„A végén mindig az van, amit Péter akar” – Márki-Zay jobbkeze amerikai utazásról, provokációról és bocsánatkérésekről
Vasárnapi győzelmi beszédében Márki-Zay Péter az előválasztást kitaláló éceszgéberként utalt rá. Munkakapcsolata szoros az ellenzéki miniszterelnök-jelölttel, s noha nem tartja magát a legfontosabb háttérembernek, a kormánymédia rajta keresztül igyekszik leügynöközni Márki-Zay-t. Merthogy ő vitte be az amerikai külügyminisztériumba. Pontosan mit csináltak ott, hogyan találtak előtte egymásra, és miért most rezonált tömegeknél a hódmezővásárhelyi polgármester karaktere? A 2015-ben a kétharmadot veszprémi győzelmével – három évre – lebontó Kész Zoltánnal, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagjával Márki-Zay eredményváróján beszélgettünk.
– Csodálkozunk, hogy itt látjuk, és nem megint a Fideszben.
– Merthogy?
– „Szerintem akár még az úthálózat privatizációjáról is szó lehet” – nyilatkozta 2015-ben, libertarianizmusát demonstrálva. És lőn.
– A privatizáció meg a verseny nagyon messze van attól, amit a Fidesz csinál. Oligarcháknak adni állami vagyont – az nem privatizáció. Sokan neoliberálisnak tartják a Fideszt, de a chicagói iskola követői azért megharagudnának ennek hallatán. Ha versenyben hiszünk, nézzük meg, ki az alkalmas. Épp Márki-Zay Péter mutatta meg Hódmezővásárhelyen, milyen az, ha egy tendert a családtag nyer: Tiborcz István lámpái inkább sötétséget hoztak a városba.
– A 2018-as választás után azt mondta: „Magyarországon mindenki messiást vár. A magyar választási rendszer nem arra épül, hogy egy embert kell várni, aki aztán megmenti a közéletet.” Épp az ellenzék messiásának eredményváróján ülünk.
– De ez nem azt jelenti, hogy Márki-Zay Péter egy személyben győzi le a Fideszt jövőre. A 106 most megválasztott jelölt is kell hozzá.
Az előválasztás azért is volt jó, mert eltűntek és előtűntek arcok: megjelentek olyanok, akik eddig nem voltak politikai porondon, és eltűntek olyan mamelukok, akiknek talán el is kellett tűnniük – lásd Mesterházy Attilát Veszprémben.
– Nem a saját csapdájukba estek az ellenzéki pártok? Az előválasztáson elbukó jelöltjeikkel lényegében magukat járatták le.
– Ebben nagy szerepe volt Péternek, aki 2020 februárjában felvetette az előválasztás ötletét, gyakorlatilag beletolta ebbe a pártokat, amelyek akkoriban eléggé viszolyogtak az ötlettől. Miközben a nép már 2018-ban is előválasztást követelt volna, hiszen az átszavazás már akkor is számos körzetben működött. Én például hétezerrel több szavazatot kaptam, mint az engem támogató pártok listán. Nem lett elég, de látszott: a választók okosabbak, mint a pártok. Mint most is.
– Hogyan találtak egymásra?
– Már a polgármester-választási kampányában is segítettünk neki. A csapatommal 2018 januárjában lementünk Hódmezővásárhelyre, ott ismerkedünk meg. Onnantól elég intenzív a kapcsolat.
– Mit láttak benne?
– Egy fiatalembert, aki ugyanazt akarja megcsinálni, ami nekem 2015-ben sikerült. Csak őt az összes párt támogatta.
– 2019-ben, az Orbán–Trump-találkozó idején az amerikai külügyminisztériumban jártak, s ha jól fogjuk a kormánysajtó jeleit, várható, hogy önön keresztül CIA-ügynöközik majd Márki-Zay-t – a pilot epizódot mindenesetre már megírták. Pontosan mit csináltak Washingtonban?
– A New York-i magyar diaszpóra meghívására mentünk Amerikába, mert Péter sztorija felkeltette az érdeklődésüket. Ahogy Péter 2018-as hódmezővásárhelyi sikere, úgy az én 2015-ös időközi győzelmem is nagy visszhangot kapott akkoriban külföldön. Az utazás előkészítésekor az évek alatt épített diplomáciai kapcsolataimat felkeresve hasonlót tapasztaltam: a jövő egyik lehetséges ellenzéki vezetőjét látták Péterben, így természetesen kíváncsiak voltak rá, mint új emberre a politikában. Ennek eredménye volt, hogy a külügyminisztériumban és a Kongresszusban is tárgyaltunk a térségünket jól ismerő diplomatákkal. A German Marshall Fund kerekasztal-beszélgetésétől demokrata és republikánus szenátorokkal és képviselőkkel bezárólag sokakkal egyeztettünk. Ezek leginkább ismerkedő beszélgetések voltak, de elmondtuk azt is: meggyőződésünk szerint Magyarország érdeke, hogy mihamarabb kormányváltás legyen.
– Márki-Zay Péter, ő maga mondta, arra kérte tárgyalópartnereit, hogy az Egyesült Államok segítse az ellenzék munkáját és indítsák újra a Szabad Európát.
– Újra is indult.
– Önhöz hasonlóan én is voltam ösztöndíjjal Amerikában. Azt a külügyminisztérium fizette, mégsem hinném, hogy el tudnék ilyesmit érni.
– Péter már akkor is letett annyit az asztalra, hogy ez ne legyen elérhetetlen cél. Sokan már ott kint úgy látták, hogy 2022-ben ő vezetheti az ellenzéket.
– Tényleg nem kell sok fantázia ahhoz, hogy leügynöközzék önöket. Megkísérli cáfolni valamivel?
– Amikor a 90-es években gimnazista voltam, nagyon szerettem a Jack Ryan-féle CIA-regényeket, ezen szocializálódtam és nem a szovjet titkosszolgálat hősein, akiken Orbán Viktor szocializálódott. A politikába azonban nem ez, hanem a gyerekeim jövőjéért való aggódás sodort még 2015-ben, most pedig azért dolgozom rengeteg civillel és pártemberrel a változásért, mert egy éve azt ígértem édesapám halálos ágyán, hogy csinálunk egy jó országot.
– Miért most tudott rezonálni a Márki-Zay Péter-jelenség? A „nép gyermeke” karakter nem új, a magyar politikában sem.
– Az előválasztás is megmutatta, hogy azok a szavazók, akik a teljes establishment ellen vannak, megtalálták azt, akiben azt látják, hogy le tudja váltani a rendszert. Az elmúlt 30 évet.
– Az elmúlt 30 év pártjaival a háta mögött?
– Valóban ők állnak mögötte, de nem feltétlenül ugyanazokkal a pártemberekkel. Péter is többször elmondta, hogy ezekben a pártokban ott vannak a Fideszhez bekötöttek. Szép lassan meg lehet szabadulni tőlük. Ha valaki mostantól kiugrik az együttműködésből, rá lehet fogni, hogy „ez a Fidesz”.
– A miniszterelnök-jelölt, még a Karácsony Gergellyel folytatott „chicken game-ben”, többször szólt „a főpolgármester mögött álló emberekhez”. Karácsony visszalépésével feltételezzük, utat talált hozzájuk.
– A szavazóihoz mindenképp. De ami a kérdését illeti: például a 99 Mozgalom sok alapítója ott volt a Mindenki Magyarország Mozgalom megalakulásánál, van a két halmaznak metszete, ahol ezek az emberek megfordulnak. Arra számíthatunk, hogy minden józan ember, aki változást akar, Péter mögé áll.
– Ha tényleg mind a hat párt így lesz, melyikük mit dobhat a közösbe?
– A DK a professzionális online és offline kampányát, továbbá a „márkatudatosságot”: aki egyszer DK-s, az örökre DK-s marad. A Momentum meg tud szólítani olyanokat, akiket mások nem, és új arcokat hozhatnak a politikába.
– Nemrég láttuk az eredményvárón Baja Ferencet. Új arcok?
– Az MSZP-nek még mindig erős a vidéki bázisa. Ha meg kell valamit szervezni, rájuk és a Jobbikra számíthatunk. Az előválasztást ugyanis meg lehetett nyerni Budapesten, de a választást vidéken kell. De ha már Budapest: Karácsony Gergely – intenzív közös egy hetük után – Péter legjobb szövetségese lett.
– Baja Ferencről jut eszünkbe: a győzelem után rengeteg sosem látott barátjuk lesz. Vissza lehet őket utasítani?
– Nem visszautasítani kell őket, hanem a helyükön kezelni. A szűrés nyilván elengedhetetlen, de Péter ebben nagyon jó. Az ő kompetenciája eldönteni, lesz-e olyan, aki a küszöböt sem lépheti át.
– Hányszor kérhet valaki elnézést úgy, hogy ne váljon nevetségessé?
– Az elmúlt heteknek elég intenzív vitái voltak, de ezek még mindig nagyon messze voltak például a 2008-as Obama–Hillary-vitáktól. Kígyót-békát kiabáltak egymásra, Hillary mégis Obama külügyminisztere lett. Elszoktunk itthon az efféle politikai diskurzustól, sokan húzták a szájukat az elmúlt hetekben, de ez benne van egy előválasztásban. Mostantól viszont azon lesznek, hogy hogyan segítsék egymást a NER eltakarításában.
– Sok elnézéskérésre nem emlékszem 2008 Amerikájából. Márki-Zay ráadásul rendszeresen az után kér bocsánatot, hogy a köztudatba bedobott pletykái már bőven megtették a hatásukat.
– Tanuljuk még ezt. Amerikában 200 éves hagyománya van a meritokráciának és az elnökök kiválasztásának. Nálunk ez teljesen új folyamat volt, de – elnézve a részvételi és a viták nézettségi adatait – a kulturált diskurzusra van igény.
– Ez viszont nem mond ellent annak, hogy a bocsánatkérések elértéktelenedhetnek.
– Ismerünk olyan politikust, aki 2006 óta nem kért bocsánatot a néptől. Ha megtette volna, lehet, hogy nem szerez kétharmadot a Fidesz 2010-ben.
– Konkrét példa, amit aztán Márki-Zay pontosított: „a sajtó nem beszélt a Szájer-ügyről”. Mi magunk is írtunk erről, döntően nem a karantén megsértését kifogásolva.
– Nem tudom, mennyire volt ez tudatos a részéről. Előfordulhat az is, hogy provokálni szeretett volna.
– Pontosan miben ad tanácsot a miniszterelnök-jelöltnek? Márki-Zay Habony Árpádjával beszélünk?
– Sokan – tévesen – túl nagy jelentőséget tulajdonítanak az MMM-elnökségi tagságomnak. Nem gondolom, hogy én lennék a legfontosabb háttérembere, bár a 106+1 előválasztásról én győztem meg az elnökséget. Péter sok embert meghallgat, de mindig a saját döntése, mennyit fogad meg a tanácsukból. Mindig szűr, de a végén mindig az van, amit ő akar.
– Mire számítanak a következő fél évben a hatalom részéről?
– Bármit és annak a tízszeresét is el tudom képzelni. Péter mondatai az elszámoltatásról sokakat megrémiszthetnek, tíz körömmel fognak ragaszkodni a hatalomhoz és a felhalmozott pénzhez.
– Megengedett lesz nemtelen támadásra nemtelenül válaszolni?
– Többször felmerül, használható-e a Fidesz nyelvezete. Amikor Péter ezt használta, az – noha sokakat megrémisztett, de – mindig hozott, és elhallgattatta a Fideszt. Lásd Orbán Gáspár ügyét.
– Tehát akár a miniszterelnök fia is „felhasználható”, dacára annak, hogy ritkán szerepel a nyilvánosságban.
– Megoszlanak a vélemények, hogy aki közpénzből néz futball vb-döntőt vagy épít egyházat, közszereplő-e vagy sem. Szerintem az. E tekintetben másodlagos, hogy a miniszterelnök fia. Péter családja sincs a frontvonalban, mégis elég nemtelen támadásokat kaptak.
– Szemet szemért?
– Elég intenzíven vitatkoztam erről Péterrel. Én, Kész Zoltán nem biztos, hogy ezt csináltam volna. Ő ezt választotta, és működött. A machiavellizmus nem mindig követendő, de ebben az esetben elérte azt, hogy a Fidesz félretette a narratíváját.
– A közbeszéd tisztaságára ebből nem sok jó következik.
– A közbeszéd rengeteget tisztult az előválasztás megjelenésével. A vitákon olyan politikusok mondhatták el nagy nyilvánosság előtt a véleményüket, akik eddig öt perc műsoridőt sem kaptak. Az elmúlt két hónap bebizonyította, hogy az emberek igénylik a közbeszédet, de az értelmeset, nem az elmúlt tizenegy évben lebutítottat.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
