Halál Komlóskán – megnéztük, mi lett a sikerfaluval
Komlóska az ország egyik legsikeresebb aprófalva volt évtizedeken keresztül. Köteles László polgármester olyan modellt talált ki a zempléni település felvirágoztatására, amit díjak sorozatával jutalmaztak. 2019-ben azután általános megdöbbenést keltett, hogy Köteles elveszítette a választást: leváltotta a falu, amelyet 24 éven keresztül vezetett. Aztán beteg lett és 48 évesen meghalt. A Válasz Online három évvel a választások után Komlóskára látogatott, hogy megnézze, mi maradt a Köteles-modellből. Riport.
Komlóska ősszel is gyönyörű. Embermagasságú bordó dáliák nyílnak a görögkatolikus templommal szemben, apró ablakos ruszin tájház őrzi a falu sajátos múltját. Faszállító teherautók, traktorok, furgonok jönnek – mennek – az apró zempléni zsákfaluban van élet. Jó tíz éve talán éppen azért szeretett bele az ország Komlóska történetébe, mert ilyennek szeretné látni a magyar falut. Főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Idősebb nő talicskán tol súlyos terhet, erőlködve halad az emelkedőn. Az egyik fölénk magasodó hegyaljai kertben egy másik asszony küzd az ásóval, nehezen forgatva a barnás földet.
– Komlóskán az asszonyok dolga az ásás? Hol vannak a férfiak? – kérdezzük.
– A temetőben – hangzik a felelet.
Ha lehetne, visszaszívnánk a kérdésünket, az asszony ugyanis elfordul, így takarja a bánatát. Számára nem statisztikai adat, hogy a faluban háromszor annyi hetvenes éveiben járó nő van, mint amennyi férfi.
Zemplén egyik leghíresebb falujában vagyunk. Köteles László egykori polgármester vezetésével az itt lakók úgy döntöttek, Komlóska nem adja meg magát a sorsának.
Magyarország területének 15 százalékát az ilyen aprófalvak adják, a települések harmadát teszik ki, ám az ott élők száma évtizedek óta csökken. 1970-ben minden ötödik magyarországi ezer lakos alatti aprófalvakban élt, ma már csak minden harmincharmadik.
Az ország egykori legfiatalabb polgármestere (21 évesen lett falusi vezető) új modellt eszelt ki. Köteles úgy vélte, az aprófalvak azért pusztulnak, mert nincs gazdasági erejük, és pusztán az ott élők érzelmi ragaszkodása tartja életben őket. Kitalálta tehát, hogyan lehet mindkettőt erősíteni. Lényegében ugyanazt az utat követte, amit később Magyarország: adóparadicsommá tette Komlóskát, így teremtve meg gazdasági önállóságát. Amíg hazánk a társasági adó alacsony szintjével vonz ide (adózni) külföldi cégeket, addig Komlóska egyetlen forint helyi adót sem szedett be azoktól a vállalkozásoktól, amelyek ide jelentették be a székhelyüket. Miért érte ez meg a falunak? A cégek gépkocsi-állománya miatt.
A nehézgépjárművek súlyadójából befolyt összegből munkahelyeket teremtettek, és a falu sokat költhetett ebből arra, hogy erősítse az érzelmi köteléket, vagyis a ruszin hagyományokat, a görögkatolikus vallást, a helyi oktatást és szolgáltatásokat.
Amikor a baloldali kormány idején bezárták a helyi postát, Köteles László országos kispostamentő programot hirdetett, összefogott más kistelepülésekkel, és perek sorozatával érte el, hogy a falut a világgal összekötő apró hivatal megmaradhasson. Komlóska dacolt az iskolabezárási programmal is, ruszin nemzetiségi oktatás címén az első hat osztályt, majd az alsó tagozatot sikerült helyben tartania. Mindez olyan sikeres volt, hogy a polgármesteri hivatal előterének szekrényében alig férnek el a falumegújításért adományozott kitüntetések. 2014-ben a falumegújítás európai díját is átvehették.
Éppen a 2014-es év hozta a következő fordulatot a falu életében: Köteles László sokáig a Fidesz lelkes híve volt, ám 2014-ben már függetlenként indult. A jobboldal népszerű alakja volt, amíg 2002 és 2010 között a baloldali kormányok idején a kistelepüléseket megfojtó megszorítások ellen lázadt, és később is, amikor busszal vitte a komlóskaiakat Budapestre a békemenetre. Azután éles fordulatot vett, onnantól olyan vehemensen támadta az Orbán-kormányt, ahogy korábban támogatta. Ráadásul elkötelezetten keresztény, jobboldali nézőpontból, ami a Fidesz számára a legkellemetlenebb. A szakításnak oka volt. „Voldemorti” idők kezdődtek a megyében. Mengyi Roland országgyűlési képviselőről 2016-ban tárta fel a sajtó, hogy rendőrségi jegyzőkönyvek szerint a pályázóknak évek óta vissza kellett neki csorgatni komoly összegeket (és Voldemortnak kellett őt szólítani a Harry Potter-regények főgonosza után).
Komlóska nem volt hivatalosan érintett az ügyben, nem is Mengyi választókerületéhez tartoztak, de azért a világ érezhetően megváltozott körülöttük. A falu addig sorban nyerte a pályázatokat, és főként helyi mesterekkel végeztethették fejlesztéseiket, vagyis duplán gazdagodhattak. Ezután erre ritkábban volt lehetőség. Mindez helyben csökkentette Köteles László tekintélyét, alkata pedig nem tette lehetővé, hogy bárkit Voldemort nagyúrnak szólítson. Végül a csalódottsága vitte be őt az országos politikába. Vagy a naivitása.
Pusztai-Csató Adrienn, a borsodi Szentistván község egykori polgármestere Gémesi György gödöllői polgármesterrel együtt kereste fel Komlóskán Köteles Lászlót, hogy bevonja az Új Kezdet nevű pártba. Gémesi György sikeres helyi polgármesterekből szervezett jobboldali ellenzéki politikai mozgalmat maga köré.
– Rettentő öröm volt, hogy az addigi magányos harcosok hirtelen hasonló emberekkel találkoztak – meséli az azóta jogtanácsossá „átigazolt” egykori polgármester, mennyire meghatározó volt számára ez a találkozás, és Köteles Lászlóhoz fűződő barátsága. A kis zempléni falu számára országos hírnevet szerző Köteles ekkora már szűknek kezdte érezni az apró települést, és úgy gondolta, országosan is hasznosítható lenne az általa kitalált modell. Végül alighanem ebbe bukott bele: a nagypolitikai csaták túl sok idejét vonták el a falutól, és a komlóskaiak úgy érezték, többet foglalkozik a médiával és az idegenekkel, mint velük.
Az országos politikai szerepvállalás nem hozott sikert számára. 2018-ban nem jutott be a parlamentbe, Hörcsik Richárd simán hozta a körzetet a Fidesznek. A mélyen vallásos Kötelesnek hiába volt akkor már jó húszéves faluvezetői gyakorlata, mégiscsak egy kis községet vezetett, a pártpolitikái rafinériákban nem volt tapasztalata. Az Új Kezdet az LMP-vel való együttműködésben megszerzett egy listás mandátumot, de azt nem a legjobb egyéni eredményt hozó képviselőnek, hanem a harmadiknak adták oda. Köteles volt a második, a körzetében kétszer annyi szavazatot szerzett, mint az LMP maga, a voksoknak közel 13 százalékát hozta. A konfliktus hatására többen kiléptek az Új Kezdetből. Pusztai-Csató Adrienn szerint nem azért bántotta mindez, mert a hatalomvágy hajtotta.
Köteles Lászlónak küldetéstudata volt. A képviselői kampány során szinte sokkolta a megyéjében tapasztalható nyomor, amivel Komlóskán sosem találkozott, és úgy gondolta, modellje más településeken is alkalmazható volna.
2018-ban történt még valami, aminek akkor még sokan nem tulajdonítottak jelentőséget: a Fidesz jelt adott. Komlóska egyik sikeres vállalkozója, Haluska Szilvia uniós pályázatot nyert egy 370 négyzetméteres, napelemekkel felszerelt vendégház létrehozására. Komlóskán nem túl drágák a telkek, hat-nyolc millió forintért már házat is lehet vásárolni, a 2020-as szerződésmódosítás szerint 44 milliós összeg tehát egyáltalán nem jelentéktelen, főként egy olyan időszakban, amikor a falu inkább csak külföldi támogatások elnyerésében volt sikeres. A vendégház 2018 óta fel is épült, szerettünk volna megszállni benne, de hiába kerestük a fogadó, panzió, vendégház feliratot, még csengőt sem találtunk a kapu mellett.
A falu tehát kapott egy jelzést, hogy miközben harcias polgármestere nem nagyon hoz uniós támogatást a községbe, azért van, aki jó ebben. Köteles egy svájci programot nyert el, de ez volt az a pont, amikor helyben többen úgy értékelték, mintha elszakadt volna a valóságtól. Komlóska legnagyobb gondja az elöregedés, a rossz utak és a munkahelyek hiánya, a polgármester viszont ökofalu megvalósításán dolgozott, kecskékben, sajtban, gyógynövényben, konzervüzemben, energiatakarékosságban, helyi termékekben gondolkodott. A falu követte a ruszin hagyományőrzésben, a görögkatolikus egyházi céljaiban, de az ökofalu álmában már nem mindenki találta meg önmagát vagy a falu jövőjét.
Köteles László arra menekült, amerre tudott. Az adóparadicsomos ötlet évi sok tízmillióval növelte meg a költségvetésüket, amelyből szabadon gazdálkodhattak. A náluk bejelentkező vállalkozók így akkoriban négy-öt százalék közötti adóelőnyhöz jutottak, főként a nagy szállítmányozó cégeknek érte meg, hogy a súlyadót a falunak fizessék be. Egy-egy ilyen cégnek komoly flottája van, amelyik folyton Európa útjait járja, és az idő nagy részében egy-egy jármű ugyanúgy nincs Miskolcon vagy Budapesten, ahogy Komlóskán sem. A szabályozás azonban időközben megváltozott, az állam nekiállt visszaszedni a súlyadót az önkormányzatoktól. Mostanra már semmi sem marad belőle helyben. Mindez erodálta a polgármester tekintélyét, Köteles ugyanis még mindig médiasztár volt, de helyben tudták, hogy egyre kevesebb jut neki a sikerből. Üresen állt a falu orvosi rendelője (ahogy persze még rengeteg más helyen), nem tudta élettel megtölteni a konzervüzemet, mert nem találtak kétkezi munkást a zöldségtermesztéshez, és nem volt mit tartósítani. A gödöllői egyetem 2010-ben és 2018-ban is kutatást végzett Komlóskán, és a falukutatók meglepve látták saját eredményeiket: 2010-ben még a falu lakosságának 80 százaléka Köteles Lászlót tartotta a település megfelelő vezetőjének, ám ez az érték 2018-ra 50 százalék alá csökkent.
– Adrienn, baj van, elveszítettem a választást – ezzel hívta fel Köteles László Pusztai-Csató Adriennt 2019-ben az önkormányzati választások estéjén. Elképzelhetetlen hír volt, 1994 óta Köteles mindig utcahosszal győzött. Most azonban elindult ellene a vendégház kapcsán említett Haluska Szilvia, és simán megverte. Utódja 73, Köteles László 57 szavazatot kapott, látszólag nem olyan nagy a különbség. Ám az addigi polgármesterre csak nyolcan voksoltak többen, mint a harmadik helyen végző jelöltre.
– Addigra lényegében mindent elvontak a falutól, mintha lélegeztetőgépre raktak volna bennünket, akkor kapunk levegőt, ha megnyitják a csapot – magyarázza az okokat Matisz Zsolt a képviselőtestületből. A képviselő szerint Köteles jól megtalálta a hangot az idősekkel, de a fiatokkal már nehezebben. Rengeteg programot szervezett a községben, de azok általában kulturális vagy vallási jellegűek voltak, a fiatalok viszont bulizni akartak. Az idősek lassan elfogynak, és a többiek már nem támogatták olyan nagy arányban. Az emberek változást akartak.
– Sokan jönnek el tiszteletet adni neki – mondja Matisz Tiborné, a temetőt gondozó közmunkás. A templom felől az első sír Köteles Lászlóé. Elborítják a koszorúkról levágott szalagok és a virágok.
– Csak ránézek, és eszembe jut az a sok minden, amit tőle kapott ez a falu, és ez erőt ad. Folytatnunk kell – mondja az asszony.
A közmunkás őszinte tisztelője a volt polgármesternek, de mégsem rá adta a szavazatát, mert ő is úgy látta, Köteles László belefáradt a helyi ügyekbe.
– Kinőtte ezt a kis falut, tudtuk, éreztük. Sokat kellett küzdenie, jött egy pofon, földre esni, megint felállni. A falu lehetőség volt a számára, de korlát is egyszerre. Ha máshova születik, ekkora tehetséggel az ölébe hullt volna a siker.
Köteles László idén áprilisban, 48 éves korában, súlyos betegség után hunyt el.
– Nem vitt magával semmit, amit megteremtett, mindent itt hagyott – mondja Matisz Tiborné.
– Hiányzik a falunak az a kritikus szemlélet, ami őt jellemezte – így értékel Matisz Zsolt képviselő. – Sokat segítene a mostani helyzetben.
– Rettentő nehéz egy bukott polgármesternek a falujában maradni – mondja a jogtanácsossá vált barát, aki ma már szintén nem polgármester. – Laci pedig nem tudott elmenni, mert a Sólyomvár, a családi panzió odakötötte. Nehezen élte meg, hogy a polgármester társai elfordultak tőle, de soha nem mutatta a nehézségeket, szelíd volt, még ő bátorított minket a betegsége alatt is. Nem tudom túltenni magam azon, ami történt. Az önkormányzat nem tekintette saját halottjának azt az embert, aki több mint két évtizedig vezette a települést.
Noha a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Komlóska lélekszáma fokozatosan csökken, magán a falun ebből nem sok minden látszik. Talán nem olyan virágosak a közterületek, mint korábban voltak, de az is lehet, hogy az építkezések miatt feltúrt utcák miatt látszik így. A porták rendezettek, kevés háznak nincs lakója, megkezdett, széthordott épületet sehol sem láttunk. Az elnéptelenedő házakat „víkendesek” veszik meg, zömmel egykori komlóskaiak vagy nagyvárosi értelmiségiek, akiket éppen az vonz, ami az itteni életet annyira megnehezíti. A falu mindentől messze van, Miskolc után még hosszú út vezet idáig, autó nélkül nehéz mozdulni, és nemhogy mobilnet, de még telefonos térerő is csak az egyik nagy szolgáltatónál elérhető. Viszont a zsákfalu gyönyörű környezetben fekszik, hegyek ölelik körbe, a völgyben patak csordogál, a népi építészet karakteressé teszi. A sikeres vállalkozók villákban élnek, amelyek meglehetősen ritkák a várostól távoli aprófalvas vidéken, és ott várja a turistákat Köteles László valódi öröksége, feleségének és két kisgyermekének panziója.
Komlóska fokozatosan üdülőfaluvá alakul át, lassan kicserélődik a lakossága, holott Köteles álma az volt, hogy a turisztikai elem csak ráépüljön a gazdaságilag is erős és összetartó ruszin közösségre. Köteles László modellje mégsem tűnt el teljesen a súlyadóval együtt.
– Jelenleg száz céggel állunk kapcsolatban, és egy munkatársunk intézi az ügyeiket – mondja Haluska Szilvia polgármester. – Az önkormányzat nem székhely-szolgáltatást nyújt, hanem ingatlant ad bérbe, a cégek pedig negyedévente fizetnek az irodáért. Az önkormányzatnak ebből éves szinten hétmillió forint bevétele származik.
Komlóska megértette az üzenetet, hogy Köteles László kényelmetlenné vált a kormány számára, amely az új polgármester megválasztását sikeres pályázatokkal honorálja.
– Kilenc pályázatot adtunk be a Magyar Falu Programba, ebből hetet nyertünk meg. Központi forrásból tudjuk felújítani a faluházat – így nevezzük a polgármesteri hivatalt –, az új játszóteret, a ravatalozót, közösségi teret. Térkövezünk, járdaszakaszokat építünnk. Három útszakasz felújítására és elhagyott ingatlanok közcélú megvásárlására is nyertünk forrást. Csak tavaly és idén 70 millió forint került így Komlóskára – sorolja a polgármester.
Valóban, építkezések mindenütt. Az iskolát keressük, de hiába nézzük a főút tábláit, nem látjuk sehol. Két biciklijének támaszkodó asszonyt kérdezünk hát, de egy férfihang válaszol.
– Bezárták – mondja és nyomatékként egy cifrát tesz a végére.
– Csináltál volna bele gyereket! – rivallnak rá az asszonyok, megismételve a zaftos kifejezést.
– Raknád inkább el a tavalyi krumplidat, folyik, büdös, vagy ráhívom a KÖJÁL-t – kiabálják a férfi után, majd mintha mi sem történt volna udvarias hangon azt mondják, hogy az iskola idén már el sem indult, mert nem volt elég gyerek.
Ezt Haluska Szilvia is megerősíti, akit arra kérünk, foglalja össze, mit tud továbbvinni Komlóska a korábbiakból.
– A posta ma is nyitva, a bölcsődét viszont már az elődöm idején bezárták, mert nem tudtunk megfelelni a feltételeknek. Az iskola a 2020-2021-es tanévben már nem működött. Nagyon kevés, négy gyerek maradt az első négy évfolyamban összesen. Az óvodát ameddig lehet, és igény van rá, üzemeltetni szeretné az önkormányzat. A működést évente több millió forinttal támogatjuk – mondja.
Köteles nagy álma, hogy a gyerekek alapfokú oktatását helyben biztosítsák, és így a falusi gyerekek közösséget alkossanak, ismerjék egymást, életre szóló barátságok köttessenek, meghiúsult.
Nemcsak a kevés születés miatt zárt be az iskola, de a fiatal családok közül többen viszik a sárospataki Kisrefibe vagyis a református kollégium általános iskolájába a gyerekeiket, mert azt gondolják, ott színvonalasabb az oktatás, és inkább ezt választják, mint a falusi gyerekközösséget. Az új polgármester programja így elsősorban a vendéglátásra épül.
– A turizmust szeretném fejleszteni, amiből településünk a jövőben profitálhat. Az óvoda épültében működik egy erdei iskolánk és a korábbi általános iskola funkcióját is így képzelem el. Nagyon sok tennivalónk van, hogy az idelátogatók számára még vonzóbbá tegyük a településünket. Az elnyert támogatások ezt nagymértékben elősegítik – ismerteti terveit Haluska Szilvia.
Az iskola a felújított tornateremmel tehát zárva, és ahol nincs helyben oktatás, oda nem szívesen mennek lakni gyerekes családok. A zsákfaluba keskeny és rossz minőségű út vezet, a gyerekeket reggel Sárospatakra több mint 20 kilométerre viszik.
A rendszerváltáskor még 426 lelkes falu idén januárban már csak 209 állandó lakossal rendelkezett, a lefelé tartó spirálból nehéz kiszabadulni. Ám ha valaki Komlóskán jár, továbbra is érzi a település erejét, még ha falut meg is osztják az utóbbi évek eseményei. Alighanem legkevéssé a komlóskaiak gondolták, hogy egy figyelmeztetőnek gondolt X hatására a történet ilyen véget ér.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
