Negyedik hullám: nem kéne itt tartanunk – Müller Viktor biológus és Varga Máté genetikus a járványról [HetiVálasz 99]
Tavasszal-nyáron a tudósok sem számítottak ilyen intenzív negyedik hullámra. A rengeteg esetnek és a sok halottnak két oka van: a delta variáns „trükkjei”, és a még mindig alacsony átoltottság. Egy biztos: vakcinák nélkül a deltának sokkal több áldozata lenne. Tényleg „kiderült”, hogy laborból származik a koronavírus? Újabb és újabb oltások kellenek majd, nagyjából hathavonta? Megszabadulunk-e valaha a covidtól, vagy mostantól örökké úgy fogunk élni, hogy nyáron eltűnik, ősszel visszajön? Podcastunk, a HetiVálasz vendége Müller Viktor elméleti biológus, az ELTE TTK dékánhelyettese és Varga Máté genetikus, az ELTE TTK docense. Kérdez: Élő Anita és Borbás Barna.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Néhány idézet a műsorból:
Nyáron nagyot futott a sajtóban, hogy mégis csak laborból „szökhetett” a koronavírus. Igaz ez?
Müller Viktor: A koronavírus természetes eredete tűnik valószínűbbnek. A laboreredetet sem tudjuk teljesen kizárni, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanakkora a valószínűsége.
Varga Máté: A vitát akkor fogjuk tudni véglegesen lezárni, ha megtalálják azt a természetes populációt, ahonnan kiszabadult. Ennek egyébként ma már kicsi az esélye, figyelembe véve, hogy miután a járvány elindult, iszonyú mennyiségű házi- és vadállatot öltek meg Vuhan környékén, pontosan azért, hogy megelőzzenek újabb zoonózisokat.
Müller Viktor: Az biztosan kizárható, hogy a koronavírust rosszindulatból, bármiféle ártó szándékkal „fabrikálták”.
„Van remény! A későbbi hullámok egyre enyhébbek lesznek” – jósolta lapunkban Müller Viktor idén márciusban. Most viszont megint nagyon rosszak a számok. Mi történt?
Müller Viktor: Megvédeném azt a cikket. Nem lenne muszáj, hogy itt tartsunk. Azzal zártam azt a márciusi írást, hogy mindenki oltassa be magát… És még egy kitételt emelnék ki a magam védelmére: hogy bizony lehetnek még trükkök a vírus tarsolyában. Vagyis azáltal, hogy képes változni, egy darabig még tud szökni az emberi immunválasz elől. De nem is ez a fontosabb tényező most, hanem az, hogy nincs mindenki beoltva. […] A távolabbi kilátásoknál továbbra is azt gondolom, amit abban a cikkben írtam. Ebben a hullámban vagy a következőben már mindenki meg fog fertőződni, aki más módon – vagyis oltással – nem szerzett védettséget. Előbb-utóbb mindenkinek lesz alapvédettsége, ami a súlyos esetek kockázatát csökkenti. Az immunrendszer nem függetlenül tanulja a különböző változatokat. Nem úgy működik, hogy az első változat ellen teljesen védve vagyok, a második ellen egyáltalán nem. Az immunrendszer megtanul általánosítani.
Sokan már a harmadik oltást kapják, mégis rengeteg a megbetegedés. Ez miért van?
Varga Máté: A delta variáns valamivel hatékonyabban tud kicsusszanni az oltások létrehozta immunitás alól.
Müller Viktor: Amikor elkezdődött a versenyfutás az oltásokért, akkor még az volt a mondás, hogy ha lesz egy 50 százalékos hatékonyságú vakcinánk, akkor boldogok leszünk. Ehhez képest döbbenetes volt, amikor kijöttek a 90 százalék feletti eredmények. […] Izraelben azt találták, hogy a harmadik oltás után a védelem szintje visszaemelkedik oda, amit közvetlenül a második után mértek.
Varga Máté: Van, aki a harmadik oltás után is elkapja, ezt nem fogjuk tudni elkerülni. De az esélyei mégis sokkal jobbak.
Itt ülünk a negyedik hullámban. Eltűnik valaha a koronavírus, van olyan forgatókönyv, hogy megszabadulunk tőle?
Varga Máté: Mivel a koronavírus már nemcsak emberek, de például háziállatok között is terjed – klasszikus példának a nyérceket szokás említeni, de most nemrég haltak meg tigrisek állatkertben koronavírus miatt –, ezért ki kell jelenteni, hogy ez a vírus már az életünk része marad. Ha az emberek között pillanatszerűen el is tudnánk tüntetni, a körülöttünk élő állatokból egy viszonylag alkalmazkodott törzs azonnal vissza tudna térni.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
