Választási földrajz: Nem biztos, hogy a Fidesz már elérte a növekedése határait [HetiVálasz 112] – Válasz Online
 

Választási földrajz: Nem biztos, hogy a Fidesz már elérte a növekedése határait [HetiVálasz 112]

Borbás Barna
Borbás Barna
| 2022.02.24. | Podcast

„A 2022-es választás eddigi legkomolyabb innovációja ezeknek az elemzéseknek a megjelenése” – kommentálta Török Gábor politikai elemző szerdán a Válasz Online és a Választási földrajz együttműködésben megjelent legújabb cikket. A választókerület-analízis fő tanulsága ez volt: az ellenzéknek masszív trendeket kellene megfordítani a győzelem érdekében olyan területeken, ahol erre se erőforrása, se sajtója. Az elemzés megjelenésének hetében úgy döntöttünk, podcastunkat is a Választási földrajznak szenteljük: vendégünk az oldal alapítója, Kovalcsik Tamás geográfus, választási szakértő és állandó szerzőtársa, Bódi Mátyás szenior adatelemző.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-onTuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Részletek a műsorból:

Mióta foglalkoztok választási földrajzzal és miért?

Bódi Mátyás: Nekünk alapvetően más a szemléletünk, mint a politológusoknak; mind a ketten geográfusok vagyunk, a kezdő tantárgyaink az egyetemen nem a politikai szociológia vagy a politikai pszichológia voltak, hanem sokkal inkább a talajtan, vagy a népesség- és településföldrajz. Ebből az irányból is közelítjük meg, hogy maga a tér hogyan hat a választási eredményekre.

Kovalcsik Tamás: 2022-re fedezték fel mind a politikai szereplők, mind pedig a választók, hogy a voksolás jelentősége egyre inkább az egyéni választókerületek irányába tolódott el. Mi magunknak már a 2018-as választásra készülve is csinálgattunk térképeket. Próbáltuk megjósolni az eredményeket, és hát arra gondoltam, először még csak egyedül, de aztán Matyi is megtalált az éterben, a Facebook segítségével, hogy ezt tegyük közszemlére, és próbáljuk meg a politikai diskurzusba belevinni magát a földrajziságot.

Miért annyira fontosak az egyéni körzetek?

Bódi Mátyás: Tölgyessy Péter nagyon jól fogalmazta meg, hogy a jelenlegi választási rendszer olyan, mint egy libikóka: ha egyszer átbillen az egyensúlyi ponton, akkor hihetetlen erővel tud becsapódni. Ez azt jelenti, hogy viszonylag szűk szavazattöbbséggel lehet komoly mandátumtöbbséget elérni a törvényhozásban. Ami pont abból ered, hogy felértékelődtek az egyéni választókerületek: darabszámban több mandátumot érnek, hiszen egyéni választókerületből több van, mint pártlistás helyből, és, ugye, ott van a győzteskompenzáció, ami miatt az egyéni körzetekből szerzett plusz szavazatok a pártlistákat hizlalhatják.

Mennyire jellemző Magyarországon a gerrymandering, vagyis a választókerület-manipuláció?

Kovalcsik Tamás: Korábban egy nagy cikkben megvizsgáltam ezt országos szinten, összevetve a 2011 előtti, illetve a 2011 utáni választókerületeket. Azt kaptam, hogy kicsit elnyúltabbak, mint kellene lenniük, de nem vészesen.

Bódi Mátyás: A 2014-es választáskor még segített is némileg az akkori baloldali pártszövetségnek a Fidesz-féle kialakítás.

Szerdai cikketekben azt állítjátok, nincsenek is „billegő körzetek. Miért?

Bódi Mátyás: A ’18-as választás egyik nagy tanulsága volt, hogy hihetetlen mértékben tudott növekedni a Fidesz. Olyan helyeken tudott akár 10 százalékponttal jobban szerepelni, mint például a nagykanizsai körzet, az ózdi körzet, amelyeket korábban simán ellenzéki körzetnek mondtunk fel. […] Emiatt számomra a legnagyobb bizonytalansági tényező most az, hogy hol van és van-e határa a kormánypártok népszerűség-növekedésének, szavazatszerző képességének bizonyos körzetekben. Gondolok itt elsősorban azokra a most billegőnek hívott körzetekre, ahol nagyon magas a falusi lakosság aránya.

Kovalcsik Tamás: Természetesen vannak-lesznek szoros körzetek. Szabolcs 2-ben, Tiszavasváriban vagy akár Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os választókerületében a mi modellünk szerint is nagyon-nagyon szoros lehet a meccs. […] Ott van továbbá Salgótarján esete vagy a Veszprém-1-es, magát a megyeszékhelyt tartalmazó kerületben is nagyon kiélezett a helyzet. Fontos: én most azokat a kerületeket sorolom, amik akkor lesznek szorosak, hogyha az ellenzéknek egyáltalán van esélye a győzelemre. Hogyha ezekben a kerületekben nem lesz szoros az eredmény, akkor igazából az ellenzék elvesztette a választást.

Bódi Mátyás: Szerintem a kisebb pártokra leadott szavazatokat az fogja növelni, hogyha az ellenzéki szavazók azt érzik, nincs esély. És hogyha az ellenzék egy kicsit azt tudja mutatni, hogy itt kétesélyes a dolog, akkor nagyobb arányban fognak akár át is szavazni, például a Kétfarkúaktól. Azt sem tartom kizártnak, hogy a Mi Hazánk listája mellett akár a fideszes jelöltet, akár a jobbikos jelöltet támogasson valaki egyéniben.


Nyitókép: a Fidesz-KDNP egyik korábbi választási gyűlése (fotó: MTI)

Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#országgyűlési választás 2022