Prőhle Gergely: Szűkült a magyar érdekérvényesítő képesség [HetiVálasz 107]
Az evangélikusokhoz került Esterházy-könyvtárról, a mindenre csodás megoldást ígérő új német kormányról, a Fidesz néppárti kilépésének következményeiről és a politikai kereszténység buktatóiról is kérdeztük Prőhle Gergely volt nagykövetet, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatóját. Műsorvezető: Borbás Barna, Stumpf András.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Annak idején méltatlan körülmények között fúrták ki a legfontosabb magyar irodalmi intézmény éléről, most mégis az év egyik kiemelt irodalmi projektjét valósítja meg: pénteken nyit az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár az Evangélikus Országos Gyűjtemény Szentkirályi utcai épületében. Érez valami kis elégtételt?
Prőhle Gergely: Semmilyen fantomfájás vagy elégtétel nincs itt, úgy tekintek erre az egészre, mint ami természetes módon része az életemnek: egyház, irodalom, külpolitika – ezekkel foglalkoztam és foglalkozom. […] Esterházy Péter családja ősi katolikus család, az evangélikusokhoz voltaképp nem nagyon kapcsolódik, könyvtára most mégis abba az épületbe kerül, ahol egyébként Luther Márton kézzel írott végrendeletét is őrizzük. […] Még bőven a PIM-ben voltam, amikor megszólítottam a családot azzal, hogy szeretném, ha a hagyaték a PIM-be kerülne. Sőt, az akkori miniszterrel, Balog Zoltánnal egyeztetve még ennek a finanszírozási hátterét is sikerült volna rendezni. Ezt aztán elsodorta az én személyes „kalandom” a PIM kapcsán. […] A könyvtár végül Fabiny Tamás püspök személyén keresztül került az Evangélikus Országos Gyűjteményhez.
Hogy fogadja, hogy az annak idején önt a Magyar Nemzetből támadó Szakács Árpád kultúrharcos ma már a rendszerből kiszorulva írogat Orbán Viktor- és oltásellenes pamfleteket?
Prőhle Gergely: Mosollyal.
Tavaly év vége óta szociáldemokrata-zöld-liberális koalíció vezeti Németországot. Mi a véleménya erről a csodákat ígérő új politikai felállásról?
Prőhle Gergely: Szokták mondani, hogy Németország a költők és a filozófusok hazája. Ennek alapján sokaknak őrülten tetszik ez a nagy zöld nekibuzdulás, a korszellem, a klímaváltozás, az ökológiai témák fontossága ennek hátszelet ad. Németországban sokan megérezték ennek a romantikáját, hasonlóan ahhoz, amit a ’68-as időszakban is éreztek már, amikor a zöld párt elkezdett felfutni. Erre a nagy nekibuzdulásra válaszul készült ez a mostani koalíciós szerződés, ami voltaképpen csak arra jó, hogy mindenkinek a pártbázisát megnyugtassa. De üt az igazság órája, amikor a romantikus elképzeléseket hirtelen valós kormányzati lépésekké kell alakítani. Látható, hogy már most jelzik, sok vállalásuk nem tartható, például az energiapolitikában.
Mi várható a német-orosz viszonyban? Szavak szintjén sokkal keményebb az új zöld külügyminiszter, például az ukrán válságban, de tettekben nem.
Prőhle Gergely: Egyszer német üzletemberekkel utaztam egy családpolitikai konferenciára. Az oroszok fizették a magyar kormánytisztviselők jegyét, ezért nagyon elegáns repülőjegyem volt Frankfurt és Moszkva között. Na, ott közelről hallhattam, hogy a német üzletemberek mit gondolnak az Európai Unió embargópolitikájáról. Szidták, mint a rongyot. Merthogy ez nekik micsoda üzleti veszteséget okoz. És ha megnézzük a nagy német autógyárak oroszországi eladásait, akkor ezt meg is tudjuk érteni.
Friss hír, hogy a fideszes Járóka Lívia a legkevesebb szavazatot kapta és visszalépett az EP-alelnökjelöltek választásán. 2019-ben még a Néppárt jelöltjeként az első fordulóban megkapta a szükséges szavazatszámot – most függetlenként elbukott. Így vált biztossá, hogy nem lesz magyar alelnöke az Európai Parlamentnek, holott 2009 óta folyamatosan volt magyar politikus ebben a tisztségben. Mit árul ez el a Fidesz és Magyarország EU-s helyzetéről?
Prőhle Gergely: A magyar érdekérvényesítő képesség az európai döntéshozatalban jelentősen szűkült. A szakbizottságokban nincsenek ott a képviselőink – cserébe a plenáris ülésen több idő jut a felszólalásokra, de hát ez igazából szépségtapasz. Az, hogy már nincsenek frakcióban, nem szerencsés helyzet. Én elhiszem, hogy a Néppárt tele van szivárványos, migránssimogató, poszt ’68-as figurákkal, mégis az a meggyőződésem, hogy olyan súlyú párt, mint a Fidesz, nem kellett volna, hogy feladja azt, hogy belül próbáljon bizonyos alkukat megkötni. Látható, hogy a frakción kívül van ez a kicsit zavaros jobbos társaság, aminek nagyon nehéz a közös nevezőjét megtalálni. Ez nem fog összeállni olyan vegytiszta egységgé, ami aztán jelentős befolyást tudna gyakorolni. Legalábbis rövid távon nem.
Ön a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője is. Mit szól az ellenzék egyházakkal kapcsolatos megszólalásaihoz? Lukácsi Katalin, Márki-Zay Péter egyik „beszélő feje” például azt mondta, szabaddá kell tenni az egyházakat.
Prőhle Gergely: Az evangélikus egyház nem nagyon foglalkozik ezzel. A magam részéről nem látok az ellenzéki oldalon koncepciót. Se egyházügyit, se másmilyet.
Jobb a politikai kereszténység koncepciója?
Prőhle Gergely: Ebben a modern társadalmi környezetben az evangéliumnak az az üzenete, hogy a hit nem valami áporodott dolog, hanem a modernitás része. Ezt kéne tudni valahogy elmagyarázni, és itt látom az óriási nehézséget, mert például a német egyházak azzal próbálkoznak, hogy egyszerűen átveszik a balos témákat. De ettől ők még nem lesznek keresztényebbek és nem tudnak többeket megszólítani. De az se megoldás, ha „kőkonzervatív” bástyák mögé menekülünk, mert azzal meg a gyerekeink és az unokáink nem tudnak mit kezdeni.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
