Veszélyben a vidék világítótornyai? Ez tarthatja meg a mintafalvakat [HetiVálasz 95]
A szellem fontosabb, mint a térkő – szól október 21-i podcastunk egyik konklúziója. Adásunk témája a múlt héten lapunkban megjelent riport Komlóskáról. Az alig 200 lelkes zempléni település az ország egyik legsikeresebb aprófalva volt évtizedeken keresztül. Köteles László polgármester olyan modellt talált ki a felvirágoztatására, amit díjak sorozatával jutalmaztak. Miért bukott meg mégis Köteles? Mi a jele annak, hogy magyar falvak eltűnésére, kiürülésére nagyon kicsi az esély? Élő Anita, Borbás Barna és Zsuppán András beszélget.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Néhány idézet a műsorból:
Arról, miért születik ennyi riport, miért szereti ennyire a sajtó Komlóskát
Élő Anita: Nem véletlenül voltunk ott ilyen sokszor. Vannak ugyanis világítótornyok a magyar vidéken. Nem lehet elmenni mind az 1000 aprófalvas településre, de van néhány, amelyiknek jól kommunikáló vezetője van, amelyiknek van jövőképe. Olyan vezető, aki kitalál valami koncepciót arra, hogy nem szabad engedni a pusztulást, mert ezek a települések értékesek.
Zsuppán András: Egyszerűen gyönyörű a hely. A természeti és az épített környezet is fantasztikus, van egy egyedülálló hangulata. Nem véletlen, hogy a Köteles László által kitalált egyik túlélési stratégia a falusi turizmus volt. A másik, hogy legyen itt a székhelye különböző nemzetközi szállítmányozási cégeknek.
Élő Anita: Az ő modelljének az volt a lényege, hogy nem vetett ki helyi iparűzési adót, és így adóparadicsommá tette Komlóskát a cégek számára. Nem volt se építményadó, se kommunális adó. De rájött, hogy ha elég sok szállítmányozási céggel meg tudtja beszélni, hogy a székhelyüket ide jelentsék be, akkor tekintélyes összegű gépjárműadót fognak befizetni.
Köteles László kiábrándulása a Fideszből
Élő Anita: A Fidesz beszélt a kis iskolákat segítő programról ellenzékben – aztán meg kell nézni, mi van most ezekkel az iskolákkal.
Zsuppán András: Köteles László nagyon büszke ember volt, nem illett hozzá az a szerep, hogy dísz legyen a Fidesz kalapján. De azért azt is el kell mondani, hogy az iskola azért fogyott el, mert a szülők elkezdték Sárospatakra vinni a gyerekeket. Hogy erről ki tehet? Nyilván nem a kormány.
Borbás Barna: A 2018-as riportunk alapján a környékbeli településvezetőknek az volt a fő bajuk, hogy a központi költségvetésből óriási beruházással épülnek munkásszállók két-három megyével odébb, ez pedig éppen ellentétes azzal a céllal, hogy a munkaerőt helyben tartsák. Illetve még egy dolog: az útfelújítás. A teleülés a hatókörébe eső utakat – ha ügyes a költségvetéssel – meg tudja csináltatni, de a közút, ameddig eljutsz egy-egy ilyen aprófaluba, az gyehennai most. És mindig csak ígérve volt, hogy azt is rendbe teszik.
Arról, hogy egy kormányzati figurák által emlegetett tanulmány szerint a háromezer-kétszáz magyar településből 800-1000 darab falu belátható időn belül kiürülhet
Zsuppán András: Nem fog teljesen kiürülni. Ezt egészen bátran merem állítani. Egyszer csináltam egy nagyobb statisztikai anyagot a magyar települések elmúlt évtizedeiről, hogy milyen trendek mutatkoznak, és találtam egy nagyon érdekes tényt: Magyarországon nagyon régóta nem tűnt el falu. Amik eltűntek, azok a szocializmus évtizedeiben tűntek el, olyan falvak, ahol elmaradt a 20. századi modernizáció: nem építettek utat, nem vitték el a villanyt. Az ok pedig, hogy a Kádár-kor óta nem tűnnek el falvak, az, hogy a végén a folyamat lelassul és megáll. Száz alatti lakosnál történik ez meg. Vannak települések, amelyek 30-as, 20-as létszámmal működnek évtizedek óta. Persze lehet, hogy később lesznek helyek, ahol a körülmények szerencsétlen együttállása miatt ezt az „üvegpadlót” is átütik, és mégiscsak eltűnnek települések. Én például a Cserehátban számítok ilyenekre. De ez lesz a kivétel. A kicsi települések túlélését épp az a jelenség biztosítja, amit Köteles nem annyira szeretett: ha Sárospatak jó hely, akkor megmaradnak a környező települések is. Ha Sárospatakon jó lenni és lehet dolgozni, akkor az emberek vesznek házat Komlóskán is. A kisváros tarthatja meg az aprófalvakat.
Fotóillusztráció: Domaniczky Tivadar