„A jobbikosok nem árulók, csak Jakab állt össze Dobrevvel” – exkluzív interjú Márki-Zay Péterrel
A héten eldől, hogy Karácsony Gergely vagy Márki-Zay Péter lesz-e Dobrev Klára kihívója az előválasztás második fordulójában, az első forduló meglepetésembere viszont mindenképpen a harmadik helyet megcsípő Márki-Zay. A Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje akár hármas indulás esetén is esélyes lett volna második körben – ha ezt a lehetőséget össze nem töri Jakab Péter Jobbik-elnök, aki váratlanul Dobrev Klára mögé állt a hét végén. Márki-Zay a Válasz Online-nak elárulja: hiába hívta Jakabot, az egyszerűen nem vette fel neki a telefont. A Hódmezővásárhely polgármesteri székét is betöltő jelölt hétvégéjének minden perce ki volt számolva – lapunk szombat este tudott interjút készíteni vele, amikor lazításképpen biciklizni ment egy órára. Politikatörténeti pillanatfelvétel következik az előválasztási kampány legfeszültebb pillanataiból.
– Éppen biciklizik?
– Igen.
– Ennyire elirigyelte Karácsony Gergelytől még a közlekedési szokásait is? Esetleg a dühlevezetés eszköze a bringa?
– Ha lenne rá több időm, gyakrabban tenném, de szoktam én biciklizni máskor is. A düh pedig…
– …Jakab Péterre céloztunk.
– Jakab Péter miatt most tényleg van mit levezetni, vagy mondjuk úgy: nem vagyok boldog attól, hogy beállt Dobrev Klára mögé.
– Tényleg elég nehéz másképp értékelni, hogy önt és Karácsony Gergelyt a Dobrevvel szembeni koordinációjuk miatt támadja.
– Nem nehéz, hanem egyenesen lehetetlen ezt másképpen értékelni. A vita az ellenzéki körökben most leginkább azon megy, hogy ki és mivel vette rá Jakabot, hogy Gyurcsánynak, de végső soron Orbánnak segítsen.
– Tippeljen, ki!
– Nem látom, Gyurcsány mégis mit tud adni a Jobbiknak, így aztán úgy gondolom, nem ő.
– Szóval Orbán?
– Ebben a kérdésben nem tudunk semmi bizonyosat, ezért nem is szeretnék találgatni. Az viszont nagyon nem mellékes, hogy
saját számításaim szerint hat parlamenti mandátumot nyert a Fidesz az előválasztáson azáltal, hogy billegő körzetekben nem a Jobbik, hanem a DK jelöltje lesz a kihívója. Egy kétfordulós előválasztás esetén nyilvánvaló, hogy nem ilyen eredmény születik.
– Hadd emlékeztessük: ön ezt az ellenzéket akarja vezetni. Amelyben a DK–Jobbik-tandem már simán többséget jelent, vezető erőt képvisel.
– Hadd emlékeztessem rá: másfél éven át úgy vezettem Hódmezővásárhelyt és úgy tartottuk be majd’ minden ígéretünket, hogy közben kétharmados Fidesz-többség volt a közgyűlésben. Ha úgy képes voltam eredményesen vezetni a várost, ilyen helyzettől sem ijednék meg.
– Szép, de ön pártonkívüli kormányfő akar lenni, akinek a szakértői végrehajtás a dolga. Ön mondta.
– Igen.
– A politika tartalmát tehát, ahogy most kinéz a dolog, mindenképpen a DK–Jobbik határozná meg…
– Ez igaz, ha abból indulunk ki, hogy a pártok dróton rángatják majd az új kormányfőt, és minden egyes képviselő a pártelnökét követi a választói akarat, vagy képviselői esküje ellenére. Bármit egyébként azért nem tehetnének meg. Volna számukra egy korlát. Éppen az, amely egyébként a fideszes kétharmadot is korlátozta a városunkban abban a másfél évben. A nyilvánosság. Akármit nem mernének megcsinálni, hiszen azzal tönkretennék magukat.
– Akármit nem? Mondjuk az tényleg nem akármi, amikor Jakab összebútorozik a DK-val, de ha ezt lehet, miért ne lehetne bármit?
– Éppen azért, amit Jakab Péter ezzel tett. Rendesen tönkre vágta most a Jobbikot, a személyes eredménye is ezt mutatja. Ami egyébként számomra is csalódás volt. Nem az lepett meg, hogy én milyen jól szerepeltem ezen a miniszterelnök-jelölti versenyen – sokkal inkább az, hogy ő milyen rosszul.
– Abban azért ugye igaza van Jakabnak, hogy a nagy választást jövőre vidéken lehet megnyerni?
– Abban igaza van, de vidéki nagyvárosok, városok is kellenek a győzelemhez, és nagyon sok helyen megelőztem őt.
– Az előválasztáson Dobrev Klára tarolt vidéken is. Mi is akkor vele a gond?
– A legtöbb faluban nem volt biztosított a szavazás lehetősége, ezért nincs, nem is lehet képünk arról, hogy jövő tavasszal kinek a személyével lehet jobban mozgósítani. Azt már senki nem vitatja, hogy én tudok mozgósítani, de szükség van Jakabra is! Vidéken Dobrev Klára azért szerepelt jól, mert alacsony volt a részvétel. A DK már fél éve dolgozott azon, hogy kétszázezres adatbázissal, hírlevelekkel, célzott üzenetekkel lojális bázist alakítson ki, amely elmegy rá szavazni. Csakhogy a nagy választáson hárommillió szavazót kellene megmozgatni, nem hatszázezret. Az előválasztáson kétszázezer szavazat elég, főleg úgy, ha előtte Gyurcsány Ferencnek sikerül elérnie, hogy ne kétfordulós legyen az egyéni előválasztás. Így itt csak a pártok mozgósító ereje számított, másrészt az egyszerűség kedvéért jobboldalinak nevezhető ellenzéki szavazatok meg is oszlottak a Momentum, a Jobbik és köztem. Ha ezeket a szavazatokat összeadjuk, vidéken is jobban szerepeltünk Dobrev Kláránál. Karácsony Gergelynél is. Dobrev Klára tehát nem „tarolt”: alig van olyan körzet, ahol 50 százalék fölötti eredményt ért volna el, ugyanakkor itt is számolni kell azzal, hogy egy 65 százalék fölötti parlamenti választási részvétel mellett már teljesen más arányok vannak.
– Jakab vélhetőleg ismeri saját szavazói másodlagos preferenciáit. Nem lehet, hogy nem árulás, csupán annyi van a háttérben, hogy az bizony a DK?
– Nem hiszem. Szerintem Jakab szavazatai most sem Dobrevre mentek: a jobbikos szavazók egyszerűen otthon maradtak.
– Hülye lenne beállni Jakab Péter Dobrev Klára mögé, ha önnel is nyerni tudna. Ez így nem logikus.
– Pedig pontosan ez a helyzet. Ha most beállna mögém aktívan kampányolni, még egy hármas versenyt is meg tudnánk nyerni.
– Ezt elmondta Jakabnak is? Beszéltek?
– Nem.
– Miért nem?
– Mert nem veszi fel a telefont. Viszont a Jobbikban többekkel is beszéltem, tehát arról nincs szó, hogy ne tudná, mit szerettem volna kérni tőle, tőlük.
– Miért nem veszi fel akkor?
– Mert Jakab Péternek láthatóan van megállapodása a DK-val a második fordulóra is. Ezzel eddig én sem voltam tisztában. Úgy tudtam, hogy az együttműködésük az első fordulóra vonatkozik csak. Persze a Jobbik mozgása az elmúlt fél évben azért már eléggé követhetetlen volt. Hogy finom legyek… Ott volt Tóth Csaba támogatása… Az ATV-s vitában Jakab volt az egyetlen, aki Fekete-Győr Andrással szemben megvédte a véghajrában aztán a meccsből kiszállt jelöltet. Több jel is mutatta tehát, hogy gond van, nem csak a DK–Jobbik-megállapodás ténye.
– A DK-ra mégsem hull vissza, hogy karlendítős képviselő mögé állt be. Érti, miért nem?
– A DK jól felépített, radikális párt, fegyelmezett támogatókkal. Gyurcsány Ferenc bármit megtehet, egyetlen dologtól kell csak óvakodnia: látványosan nem okozhatja ő Orbán Viktor hatalmon maradását. Mindaddig a hívei bármilyen ellentmondásos, vagy nem értékelvű taktikai fordulatát követni fogják. Így azt is, hogy a karlendítős Farkas Péter mögé áll, hiszen ő maga mondta, hogy Orbán ellen akár az ördöggel is össze kell fogni.
– Mintha ön is éppen így látná.
– Az ördögöt azért én ebből kihagynám, de igen, mindenkire szükség van az ellenzéki térfélen. Addig ugyanis ebben az országban normálisan működő demokrácia, jogállam, sajtószabadság, semmi sem lesz, ameddig Orbán Viktort le nem váltjuk. Az ő leváltásának érdekében pedig bárkivel össze kell fogni. Mindent ennek a célnak kell most alárendelni. Ebben én is nagyon radikális vagyok. Ellentétben Gyurcsány Ferenccel azonban nekem eddig még nem volt lehetőségem megszabadulni Polt Pétertől és elszámoltatni a Fideszt. Neki volt erre lehetősége 2005-ben. Nem tudjuk milyen alku keretében, de mégsem élt vele. Abban is biztos vagyok, hogy a Fidesz és a 2010 előtti baloldal összejátszásáról is ő tud a legtöbbet.
– Kicsit unjuk ismételni magunkat, de ön meg úgy ígér elszámoltatást, hogy ugyanennek a Gyurcsánynak a képviselőire lenne szorulva, ha bármiből törvényt akar.
– Van jobb ötletük? Azért, mert ilyen az ellenzék, inkább maradjon Orbán?
– Ha ilyen az ellenzék, miért is ne maradjon Orbán?
– Mert rendszert kell váltanunk. Ha lesz elszámoltatás, azzal mindenki jól jár, még a fideszes szavazók is. Nekik is érdekük, hogy megtisztuljon a politika. Az előválasztás ráadásul ebből a szempontból óriási siker. Az ellenzéknek sikerült megtisztulnia sok vállalhatatlan figurájától. Ráadásul van még egy jó hírem: ha Jakab Péter most éppen Dobrev mögött áll is, attól még a győzelemre esélyes képviselőjelöltjei nem állnak be Gyurcsány mögé. Tudom, hiszen velük – ellentétben Jakab Péterrel – volt alkalmam beszélni. A DK-val való szövetség, hogy egy jobboldalival szemben a legbaloldalibb jelöltet támogatja, az tehát Jakab Péter döntése, nem a befutásra esélyes jobbikos jelölteké. Ők márpedig ott lesznek a parlamentben jövőre, ráadásul a győzelemben több MMM-es civil jelölt is fontos szerepet játszott, róluk se feledkezzünk meg. Továbbá: az MSZP-sek között is egyre nagyobb számban vannak azok a jelöltek, akik nem a 2010 előtti világot képviselik. A helyzet tehát nem egyszerű, de azért nem is veszett fejsze nyele.
– A magyar ellenzék történetének talán legfontosabb hete következik, amelyet ön és Karácsony egymás győzködésével tölt majd, miközben Dobrev Klára kampányol. Bölcs dolog ez?
– Nem lesz ez elvesztegetett hét a mi részünkről sem. Lehet, hogy a tárgyalásaink Karácsony Gergellyel nem hagyományos kampányrendezvények, de hogy ne lennének az érdeklődés homlokterében, azt azért ugye nem állíthatjuk.
– Azt tényleg nem.
– Még a fideszeseket is érdekeljük. Ha ugyanis nekünk sikerül megegyeznünk, az már kormányváltó erő, attól már Orbán Viktornak is van félnivalója. Én ugyanis nem fogok asszisztálni ahhoz, hogy ő hatalomban maradjon. Sem úgy, hogy az ellenzék kampányát kisiklatjuk, sem úgy, hogy megelégszem kormányváltással rendszerváltás helyett.
– Nem félő, hogy épp csak csapata nem maradna a tervhez? Ha nem Dobrev Klára nyer, az ön mondatai után mégis miért is dolgoznának DK-sok az önök sikeréért?
– A most esélyes helyen előválasztást nyert DK-soknak kulcsszerepe van. Az én sikeremért vagy Karácsony Gergely sikeréért Gyurcsány Ferenc lehet, hogy nem tenne semmit. Ám azért mindent meg fog tenni, hogy a DK-s jelöltek legyőzzék fideszes kihívójukat. Ebben biztos vagyok. Persze lehetne még motiválni.
– Hogyan?
– Mondjuk olyan helyre tenni a közös listán, hogy csak akkor jusson be, ha sokat dolgozik az ellenzék közös sikeréért.
– Szóval nem tart attól, hogy a héten szétrobban az ellenzéki összefogás?
– Ennél most nagyobb gondunk van. Ha Dobrev Klára lenne az ellenzék közös jelöltje, Orbán Viktor nagyjából hátra is dőlhetne. Ennek megakadályozása közös érdek, és ebben mint kiderült, a Jobbik elnökére nem számíthatunk. Holott még a DK-s szavazók fele is tisztában van a helyzettel. Köztük sem mindenki elvakult.
Azonnal megroppanna a mai DK-s tábor, ha azt látnák, hogy Gyurcsány csak a pártjáért dolgozik, és ezért maradna végül Orbán. Sokan belátják, hogy a kormányváltásnak jó eséllyel búcsút inthetünk, ha most Dobrev fut be.
– Ha mégis ez történik, ön ilyen mondatok után mégis hogyan kampányol majd Dobrev mellett?
– Már mondtam: bárkivel össze kell fogni, hogy ezt a korrupt rezsimet leválthassuk. Ettől még jó lenne, ha nem minimalizálnánk az esélyeinket mi magunk.
– Még mindig tartja, hogy ön a legesélyesebb Orbán ellen?
– Ellene igen, hiszen én inkább meg tudom szólítani a bizonytalanokat is, erre Gergőnek kisebb az esélye – kettőnk tandemének viszont éppen az az értelme, hogy kompenzáljuk ezeket a hátrányokat, bármelyikünk is indul a második fordulóban.
– Abból, hogy Hódmezővásárhelyen bejött kétszer is, nem következik, hogy országosan is létezik ez a bizonytalanmegszólító képesség.
– A pártok által készített kutatásokból is látszik, hogy az elutasítottságom feleakkora, mint Gergőé. Továbbá egy orosházi, vagy körmendi választási fórumon valószínűleg én meggyőzőbben tudok érvelni, mint ő. Én a Kutyapárttól és a Mi Hazánktól is tudok elhozni szavazatokat. Sajnos azonban a nagy választás előtt van még egy előválasztási második forduló is, ahol viszont Gergő az első fordulóban jobb eredményt ért el. A versenyben most éppen ő van középen. Az én szavazóim, ha visszalépek a javára, rá adják a voksukat, vagy részben távol maradnak, de nem fognak Dobrevre szavazni. Gergő szavazóiról ezt nem mondhatjuk el. Én tehát esélyesebb vagyok Orbán Viktorral szemben, Gergő viszont esélyesebbnek látszik Dobrev Klárával szemben.
– Puzsér Róbert például az ön szavazója, de tuti nem adja Karácsonyra a voksát, ha visszalép. Éppen eposzi hévvel könyörög önnek, nehogy megtegye.
– Nagyon kedves ez Puzsér Róberttől, köszönöm a támogatását, de nem neki kellene majd azzal a lelkiismeret-furdalással élnie, hogy miatta lett Dobrev Klára a győztes, ezáltal pedig jövőre újra Orbán Viktor a miniszterelnök. Én ilyen lelkiismerettel nem tudnám jól érezni magam és hiúsági kérdést sem csinálok ebből a helyzetből. Azt fogom tenni, ami a kormányváltás szempontjából a legjobb. Hogy megtudjuk, pontosan mi az, arra most elindítottunk egy komoly kutatást. Annak az eredményére még nagyon kíváncsi vagyok.
– Mi is. Meg arra is, miből fizette. Az ilyesmi nem olcsó, ha komoly cég készíti.
– Az készíti. Tényleg nem olcsó, mi ki sem tudnánk fizetni, úgyhogy tárgyalásban vagyok több támogatómmal, akik hajlandók segíteni.
– Bige László egy nagy kutatást már finanszírozott. Ő az megint?
– Több támogatóról beszélünk, nem egy nagy szponzorról. Ők a valós esélyeket szeretnék megismerni, s nem valamely párt vagy jelölt érdekében adják a támogatást. Ezekre az eredményekre mindenesetre szükségem van ahhoz, hogy megalapozottan dönthessünk arról, ki legyen a második fordulóban Dobrev Klára kihívója.
– Hogy ön futhasson, ahhoz meg kellene győznie Karácsony Gergelyt arról, hogy feles többséggel kétharmados törvényeket tudnak hozni anélkül, hogy az EU bizalmát elvesztené az ország. Hogy haladt ezzel a hétvégén?
– Ez komoly vitatéma köztünk mindmáig. Engem nem a jogi csűrés-csavarás érdekel. A jogászkodás nem az én asztalom. Arra kell megoldást találni, hogy megelőzzük a Fidesz gyors visszatérését a győzelmünk után. Márpedig ha Polt Pétert nem tudjuk eltávolítani, ha a Médiatanácsot nem tudjuk feloszlatni, akkor ez a veszély valós. Az elhárítására pedig eddig nem láttam még működő megoldási javaslatot Vörös Imréén és a vele egyetértő jogászokén kívül.
– Orbán Viktor még ennyit sem jogászkodna. Annyit mondana: a cél kétharmaddal elérhető, és lesz is kétharmad az emberek bölcs döntése nyomán. Ciki lenne tanulni tőle?
– Orbán Viktor is csak akkor ilyen magabiztos, amikor a kétharmadra egyértelmű esélye van, mint 2010-ben, vagy amikor már meg is van az neki. Akkor ilyen nagy hős, amikor általa írt választási törvény, általa rajzolt körzethatárok segítik. 2006-ban még nem így gondolkodott volna.
– Ön pedig – ebben Dobrev Klárával egyetértve – inkább sutba dobná a jogállamot hatalmi érdekből?
– Azt én nem tudnám sutba dobni, ugyanis ma Magyarországon nincs jogállam. Még az alaptörvény szerint sincs.
Nem kell feles törvénnyel felülírni bármit, hiszen azok a törvények, amelyeket a hatalom kizárólagos gyakorlásáért hozott meg a Fidesz, alaptörvény-ellenesek. Ezt csupán meg kell állapítani. Ki kell mondani. Nem feles törvényben, hanem itt és most. Igen, a választókat kell értesítenünk arról, hogy ez az álláspontunk. Attól fogva már a választási győzelem önmagában is legitimálja majd az alaptörvény-ellenes állapot felszámolására irányuló cselekvésünket.
– Ennyire nem bízik az ellenzéki kétharmadban?
– Kétharmadot szerezni: az csak a Fidesznek nem nehéz. Ez a választási rendszer nekik kedvez, magukra írták. Az ellenzék számára az is csoda lesz, ha a parlamenti többség összejön. Tévedés, hogy ahhoz elég önmagában az összefogás. Nem elég. Ahhoz kampányolni kell, vidéket kell járni, hiteles jelöltek, hiteles miniszterelnök-jelölt és hiteles program is kell. Az előválasztás siker, de utóbbiakat az ellenzék azért még nem tudta felmutatni.
– Bagoly mondja? Programja épp önnek nincs.
– Kötetben valóban nem adtunk ki ilyet, de az emberek nem is szoktak százoldalas programokat olvasgatni. Az elképzeléseinket 12 pontban összefoglaltuk, a Vona Gáborral folytatott beszélgetésben pedig ki is fejtettem ezeket, bárki megnézheti. A többiekkel meg kell állapodni a részletekben, de nem a program hiányzik, hanem az, hogy azt megfelelően kommunikáljuk.
– Ön és Karácsony most inkább azt kommunikálják, hogy máris pozíciókon osztozkodnak, ráadásul önhatalmúlag, a pártok megkérdezése nélkül.
– Tévedés. A hét ellenzéki szervezetből – mert azért a Mindenki Magyarországa Mozgalomról se feledkezzünk el – öt jelen van ebben a közös gondolkodásban. Nem a még el sem ejtett medve bőrét osztogatjuk egymás között. Karácsony Gergely miniszterelnök-helyettességre vonatkozó ajánlata nem a személyemnek szól, hanem az általam képviselt szavazóknak. Kénytelen valamilyen garanciát adni nekik, akár pozíció formájában is, hiszen a választók nem tőle remélik azt a fajta elszámoltatást, amelyet kívánatosnak tartanának jövőre. Nem azért állt elő ezzel, mert velem mutyizni akar, hanem azért, hogy megszerezze a szavazóim támogatását a második fordulóban. Tóth Csabától is azért határolódott el végül, az utolsó pillanatban, mert akkor már – hála Istennek – látszott, hogy ez fontos a választóknak. Másrészt szerintem ő is tudta, amit akkor már Tóth Csaba is. Hogy Hadházy 80 százalékkal verte meg.
– Jól értjük, hogy most finoman mégiscsak leelvtelenszámítózta Karácsonyt?
– Egyáltalán nem, de az tény, hogy más politikai kultúrát képviselünk. Hihetetlen jó arányban, közel 80 százalékban nyertek azok a jelöltek, akiket mi az MMM-mel támogattunk, ugyanis mi nem pártalkuk alapján döntöttünk. Néhány kivétel volt, amikor egy-egy jelöltünk esélyét növelendő belementünk ilyesmibe – és engem még ez is zavart. Karácsony Gergely ezzel szemben tapasztalt, koalícióépítésben jártas politikus. Ami nekem tényleg nem erősségem. Viszont a pozíciók kiosztása idő előtti, és nem is két miniszterelnök-jelölt személyes ügye. Ezért nem is ez van a fókuszban, és még csak nem is Dobrev, hanem Orbán Viktor és az ő korrupt rendszerének legyőzése.
– Most ismerte el, hogy ön tényleg nem való egy olyan kormány élére, amilyen ebből az ellenzékből lenni tud. És amilyen koalíciót Karácsony a fővárosban ma is vezet.
– Én más modellben hiszek. A szakértői kormányban. Ezt a gondolatot viszont mostanra Karácsony Gergely is elfogadta. Ez előrelépés. Persze érthető, hogy tetszik neki a szakértői kormány gondolata – a nagy pártok, a DK és a Jobbik vele is szemben állnak.
– Lehet, hogy ön nem mutyizik, cserébe erkölcsileg vállalhatatlan dolgokat tud megengedni magának. Bán valamit az eddigi kampányából?
– Biztos sokakat bántottam, akik nem érdemelték meg, gyakran túl kritikus vagyok, tudom.
– Konkrét ügyre célzunk…
– Orbán Gáspárra!
– Pontosan. Bánja már?
– Mit?
– Arra utalgatni, hogy homoszexuális a miniszterelnök fia… Ez belefér a keresztény, polgári, konzervatív attitűdbe?
– Homoszexuálisnak lenni még az egyház tanítása szerint sem bűn. Szerintem sem az. Nem „vádoltam” tehát semmivel, semmilyen csúnya dologgal.
– Csakhogy egyrészt nem tudhatjuk, így van-e, másrészt még ha így lenne, akkor is magánügy, amelyről az érintett beszél, ha akar. Ha meg nem akar, akkor nem.
– Orbán Gáspár bármilyen irányultsága valóban magánügy. Orbán Viktor fiáé viszont akkor nem az, amikor a miniszterelnök – teljesen alaptalanul – azzal vádolja a teljes ellenzéket, hogy az „buziskodásra” akarja nevelni a gyerekeket. Van tehát olyan kontextus, amikor bizonyos közszereplők magánügyei közügyekké válnak – gondoljunk akár Szájer Józsefre.
– Szájer politikus, akinek hangoztatott elvei erős ellentmondásba kerültek életvitelével, amellyel legbukott.
– Orbán Gáspár sem csupán egy „gyerek”. Harmincas, felnőtt ember és közszereplő saját jogán is, egyházi mozgalom alapítójaként.
– De nem bukott le semmivel. Inkább úgy fest, ön állt bosszút, amiért a feleségét legyilkosozták. Cserébe ön is jól odaszúrt egyet a családnak?
– Szó sincs róla. Két és fél éve rángattak elő egy hatéves ügyet, beidézték tanúként a feleségemet, semmivel nem gyanúsították, de arra azért jó volt az ügy, hogy azt harsogja a kormánysajtó: a lelkén szárad például egy másfél éves gyerek halála. Másfél éves gyereké egy szülésznő lelkén! Teljesen abszurd és aljas lejáratókampány volt az az én nem közszereplő feleségem ellen, valójában persze ellenem, de két és fél éve volt – nem ilyen rossz a reakcióidőm, higgyék el. Szó sem volt tehát bosszúról.
– Akkor tehát inkább belement erkölcsileg hipernecces mondásba is, csak hogy látható legyen, s így kompenzálja sovány kampánybüdzséjét?
– Nem talált. Ez nem is logikus. Én ebből nem jöttem ki jól, az ellenzéki táboron belül is visszatetszést keltett a megszólalásom. Tudtam előre, hogy így lesz. De tudtam azt is, hogy a magyar homoszexuálisok kormányzati támadásának leállítására ez az egyetlen esély. Ha felhívom a figyelmet arra: miközben Orbán Viktor azzal eteti a népet, hogy mesekönyvek ellen kell felvenni a küzdelmet, mert azoktól lesznek homoszexuálisok az emberek, pontosan tudja, hogy ez nem igaz. Nézzék csak meg: miután ezzel előálltam, le is szállt a kormány a témáról, nem vegzálja olyan hévvel a homoszexuálisokat. Az akcióm a célját tehát elérte, még akkor is, ha egyébként én vesztettem rajta rokonszenvpontokat.
– Mikorra derül ki a kutatásból, hogy áll e tekintetben? Meddig van idejük dönteni, ki lép vissza ki javára?
– Hétfőn, amikor ez a beszélgetés megjelenik, tárgyalunk Gergővel, aztán vélhetőleg szerdán is. Sokkal több időnk ennél nem lesz a döntés megalapozásához. Csütörtök-péntekre meg kell állapodnunk.
Nyitókép: Márki-Zay Péter beszél a Mindenki Magyarországa Mozgalom rendezvényén a budapesti Fővám téren 2021. október 3-án (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>