Az európai átlag alatti átoltottsággal menetelünk a negyedik hullámba
A múlt héten 79 százalékkal nőtt a magyarországi koronavírusos esetek száma, a negyedik hullám hazánkba is bejelentkezett. Ám ha mindenki számára elérhető a vakcina, az állam mondhatja: a ti döntésetek, ha nem kértek védőoltást. Vállaljátok a következményeit? Mi legyen a gyerekekkel a tanév kezdetén? Milyen példát kövessünk: a britet, amely szerint öt víruspozitív gyereknél függesztik csak fel az oktatást, mert a vírus kevéssé veszélyes a tanulókra, a gyerekeknek pedig már nem kell megvédeniük a szüleiket? Vagy Izraelét, amelynek fertőzött területein be sem léphetnek az iskolába a legalább 70 százalékban át nem oltott osztályok? Ausztriáét, ahol minden iskolást kötelezően tesztelnek a tanév elején, mert attól rettegnek, hogy a jelenlegi napi ezres esetszám az iskolakezdés miatt még jobban belobbanhat? Melyik a helyes út? Magyarország minden idézett ország példájától eltér: a negyedik hullámba az európai átlag alatti átoltottsággal vágunk bele.
A múlt héten először nőtt Magyarországon ezer fölé az egy hét alatt regisztrált új koronavírus-fertőzöttek száma. Nem az 1106 új fertőzött a sok egy hét alatt, hanem a növekedés üteme: három hete 37, két hete 24 most pedig 79 százalékkal emelkedett az új fertőzöttek száma az előző hét naphoz képest a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adataival végzett számításaink szerint. A delta variáns beköszönt, itt van nálunk, rövidesen ugyanazokkal a jelenségekkel kell szembenéznünk, mint azoknak az országoknak, ahol már tömegével van jelen a mutáns. Például azzal az ellentéttel, hogy a védőoltás a leghatásosabb fegyverünk (a maszk, a karantén, a távolságtartás és a többi között), a világ legátoltottabb nemzeteinél mégis csúcsközelben van a napi fertőzöttek száma.
Deltául gondolkodni
A legjobb példa arra, mennyire másként kell „deltául” gondolkodni, talán az, amikor Izraelt megrázta a hír: 515 súlyos koronavírusos fertőzöttük közül 301 duplán oltott, míg a teljesen oltatlanok közül mindössze 214-en kerültek kórházba. Miközben Izraelben a 12 évnél idősebbek 78 százaléka már megkapta legalább az első oltást. (Magyarországon 66 százalékos ez az adat.) A világ azt remélte, a vakcina néhány év alatt eltünteti a koronavírust. Ám hogyan lehetne normálisan élni, ha több oltott van kórházban, mint oltatlan? Védettebb lenne a súlyos fertőzéstől az, aki nem szúratta meg magát?
Véletlenül sem. A két szám csak első ránézésre tűnik egyértelműnek. Az adat akkor lenne bizonyító erejű, ha az oltottak és a nem oltottak fele-fele arányban lennének minden korosztályban.
Vegyünk egy példát. Mindenki tudja, hogy a forró tárgyak megfogásánál a védőkesztyű csökkenti az égési sérülések kockázatát. Ha egy országban az emberek fele kesztyűvel fogja meg a tűzforró tárgyakat, a másik fele meg puszta kézzel, akkor az eredmény biztosan a kesztyűsöket fogja igazolni. (A középkori tűzpróbákból vannak erre adataink.)
Ha viszont egy országban egyetlen ember kivételével mindenki kesztyűt visel, egy biztosan megsérül, amikor puszta kézzel fogja meg a forró tepsit, vagy emeli le a grillrácsot a még izzó faszénről. Ám a sérültek között mégis többen lennének a kesztyűsök. Miért? Mert egyetlen védőeszköz sem nyújt százszázalékos biztonságot, kikophat a kesztyű anyaga, lecsúszhat. A nagy számok törvénye miatt több millió ember között lesz néhány sérült, aki kesztyűvel is megégeti vagy leforrázza magát. Mégis kivételesen ostobának kell lenni annak, aki az adat alapján azt mondaná: puszta kézzel nyúljunk izzó tárgyakhoz. Egy határpont után minél több az oltott (kesztyűs) egy országban, és kevesebb az oltatlan (kesztyű nélküli) annál több lesz a súlyos állapotú a koronások (kesztyűsök a sérültek) között.
Szerencsére ezt a feladványt a statisztikusok már régen megoldották. Jeffrey Morris, a Pennsylvaniai Egyetem biostatisztika professzora kiszámolta, hogy 100 ezer ötven évnél fiatalabb oltottra mindössze 0,3 olyan jut, aki súlyos tünetekkel került kórházba. Ez a szám az oltatlanoknál 3,9 – tehát 13-szor nagyobb.
Ötven év felettieknél százezer oltottra 13,6 súlyos állapotú jutott, a nem oltottaknál pedig 91,9 – közel hétszer annyi. A vakcina tehát hetedére csökkenti a kockázatukat a delta variáns ellen. (Köszönjük Dobson Szabolcsnak, a Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó Facebook oldal alapítójának, hogy felhívta a szakcikkre a figyelmünket.)
A kutatás másra is rámutatott: túl nagy a különbség a két korosztály között. A harmadik hullám idején ilyet nem tapasztaltunk az oltásoknál, ám a delta variáns erősen koptatja az oltást, főként az időseknél gyengül a vakcina hatása, mert a legtöbb ország velük kezdte a vakcinálást. Megerősítő oltásra van tehát szükség.
Eljött a pillanat nálunk is. A közel négymillió ötven évnél idősebb magyar többsége azonban kivár, harmadik oltást eddig összesen 266 ezren kaptak. Valószínűleg kevés családban mérik fel az iskolakezdés hatását, mert alig hallunk arról, hogy a negyedik hullámot szinte mindenhol a gyerekek indították el. Nem valami pici fodrozódást: néhány országban szinte kilőtt a görbe.
Izraelben például több fertőzést regisztrálnak most, mint eddig bármikor, és ezek a számok fontosak a több millió Pfizerrel oltott magyar számára, és most már a 900 ezer Szputnyik vakcinát kapó is láthat hasonlóakat. Az orosz oltás nyolcvan százalékban képes megvédeni a kétszer oltottakat a súlyos tüdőszövődményektől. Egy moszkvai vizsgálatban 14 ezer kórházban ápolt koronavírusos közül 1300 bizonyult kétszer oltottnak. (Oroszországban a lakosság 30 százaléka kérte a vakcinát.)
Fontos történet Indiáé is, ahol felfedezték a delta variánst, és az egész világot megrázta a máglyákon égő járványhalottak képe. A Föld második legnépesebb országa mára lakossága több mint felét beoltotta, és 400 ezerről 40 ezerre tudták leszorítani a napi új fertőzöttek számát, mintegy tizedére a halottakét.
A világ új kihívás elé került. Már nem az a baj, hogy a fejlett országokban nem áll rendelkezésre elegendő oltóanyag, mint az előző hullámok idején, a tudomány és az ipar mára ezt megoldotta. Sok millióan mégsem tudnak élni az egészségügyi hightech adta lehetőséggel, mert ők maguk nem állnak készen az elfogadására.
Egyszerre vannak csurig a vakcinaraktárak és milliók védelem nélkül.
A fejlett országok kétféle lakossal sodródnak bele a negyedik hullámba, védettekkel és oltatlanokkal – és egy nagy ellentmondással. A nyugati világ egyéni felelősségi körbe utalja az oltásokat, ám amikor egy oltatlan megfertőződik, az ellátása közegészségügyi feladattá válik. A magándöntés visszahat a közösségre.
A The Lancetben megjelent friss kutatásban azt látjuk, az egészségügy az eddigi legsúlyosabb rohamra kénytelen felkészülni. A harmadik hullámban az alfa variáns következtében a fertőzöttek 4,2 százaléka került kórházba, a deltánál ez az arány 5,7 százalék. Köztük vannak olyanok is, akiket kétszer is oltottak, több állam ezért véli úgy, nem engedheti át a felelősséget a polgárainak, mert az egészségügy működőképességét a kormányoknak kell biztosítaniuk.
A tanévkezdésre több ország szigorításokat vezet be, mert a 12 évnél fiatalabb gyerekeket jelenleg még nem lehet oltani. Izraelben a súlyosan fertőzött területeken be sem léphetnek az iskolába azoka a 12 évnél idősebb tanulókból álló osztályközösségek, amelyek tagjai legalább 70 százalékban nem oltottak. A vakcinát nem kérő, a betegségen korábban át nem esett pedagógusokat pedig csak negatív teszteredménnyel engedik oktatni.
Ausztria heti három tesztet ír elő a tanév elején az iskolákban, egyet ebből PCR-ral, hogy adatokat kapjon a vírus gyermekközösségekben való terjedéséről. Dánia viszont azzal érvel: 18 év feletti lakosságának 80 százalékát már beoltotta, ezért a koronavírus már nem képes társadalmi fenyegetettséget okozni, nincs indoka hát a korlátozásoknak. Nem azért, mintha alig lennének fertőzöttjeik, de július közepe óta sikerül napi ezer alatt tartaniuk az új fertőzések mozgóátlagát. A súlyos esetek száma ugyan emelkedik, de még mindig száz körüli.
Az Egyesült Királyságban is azon a véleményen vannak, hogy új fejezet kezdődött. Ugyan nagyon magasra, 30 ezer fölé nőtt a napi fertőzések száma, de a kórházban fekvők zömmel oltatlanok, és az ápoltak számát július vége óta hat-hétezer között sikerült stabilizálni. A britek előszeretettel hangsúlyozzák, hogy ez nem az a járvány, amit januárban megtapasztaltunk. A korábbi hullámokban természetes volt, hogy a közösségi élet korlátozásával, tiltásával, üzletek bezárásával, esetleg kijárási korlátozással védték egymást, és erősen korlátozták a gyerekeiket. Most rendelkezésre áll a világ leghatásosabb védekezési módja, a vakcina (és persze a maszk, a teszt és a mindenhol elérhető kézfertőtlenítő). A közösség nem tehet róla, ha az emberek egy része mégsem él a lehetőséggel, ez mindenkinek a saját felelőssége. (A vélemény változhat, mert jelenleg még nem látszanak náluk a vakcina kifáradásának jelei. Az angolok ugyanis a második oltást később adták be, – hogy minél többen hozzájuthassanak az első adaghoz –, kevés embernél telt el hat hónap a második oltás óta.)
Legélesebben a korlátozások kérdése az iskoláknál vetődik fel. Az Egyesült Királyságban úgy ítélik meg, hogy a gyerekek számára a koronavírus nem okoz jelentős egyéni kockázatot. Nincs is komoly iskolai kampány, amelynek során az állam arra kérné a szülőket, feltétlenül oltassák be a tanulókat. (A lehetőség megvan a védekezésre, mert a brit gyógyszerfelügyelet még júniusban engedélyezte a 12 évnél idősebbek számára a Pfizer vakcinát.) A vírus elsősorban a felnőttekre veszélyes, nem a gyerekeknek kell védeni a szüleiket, nagyszüleiket, mert azok képesek megvédeni magukat, egy, kettő és most már akár egy harmadik adag vakcinával is. (Leszámítva azokat az eseteket, amikor egészségi problémájuk miatt nem olthatóak.)
Az elmúlt tanévben a gyerekeket buborékokba osztották, vagyis olyan közösségekbe, amelyek tagjai egymással szabadon érintkezhettek, másoktól viszont távolságot kellett tartaniuk. Ha a buborék egy tagja megbetegedett, akkor az egész csoportot karanténba tették. A következő tanévtől azt tervezik, csak csoportos fertőzéseknél térnek át egy-egy csoportban digitális oktatásra. A gyerekek a felnőttek védelméért már eddig is nagy árat fizettek. Egymilliónál több tanuló vált láthatatlanná a brit közoktatás számára, pedig minél tanultabb valaki, annál hosszabb és egészségesebb életre számíthat, kisebb eséllyel kerül börtönbe, lesz munkanélküli és szorul szociális segélyre. Az oktatás a legjobb társadalmi befektetés, a be nem fejezett általános iskola pedig – életfogytiglanig tartó – társadalmi pénznyelő. Egy normális társadalomban nem a kicsik védik a szülőket, hanem fordítva.
Csakhogy van egy kis bökkenő. A delta új kórokozó, fogalmunk sincs, mit csinál a gyerekek közösségeiben. A skót példa esetleg intő lehet: ott hetekkel előbb megkezdték az oktatást, és azóta csaknem duplázódott a napi esetszám nálunk. Az 5,5 milliós Skóciában napi hat-hétezer új koronavírusos esetet találnak.
Az osztrákok bizonyítékot szeretnének arra, veszélyes-e a delta a gyerekekre, és hogyan terjesztik a kicsik a vírust, mert erről a tudomány még keveset tud. A tanév elején nemzeti szintű szűrőprogramot indítanak, az első hetekben mindenkit háromszor tesztelnek le koronavírusra. Egészen más hozzáállás ez, mint amit Rusvai Miklós virológus vall: a negyedik hullámban már nem a fertőzésszámra kell figyelnünk, más mutatók fontosabbá válhatnak ennél. Amíg a kórházban vagy lélegeztetőgépen levők száma alacsony, addig a fertőzötteké lehet akár magas is.
Az államok egy része valóban úgy gondolkodik, mint Rusvai. De nem ugyanígy vélekedtek sokan tavaly nyár végén? Nem abban reménykedtek, hogy nem az esetszám a fontos, mert Nyugaton már magas volt a fertőzések száma, de (még) kevesen haltak meg? Azután láttuk, mi lett belőle.
Sok helyen próbálkoznak az ellentmondások feloldásával, egy német tartomány például köztes megoldásra törekszik: Baden-Württemberg a kórházi és intenzív osztályon ápoltak számához kötné a korlátozó intézkedések bevezetését – az oltatlanok számára. Akinek nincs védettségi igazolványa, annak – de csak annak – zárnának a vendéglők, a sörözők, a mozik, a színházak. A többiek megőrizhetnék a szabadságukat. Csakhogy az ilyen javaslatok óriási vitát generálnak. Emlékszünk még rá, innen indult Magyarország is, azután a politika átírta a szabályokat. Több tízezer halott is kisebb politikai kockázattal jár, mint potenciális szavazókat kizárni a törzshelyükről.
Egyből nyolc
Az Indiában azonosított delta variánsról kezdetben ugyanúgy nem tudtunk semmit, mint annak idején a vuhani változatról, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai alapján azonban biztosra vehető, hogy már hazánkban is hetek óta a ez a domináns vírus, legutóbb a vizsgált minták 70 százalékában mutatták ki.
Ez a vírusváltozat is elsősorban az idősekre veszélyes: A Pfizerrel oltott 90 évnél idősebb embereket 1600-szor nagyobb veszély fenyegeti, hogy kórházba kerülnek a fertőzés következtében, mint a 12-15 éveseket. Egy ötven év alattinak pedig hússzor kisebb a kockázata, hogy koronavírussal kórházba kerüljön, mint az annál idősebbeknek. Az Amerikai Egyesült Államok gyermekkórházai mégis azt jelentik, hogy nagy számban vannak koronás kis betegeik. Egyelőre azonban nem tudják, hogy a nagy számok törvénye érvényesül-e, a számok ugyanis nagyok: átlagosan az elmúlt hét napban napi 157 ezer új esetet regisztrálnak az országban.
És a számok mindenütt nagyok ott, ahol a delta megjelenik. Magyarországon a második hullámban egy vírusgazda két-három embernek adta át a fertőzést, a harmadik hullámban ez három-négyre nőtt. A deltánál egy ember már öt-nyolc másikat tehet víruspozitívvá már az első fertőzési körben. A harmadikra egyetlen alfa változat közel ötven másik emberre terjedhet át, a delta akár ötszázra. A vírushordozóknak azonban még nagyobb részük lesz tünetmentes, mint eddig, vagyis még veszélyesebbek lesznek az oltatlanokra.
Az oltás akkor is lassítja ezt, ha egyébként valóban hiába reméltük, hogy a vakcina „halálcsapda” lesz az oltottakkal kapcsolatba kerülő vírusoknak, mert az immunrendszerük elpusztítja őket. Ma úgy látszik, egy kétszer oltott szervezete is továbbadhatja a kórokozót, aminek jelenlétéről valószínűleg nem is tud. Az amerikai járványügy ezért is javasolja a kétszer oltottak számára is az orr és a száj eltakarását zárt térben. (FFP2 szintű védelmet, vagy műtéti és szövetmaszkból álló dupla maszkot ajánlanak.)
Nálunk maszk nélkül kezdhetik majd a gyerekek a tanévet – jelentette be Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) vezetője, de a jogszabályok szerint önkéntesen lehet maszkot viselni. Nem hallani ingyenes, tömeges tesztekről, az osztályokba beállított légtisztítóberendezésekről. Szerencsére 12 éves kor fölött mindenki hozzájuthat az oltáshoz, ezért csak az annál fiatalabbak körében lehet számítani a korábban megszokott korlátozásokra.
Óvatosságra pedig lenne ok. Ezt mindenki rögtön megértheti, aki végigpörgeti az ECDC heti jelentését. Az új fertőzöttek életkori megoszlása mindenütt nagyon hasonló ott, ahol már érzékelhető a negyedik hullám: a 15-24 évesek és a gyerekek vonala tör a legmagasabbra, hiszen ők a legkisebb arányban oltottak. A 70 évnél idősebbek generációinál pedig alig érzékelhető a növekedés – lévén ott a legtöbb országban sikerült 80-100 százalékos átoltottságot elérni.
A családok esete mégis sokkal könnyebb, mint a korábbi hullámok alatt volt, hiszen magas hatásfokú oltás korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A védekezés fő eleme ma már az oltás, illetve az ismétlő oltás.
Segítene ennek terjesztésében, ha a magyar állam felhagyna a kötelező oltási regisztrációval, ahogy azt Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke javasolja. Az első lépést már megtették, a tanév első napjaiban az iskolákban is oltópontokat rendeznek be, ezt kellene folytatni, közel vinni az oltási lehetőséget az emberekhez, tömegrendezvényeken, bevásárló központokban, sportrendezvények környékén is oltani.
De hogyan is állunk az oltásokkal? Magyarország számára az idei 27. hét, vagyis július második hete hozott fordulatot – a felnőttek átoltottságának terén akkor először maradtunk el az Európai Unió átlagától.
Vasárnapig a 18 éven felüliek 67,5 százaléka kapott legalább egy oltást (5,4 millió ember), amíg az unió átlaga 75,9 százalék. Ezzel ugyan minden volt szocialista országot megelőztünk, és még Görögországot is, de az olló nyílik, a frissen elsőként oltottak arányában a legutolsók vagyunk az ECDC kimutatása szerint. Nálunk egy hét alatt 0,3 százalékkal nőtt az újonnan beoltottak aránya. Még Bulgária és Románia, az unió két legkevéssé átoltott országa is hozott 0,6 és 0,4 százalékot.
A negyedik hullámra nem csak a kifulladt oltási kampány miatt nem állunk készen. Felesleges korlátozni a felnőtteket abban, milyen megerősítő oltást kaphatnak. Izraelben vagy az Egyesült Királyságban fel sem vetődik, hogy ne lehetne két Pfizer után harmadiknak is ugyanazt adni. Érthetetlen tudományos bizonyítékokról beszélni, hiszen a legtöbb kutatást éppen Pfizerrel kapcsolatban végezték, és négymillió van raktáron ebből a vakcinából.
A felkészületlenségünket növeli, hogy kimaradtunk a tesztelési forradalomból. Még mindig zömmel mentővel érkezik a teszt, holott a kétszer oltottaknál a vírus döntő többségben legfeljebb enyhe tüneteket okoz. Ki fogja egy kis orrfolyás, köhögés miatt felhívni a háziorvosát, hogy azután magyarázkodjon a szomszédjainak (vagy falun az egész környéknek), miért állt negyed óráig a mentő a kapuja előtt? A nyugati államok nagy része már a harmadik hullám során ingyenessé tette a gyorsteszteket. Ausztriában a postaládákba dobják be a kis dobozokat, amiket például a boltokban lehet leadni. Ha viszont az emberek nem tudják könnyen, gyorsan és olcsón azonosítani, hogy covid vagy egy sima őszi meghűlés miatt rekedtes a hangjuk, annak drámai következményei lehetnek.
Ám hogy pontosan milyenek, azt csak menet közben fogjuk megtudni.
Nyitókép: diákok leragasztott felkarja, miután beoltották őket a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcinával Mátészalkán, a Képes Géza Általános Iskolában 2021. augusztus 30-án. (Fotó: MTI/Balázs Attila)
