Csodából botrány – a bangladesi ikrek szétválasztásának valódi története
Ritkán fordul elő, hogy egy magyar orvosi siker híre bejárja a világsajtót. 2019 augusztusában a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásakor ez történt. Az öröm elmúlt, azóta büntető- és etikai ügyek, letiltott dokumentumfilm, nyilatkozatháborúk jellemzik a helyzetet. Mi rontotta meg a sikeres csapat viszonyát? Hogyan jutottak idáig? A Válasz Online nem nyilatkozatot kért a történet kulcsszereplőitől, hanem bizonyítékokat. Kaptunk. Ezek alapján rekonstruáljuk most a történteket.
Már a műtét huszadik órájánál tarthattak, amikor a két, fejénél összenőtt bangladesi kislány koponyáját sikerült szétválasztani. A sziámi ikrek nem voltak immár sziámiak: két test feküdt előttük az erre a célra összeállított dupla műtőasztalon. A bangladesi műtő különböző pontjain több orvoscsoport dolgozott egyszerre, mert nem csak szétválasztani kellett a gyerekeket. Önálló életre is alkalmassá kellett őket tenni. Befedni az eddig közös felületet a koponyájukon. Minden tekintet erre az asztalra szegeződött, a műtétsorozat nagy pillanata volt ez, a születésük óta eltelt három évben ez volt az első alkalom, amikor a gyerekek fizikailag eltávolodhattak a másiktól. Az összeépített műtőasztalokat már függetlenítették, most már csak el kellett tolni egymástól, óvatos, de határozott mozdulattal, nehogy megdöccenjenek. Minden rázkódás végzetes lehet ilyenkor, hiszen a gyerekek koponyája fedetlen volt. Kilátszott az agyuk.
Az asztal azonban nem mozdult. Megint előre nem látható nehézséghez érkeztek, amiből percenként adódott egy, mivel a két kislány fejében semmi sem úgy volt, mint az anatómiakönyvekben. A magyar sajtó ekkor, 2019 augusztusában már jó éve tudósított az ikrek szétválasztásának történetéről. Mindenki a nagy hírt várta. Anélkül, hogy fogalmunk lehetett volna arról, a misszió milyen könnyen fordulhat tragédiába.
Banglades mérsékelt iszlám ország, jelentős hindu és kis keresztény közösséggel. A vendéglátók már az út kezdetén úgy ünnepelték a csapatot, mintha a műtét már sikerült volna. Nem tudták elképzelni, hogy igent mondtak volna a felkérésre, ha nem lehettek volna biztosak a gyerekek túlélésében. Pedig nem voltak.
A missziónak volt olyan tagja, aki a műtősruha alá, a testére rögzítette az útlevelét, arra az esetre, ha a gyerekek meghalnak a műtőasztalon, és menekülniük kell. Neves nyugati klinikák sorban mondtak nemet a szétválasztó műtétre, a két kis sziámi ikernek ugyanis alig volt esélye a túlélésre.
Húsz órát egyfolytában állni sem könnyű, nemhogy görnyedni a műtőasztal fölé, minden pillanatra erősen koncentrálva. A végső szétválasztás majd egy napja folyt már, de maga a műtétsorozat már 2018 óta tartott. Addig sikeresen. Azért is merték vállalni a feladatot, mert Csókay András idegsebésznek jött egy ötlete, hogyan lehetne megoldani a legnagyobb gondot, azt, hogy a gyerekek agyi erei is részben közösek. Csókay azt vetette fel Hudák Istvánnak, a csapat agyi érspecialistájának, hogy a közös ereket ne hagyják meg egyik gyereknél sem, hanem katéteres eljárással zárják le őket, vagyis vegyék el mindkettőtől. Az első két műtét sikerült a bangladesi fővárosban 2018. februárban és augusztusban, majd Budapesten a plasztikai sebész csapat Pataki Gergely vezetésével 2019 első felében annyi bőrt „növesztett” a gyerekek fejére, amennyi elég lehetett a hatalmas szétválasztott koponya után két különálló fejecske befedésére is. A speciális implantátumokkal végzett bőrtágító beavatkozássorozatot is átvészelték a gyerekek, ahogy a mostani műtétet is, amikor Csókay András csapatának a koponyacsontot, az agyi állományt és az összekuszálódott idegeket kellett szétválasztani tizedmilliméterről tizedmilliméterre haladva.
Sikerült ez is. Most jött volna az utolsó szakasz, a koponyák befedése a menetközben már összeillesztgetett, kioperált csontocskákkal. Újra nekifeszültek tehát a két műtőasztalnak, hogy a lehető legsimábban szétválasszák őket. Másodszorra sikerült, az asztal megmozdult, a két kislány centiméterről centiméterre távolodott egymástól.
Ám nemcsak a gyerekek. A missziós csapat tagjai is. A magyar orvostörténetben páratlan és nemzetközileg is jelentős tettet végrehajtó csapat kulcsszereplői ma perben és haragban állnak egymással, etikai és büntetőeljárás, valamint per is indult. A nagy sikert, hogy a két gyermek hazatérhetett a kórházból, és otthonukban gyógyulhatnak, beárnyékolja az orvosok közötti harc. A Válasz Online ez alkalommal nem is nyilatkozatot kért a kulcsszereplőktől, csak fogta a megjelent interjúkat, kikereste a bennük szereplő ellentmondó állításokat, majd elkérte és megkapta a történet kulcsszereplőitől az azokat alátámasztó bizonyítékokat. Már ha voltak ilyenek. Ezekből rekonstruáljuk most a történteket.
Egy biztos: Dakkában nem akármilyen emberek álltak a műtőasztal körül. A kulcsszereplők közül az első Csókay András, aki építőmérnökből 33 évesen lett orvos, később pedig agysebész, orvosi néven idegsebész. A közvélemény egy dokumentumsorozatból ismerte meg a kórházból kórházba fehér köpenyben motorral száguldozó férfit, aki imádkozik a betegeiért, magát evangelizáló orvosnak mondja. Csókay vagy 800 laikusoknak szóló előadásban népszerűsítette hitét és azt a gyógyító munkát, amelynek szerves része Istennel való misztikus kapcsolata, fontos innovatív ötletei Jézus-ima közben (hétköznapibban fogalmazva: meditatív állapotban) születnek. Számára a misszió fontos része a gyógyítókat itthonról imákkal segítő hívek tömege, vallja, hogy az orvos csak kezeli a betegét, de meggyógyítani Jézus tudja.
A szétválasztásban kulcsszerepet játszott Pataki Gergely, bangladesi tiszteletbeli konzul, a fővárosi Szent János Kórház plasztikai sebészeti ambulanciájának vezetője. Pataki 1999-ben tizedmagával alapította meg a Magyar Rezidensszövetséget, a magyar egészségügy egyik vezető érdekvédelmi szervezetét, amelyet 2001 és 2002 között elnökölt. Ebben az időszakban ismerkedett meg Csókay Andrással, akivel együtt dolgoznak a Fiumei úti baleseti sebészeten, egy szobában öltöznek, és a két hívő orvos között szoros barátság szövődött. Együtt alapították meg a Cselekvés a Kiszolgáltottakért Alapítványt, amely a Teréz anyai hitvallást követve a cselekvő hitet szolgálja. A hivatalos szereposztás szerint Pataki doktor volt az alapító (a magyar jog szerint a szervezet irányításában nincs szerepe), Csókay András pedig a kuratórium elnöke, vagyis az alapítvány vezetője. Pataki Gergelynek a közéleti-karitatív énje mellett van egy másik szerepköre is: 2010-ben megnyitotta szépészeti magánrendelőjét, a Prémium Esztétikát, és plasztikai sebészként szépségversenyek zsűritagjaiként, elnökeként is szerepel.
A történet fontos szereplője Szász János Balázs Béla-díjas filmrendező, aki a Nagy füzet című regényadaptációjával az Oscar-díjért való versenygésben a legjobb idegennyelvű film kategóriában a legjobb kilenc alkotás közé jutott. Szász kisfia révén kerül a képbe, aki Pataki betege volt, s mivel az alapítvány videósa kiesett, a plasztikai sebész felkérte a játékfilmrendezőt, hogy itthon és később Bangladesben is rögzítse a történteket. A rendező azt a feltételt támasztotta, hogy a majdan orvosnak készülő kisfia is velük jöhessen úgy, hogy kettőjük repülőgépjegyét ő állja, a munkát pedig kollégáival együtt térítésmentesen végzi el.
Az orvosi stáb azt kérte, csak akkor születhet bármi a kinti forgatásból, ha a műtét sikerül és a gyerekek életben maradnak. A tragédiát nem kell megörökíteni. Szász Jánossal titoktartási szerződést kötöttek kiutazása előtt.
Pataki doktor elvégezte a több mint 30 fős misszió kiutazásához szükséges gigantikus szervezőmunkát, a katonai kórházba való bejutást, az eszközök kiutaztatását, a pénzgyűjtés technikai részének lebonyolítását, a kinti fegyveres védelem biztosítását. Úgy mentek tehát 2019 augusztusában Dakkába, hogy kívülről úgy látszhatott, minden a legnagyobb rendben van.
De nem volt. Csókay doktor a Fővárosi Bíróság adatai szerint 2018. december 5. óta már nem volt a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért alapítvány kuratóriumi elnöke. Nem csak a civilszervezet vezetéséről mondott le, még kuratóriumi tagként sem maradt az alapítványban. A két jóbarát közötti bizalmi kötelék erősen szakadozott.
A konfliktusok 2019 augusztusától váltak még erőteljesebbé, mert nem tisztázták, ki az alapítvány orvosszakmai vezetője: Csókay vagy Pataki doktor. Nyilvánvaló, hogy az alapítvány által Operation Freedomnak nevezett bangladesi misszió főkoordinátora Pataki Gergely volt, hozzá tartozott a szervezés, és ő irányította a plasztikai sebészeti csapatot is. Ezt nem vitatta senki. A kérdés az volt, ki az egész misszió orvosszakmai vezetője, aki a váratlanul előálló helyzetekben dönt.
Pataki úgy gondolta, ő az orvosszakmai vezető. „A műtétsorozat felelőse és vezetője, az Operation Freedom fő-koordinátora dr. Pataki Gergely volt” – erről tájékoztatta lapunkat Baranyai Krisztina jelenlegi kuratóriumi elnök. (Csókay 16 éven át vezette az alapítványt, 2018 óta viszont már a harmadik elnök van pozícióban.) „Csókay András a műtétsorozat felelős idegsebész operátora volt, aki az idegsebészeti szakmáért felelt” – közölte Baranyai doktornő.
Csókay is pont ezt gondolta magáról: a program orvosszakmai vezetőjeként nyilatkozott. Ki volt tehát a vezető? „Dr. Csókay András kifejezett kérésére az Alapítvány hozzájárult ahhoz, hogy Csókay András a médiában a szétválasztó műtét »vezetőjeként« aposztrofálhassa magát, így számos esetben a sajtóban – legfőképpen a bulvárlapokban – a műtét vezetőjeként lett megnevezve, illetve nevezte meg magát” – folytatódik az alapítvány magyarázata.
Csakhogy a Pataki Gergely és az alapítvány akkori sajtófőnöke által a New York Times-nak elsőként kiadott sajtóközleményben is Csókayt nevezik meg az orvosszakmai vezetőként. („The medical team of a Hungarian charity, the Action for Defenseless People Foundation, was led by Dr. Andras Csokay.” – „A magyar Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány egészségügyi csapatát dr. András Csókay vezette.”) Laikusként sem kell sokáig gondolkodnunk, miért: Csókay irányítja az egyik hazai csúcsintézmény, a Honvéd Kórház idegsebészeti osztályát, megfelelő tudományos fokozata (PhD) és tapasztalata van hosszú, sokszakmás műtétek levezénylésében. A gyerekek a koponyájuknál, az agyuknál voltak összenőve, vagyis a munka oroszlánrésze az idegsebészeké volt, nem elhallgatva, hogy a sikerhez minden egyes orvos és nővér odaadó munkájára szükség volt – a plasztikai sebészekére is. A bőrrel való befedés itt nem pusztán szépészeti kérdés, hanem a fertőzések, komplikációk megelőzését szolgáló életmentő beavatkozás.
Pataki és Csókay doktor egyszerre tekintette magát az orvosszakmai csapat vezetőjének, de valójában az alapítvány úgy vélte, Csókay csak annak „aposztrofálhatta magát” a médiában.
A tisztázatlan irányítói jogkörnek már a műtét közben, az asztalok széttolása után meglett a következménye. Pataki doktor ugyanis azt a kérdést szegezte Csókaynak, hogy elküldhetik-e a nemzetközi sajtónak a sajtóközleményt. Korábban megfogalmaztak három nyilatkozattervezetet a műtét lehetséges kimeneteléről: eszerint, ha mindkét gyermek életben marad, akkor a sikeres szétválasztásról szóló változatot küldik ki. Meglepő, hogy a műtét közben nyilatkozatokkal foglalkozzanak, a nyilvánosságot legtöbbször csak azután értesítik az úttörő műtétekről, amikor a gyerekek már túl vannak a szétválasztás utáni első nehéz, magas halálozási kockázatú időszakon. Így történt akkor is, amikor az első tüdőátültetést itthon gyereken végezték. Maga a kislány is bejelentkezett videón a sajtótájékoztatóra. A szeptemberben szétválasztott izraeli sziámi ikrek egymásra néznek a sajtóhír mellett megjelentetett fotón, már mindketten felébredtek az altatásból és szemmel láthatóan jól vannak. Pataki azt kéri ekkor, hogy menjen ki a nemzetközi sajtónak a közlemény arról, hogy stabil a gyerekek állapota, Csókay ebbe egyezik bele. A megjelent hírekben mégis ott a sikeres műtétre való utalás.
Persze, mindez történhetett fáradtságból, kommunikációs zavarból. Barátok között el lehet simítani. Még akkor is, ha Csókay kellemetlenül érezte magát, mert egy tekintélyes kollégájától jelzést kapott: ha egy korai szövődmény miatt elveszítették volna a gyerekeket, az szakmailag hiteltelenné, de talán még nevetségessé is tehette volna az idegsebészeket, különösen a vezetőt, Csókay Andrást.
A helyzetet nem rendezték, az orvoscsoport két vezető sebésze a következő napokban is eltérően kommunikált a gyerekek állapotáról. A kislányok belázasodtak, súlyos fertőzés lépett fel, és a műtétet követő két héten belül az akár halálos szövődménnyel járó Dengue-lázban is megbetegedtek. Az egyik gyereknél átmenetileg életveszélyes állapot is kialakult. Csókay, attól félve, hogy elveszítik a gyerekeket, a katolikus médiához fordult, akik kezdettől imával segítették a missziót, hogy – mint a Magyar Kurírnak elmondta – továbbra is nyújtsanak csoportos lelki támogatást, imádkozzanak a gyerekek felgyógyulásáért. De ha sikeres volt a beavatkozás, ahogy hírül adták, minek kellene még imádkozni?
Csókay levelet írt egy jezsuita atyának:
„Kedves Atya, a vegetatív labilitás miatt még altatásban vannak a gyerekek. Imádkoznunk kell, ahogy eddig, mert nehéz a helyzet és óriási ereje van a háttérimátoknak. Hálával, András.”
Üzent a Mária Rádió hallgatóinak is:
„Most végeztünk a műtéttel, 26 óráig tartott a beavatkozás. Alig élünk, a gyerekek állapota stabil. Az egyik oldalon képtelenség volt szétválasztani az agyat, csak szétszedni lehetett. Így féloldali bénulás és egyéb kognitív zavarok várhatóak. Köszönöm az óriási imahátteret! Bőven van miért imádkozni, most még altatják a gyerekeket.”
Az alapítvány közleményben cáfolt, „álhírnek” minősítették, hogy a gyerekek életveszélyben vannak és „magánszemélyként” utaltak (nem nevezve meg) Csókayra. A csapat végletekig elcsigázott, kimerült tagjai között a konfliktus annyira elmérgesedett, hogy a dakkai tartózkodás idején Pataki doktor szavazásra tette fel az orvoscsoportnak: elvegyék-e Csókay mobiltelefonját. A csapat nem szavazta ezt meg, de a szavazás tényét lapuknak az alapítvány maga is megerősítette.
Szász mindeközben szorgosan filmezte a jeleneteket. Csapata egyszerre több kamerával dolgozott, ezek között vannak fix és kézi filmfelvevők is, tehát Dakkában ő maga sem tudta még, mit rögzít.
Csókay is csak jóval később eszmélt rá, hogy a gyerekek koponyájának rekonstrukciójánál a plasztikai sebész csapat eltért a korábban felállított műtéti tervtől. A vele való egyeztetés nélkül felülbírálták a boncteremben hosszasan gyakorolt módszert, és egy új ötletet vetettek be. A főorvos szerint ez vezethetett az egyik gyermeknél a súlyos szövődmény kialakulásához. Nem biztos, hogy igaza van, mert rengeteg tényező vezethetett odáig, hogy a műtétet követő bő hónap múlva az egyik kislány agya bevérzett. Amíg a másik gyerek beszél, énekel, fut, addig ez a kislány egyelőre mozgásában és értelmileg is korlátozott, kommunikálni sem lehet vele. Tény azonban, hogy Csókaynak az előzetes tervtől való eltérésről tudnia kellett volna, jóvá kellett volna hagynia, ha valóban ő a végső szétválasztó műtét szakmai vezetője.
Szász közben egyszerre részese egy elképesztő vallási összefogásnak és egy csodálatos, heroikus orvosi beavatkozásnak. Ő maga nem nyilatkozhat a már említett titoktartási miatt, Bognár Gyöngyvér, a felesége azonban azt mondja, Szász Jánost megfogta, hogy ebben a vállalkozásban négy világvallás van jelen: a muszlim (család, orvosok), a keresztény (magyar orvosok), a hindu (kinti orvosok) és a zsidó, a rendező révén. Ráadásul nem valami hűvös, szekularizált formában. Imával kezdenek a muszlimok, a hinduk, misével a magyarok, és amikor már majd egy napja tart a műtét, Csókay a tragikus körülmények között elhunyt kisfia hangját játszatta be magának, erőt merítve abból, ahogy a gyermek rózsafűzért imádkozott.
A konfliktus tehát egyre mélyebb, és a kamera mindenhol ott van, mindent rögzít, a rendező nem orvosi dokumentációban, hanem dokumentumfilmben gondolkodik. Csakhogy még 2019 áprilisában vállalta, hogy „korlátlan ideig” „a műtéti eljárásról (…) szerzői jogi szabályok alá eső alkotást nem írok, nem publikálok továbbá nem működöm közre abban, hogy fotó/ és vagy újságcikk és vagy szerzői jog alá tartozó alkotás a műtéti eljárással összefüggésben megjelenjen” Pataki Gergely „dokumentált engedélye nélkül”, és ezért milliós kötbér fizetését vállalja. A leírásban „a szerzői jog alá tartozó alkotás” kitétel is szerepel, és a film is ilyen. Aláírta, tehát köti a titoktartás.
A hazaút előtt a rendező biztonsági másolatot készít a kinti felvételekről és megkéri Pataki Gergelyt, hozza haza az egyik kópiát, nehogy megsérüljön vagy elvesszen utazás közben. Szász szerint Pataki csak átmenetileg kapta meg a felvételt, az orvos viszont azt állítja, hogy azt az alapítvány példányaként kapta meg. Mivel erről nem készült írásos dokumentum, egy tényfeltáró riport keretében nem lehet eldönteni, mi történt. Azt igen, mert a felek egybehangzóan állítják, hogy Pataki doktor a mai napig nem adta vissza a felvétel másolatát.
Újabb kulcsmomentumhoz érkeztünk, mivel az elutazás előtt nem rendelkeztek arról, kié lesz a felvételek szerzői joga. Az alapítvány szerint volt ugyan egy megállapodástervezet, de azt a rendező nem írta alá. A civil szervezet állítja, hogy többször is ráutaló magatartást tanúsított, ezért szóbeli megállapodásnak tartják a közöttük történteket, amit több tanúval is igazolni tudnak. Írásos megállapodás híján Szász szerzői jogait csak bíróságon támadhatják meg, ami nem lesz könnyű menet, mert a rendező levédette a kópiát saját szerzői jogaként bejegyeztetve azt.
Film már biztosan nem lesz belőle. Tavaly ősszel ugyanis szülők kiadtak egy angol nyelvű nyilatkozatot, amelyben visszavonják a beleegyezésüket, és minden jogot az alapítványra ruháznak a gyerekek szereplésével kapcsolatban.
Privát üzenetekben azt írják Csókaynak, hogy használja nyugodtan a képeket, hiszen az ő gyerekeik a magyar orvos gyerekei is, ám ez nem jognyilatkozat, így a gyerekek nem jelenhetnek meg a felvételeken. Akkor pedig hogyan lehetne filmet készíteni róluk?
Amikor Áder János köztársasági elnök vendégül látta a missziós csapatot, Szász egy rövid filmes összeállítást vitt neki a műtétről, majd azt kódolva egy videómegosztó portálra is feltette a csapattagok számára, ám azt az alapítvány letiltatta. A kellemetlenségek folytatódtak: a Highlights of Hungary nevű díj közönségdíjára jelölték a csapatot, a zömmel plasztikai sebészekből álló csoport lehúzatta a saját neveit a jelöltek listájáról. Kínos helyzet, de a közönséget nem érdekelte, Csókay csapata nyerte el a díjat.
A mélypont akkor következett, amikor egy évvel a végső szétválasztó műtét után, 2020. augusztus 16-án ismeretlen személy rendőrségi feljelentést tett tiltott adatszerzés bűntettének, információs rendszer vagy adat megsértése bűntettének, valamint kiskorú veszélyeztetése bűntettének gyanújával Szász János és gyereke ellen. A feljelentést azzal indokolták meg, hogy
- Szász János gyereke feltett a közösségi oldalára az operáció során készült fotókat,
- a feljelentő arról tájékoztatta a rendőrséget, hogy 2019 augusztusában a dakkai katonai kórházban a plafonkamera által készített felvételeket „ismeretlen személy jogosulatlanul törölte”. A rendőrség szerint a közösségi oldalra feltett egyik fotó alapján ez az eset a rendezőhöz és a fiához köthető.
- A feljelentés alapja volt továbbá az is, hogy Szász a Dakkából való hazatérés után emailben a gyerekekről készült fényképeket „tovább küldte illetéktelen harmadik személynek.”
Szászék hónapokig nem szereztek tudomást a feljelentéstől, el voltak foglalva azzal, hogy a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) elvesztette autonómiáját. Szász 2021 januárjában tiltakozásként felmondott az egyetemen, ahol docensként filmrendezést tanított. Remélhetőleg véletlen egybeesés, hogy a rendőrség – az augusztusi feljelentést után közel fél év múltán – nem sokkal ezután kezdett akcióba.
2021. február 5-én pénteken reggel hat órakor hét nyomozó jelent meg házkutatási paranccsal a filmrendező budakeszi otthonánál. Mivel Szász János felesége koronavírusos volt, a rendőrök fehér szkafanderben léptek be az otthonukba, a szolgálati fegyverüket az anorák külsejére erősítve. A hosszú órákig tartó házkutatást utóbb a Budai Központi Kerülti Bíróság jogszerűnek találta, nem emelt kifogást az ellen sem, hogy a rendőrök a gyerekek szobájába is fegyverrel léptek be. A rendőrség az ismeretlen személy feljelentése alapján minden számítógépet és telefont lefoglalt, azt is, amin ügyvédet szerettek volna hívni, ezt végül egy barátjuk tette meg helyettük.
A jegyzőkönyv alapján a család végig politikai vegzálásnak tartotta a történteket, vitatta az eljárás jogszerűségét, aránytalannak találta a rendőri jelenlétet, tiltakozott az ellen is, hogy az online oktatás idején a gyerekek számítógépét is elvegyék. Az anya azt mesélte, hogy a kisebb fiú a fehér anorákos férfiakról először azt hitte, hogy rablók támadták meg a családot. A koronavírusos nő hisztérikus állapotba került, az egyik rendőrnőt meglökte, a másiknak pedig kiverte a kezéből a telefont, személyi sérülést szerencsére nem okozva. A Jászai Mari-díjas színésznő ellen hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás. Szász János a történtek miatt bejelentette, hogy családjával elhagyja hazáját.
Csókay doktor azonnal kiállt Szászék mellett. Különösen sérelmesnek találva, hogy az ismeretlen feljelentő a gyereket is megnevezte. A házkutatás után interjút adott a Magyar Kurír című katolikus lapnak, majd ősszel részletesen is felfedte a konfliktusokat. Az újság Csókay András: A sziámi ikrek szétválasztásánál botrányos dolgok történtek címmel hozta a beszélgetést. Az alapítvány nem értett egyet az elhangzottakkal.
Pataki doktor felnyomta Csókayt munkáltatójánál, a Honvéd Kórház parancsnokánál, majd tavaly ősszel etikai eljárást indított ellene a Magyar Orvosi Kamaránál 9 pontban sorolva fel az etikai vétségeket, kiteregetve a személyes emailjeiket is, köztük azokat, amiket a Szász Jánoséknál tartott házkutatás után váltottak. Valóban megállapítható, hogy az idegsebész nem finomkodott a jelzőkkel.
Az etikai panaszban a plasztikai sebész Csókaynak felrótta, hogy nem javíttatja ki, amikor professzor úrnak szólítják, holott nem egyetemi tanár; és a „sziámi ikrek műtét(ek) alatti és utáni állapotát tényszerűtlenül és teljes mértékben a misztikumnak és a transzcendens erőknek tulajdonítja”. Becsatol számos idézetet, amelyben a sebész úgy fogalmaz, hogy „ez nem az én érdemem, Krisztus érdeme, nem az orvosoké”, „tehát a műtét vezetője ő volt (értsd Krisztus) és senki más”. Válaszul Csókay is etikai vizsgálatot indíttatott Pataki ellen, ekkor előkerült a levelezés másik fele, amelyben pedig a plasztikai sebész fogalmaz nem túl barátságosan orvoskollégájáról.
A kamara igyekezett közvetíteni a felek között, közösen aláírtak egy nyilatkozatot, amely szerint 2021. december 20-ig megjelentetnek egy közös közleményt, amelyben tisztázzák a véleménykülönbségeket, utána pedig csak Pataki Gergely vagy ketten együtt nyilatkozhatnak a bangladesi ikrek szétválasztásáról. Valódi békülésről szó sem volt, Pataki december 9-én rágalmazás miatt magánvádas büntetőeljárást indított Csókay ellen, majd január elején Ne sározzák be ezt az orvosszakmai csodát – dr. Pataki Gergely plasztikai sebész a Mandinernek címmel az egykori misszóvezető interjút adott. Ebben hárítja, hogy az általa alapított szervezet állna a Szász János elleni feljelentés mögött. (A Dakkában állítólag eltulajdonított felvételek fellelhetőségéről szerkesztőségünk szívesen információt ad a rendőrségnek, a nyomozás ugyanis a BRFK tájékoztatása szerint továbbra is folyik a rendező és a kisfia ellen.)
A konfliktus és Csókay távozása nem használt az alapítvány ügyének. A 2018-ban 74 millió forint, 2019-ben 78 millió forint támogatásból gazdálkodó szervezet 2020-ben már csak 1,5 milliót kapott, miközben a gyerekek még mindig rehabilitációra és korrekciós műtétekre szorultak.
Ritkán fordul elő, hogy a magyar egészségügy olyan teljesítményt mutasson fel, amely a világsajtó érdeklődését is felkelti. Közben egy kis filmecske azért mégiscsak elkészült (ezt feljebb cikkünkbe ágyaztuk), a műtétben résztvevő idegsebészek idézték fel a küzdelmet, amelynek köszönhetően a két, koponyájánál összenőtt gyereket sikerült szétválasztani. Nem lett tökéletes az eredmény, hiszen nem mind a két gyerek gyógyulása teljes, de élnek, a műtét sikerült. A csoda közben mégis elveszett.
Nyitókép: a fejüknél összenőtt bangladesi ikerpár szétválasztásán dolgozó magyar orvosok, Csókay András, Hudák István és Pataki Gergely (b-j) 2018. augusztus 23-án. Forrás: MTI/Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
