Ezért törik bele Putyin bicskája az ukrán síkságba – vendégünk Karácsonyi Dávid geográfus [HetiVálasz 114]
Oroszország arathat nagy győzelmeket Ukrajnában, végső veresége azonban már most garantált – állítja Karácsonyi Dávid geográfus, a posztszovjet térség kutatója. Miért mondja ezt? Hogyan születik meg az egységes ukrán nemzet a szemünk előtt? Mi lehet a konfliktus megoldása? Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársát egyenesen ausztráliai kutatóhelyéről kapcsoljuk podcastadásunkba. A HetiVálasz ezúttal (is) elérhető Youtube-on!
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ezt a beszélgetést is feltettük a Youtube-csatornánkra! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
„Kijev méretű várost a második világháború óta nem ostromol inváziós haderő kontinensünkön […] Ukrajna a legnépesebb ország a világon, amely ellen katonai inváziót indítottak 1991 óta, népesebb, mint Irak vagy Afganisztán” – írta a Földgömb szaklap online oldalán, a GeoGulliver-blogon Karácsonyi Dávid. A szerző hosszú évekig kutatta a Ukrajnát és Beloruszt, jelenleg Ausztráliában él.
Részletek a műsorból:
Miért annyira fontos a Kremlnek Ukrajna?
„Ukrajna esete hasonló Tajvanéhoz. Mind Oroszországnak, mind Kínának rendkívül kellemetlen, hogy van a tőszomszédságában egy ország, amely kulturálisan, nyelvében borzasztóan hasonló hozzá, de mégis nyugatos orientációjú. A hasonlóság ezzel be is zárul, mert Ukrajna más szempontból nagyon különbözik Tajvantól. De abban megegyeznek, hogy képesek a saját lakosságuknak alternatívát mutatni, egy nagyhatalom közvetlen szomszédjában. […] Ez óriási kockázat, bármiféle politikai-demokratizálódási fordulat, ahogy az oroszok nevezik, a közel-külföldön, veszélyt jelent Putyin rendszere számára. Mindenki tudja, hogy azt a rendszert fegyverekkel nem lehet legyőzni, csakis azzal, hogyha belül az emberek elégedetlenek, és elkezdik szétfeszíteni a hatalom kereteit.”
Hol számolta el magát Putyin?
„Óriási zavar van az oroszok körében: nagyon sok felvételt lehet látni az interneten, ahol helyi lakosok ékes orosz nyelven mondják az érkező orosz katonáknak, hogy mi is oroszok vagyunk, mint ahogy ti, de mi itt születtünk Ukrajnában, ez a mi hazánk, és hogy ti itt megszállók vagytok, menjetek haza innen. Tehát ami most a szemünk előtt zajlik, az valójában az egységes ukrán nemzet megszületése.”
Miért törhet bele az oroszok bicskája Ukrajnába?
„A »de jure« Ukrajna hatszor akkora, mint Magyarország. 600 ezer négyzetkilométerről beszélünk, és több mint 40 millió lakosról. Óriási ország, óriási erőforrásokat igényel az orosz hadseregtől, hogy le tudják uralni, főleg akkor, ha a lakosság nem törődik bele a megszállásba, és ellenállást fejt ki. […] Ukrajna északi része erdőkkel szabdalt aprófalvas vidék, ahol ha a lakosság ellenáll a megszállóknak – és most ez történik –, akkor nagyon durva partizánháborút lehet vívni ellenük. Az ukrán hadsereg direkt erre épít: az utánpótlási vonalakat támadják. Most azt látjuk a hírekben, hogy az oroszok hatalmas területeket megszálltak Ukrajnából. Ez viszont csalóka kép, mert valójában nem szállták meg ezeket a területeket, hanem csak a főútvonalakat ellenőrzik, de ezek a főútvonalak sem biztonságosak, mert folyamatosak az ukrán rajtaütések. […] Kijevet egyelőre nem tudták elfoglalni. Gondoljunk bele: Kijev akkora önmagában, mint mondjuk Berlin. Ekkora várost utoljára 1945-ben ostromoltak Európában. […] Úgy látom, hogy az oroszok itt belekerültek egy csapdahelyzetbe, amelyből nem látszik kiút. Ukrajnát nem lehet rövid úton pacifikálni.”
Mi lehet a konfliktus vége?
„Az oroszok bekerültek az Ukrajna nevű csapdába. […] Irreális, hogy a Krímen kívüli területeken új határokat kezdenek el rajzolgatni. Emlékezzünk: ilyen még Koszovónál se történt, mert ott egy autonóm tartomány volt, azokon a kereteken belül lett aztán elismerve. Nem módosítottak határt. Ha most a Nyugat engedi, hogy az oroszok szétszedjék Ukrajnát, azzal kiengedik a szellemet a palackból. Moszkvának vagy egész Ukrajnát el kell foglalni és lenyelni, vagy legfeljebb a Krímet tarthatják meg.”
Nyitókép: ukrán harckocsik Kijev felé március 8-án (fotó: Aris Messinis / AFP)
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
