Ön azt hitte, védett? Gondolja át, ez itt az omikron!
Megkezdődött. Több mint duplájára, 120 százalékkal nőtt az új fertőzöttek száma az elmúlt hét napban az azt megelőző héthez képest. Nálunk is berobban az omikron hullám, ezért sok ponton át kell alakítanunk a viselkedésünket. Nem könnyű elfogadni, hogy az oltottak sem védettek a fertőzés ellen, és még három adaggal is érdemes maszkkal védekezni, akárcsak a járvány elején. Ám ez csak egy dolog, amin változtatnunk kell. Van több is.
December elején a világ tudósai már sejtették, hogy az eddigi legnagyobb koronavírus-járványhullám vár ránk, a kérdés csak az volt, vajon az omikronnak elnevezett dél-afrikai mutáns súlyosabb tüneteket okoz-e, mint a delta. Nigériából, ahonnan először jelentettek súlyos járványhelyzetet, ezt nem lehetett megítélni, Dél-Afrika abban segített, hogy legalább azt meg lehetett mondani, milyen gyorsan válik dominánssá a vírus. (Nagyon, a felfedezésének november végi bejelentése után néhány nappal már az volt.) Ám arra, hogy milyen arányban okoz súlyos vagy halálos szövődményt, nem volt alkalmas az ország eseteinek vizsgálata. Ahol a sürgősségi osztályokon tesztelteknek az első hullámok idején 68-69 százaléka súlyosnak bizonyult, mert túl későn fordultak az emberek orvoshoz.
A világ szeme tehát a legtöbb dél-afrikai kapcsolódási ponttal rendelkező, fejlett egészségügyi rendszerű államra szegeződött. Óriási megkönnyebülés volt, amikor kiderült: az Egyesült Királyságban az omikron 50-70 százalékkal kisebb arányban okoz súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedést, mint a delta. Hollandia hasonló számokat jelentett. Miközben karácsony előtt égbe kúsztak a fertőzési adataik, 23 százalékkal kevesebb beteg került kórházba, mint egy héttel korábban.
Ám nemcsak megkönnyebbülést hozott, de félreértést is. A lakosság jelentős része képtelen arányokban gondolkodni, vagyis megérteni, mit jelent a kisebb arányban súlyos és a sokkal fertőzőképesebb jellemzők összekapcsolása. Ha az új termésnél például a piros almák aránya kilencről háromra csökken, akkor ugyan száz almánál kilencről háromra esik vissza a piros almák száma is, de ha sokkal több almánk terem, akkor az arány csökkenése ellenére is több piros almát szüretelhetünk.
A britek, hollandok, dánok, franciák – vagyis azok a nemzetek, amelyek több nemzetközi kapcsolódási ponttal rendelkeznek – nagyon hamar érezték, hogy itt valami egészen más kezdődik, mint amit eddig tapasztaltunk. Naponta dőlnek a járványcsúcsok, a franciák az eddigi csúcspont négyszeresénél tartanak, a brit adat a korábbi legmagasabb háromszorosa. Mindent át kell gondolni, amit a pandémiáról eddig tudtunk. Például azt is:
mit jelent a járvány? Akár megbénuló munkahelyeket is.
Magyarországon az eddigi járványcsúcs tavaly november végén volt 10 146 napi új fertőzöttel (hétnapi mozgóátlag). Nagyjából tehát minden 960. magyar ember szerepelt a hivatalos statisztikákban. (Aki nem tesztelteti magát, az persze nem tud bekerülni.) Ha a britnek vagy franciának megfelelő súlyosságú járvány éri el hazánkat, akkor akár minden 300. ember megfertőződhet. A betegség és a karantén pedig nem egy napig tart, így minden századik, ötvenedik magyar is koronás, vagy karanténra kötelezett lehet. Előfordulhat, hogy munkahelyek válnak működésképtelenné. Hasonlóval, legalábbis ilyen mértékben, még nem találkoztunk, mint ami most fenyeget. Át kell értékelnünk azt is:
egyáltalán mi az a covid? Egy két szakaszból álló betegség.
Nekünk, magyaroknak a kályhától kell elindulnunk, mert emberek tömegeiről derül ki, hogy fogalmuk sincs arról, mit jelent az, hogy egy eset enyhe vagy súlyos. Nem ők a hibásak: a hivatalos kommunikáció nem engedi meg a frontvonalban dolgozóknak, hogy nyilatkozzanak, ezért hiszik sokan azt, hogy ha otthon covidosan fekszenek megfázásos tünetekkel, lázasan, akkor súlyos az állapotuk. Pocsék megélniük, de az állapotuk valószínűleg nem súlyos.
A koronavírus-fertőzés felnőtteknél két szakaszból áll: egy tipikusan megfázásos (esetleg gyomorrontásos) tüneteket, lázat okozó első részből és egy másodikból, amely súlyos tüdőgyulladásos, több szerv megtámadását okozó gyulladásos állapot. A járvány nem az első szakasz miatt lett világjárvány, nem a megfázásos, lázas, fáradtságérzettel járó periódus miatt.
Világjárvány a második szakasz miatt van, aminek már az indulása is rémisztő: lezuhan a betegek vérének oxigénszintje, fulladnak, oxigénterápiára vagy gépi lélegeztetésre szorulnak. Nagyon komplex orvosi segítséget kell kapniuk, hogy a gyulladás ne pusztítsa el a tüdőfelületüket, ne terjedjen át más létfontosságú szerveikre. Amikor a szakemberek azt mondják, az oltás nem véd meg a fertőzés enyhe esetei ellen, akkor arról beszélnek, hogy a lázas, köhögős, náthás állapot az oltottaknál, sőt a háromszor oltottaknál is kialakulhat.
Ráadásul tömegesen.
A dolog azért nehéz, mert ismerünk kilencven év felettieket, akik el tudták kerülni a második szakaszt, és tudunk egészséges harmincasokról, akik belehaltak. Nincs élő ember, aki meg tudná mondani, ki lesz az, aki tünetmentesen vagy néhány nehéz nap után gyógyulva esik át a fertőzésen, és ki az, akit szirénázó mentővel egyenesen az intenzív osztályra kell vinni.
Az omikron hiába okoz nagyobb arányban gyengébb tüneteket, maga a vírus ugyanolyan veszélyes. Ennél is vijjognak a szirénák, lélegeztetőgépre kerülnek az emberek, és lesznek, akik meghalnak majd. Sokkal kisebb ennek kockázata azoknál, akik fiatalok, akik egészségesek, nem túlsúlyosak és persze a háromszor oltottaknál. De lesznek fiatalok, egészségesek, nem túlsúlyosak és még oltottak is, akik belehalnak.
Az omikron szerencsére enyhébb, ha ezen azt értjük, hogy ugyanannyi fertőzött közül kevesebb embert betegít meg súlyosan, de mivel többen kapják el, még így is lehet, hogy az eddigi szomorú rekordokat is megdönti majd ez a hullám.
Amikor pedig orvosokat kérdezünk arról, mit tapasztalnak a delta vagy az omikron által okozott megbetegedésekről, azt a választ kapjuk: sokkal fiatalabb embereket is elveszítenek, mivel közöttük jóval magasabb az oltatlanok aránya.
Emiatt kell számos dolgot átértékelnünk. Például az oltás szerepét – a vakcinák fertőzés ellen csak kis mértékben védenek.
Az omikronhullám megfékezését több kormány az oltásoktól várja, a britek december 17-e óta 33 millió embert oltottak be harmadszor is, az osztrákok februártól tervezik kötelezővé tenni a koronavírus elleni vakcinát. Az olaszok 50 év felett már be is vezették. Magyarországon 3,2 millióan kérték a harmadik oltást, hazánk az egészségügyben és a közoktatásban rendelte el a kötelező védekezést.
Van azonban egy kis bökkenő: már a megjelenése óta tudjuk, hogy az omikron tömegével okoz áttöréses fertőzéseket. A szakmai kifejezés azt jelenti, hogy a deltánál tapasztaltnál is jóval nagyobb arányban fertőzi meg az oltottakat. Három hónappal a beadása után az oltás már csak 30 százalékos védelmet nyújt a tünetmentes és enyhe fertőzések ellen.
Akkor mi értelme van az egésznek? Az, amit már említettünk: a koronavírus nem az első fertőzési szakasz miatt veszélyes, hanem a második miatt. Az emlékeztető oltás pedig 90 százalékban véd a súlyos állapot kialakulása ellen még az időseknél is.
Szembe kell nézni vele, hogy az oltás igen kis hatásfokú az omikronfertőzés ellen, vagyis a covid első szakasza ellen.
A vakcina a delta hullámig (bár ennél már kisebb mértékben) magától a fertőzéstől is megvédett, ezért szabadon járhattunk-kelhettünk, ezt a képességét azonban az oltás mára nagyrészt elvesztette. Az omikron a fertőzés átadása szempontjából visszaröpít minket az időben a 2021 húsvétja előtti időkig, amikor még tömegek voltak védettség nélkül. Most ugyanez a helyzet, csak bonyolultabban. Egyfelől nehezebb, mert ez a vírusvariáns sokkal fertőzőbb. Másfelől kedvezőbb, mert a súlyos formák ellen magas arányban védettek vagyunk.
A maszk, a távolságtartás, a karantén tehát újra fontos szerepet kap (vagy kapna egy racionális védekezésnél). Fel kell adni, hogy az oltottakat nem kell karanténba tenni, mert ők védettek az omikron ellen. Sajnos nem. Ráadásul a tesztelést is át kell értékelnünk – a tünetek kialakulásakor az omikron esetében gyakran még nincs valós eredmény.
A delta vírusvariáns lappangási ideje átlagosan négy nap volt, az omikroné rövidebb, akár három nap is lehet. Minden fertőzésnél van egy időablak, amikor még nem mutatja ki a vizsgálat a vírus jelenlétét. A rossz hír, hogy a gyorstesztek esetén a negatív eredmény sokkal gyakrabban válik tévessé, mert nem tudjuk pontosan, mikortól elég érzékeny a vizsgálati eszköz a vírus jelenlétének kimutatására. Már a deltánál is gyakran előfordult, hogy valaki lázas állapotban tesztelte magát, de negatívnak bizonyult, majd néhány nap múlva ugyanaz a gyártmány már koronavírusosnak mutatta. Az omikron viszont olyan gyorsan terjed a szervezetünkben, hogy egy negatív gyorsteszt akár órákkal később is pozitívvá válhat. Nem kell mondani, hogy mit jelent ez egy olyan országban, ahol 2500-7000 forint alatt nem lehet patikai gyorsteszthez hozzájutni. Vagyis fertőzöttek ezrei lehetnek „szabadlábon”, ahogy eddig is voltak persze, csak most ennek sokkal látványosabb következményei lehetnek.
Sok a bizonytalanság, mert Magyarország olyan keveset tesztel, hogy fogalmunk sincs arról, valójában hány fertőzöttünk van. PCR-hez bonyolult hozzájutni, a magyar járványügy pedig nem biztosított olyan ingyenes, saját mintavételen alapuló vizsgálati szetteket, amelyeknél megteremtette volna a visszacsatolás lehetőségét, mint Ausztria az úgynevezett gurgulázós, de laborban bevizsgálandó tesztjeivel. Vagy számos ország a könnyen elérhető tesztállomásokkal, amelyek eredményéről a hatóságok is értesülnek.
Bármit mutatnak azok a tesztek, amelyeket a patikákban, drogériákban megveszünk, majd a fürdőszobánkban a tükör előtt ügyeskedünk velük, ez csak akkor jut el a hatóságokhoz, ha hivatalosan újrateszteltetjük magunkat. Ám sokan nem vállalják ezt a macerát, mások meg még azt sem, hogy teszteltessék magukat, így azután a hivatalos adatok messze elmaradnak a valóságostól, a vírus pedig könnyen terjed.
Mindez megváltoztathat egy másik szabályt is: a karantént – a sokkal fertőzőbb vírusvariánsnál rövidít a világ, mert egyébként megbénul az élet.
Magyarországon nagyon területfüggő, hogy hol mennyire tartatják be a hatóságok a karanténszabályokat. Budapesten már 2020 nyarán is voltak gondok, máshol az óvodásokat is ellenőrzi a rendőrség. A Nemzeti Népegészségügyi Központ jelenlegi ajánlása szerint a karantén időtartama a tünetek jelentkezése után minimum 10 napig tart, és csak akkor ér véget, ha valaki már három napja láztalan. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) javaslata értelmében a láz megszűnése után 24 órával feloldják a karanténkötelezettséget, ehhez negatív antigénteszttel kell rendelkezni.
A magyar előírás még nem ez, de sok helyen ötnapos szabályt hoztak létre, mert olyan tömegben maradtak ki az emberek a munkából, hogy az ellehetetlenítette az egészségügy vagy a légiközlekedés működését. Nyilván kényszermegoldásról van szó, az államok úgy védik a gazdaságukat, hogy csak a legfertőzőbb periódusban tartják otthon a dolgozókat. A fertőzöttek számának felfutásával ezt vélhetően nálunk is bevezetik.
A járvány viszont nem változtat meg egy fontos dolgot: az orvosi segítséget – Magyarországon még nincs hatékony gyógyszer a koronavírus első szakasza ellen.
Sajnos hazánkban még nincs forgalomban valóban hatásos szer a koronavírus ellen, ezért a háziorvosok gyakran írnak fel antibiotikumot a betegek számára, pedig az nem segít rajtuk. A fertőzötteknek nehéz megélni, hogy csak lázcsillapítót, vitaminokat kapnak, ezért az orvosok gyakran nyúlnak kényszerből olyan szerekhez, amelyek hatásosságára nincs tudományos bizonyíték. A dolgok jelenlegi állása szerint a fertőzés korai szakaszában lehet például favipiravirt adni. Ha lekéssük az első napokat, akkor nem kis lelki teher, hogy meg kell várni, meggyógyul-e a beteg, vagy eljut a fertőzés második szakaszába. Hasznos viszont egy ujjra csíptethető pulzoximéter beszerzése, amely jelzi a vér oxigéntelítettségét, és így azt, ha baj van és azonnal mentőt kell hívni.
Nehéz időszak következik majd, mert bár a betegek nagy része néhány napon belül meggyógyul, a betegség attól még szörnyen kellemetlen marad. Főleg, ha miattunk kell bezárni egy munkahelyet, mert a közeli kontaktjaink is karanténba kerülnek. Az omikron hullám kapcsán jó hír lehet, hogy gyorsan felfut, de van rá példa, hogy mindössze 30-45 nap alatt tetőz is. Azaz gyors lefutású lehet.
Nyitókép: oltóközpont előtt halad el egy férfi Barcelonában 2021. december 26-án (fotó: MTI/EPA/EFE/Enric Fontcuberta)
