Távgyógyítás, házilabor, adatláz: így profitálhat a járványból az egészségügy
A COVID-19 világszerte nagy terhet rakott az ellátórendszerre, ugyanakkor óriási lökést adott az egészségügy digitalizációjának. Sokan most jelentkeztek be először távkonzultációra, váltottak ki e-receptet, végeztek el magukon otthoni teszteket. Ezekből a trendekből rengeteg adat keletkezik, ami új dimenziókat nyit meg a kutatásban, és a mesterséges intelligencia fejlődését is fűti. Az egészségügy digitalizációjában óriási gazdasági potenciál is rejlik, és ebből ígéretes magyar vállalkozások is próbálják kivenni a részüket.
A Vodafone elkötelezett a színes, változatos tartalmak iránt, ezért segít nekünk abban, hogy mindenki, mindig és mindenütt elérje a Válasz Online-t.
vodafone.hu
Túlzsúfolt COVID-osztályok, túlterhelt személyzet, olykor kilátástalan küzdelem és frusztrált páciensek – az egészségügyi dolgozókra és intézményekre számos országban rendkívüli terhet rótt az elmúlt másfél év. A járvány ugyanakkor olyan változásokat is elindított, amelyekből hosszú távon profitálhat az ágazat. Ilyen a felgyorsult vakcinafejlesztés, vagy épp a járványokon túl számos más területen, például a rákgyógyításban is ígéretes hírvivő RNS technológia sikere.
A legnagyobb változás azonban az egészségügy digitalizációjában történt. A legtöbb technológia már a járvány előtt is rendelkezésre állt, a főbb trendek évek óta látszódtak. A 2021 és 2027 közötti helyreállítási tervben az Európai Unió is prioritásként kezeli az egészségügy digitalizációját. Viszont a COVID jelentősen felgyorsította, egyes területeken pedig elengedhetetlenné tette az újítások gyorsabb adaptációját. Az alábbiakban öt területen vesszük számba, hogyan.
1. Kevesebb felesleges orvos–beteg találkozás
Tavaly tavasszal, a lezárások első hulláma alatt új helyzettel szembesültek az orvosok és a betegek: számos szakmában lehetetlenné vált a személyes találkozás. Noha a távkonzultáció lehetősége már korábban is elérhető volt, sok beteg idegenkedett tőle, és ragaszkodott az orvossal való találkozáshoz. Máskor az orvosok tartózkodtak például az elektronikus receptfelírástól, noha Magyarországon az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) erre már évek óta lehetőséget adott volna.
Az elmúlt másfél évben viszont általános gyakorlattá vált, hogy telefonos konzultáció után felírják a virtuális receptet, amit aztán a páciens TAJ-száma bemondásával vált ki. Sokan az EESZT-vel magával is csak a COVID alatt, az oltási regisztráció vagy a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés során találkoztak először, és kezdték el rendszeresen használni más célra is, például leleteik, zárójelentéseik böngészésére.
A telefon a távkonzultációnak csak a legkezdetlegesebb formája. A magyar magánegészségügyben a cégek 55 százaléka már a járvány előtt is kínált távkonzultációs lehetőséget valamilyen videókonferencia-platformon. Az Egyesült Államokban 2020 februárja és áprilisa között átmenetileg 78-szorosára nőtt a távkonzultációk száma, de hosszú távon is 38-szoros szinten stabilizálódott a járvány előtti szinthez képest.
Amerikában ma már az orvos-beteg találkozások 13–17 százaléka virtuálisan zajlik.
Megjelentek a piacon az innovatív távkonzultációs szolgáltatások is, amelyek nem egy-egy szolgáltóhoz köthetők. Magyarországon ilyen a DokiApp nevű platform, ahol panasz esetén 20–30 perc várakozás után videócsetelhetünk a céggel szerződött szakorvosokkal, pszichológusokkal, vagyis éjjel-nappal várakozás és sorban állás nélkül fordulhatunk szakemberhez panaszainkkal. A háziorvosi ellátást is tehermentesíthető app tavaly megnyerte a társadalmi célú projekteket felkaroló Vodafone Digitális Díj fődíját és Magyar Marketing Szövetség Év Applikációja 2020 díjat is.
2. Laborvizsgálatok otthon
Az elmúlt évtizedben egyre-másra jelentek meg a piacon az „okos” diagnosztikai eszközök, amelyekhez gyakran okostelefonos csatlakozási lehetőség és felhasználóbarát applikáció is társul. Van már bluetoothos pulzoximéter, vérnyomásmérő, vércukormérő, sőt EKG, fonendoszkóp és spirométer is. Vannak a koleszterinszintet vagy akár a húgysavszintet mérő otthoni tesztek is. A járvány azonban új lökést adott az otthoni diagnosztikának azzal, hogy a lakosság először kezdte tömegesen és rendszeresen tesztelni magát – először koronavírusra, majd újabban ellenanyagra.
A következő években várhatóan még jobban elterjednek azok az eszközök, amelyekből anélkül juthatnak az orvosok hasznos információhoz, hogy a betegnek el kellene hagynia az otthonát. Vagyis a személyes konzultáció mellett a laborvizsgálatok egy része is feleslegessé válhat. És várhatóan egyre fejlettebb eszközök is a piacra kerülnek, amelyek olyan biológiai paraméterekről adnak adatokat, amelyeket vizsgálata korábban csak klinikai környezetben volt lehetséges. Van már például olyan, éjjeliszekrényre elhelyezhető radaros kütyü, amely a légzés éjjeli vizsgálatával segít az alvási apnoe és más légzési rendellenességek diagnosztikájában.
Magyarországon is több izgalmas fejlesztés folyik. A kismamáknak szánt Pregna Scan például egy ujjra csíptethető diagnosztikai eszközből és egy applikációból áll, amellyel rendszeres otthoni mérések végezhetők el a terhesség alatt, így időben felismerhetők az esetleges kóros folyamatok. Egy másik példa a Babyndex, amely egy nyáltesztelő eszköz és egy okostelefonos app kombinációja, és a szárított nyálmintákban a termékenységet mutató kristályok révén jelzi a reménybeli anyák, hogy az ovulációs fázisban jár.
3. Távoli monitorozás és ellátás
Az elmúlt években sok olyan eszköz került a piacra vagy áll feljesztés alatt, amely a konzultáció és a diagnosztika után az ellátást is távolivá teszi. Olyan eszközök ezek, amelyek életjeleket, adatokat, életmódbeli tényezőket mérnek és továbbítanank ez egészségügyi személyzet felé, sőt akár terápiás célt is szolgálnak. Egy francia cég például olyan okos talpbetétet és hozzá tartozó szoftvert fejleszt, amely a testtartás elemzésével tesz javaslatokat mozgásjavítás vagy rehabilitáció céljából.
A magyar alapítású DiabTrend egy olyan, cukorbetegek számára készült okos naplózó alkalmazást dobott a piacra, amely az elfogyasztott ételek képének elemzésével és mozgásadatok figyelésével felügyeli a vércukorszintet. A szintén magyar PhoenixOrthosis csapata pedig az agyvérzés túlélőinek igyekszik könnyebbé tenni a rehabilitációt egy olyan kézre helyezhető eszközzel, amely a hiányzó kéznyitási funkciók részleges helyreállítását segíti otthoni környezetben.
A COVID ezen a területen is katalizátor hatással bírt. A néhány hete a Vodafone Digitális Díj egészségügyi kategóriáját megnyerő Entremo egy távoli betegmonitorozó karkötőt fejlesztett ki, amely pulzust, testhőmérsékletet, légzési frekvenciát és oxigénszaturációt mér és továbbít valós időben. Ezt azonban nem elsősorban otthoni, hanem kórházi felhasználásra szánják. A tesztelése során már élesben is segítséget jelentett a járványhullámok során a kórházakban, mivel tehermentesítette azokat a nővéreket, akiknek csak napi egy-két alkalommal lett volna idejük a mérésekre.
| Távműtétek: az 5G új dimenziója A távolról, robotkarokkal végzett műtétek régóta mozgatják a jövőkutatók fantáziáját. Mostanáig azonban komoly aggálynak bizonyult, hogy az ilyen operációk során a nem megfelelő internetkapcsolat életveszélyt hordozhat. A robotkarok irányítása során az orvosnak azonnali, pontos visszajelzésre van szüksége a kesztyűjén, és ezzel tökéletes szinkronban a hálózatnak nagy felbontású élő képet kell továbbítania. A rendkívül alacsony, akár 1-2 milliszekundumos késleltetést és gigabites sávszélességet biztosító 5G-s hálózatok mindkét problémát megoldják. Az 5G-vel ráadásul dedikált hálózati kapacitás biztosítható egy-egy egészségügyi intézmény vagy feladat számára. |
A távkonzultáció, a távdiagnosztika, a távmegfigyelés és a távterápia együttes elnevezése a távgyógyítás, vagyis távmedicina. A Vodafone és a Deloitte kutatása alapján a telemedicina igénybevételének mindössze 5%-os növekedés 3,7%-kal csökkentené a betegellátás költségeit, 1,7%-kal növelhetné az egészséges évek számát, és 3,6%-kal csökkenthetné a halálozási rátát az Európai Unióban.
4. Big data: versenyfutás az új olajért
Az új eszközök sokaságának köszönhetően hatalmas mennyiségű új adathoz juthatunk. Az ágazatban már eddig is adatbőség volt: egy becslés szerint 2018-ban 1 218 exabájtnyi egészségügyi adat keletkezett, és ez a szám az 2025-re 10 000 exabájt, vagyis tízezer milliárd gigabájt fölé nő.
A big data módszereknek köszönhetően az adatokból egyre több hasznos információ olvasható ki. A különböző élettani mutatók – természetesen anonimizált – összekapcsolásával és elemzésével a kutatók rejtett összefüggésekre deríthetnek fényt a betegségek természetéről, okairól, a terápiák, gyógyszerek hatásosságáról.
Magyarország szerencsés helyzetben van ezen a területen, hiszen az OEP révén egyetlen adatgazdánál futnak össze az élettani, diagnosztikai, terápiás adatok, és évtizedekre visszamenőleg kutathatók. Támogató politikai akarat esetén jelentős kutatási potenciál rejlik ebben az adatbázisban.
A COVID fontos példát is hozott az adatokban megbújó lehetőségekre. Izrael a Pfizerrel kötött egyezség keretében feltöltötte és kutathatóvá tette oltási programja adatait, így pontos információkat kaptunk a vakcinák működéséről. Ez más oltóanyagok és gyógyszerek esetében is új dimenziókat nyit. A hagyományos klinikai vizsgálatok pár tízezer önkéntes, jellemzően magasabb státuszú résztvevővel zajlanak.
A több millió hús-vér embertől származó adatok révén pontosabb ismeretek szerezhetők arról, mi történik, ha a lakosság egy része kevésbé fegyelmezetten követi az orvosi előírásokat, vagy hogy mely demográfiai csoportoknál hatásosabb vagy kevésbé hatásos egy gyógyszer.
A járvány alatt az is kiderült, hogy az adat életet menthet. És nemcsak az egészségügyi adat. Magyarországon egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók összefogásának köszönhetően a mobileszközökből származó adatok segítségével monitorozták a népességmozgást, ami a járványmodellezés fontos inputja lett. Érdemes leszögezni, hogy az alkalmazott módszer személyazonosításra nem volt alkalmas.
5. A mesterséges intelligencia fejlődése
A járvány hajtja a telemedicinát, a telemedicina az adatbőséget, az adatbőség pedig a mesterséges intelligenciát (MI). Az MI alapját adó gépi tanulásnak ugyanis nagy mennyiségű adatra van szüksége a tanuláshoz, az algoritmusok tréningjéhez. Az elmúlt években az egészségügy volt az MI egyik legígéretesebb felhasználási terepe, azon belül is a képi diagnosztika (ahol sok területen a gépek már hatékonyabbak a leletek elemzésében, mint az orvosok), illetve a gyógyszerkutatás.
Az MI diagnosztikai felhasználásának egyik úttörőjét, a Kheiron Medical nevű magyar–brit céget a Válasz Online is bemutatta. Megoldásuk lehetővé teszi, hogy kettő helyet egy orvosnak kelljen leolvasnia a mammográfiai leleteket az emlőrákszűrés során, és a legelőrehaladottabb MI-diagnosztikai fejlesztések közé tartozik. A mammográfia mellett biztató terület még a diabétesz diagnózisa retinalenyomatok alapján, a biopszia, az agyvérzés előrejelzése, a tüdőszűrés és a muszkoszkeletális röntgenfelvételek elemzése is.
A gyógyszerkutatásban azért hasznos az MI, mert gyorsan lehet vele potenciális hatóanyagmolekulákat virtuálisan „generálni” és a legígéretesebb jelölteket kiszűrni. Ezen a területen is aktívak a (részben) magyar vállalkozások. A Turbine AI nevű nevű budapesti startup például a rákkutatást próbálja felgyorsítani MI-alapú kísérleti szimulációkkal. A Menten AI nevű kanadai–magyar vállalkozás kvantumszámítógépekkel és gépi tanulással tervez proteineket új generációs gyógyszerekhez, az amerikai–magyar Scipher Medicine is (amelynek egyik alapítója Barabási Albert-László) pedig a személyre szabott, MI-alapú gyógyszerfejlesztésben aktív. Mindhárom cég komoly befektetőket vonzott már.Az MI-t már a járvány során is több országban bevetették. Kínában tanuló algoritmusokat is használtak a népességmozgás elemzése és a kontaktkutatás során (az európainál lazább adatvédelmi korlátok mellett), de fertőtlenítő, lázmérő, ételszállító robotokat is fejlesztettek MI segítségével az egészségügyi személyzet tehermentesítésére, a fertőzésveszély csökkentésére. A Janssen pedig a vakcinafejlesztés klinikai tesztjei során használt gépi tanulást az adatok elemzésére.
Sokan abban reménykednek, hogy az MI algoritmusok a mostani járvány adataiból tanulva a legközelebbi hasonló pandémiát már korán észlelni tudják majd, így csírájában elfojtható lesz.
Nyitókép: XU YU / XINHUA / XINHUA VIA AFP
