Mindent az oltásokra tett fel a kormány, de angol és osztrák példák alapján ez kevés lehet
Ijesztő adatokat hoz az ősz, Ausztriában napi kétezer új koronavírusos esetnél tartanak, Angliában 37 ezernél, Németországban nyolcezernél – és ezekben az államokban mind magasabb az átoltottság Magyarországnál. Kell-e félni az oltottaknak a vírustól? Ha oltott vagyok, kidobhatom a maszkot? Nem? Akkor miért oltottam magam? Körülöttünk mindenhol szigorítják az előírásokat, a magyar kormányfő viszont hétfőn azt jelentette be, nem készül ilyenre. Hogyan tud az egyén védekezni, ha a kampány miatt a politikától nem várható népszerűtlen döntés? A múlt héten megint közel 40 százalékkal nőtt az új fertőzöttek és 78 százalékkal a halálesetek száma. A negyedik hullám elején járunk.
A bécsi gyors rövidesen a magyar határhoz ér. Az arcokon szorosan záródó fekete és fehér FFP2-es maszkok, csak ilyet fogadnak el az osztrák fővárosban. Érthető a szigor, a kilencmillió lakosú szomszédos államban átlagosan napi kétezer új esetet regisztrálnak. Igaz, tesznek is a felderítésükért, az új vírusgazdákat napi 400 ezer (!) teszttel kutatják fel.
A helyzet súlyosabb, mint nálunk. Vagy, ki tudja. Mi napi 15 ezer körüli teszttel sokkal kevesebb fertőzöttet mutatunk ki. Viszont itthon hét koronavírusos halt meg naponta az elmúlt hét nap átlagában, Ausztriában nyolc. Nálunk 380 ember van kórházban, a szomszédban közel ötszáz, ezek a számok már nem olyan távoliak egymástól, mint a hazai 400 és a kinti 2000 napi új eset.
Ha nincs is akkora különbség a két ország között, azért egy fertőzöttebb területről tart a vonat hozzánk, nem ártana az óvatosság. Ausztriába be sem léphetsz oltási igazolvány vagy teszt nélkül, Magyarország nem kér ilyet. A szerelvény átér a magyar határon, és mintha varázsütésre mozdulnának a karok, az FFP2-es maszkok lekerülnek az arcokról. Megtehetik, Magyarországon ma lényegében semmilyen járványügyi korlátozás nincs. Oltási igazolás nélkül lehet csaknem mindenhova menni, nem kérnek kétnaponta tesztet az oltatlanoktól, nincs maszkviselési kötelezettség, és az emberek úgy viselkednek, mintha a távolságtartás szabálya sosem létezett volna.
Hegyeshalomnál az utasok úgy érezhetik, hogy egy másik világba csöppentek, de a vírus pont úgy terjed itt is, ott is. Illetve nem, nálunk valószínűleg jobban, mert mi kevéssé vigyázunk.
Minek oltattuk be magunkat, ha az oltottak is megfertőződhetnek?
Miért, megfertőződhetnek? Igen. Cikkünk a tudományos irodalom alapján, de őszintén beszél az oltásokról. Felnőttnek tekintjük az olvasót, aki nem csak faék egyszerűségű üzeneteket tud befogadni. A politika üzenetei a legtöbb országban vészesen leegyszerűsödtek az elmúlt évtizedben. A politikusok ugyan megértették, hogy az oltás segíthet elkerülni a gazdaságot megnyomorító lezárásokat, ám számos államban úgy állították be a vakcinákat, mintha azok a vírust is eltüntetnék a föld színéről. Ma már tudjuk, ez nem így lesz, ráadásul nem kitaposott úton, hanem ismeretlen területen járunk, nem tudjuk a következő lépést, ami frusztráló az emberek többségének. Az oltás fontos, de nem véd meg mindenkit, és ezt eddig is tudni lehetett. Hatékonyságának négyféle szintje van:
1.) megóv-e a fertőzéstől;
2.) megvéd-e a tünetektől;
3.) meggátolja-e a súlyos szövődmények kialakulását;
4.) megakadályozza-e a koronavírus miatti halált?
A Pfizer oltóanyaga a deltával való megfertőződéstől 75-85 százalékban véd (az AstraZeneca 60-70 százalékban). Nyilvánvaló, hogy egy súlyos járvány idején, amikor ezrek fertőződnek meg naponta, közöttük több százan lesznek oltottak is. Ám ez önmagában még nem baj, mert lényeg a tünetek megjelenése, és ez már jóval kevesebb oltottnál történik meg: a Moderna 90-99 százalékban, a Pfizer 80-90 százalékban óv meg ettől, AstraZeneca pedig 65-75 százalékban. A kórházba kerülés veszélyét mindhárom oltás 90 százaléknál nagyobb arányban gátolja.
Nem az a gond tehát, ha egy duplán oltott tesztje pozitív lesz, vagy ha enyhe, megfázásos tüneteket észlel. A lényeg, hogy a súlyos eseteket ki lehessen védeni; ezért lenne fontos, hogy mindenki oltassa magát, és 50 éves kor felett a harmadik vakcina beadatását is meg kell fontolni. A delta variáns hihetetlen dolgokra képes.
Angliában a 40 év fölöttieknél 100 ezer lakosra vetítve több a pozitív eset az oltottak, mint az oltatlanok között. Nem tudjuk, miért. Akkor tehát az oltás nem ér semmit? Dehogynem: az oltottak zöme tünetmentes.
Ha a kórházban levők között nézzük meg az oltottak és az oltatlanok érintettségét, már egészen más számokat kapunk. Az 50 éveseknél nyolcszor nagyobb a veszély, hogy valaki oltatlanul kórházba kerül, mintha kétszer beoltatta magát. A 80 év felettieknél nagyjából háromszoros az oltatlanok kockázata. A haláleseteknél az ötvenes korosztályban közel tízszeres, nyolcvan év felett háromszoros. (Az adatokat onnan ismerjük, hogy a britek hetente kiszámolják a saját fertőzöttjeik és betegeik alapján. Magyar számok sajnos nincsenek. A Szputnyik V-ről itt böngészhető egy hasonló kutatás.)
Az oltottak tehát megbetegedhetnek, kórházba is kerülhetnek, sőt meg is halhatnak, de sokkal kisebb ennek a veszélye. Január és július között több mint 51 ezer brit koronavírusos halálesetből 458 kétszer oltott halt meg. (Azokat vették figyelembe, akiknek a teszteredménye legalább 21 nappal a második oltás után lett pozitív.) A meghaltak közül közel 40 ezren viszont egyáltalán nem voltak oltottak – a brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint.
A számokat most nem elsősorban azért idéztük, hogy oltásra buzdítsuk az olvasókat (de persze fontos lenne az is), ezúttal azt szerettük volna megmutatni, hogy szemben az itthoni hétköznapi (és politikusi vélekedéssel), miszerint a védőoltás olyan, mint egy csodapajzs, mindentől megvéd, a valóságban ez nem így van. A vírus képes áttörni az oltásokon, ezért nem lehet csak a vakcinára alapozni a védekezést. Különösen idősebb korban nem szerencsés csupán az oltásra hagyatkozni, és a cezúra itt nem 65 vagy 70 év, hanem 50 esztendő.
Két okból is, egyrészt ebben az életkorban már gyengébb az immunrendszer, ezért a frissen beadott vakcina is valamelyest kevésbé védi a nagyon időseket. Az oltás hatása azonban néhány hónap alatt megkopik, izraeli vizsgálatokból az látszik, hogy fél év után 50-60 éves kortól érdemes ráoltatni a Pfizer vakcinára, mert az oltóanyag hatása ebben az életkorban gyorsan csökken, és a kórházi adataikból úgy látszott, már a súlyos szövődményektől is kevéssé véd. Az emlékeztető oltás viszont ugrásszerűen növeli az ellenanyagtermelést. Az Egyesült Államokban a közeljövőben születik meg a döntés, az Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) javaslattevő bizottsága a második oltás után hat hónappal és 65 éven felülieknek javasolja az ismétlővakcina beadását. A kínai és az orosz vakcina hatása is gyengül idővel, a gyártók maguk is harmadik adagot ajánlanak. Vagyis milliók számára lenne ajánlott a harmadik dózist kérni, de eddig alig több, mint félmillióan adatták be. Miközben ezek az emberek is azt hihetik, hogy tökéletesen védettek a vírus ellen. A nyílt beszéd sokat segítene, ám a cikkünkben nem véletlenül hivatkozunk folyton külföldi kutatásokra, hazaiakra ugyanis nem tudunk. Pedig sokkal hatásosabb érv lenne az újraoltás, maszkviselés mellett, ha egy magyar klinika adataival érvelhetnénk, mint az izraeli, angol vagy német számok idézése.
Egy választási évben nem lehet a védekezésben csak az államra hagyatkozni, mert a politikusok úgy kerülik a népszerűtlen intézkedéseket, mint ördög a tömjénfüstöt. Vagyis eltagadják, hogy az oltás önmagában nem elég, másfajta védekezésre is szükség van. A vakcináknak köszönhetően eddig nem okozott összeomlást a delta variáns, de azért az tudható, hogy a 90 százalékban oltott briteknél ma naponta ötször annyi embert küldenek kórházba, mint egy évvel ezelőtt, és nyolcszor annyit tartanak bent. Ha nem lenne oltásuk, ma a gyász napjait élnék, mert a delta variáns ennyire veszélyes.
Magyarország szerencsére nem tart még ott az új fertőzések számában, mint tavaly ilyenkor. Egy éve a bevásárló-központokban, mozikban, színházakban, a tömegközlekedési eszközökön éppen ezekben a napokban vezették be a kötelező maszkviselést. Számos országban megint szigorításokra kényszerülnek, az újabb és újabb variánsok ugyanis egyre könnyebben terjednek a levegőn keresztül. Már a nálunk harmadik hullámot okozó alfa koncentrációja is 43-szor nagyobb volt a korábbi vírusvarációkhoz képest az aeroszolban, a delta pedig ennél is könnyebben utazik levegőben lebegő cseppeken.
A távolságtartásnak (másfél-két méter) és a maszkviselésnek ezért van fontos szerepe, vagy inkább ezért lenne. Fontos volna hordani a maszkot zárt terekben, tömegben, templomban vagy szabad levegőn, ha ott kiabálnak vagy énekelnek az emberek. Nálunk még egy ideig nem fogják előírni a viselését, mert a kormányfő politikai szempontból valószínűleg kevésbé kockázatosnak találja a vírust, mint a szigorítást. Hétfőn a parlamentben arról beszélt: „Maszkokkal és korlátozásokkal nem lehet legyőzni a vírust, csak az oltással”. Valójában csak oltással sem lehet, ezek a védekezési eszközök nem külön, hanem együtt alkalmazandóak. A vakcina, maszkkal, teszteléssel, karanténnal, szigorú kézhigiénével, szellőztetéssel együtt lehet hatásos. Nekifutni a negyedik hullámnak a teljes védekezési eszköztár egyetlen elemével nagyon veszélyes vállalkozás.
Az oltások legkevéssé az időseket védik, számukra különösen fontos a védekezés. A kényelmesebb textil- és orvosi maszkok alkalmazása már nem elég, mert jelentős rések maradnak az arc és az anyag között, amin a delta simán átcsúszik. A szakemberek ezért FFP2 vagy szövet+orvosi duplamaszkot javasolnak.
De ha oltott vagyok, minek ez a cécó?
Ha oltottak csak oltottakkal lehetnének egy légtérben, és közülük a tüneteseket (és a kontaktjaikat) azonnal elkülönítenék, más lenne a helyzet. Biztonságosabb buborékokban élhetnénk, és ezeken belül nem volna szükséges maszk viselése.
Ma viszont senki sem tudja, hogy a hárommillió oltatlan magyar közül ül-e valaki mellette a metrón, a moziban vagy az étteremben a szomszéd asztalnál, és vajon fertőzött-e.
Az oltatlanok veszélyesek az oltottakra? Inkább úgy fogalmaznánk, hogy a vírus rájuk sem teljesen veszélytelen. Láttuk már, hogy az oltások nem nyújtanak százszázalékos biztonságot, a koronavírus pedig éppen azért olyan alattomos, mert senki a világon nem tudja megmondani teszt nélkül, hogy valaki hordozza-e. Még az enyhe tüneteknél sem egyértelmű, vajon egy sima náthával vagy a betegséggel van-e dolgunk. A kutatási eredményekből tudjuk, hogy az oltottak is hordozhatják a vírust, ám általában sokkal kisebb koncentrációban.
Az oltottak nagyobb eséllyel úszhatják meg a betegséget, és főként annak súlyos formáját. Ám mi történik akkor, ha az oltás ellenére megbetegszenek vagy kontaktszeméllyé válnak? Számít ilyenkor, hogy oltottak? Magyarország ebben is a kevésbé szigorú utat választotta. A legfrissebb információk szerint az oltott, tünetes felnőtteknek otthon kell maradniuk tíz napig, oltott, egészséges kontaktjaik számára viszont nem írnak elő karanténkötelezettséget. A szerencsés az volna, ha letesztelnék a kontaktokat, ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy az irodában a szomszéd asztalnál egy olyan személy ül, aki előző nap még együtt aludt egy koronavírusossal.
Persze nem valószínű, hogy nálunk bárki rájönne, ha egy előadóteremben covidos ült volna mellette, vagy egy étteremben a szomszéd asztalnál egy fertőzött kanalazta volna a levesét. Az a fajta szervezettség, ami az osztrák vagy a brit járványügyet jellemzi, elképzelhetetlen Magyarországon, ott ugyanis a kontaktokat is értesítik. Magyarországon az iskolákról annyit közöltek, hogy 12 év felett nem térhetnek át digitális oktatásra; ebből arra következtethetünk, hogy az oltott kontaktszemélyeknek nem kellene karanténba vonulniuk, ám ez jelentősen eltérne a másutt alkalmazott szabályokról.
Az oltatlanokra veszélyesek lehetnek az oltottak? Igen, de nem annyira, mint egy másik oltatlan. Az oltottak is hordozhatják a vírust, hiszen az oltással az immunrendszert készítik fel arra, hogy felismerje az új kórokozót, és legyen esély likvidálni. A vírus bekerül a szervezetükbe, de gyakran ott nem tud annyira elszaporodni, hogy megbetegítsen valakit. A delta variáns azonban rendkívüli fertőzőképességgel rendelkezik, az oltatlanok és korábban a betegségen még át nem esettek szinte védtelenek ellene.
×××
A járvány kiesett a központi kommunikációból, egy szót sem szólnak arról, hogy harmadik hete legalább 30 százalékkal (múlt héten 38 százalékkal) emelkedik az új fertőzöttek száma, ami súlyos járványhullámot vetít előre. A kórházban ápoltak és halottak száma meg is haladja az egy évvel ezelőtti adatot.
Ha a trendvonal megmarad, jövő héten óvatos becsléssel is bőven túl leszünk napi 500 új eseten, és újabb két hét múlva már a napi ezer új fertőzöttet közelítjük.
Az utóbbi héten valamivel több, mint húszezer ember kérte a második vakcinát. Még leginkább a harmadik oltásokat adhatják be, az új (vagy: első) oltások szinte állnak.
Az oltottak szempontjából fontos volna, hogy a védettségi igazolványt állítsák újra szolgálatba, akármennyire felbőszíti az oltáselleneseket, hogy a mozikat, színházakat, éttermeket esetleg a tömegközlekedési eszközöket csak így engedjék használni. Az emberek persze szabadságot szeretnének, korlátozások nélküli életet, és az oltás segítségével ezt remélhetőleg meg is kaphatnák. A gond az, hogy ugyanezt kínálják az oltatlanoknak is: a hamis illúzió tetszik az emberknek – ám ettől még nem válik igazzá.
Nyitókép: A koronavírus elleni védekezés eszközeit egy egészségügyi dolgozónál bemutató graffiti Mumbaiban (forrás: Punit PARANJPE / AFP)
