átoltott országokban – mint Nagy-Britannia és Izrael – is új járványhullámot tudott elindítani.
Éppen itt volt az ideje, hogy a magyar kormány is lépjen, a hatvan éven felüli Sinopharmmal oltott, de ellenanyagot nem tartalmazó vérűek a különböző felmérések szerint 18-33 százalékot tehetnek ki, vagyis egy negyedik hullámnál legalább tízezerszámra lehetnek. Ők most végre hozzájutnak egy időseknél is hatékony vakcinához, például a Pfizerhez. A nehézséget az adja, hogy a brit tapasztalatok szerint az indiai mutáns ellen egy oltás nem elég. Mások pedig amiatt aggodalmaskodnak, mert az első nyilatkozatok szerint a Pfizerrel vagy Modernával oltottak emlékeztető oltása nem lehet ugyanolyan.
Magyarországon július első hetében nőtt először az új fertőzések száma az előző hét naphoz képest, 25 százalékkal. Az elmúlt héten ismét emelkedett ez az érték, ezúttal 17 százalékkal. Nem az esetszámok ijesztőek (országosan 325 új koronavírusos egy hét alatt még mindig nagyon alacsony szám), hanem a trend. Az Egyesült Államokban – ahol az új fertőzöttek 70 százalékánál mutatják ki az Indiában felfedezett mutánst – már az oltatlanok járványáról beszélnek. Az Egyesült Királyságban júniusra napi háromezer új esettel fordultak rá, szombaton már 54 ezernél tartottak. A halálos áldozatok száma is folyamatosan emelkedik, de a második hullámnál jóval alacsonyabbak a mostani értékek, jelenleg napi 40-50 között tartanak.
Így félő, sokaknak marad továbbra is a nagyváradi oltópont, ahol a magyarul beszélő férfi odakísérte Zsófiát a vakcinaválasztó pulthoz. Ott aztán megkérdezték: Johnson&Johnson vagy Pfizer oltást kér-e, majd felírták az emailcímét. Még azon sem csodálkoztak, miért két újságíró kíséri az asszonyt. Annyit jegyeztek meg: csak olyan fotót készíthetünk, amelyen nem látszik a személyzet arca, mivel nem kértünk előzetesen engedélyt.
Egy magyar doktornő megkérdezte a nőt, melyik karjába kéri az oltást. Pont oda kérte, ahova korábban a Szputnyikot. A szúrás után 15 percig kellett várakoznia, majd kapott a bukaresti egészségügyi minisztérium fejlécével ellátott román és angol nyelvű igazolást arról, hogy megkapta az oltást. Örült neki, hogy nem kell lefordíttatnia angolra, csak bemutatja az osztrák határon és megy a lányához. A román hölgy azt mondta neki, ez még nem a végső dokumentum, emailben kapja majd meg az uniós oltási igazolást.
Még a kocsiból felhívta Ilonát. Nem akarta elhinni, hogy uniós igazolása is lesz.
– Először én is azt hittem, talán valami hibás szériát adtak be nekem a vakcinából, vagy magyarként mégsem kaphatom meg a második adagot, de semmi ilyen nem történt, a levélben egy adatlap volt, amit ki kellett töltenem, és kaptam egy linket egy ugyanolyan uniós oltási igazolásról, amit itthon is kiállítanak – mondta neki Ilona. – Most van egy magyar uniós igazolásom, amin az áll, hogy Sinopharmmal vagyok beoltva, és egy román, amely szerint Pfizerrel.
Englohner Beáta, a hatezer „Sinopharm-károsultat” tömörítő, „Sinopharm vakcinával oltottak negatív laboratóriumi eredményekkel” nevű Facebook-csoport alapítója még vasárnap este is a pénteki kormányfői bejelentés hatása alatt áll.
– Kicsit aggódtunk, hogy esetleg egy harmadik Sinopharmot ajánlanak, de Kásler Miklós miniszter azóta bejelentette, hogy a kínaival oltottak mRNS vakcinát, vagyis Pfizert vagy Modernát kaphatnak. Nagyon örülünk, fontos eredménynek tartjuk – mondta lapunknak Englohner Beáta. – Ez megoldást jelent azoknak, akiknek ugyan alacsony az ellenanyag szintjük, de valamilyen szintű immunvédelem azért kialakult náluk. Azóta több virológussal is egyeztettünk, ők azt mondták, azoknak a csoporttagjainknak, akiknél egyáltalán nem mérhető ellenanyag, a harmadik, emlékeztető oltás nem lesz elég, nekik negyedik oltás is kellene. Boldogok vagyunk az eddigi eredménytől, de vajon merjük máris kérni a negyedik oltást? – kérdezi Englohner Beáta.
Kénytelenek lesznek, a titkolózáson és hazugságon alapuló romániai vakcinaturizmus ugyanis máshogy aligha állítható meg. Márpedig miért kellene füllenteniük magyar állampolgároknak egy román oltásért, amikor Magyarországnak is több millió fel nem használt vakcinája van?
Nyitókép: Egészségügyi dolgozó ad be koronavírus elleni oltást egy nagyváradi vakcinaközpontban 2021. július 12-én (fotó: Vörös Szabolcs / Válasz Online)
