Start Dobrev! – a Rogán-művek fokozódó jelenléte az ellenzéki nyilvánosságban
Az előválasztás második fordulójában bebizonyosodott, hogy Rogán Antal hivatala és baráti köre nemcsak a Fideszt építi, hanem – például a grúz-izraeli Shabtai Michaeli médiacsoportján keresztül – az ellenzéki nyilvánosságot is igyekszik összekuszálni. A 2022-es parlamenti voksolás előtti időszak egyik kulcskérdése: mi jön a Pesti Hírlap–168 Óra-csoport egyoldalú Dobrev Klára-kampánya után? Milyen szerepet szánnak az ugyancsak NER-kitettségben működő – de még sajtószerű – Indexnek, Népszavának vagy ATV-nek?
Kevesek által figyelt, de annál sebesebb sajtópiaci koncentráció ment végbe az elmúlt hónapokban Magyarországon, amelynek politikai jelentőségére először az előválasztás mutatott rá. A Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. ernyője alatt egy tulajdonosi körbe terelődött a régen a baloldal „tábori” újságjaként emlegetett 168 Óra és a 168.hu internetes portál, a nemrég az LMBTQ-szerelem mellett több különböző címlappal kiálló Elle magazin, a lakberendezéssel foglalkozó Elle Decoration, a Neokohn nevű konzervatív-liberális zsidó oldal, valamint az ingyenes terjesztésű Pesti Hírlap – amely, mint alább dokumentáljuk, meghökkentően egyoldalú Dobrev-kampánnyal szállt be az ellenzéki háziversenybe. Ugyanez a csapat – mint a Media1 megírta – még a 2022-es a választások előtt előrukkolhat egy teljes vidéki laphálózattal, továbbá a közéleti televíziózás és a rádiózás irányába is nyitnának.
A Pesti Hírlap előválasztási aktivizmusa alighanem arra utal, hogy a kormányzati kommunikációért és az állam hirdetési pénzeiért felelős Rogán Antal – illetve a kabinetminiszter baráti köre – immár nemcsak a Fideszt építi, hanem az ellenzéki nyilvánosságot is igyekszik befolyásolni (Orbán Viktor újrázása érdekében). Mindez nem feltétlenül jelenti, hogy a következő hetekben, hónapokban bezárják vagy durván áthangolják a már NER-kézre került, állami reklámokkal megtámasztott kormánykritikus médiumokat. Inkább „csak” azt, hogy például kiemelt feladatukká teszik a harmadik erőként felbukkanó pártok menedzselését, vagy épp az ellenzéki káosz, a Márki-Zay Péter mögött formálódó tömb belső konfliktusainak felnagyítását, gerjesztését. Azaz a baloldali, liberális vagy exfideszes bizonytalanok voksolási hajlandóságának letörését, hogy százalékokban mérhető kárt okozzanak a Márki-Zay-listának. Nézzük tehát közelebbről az előválasztási pilot projektet, vagyis amikor
a Rogán-művek a Fidesz összes létező felületén a „Stop Gyurcsány!”-szlogent futtatta, a függetlennek vagy balliberálisnak látszó – de NER-finanszírozású – Pesti Hírlap–168 Óra-csoport viszont „Start Dobrev!”-üzemmódba kapcsolt.
Azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ne Márki-Zay Péter legyen Orbán Viktor kihívója 2022-ben. Először álljon itt egy „seregszemle”: mi fán terem, kikből áll és kik pénzelik pontosan a fent említett Michaeli, Schwartz & Brit Média Holdingot?
A társaság motorja a korábban külföldön médiavállalkozgató, majd a hazai sajtóportfoliója egy részét a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) köreitől megszerző Milkovics Pál – a lapcsoport neves új befektetője pedig Rogán Antal grúz-izraeli barátja, az épp fogászati implantátumgyártással hasító Shabtai Michaeli. Utóbbi régóta kerülgeti a politika álló- és hullócsillagait. Korábban az SZDSZ-es fővárosi városvezetéssel „hangolódott” össze a metróállomásokon üzemelő Princess pékséglánc és néhány zavaros ingatlanügy haszonhúzójaként, később pedig ugyanőt a Rogán-féle „fideszes” letelepedésikötvény-biznisz egyik szereplőjeként rajzoltuk körbe. Noha a Tbilisziből Tel-Aviv környékére, majd Budapestre származott üzletember hevesen tagadja, hogy érintett lett volna pénzes (orosz) bevándorlók Magyarországra közvetítésében, végül minden ellenünk indított perét jogerősen elbukta. S hogy még mosolyogtatóbbá tegye saját védekezését, az általa fémjelzett új médiaholding igazgatóságában az az Oláh Zoltán is helyet kapott, aki anno a letelepedésikötvény-kereskedést is menedzselte.
Milkovics Pál és Shabtai Michaeli egyaránt úgy nyilatkozott, hogy közös ismerősük, Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja révén kerültek sajtótulajdonosi kapcsolatba – „ő mutatott be minket egymásnak a zsinagógában”. Bodnár egyébként most nyáron ugyancsak igazgatósági tag (sőt elnök) lett a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holdingban, tehát szó sincs arról, hogy a lapcsoport nagyon eltávolodott volna Köves Slomóéktól. A jegyzőkönyv kedvéért pedig most felidézzük, Milkovics és Michaeli hogyan állt eredetileg a sajtószabadság és a politikai függetlenség ügyéhez – legalábbis a szavak szintjén.
×××
Milkovics Pál, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. vezérigazgatója a Válasz Online-nak 2020 októberében…
• arról, hogy megbízást teljesít-e; konkrétan Habony Árpádét, esetleg a Fideszét: „Mutassanak egyetlen cikket a Pesti Hírlapból vagy 168 Órából, amely nem volt korrekt, netán a kormány szekerét tolta!”
• arról, hogy akar-e „cimboráskodni” kormányemberekkel, illetve állami hirdetésekből gazdagodni: „Piaci alapon akarunk működni, erre építettük fel az üzleti modellünket, nem cimboráskodásra. (…) Nem politizálni jöttem, nem politikai pártot, pártokat, ideológiákat kiszolgálni. A klasszikus újságírásban hiszek.”
Shabtai Michaeli, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. társtulajdonosa a Media1-nek 2021 júliusában…
• arról, hogy kapcsolatban áll-e a kormányzati kommunikációért és az állam hirdetési pénzeiért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjével: „Rogán Antal már több mint tíz éve barátom. (…). Ez egy magánemberi kapcsolat, soha semmilyen közös üzleti ügyünk nem volt (…), nem kérek tőle tanácsokat, magam hozom meg a döntéseket.
• arról, elmondta-e Rogánnak, hogy beszáll a Pesti Hírlap–168 Óra-csoportba: „Nem, nem osztottam még meg vele, de ha módomban lesz, el fogom mondani, ahogy azt barátok teszik.”
• arról, hogy lesznek-e állami hirdetések a lapokban, miután megjelent a médiacsoport tulajdonosi körében: „Nem azáltal, hogy beszálltam ebbe a vállalatba, hanem azáltal, hogy eljutunk arra a szintre, hogy akarjon nálunk hirdetni az állam.
• arról, hogy beleszól-e az újságkészítésbe: „A nyomatékosság kedvéért álljon itt: tartalmi kérdésekbe nem szólok bele. (…) Ahogy azt már többször elmondtuk, objektív, kiegyensúlyozott médiumokat működtetünk.”
Milkovics Pál a Telexnek 2021 júliusában…
• arról, előnyös-e a médiacsoportnak, hogy Shabtai Michaelinek vannak nagypolitikai kapcsolatai: „Shabi nem politikai összekötőnek jött, hanem mint pénzügyi befektető. (…) Ugyanakkor nincsenek illúzióim, pontosan tudom, hogy ebben az interjúban nem fogom meggyőzni a legtöbb olvasót bármiről is. Ön valószínűleg majd adni fog egy olyan címet, amiben benne lesz, hogy »Rogán« vagy »Habony«, azért, hogy kattintsanak.”
• arról, elképzelhetőnek tartja-e, hogy Michaeli, aki eleinte nem szólt bele semmibe, később beforgatja a médiacsoportot a NER világába: „Én Shabit nem tartom NER-közeli befektetőnek.”
• arról, hogy üzleti szereplőként mennyire lehet szabadon működni a magyar médiában: „Nekem eddig sikerül. Lehet ma Magyarországon üzletileg sikeres médiavállalatot működtetni anélkül, hogy valamilyen kormánybarát tartalmat kelljen előállítani.”
×××
S hogy mi történt ilyen előzmények és fogadkozások után az első politikailag éles helyzetben a Pesti Hírlappal? Az ellenzéki előválasztás második, kormányfőjelölti fordulója idején az addig kiegyensúlyozott és államihirdetés-mentes Pesti Hírlap hadrendbe állt. A 2021. október 6-i lapszámban még kizárólag a médiacsoport saját promóciós anyagai jelentek meg (Elle, 168 Óra), piaci és kormányzati reklámok véletlenül sem. Aztán október 7-én egy oldal terjedelemben már feltűnt Merkely Béla és „Az oltás működik, Magyarország működik” című fizetett kormánytartalom. A 8-i újság borítóján az állami Szerencsejáték Zrt. lottóhirdetése szerepelt, az igazi címlapon pedig a tetterős Dobrev Klára fotója mellett ez a szöveg: „A győztesek soha nem adják fel, akik feladják, sohasem győznek!”. A belíveken aztán találtunk még interjút is a DK miniszterelnök-aspiránsával („Dobrev: Felkészült vagyok” címmel), illetve megint egy fizetett Merkely-fejet. Ahogy az alábbi montázson látszik, az október 11-i szám nyitóoldala egy kiragadott mondattal hergelt Márki-Zay Péter ellen, belül pedig ismét jött a lapnak állami zsetont jelentő Merkely-arc, kiegészítésként pedig egy agrárminisztériumi hirdetés. Október 12-én újra egy tetszetős lottóreklámmal csigázták az olvasókat, majd a második címlapon Dobrev szerepelt a „Szívvel, lélekkel kormányozna” felirat társaságában, az alsó sarokban pedig a „hazaárulózó” Márki-Zay szomorkodott. Belül még: Merkely-fej, továbbá riport a Gyurcsány-párti kormányfőjelölt tatabányai útjáról – „A nők mindent megoldanak” címmel –, ahol, mint kiderült, „a hideg, esős idő ellenére” rengetegen várták a nagyszerű szónokot. Az október 13-i lap újabb Márki-Zay-nyírással indult (lásd lent), majd jött Merkely, aztán megtudtuk – Dobrev Klára debreceni fórumának rezüméjeként –, hogy „A változás elkezdődött”. Megtaláltuk még a lapban az állami Magyar Villamos Művek hirdetését, valamint a kormány zöldpolitikai elkötelezettségét igazolni hivatott kreatív reklámot (egy-egy kolumnán). A további lapszámokat is lenne miért szemlézni, de a legtöményebben e négyben jelent meg a „Start Dobrev!”-kampány.
Ráadásként az előválasztás utolsó napján a Pesti Hírlap testvérmédiuma, a 168.hu még közölte azt a villámhírt, hogy Gyurcsány Ferenc szerint valójában Soros György áll Márki-Zay Péter mögött, de ezt a csodát végül leszedte a hírportál. Mindezen fejlemények után a Válasz Online e-mailben kereste meg Milkovics Pált és Shabtai Michaelit. Megkérdeztük tőlük, van-e összefüggés az állami hirdetések megérkezése és az előválasztási kampányban történő aktív Pesti Hírlap-részvétel között? Továbbá: a tulajdonukban álló újságcsalád milyen volumenű és időtartamú reklámszerződést kötött a kormányzattal, illetve helyeslik-e, hogy a sajtójuk ilyen nyilvánvalóan beszállt az ellenzéki belharcba?
Napokat hagytunk nekik a válaszadásra, de nem kívántak élni a felkínált lehetőséggel. Mások viszont felmondással feleltek helyettük: Pion István főszerkesztő és társai azért távoznak, mert szakmailag vállalhatatlannak tartják a Pesti Hírlap fenti címoldalait, melyeket „nem mi találtunk ki, nem a főszerkesztő ötlete volt”. Az pedig nyilvánvaló, hogy egy újság függetlensége akkor szűnik meg egyértelműen, ha nem a szerkesztői gárda műve a tartalom és a forma.
A Válasz Online idén januárban jelezte: miután nyíltan kormányközeli tulajdonos vette át az Indexet, immár legalább 50 százalékos a NER-kontroll a közéletet tematizálni képes sajtótermékek piacán – a politikával is foglalkozó televíziók és napilapok esetében pedig kétharmados. (Úgy ráadásul, hogy a megyei újságokat nem másfél tucat, hanem egyetlen termékként számoltuk el, és még nem tudhattuk, hogy a Milkovics–Michaeli páros vidéki laphálózatot is tervez.) Ezek tehát az infrastrukturális adottságok – ettől persze az „istenadta nép” még dönthet úgy, hogy szívesebben olvas és tart el pártfüggetlen orgánumokat.
Korábbi összeállításunkban világossá tettük, hogy léteznek bizonytalan státusú médiumok, amelyek (még) sajtószerűen, de (már) Fidesz-kitettségben üzemelnek. Ahogy láttuk, a Pesti Hírlap–168 Óra-csoportot az előválasztás során politikai fegyverként használta – és finanszírozta – a hatalom. Ezek után nagy kérdés, önazonos maradhat-e hosszabb távon az ATV, melynek egyik végső haszonhúzója a Fidesz–KDNP-kormánnyal bizalmi viszonyt ápoló Németh Sándor, a Hit Gyülekezete alapítója. Vagy mi lesz a most főszerkesztőt váltó, a kétkulacsos Leisztinger Tamás által kiadott Népszava sorsa, illetve hagyják-e a normalitás keretei között működni – a TV2-vel és a Pesti TV-vel egyértelműen a Fidesz-hatalmat propagáló – Vaszily Miklós máig jelentős online portálját, az Indexet?
Nyitóillusztráció: MTI és Media1 nyomán (Rogán Antal és Shabtai Michaeli)
