„Épüljön itthon francia atomerőmű is!” – volt paksi kormánybiztos a háborús Roszatomról
„Ilyet egyszerűen nem lehet csinálni” – mondja Aszódi Attila a precedens nélküli helyzetről, hogy Ukrajnában, egy másik szuverén ország területén vették át a Roszatom emberei atomerőművek irányítását. Paks 2 volt kormánybiztosa (jelenleg a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára és az egyetem Természettudományi Karának dékánja) szerint a háború miatt át kell gondolni az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködést, de amellett érvel: Finnországgal ellentétben nekünk nem kell azonnal leállítanunk a beruházást. Interjú.
– Több mint egy hónapja, egy klímaváltozásról szóló beszélgetésen kezdtük el szervezni ezt az interjút. Azóta történt egy s más az atomenergetikában. A szomszéd országban például lövik az atomerőműveket. Tárazzunk be jódtablettából?
– Teljesen felesleges. A közhiedelemmel ellentétben a jódtabletta nem univerzális sugárzás elleni védőszer. Csak akkor van jelentősége, ha nagyobb mennyiségű radioaktív jódizotóppal kerül valaki kapcsolatba, az pedig csak működő reaktorban tud keletkezni. Csernobil esetén tehát nincs jelentősége, de Magyarországra a zaporizssjai erőműből sem tud eljutni akkora mennyiségű radioaktív jód, hogy itthon inaktív jódtablettát kelljen bevenni. Arról nem is beszélve, hogy komoly mellékhatásai vannak, a kis gyakorisággal, de egyes embereknél jelentkező allergiás reakció több bajt okozhat, mint amennyit használ. A hatóságok készletezik a jódtablettát, és akinek tényleg szüksége van rá, annak biztosítják a megfelelő dózist.
– Zaporizzsjában konkrétan az erőmű területén folytak a harcok. Mi lehetett volna a legrosszabb, ami történik?
– Ma már egyértelműnek tűnik, hogy a zaporizzsjai erőműnél rendkívül komoly csata zajlott le. Nehézfegyverzettel lőttek a telephelyen, a reaktorblokkok irányába is, és az első hírekkel szemben nemcsak egy oktatóépület égett ki, hanem a hat blokkot összekötő folyosó is találatot kapott. És egy transzformátor. Távvezeték is megsérült. Ha a reaktorok védőépületét is találat érte volna, az önmagában nem okozott volna nukleáris balesetet, de megsérülhettek volna olyan rendszerek, amelyek szükségesen lehetnek egy üzemzavar lekezeléséhez. Egy ilyen üzemzavar előidézhet olyan eseményt, ami helyi szinten komoly radioaktív kibocsátással járhat, de olyat nem, ami Magyarországon radiológiai incidenst okozhatott volna.
– Vagyis túlzás volt, hogy közel jártunk Európa végéhez?
– Igen, az atomerőművekhez kapcsolódóan biztosan, de ettől függetlenül nagyon súlyos eseménynek gondolom, ami Zaporizzsjában történt, és azt is, ami Csernobilban. Hogy az üzemeltetők egy hónapig nem hagyhatják el a csernobili telephelyet, olyan dolog, amit korábban nem tudtunk volna elképzelni. Csernobilból a mai napig nem mennek a szükséges felügyeleti adatok a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez, és hetek óta nem érhetők el a környezeti sugárzásmérő eszközök mérései sem.
– Már vannak hírek arról, hogy a Roszatom szakemberei megjelentek a két helyszínen, hogy megpróbálják stabilizálni a helyzetet – ez legalább valamennyire megnyugtató?
– Nyilván jobban értenek az atomerőművek üzemeltetéséhez, mint a katonák.
Ugyanakkor teljesen precedens nélküli, hogy egy ország nukleáris szakemberei megjelennek egy másik, szuverén ország atomerőműveiben, és ott megpróbálják átvenni az üzem irányítását. Ilyet egyszerűen nem lehet csinálni, már csak azért sem, mert a nukleáris létesítmények biztonságáért a mindenkori üzemeltető a felelős, és felelőssége oszthatatlan.
Az erőmű üzemeltetőjének elszámolási kötelezettsége a nemzeti nukleáris biztonsági hatóság felé, ez esetben tehát az ukrán hatóság felé van. Ezért tartom rendkívül problémásnak, hogy a Roszatom involválódott az eseményekbe ezeken az ukrán telephelyeken.
– „Mi a mesterterv, hogyan gondolják, hogy bármely ország lakossága el fog majd a jövőben fogadni egy orosz építésű atomerőmű projektet?” – tette fel a kérdést nemrég éppen ön. Mi sem tudnánk jobban megfogalmazni.
– Egyértelműen rengeteget romlott a Roszatom imázsa és mozgástere. Ugyanakkor szerintem nem dőlt el, hogy ez mennyire végérvényes – a következő hetek, hónapok eseményei, a háború alakulása és lezárásának módja dönti majd el.
– Mit jelent mindez egy olyan ország számára, ahol ez a Roszatom próbál atomerőművet építeni?
– A hatása kedvezőtlen, de jelen pillanatban a végeredményt tényleg nem lehet megmondani. Nyilván súlyos kérdés. El tudom képzelni, hogy egy szankciós csomagnak vagy egy háborút lezáró európai–orosz megállapodásnak része lesz, hogy mi történik az Európában futó erőmű-projektekkel. De ezt felelősséggel ma nem lehet megjósolni.
– Felsmann Balázs energiapiaci szakértő a minap azt nyilatkozta: mivel a nyugati beszállítók, a Siemens és a General Electric mostantól úgysem akarnak együtt dolgozni a Roszatommal, Paks 2 döglött projekt. Mártha Imre, az MVM volt első embere az engedélyezés körüli problémák miatt már tavaly ezt a jelzőt használta. Most már ön is egyetért?
– Szerintem Paks 2 nem döglött projekt. Tudom, hogy vannak szereplők, akik az elejétől szeretnék ezt elhitetni, de én nem így gondolom. Az alaphelyzet változatlan: Magyarországnak szüksége van atomenergiára és új reaktorblokkokra is ellátásbiztonsági, klímavédelmi, gazdasági és energiastratégiai okokból is. Sőt, a mostani helyzet világítja meg igazán, mennyire kell az atomenergia hazánknak és Európának, és mennyire fontos lenne függetlenednünk az importált földgáztól.
– Attól függetlenedni fontos, de talán pont nem az oroszokkal kellene erőművet építtetnünk.
– Magyarország kifejezetten jó szerződést kötött a Paks 2 projektre. Fix áras szerződést kulcsrakész projektre, így ha a Roszatomnak a tervezés vagy engedélyeztetés bármilyen okból több időbe vagy pénzbe kerül, ezt a kockázatot ő viseli. A Roszatom az elmúlt hetekben sokat rontott a helyzetén, és még sokat tud rontani, de ezt most még nem tudjuk fixen megmondani. Attól függ, hogyan alakul a háború, milyen szankciókba kényszerülnek bele a felek, és hogyan reagál minderre Oroszország. Én nem hiszem, hogy például az oroszok kizárása minden együttműködésből és mondjuk új vasfüggöny mögé zárásuk a következő 30 évre hosszú távon az európai békét szolgálná. Szerintem az a politika, amit Magyarország és Finnország képviselt az elmúlt években, hogy működjünk együtt Oroszországgal, helyes politika volt. Még mai szemmel nézve is.
Előállhat persze olyan helyzet a következő hetekben, hogy évtizedekre lehetetlenné válik együttműködni az oroszokkal, ez ma nem zárható ki, de nem ez lenne a kívánatos.
Ugyanakkor az orosz-ukrán háború tanulságait le kell vonni és a szükséges biztonsági garanciákról gondoskodni kell.
– A finn gazdasági miniszter épp az interjú napján jelentette be, hogy „teljesen kizárt”, hogy a Roszatom engedélyt kapjon a Hanhikivi erőmű felépítésére. A magyar kormánynak nem kellene hasonló döntést hoznia?
– A Hanhikivi és a Paks 2 projekt között vannak hasonlóságok, de jelentős különbségek is. Ugyanaz a technológia, ugyanúgy orosz a szállító. De amíg a magyar projektben a tulajdonos és a jövőbeli üzemeltető 100 százalékban magyar, addig a finn projektben 34 százalék tulajdonosi részesedéssel az oroszok is részt vennének. Ráadásul Oroszország közvetlen szomszédja Finnországnak, a mostani helyzet katonai fenyegetettsége sokkal közvetlenebb a számukra. A finn–orosz gazdasági kapcsolatok is mások, mint a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok. Ezek szerintem most mind kihatnak erre a helyzetre. Nyilván nem lehet elmenni a háború és a következményei mellett, de hogy mit érdemes a Paks 2 projektben ezek után tenni, azt alapos műszaki, gazdasági, jogi, energiastratégiai és nemzetbiztonsági értékelés után lehet eldönteni.
– Tegyük fel, hogy akár a magyar kormány – bárki is nyeri a vasárnapi választásokat – úgy dönt, hogy kihátrál az orosz projektből, de az erőmű építéséből nem. Tudna atomerőművet építeni Magyarországon francia, amerikai vagy dél-koreai cég?
– Elméletileg igen. Sőt azt gondolom, hogy ez Paks 2 mellett is lehetséges és kívánatos lehet. Nem feltétlenül helyette. Elég sok dolog történt az atomenergetikában 2014 óta, és a mostani helyzet, ezen belül is az Oroszországból Európába irányuló földgázimport kiesésének magas kockázata új helyzetet teremtett.
– Tehát ha a magyar kormány azt kérdezi öntől, építsünk-e mondjuk francia nyomottvizes reaktorokat, ahogyan azt például Lengyelország tervezi, akkor mit válaszol?
– Hajrá, csináljuk. De ne a Paks 2 helyén, hanem új bázison, azzal párhuzamosan. Hiszen a jelenlegi helyzet mutatja, hogy még több atomenergiára van szükség.
– Nem lenne ez már sok Magyarországnak?
– Azért nem, mert szorításban vagyunk immár nemcsak a klímaváltozás oldaláról, hanem a gázimport-függőség oldaláról is. Az alaphelyzet most a következő. Az európai politika alapvetően félreértette Oroszországot. Valljuk be: a legtöbben nem számítottunk arra, hogy háború lesz, pláne arra nem, hogy ilyen kiterjedt. Ebben a helyzetben Európa mozgásterét alapvetően korlátozza a kőolaj és a földgáz vezetékes importja Oroszországból. Európa jelenleg nem engedheti meg magának, hogy ne jöjjön folyamatosan az orosz földgáz és kőolaj. Én már tíz éve azt mondtam, hogy Európa és azon belül Magyarország földgázcsapdában van.
– Az Angela Merkel által 2011-ben eldöntött német atomstop mennyire fokozta ezt?
– Ma egyértelműen kijelenthető, hogy a német atomerőművek leállítása jelentősen fokozta Németország orosz földgáznak való kitettségét. Mind stratégiai, mind klímavédelmi szempontból kézenfekvő lenne a földgázfelhasználást jelentősen csökkenteni. A földgáz felhasználása szén-dioxid-kibocsátással jár. Ennek mértéke ugyan nagyjából fele a szén elégetésével járó szén-dioxid-kibocsátásnak, de akkor is jelentős kibocsátás társul a földgáz-felhasználáshoz. Az európai zöld politika becsapta Európát, mert azt próbálta elhitetni, hogy egy tiszta zöld átállás megoldja a problémákat. De látjuk, hogy ez hazugság.
Miért építették meg a németek az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket? Mert amikor kiszámolták az Energiewende hatásait, kiderült, hogy a rengeteg nap- és szélenergia nem képes folyamatosan fedezni az igényeket, ezért az időjárástól függő, ingadozó termelésüket valamivel ki kell egyenlíteni. És úgy döntöttek, hogy ezt földgázzal teszik meg.
Egyedül a 2021 végén leállított három és a 2022 végén utoljára leállítandó további három német atomreaktor 70 terawattóra áramot állított elő évente. A modellszámításaink szerint 2030-ban Németországban ehelyett 100 terawattóra földgázbázisú villamosenergia-termelését lesz kénytelen megvalósítani, ha nem módosítanak a jelenlegi energiastratégiájukon. Tehát valójában nem megújulóval, hanem földgázzal váltják ki az atomenergiát. Csak nem ezt kommunikálta a német zöld politika. 100 terawattóra gázalapú villamos energia a szén-dioxid-kibocsátásával, a földgáz ingadozó árának való kitettséggel és a most látható külpolitikai kiszolgáltatottsággal együtt egyértelműen mutatja, hogy a német zöld politika zsákutca. Az ingadozó időjárásfüggő nap- és szélenergia valójában nem váltja ki a konvencionális atomerőműveket vagy a fosszilis bázisú hőerőműveket. Bizonyos napszakokban képes kiszorítani őket a piacról, de ezt nem képes folyamatosan megtenni, így nem képes teljes egészében helyettesíteni a konvencionális forrásokat.
– Földgázt nemcsak Oroszországtól lehet vásárolni, épp a napokban puhatolózik több ország is Katar, Azerbajdzsán és más kitermelő országok felé.
– Igen, jöhet Európába több cseppfolyós gáz (LNG) alternatív forrásból, de ez a három probléma közül kettőt nem old meg.
– Melyek is ezek?
– Egyrészt, hogy a felhasználása szén-dioxid kibocsátással jár, aztán, hogy az energiahordozó árának ingadozása döntő mértékben befolyásolja a belőle előállított villamos energia egységköltségét, végül pedig, hogy az importja külpolitikai kitettséget okoz. Biztos, hogy a cseppfolyós gáz drágább lesz, mint az orosz csővezetéken érkező. Az emelkedő földgázár feljebb nyomja a villamos energia piaci árát is. Teljesen átértékelődnek a megtérülési számítások, még a karbonárat figyelmen kívül hagyva is. Ezért az új számítások alapján egyre jobban megéri az atomenergia. Ha az oroszok ezen a téren megbízhatatlanná válnak, akkor európai atomenergiát kell építeni. Ahogy a ’70-es és a ’80-as években ezt Európa képes is volt megoldani.
– A német sajtó egy része az atomerőművek visszakapcsolását követeli. Ez reális műszakilag?
– A 2022 végére ütemezett leállásokat valószínűleg minden további nélkül el lehet halasztani. Műszaki szempontból alighanem a 2021 végén leállított blokkokat is újra lehet indítani. A korábban leállítottakkal kapcsolatban valószínűleg csak maguk a németek tudják a választ. Műszaki, engedélyezési és személyzeti kérdések is felvetődnek, amelyek önmagukban is nagyon komolyak tudnak lenni. De a német zöldek bent ülnek a német kormányban, így a műszaki mellett a politikai realitást is szem előtt kell tartani.
– A függőség nemcsak a gáz, hanem a Paks 1-ben is használt nukleáris fűtőanyag területén is fennáll. Ha akár szankciók, akár orosz lépések miatt leállna a szállítás, mekkora gondot okozna?
– Óriásit, és nemcsak nálunk, hanem Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában és Finnországban is. Paks 1 üzemanyag-ellátása jelenleg csak az orosz üzemanyagból lehetséges. Ebben a pillanatban nincs olyan alternatív szállító a piacon, aki le tudna venni a polcról olyan terméket, amely azonnal alkalmazható lenne Pakson. Komoly műszaki tervezési és engedélyeztetési folyamat révén lehet csak előállítani ilyet.
Van ugyan egy törvényileg előírt kétéves készletünk, de két év nem feltétlenül elegendő az alternatíva megteremtéséhez. Nagyon körültekintően kell eljárni ebben az ügyben is. A jelen helyzetben úgy tűnik, fenn kell tartani az orosz szállítást, de ettől függetlenül dolgozni kell azon, hogy legyen alternatív üzemanyag-szállító és legyen a kezünkben alternatív üzemanyag.
– Vagyis már holnap oda kellene menni egy nyugati céghez, hogy kezdjék el a tervezést?
– Abszolút.
– Vannak információi arról, hogy ilyesmi történik-e?
– Ez nem az én feladatom, de biztos vagyok benne, hogy az atomerőmű szakemberei dolgoznak ezen.
– Ön 4 és fél évig dolgozott a Paks 2 beruházáson, 2014 és 2017 között kormánybiztosként, utána 2019-ig Süli János tárca nélküli miniszter államtitkáraként. Felmentésének pontos indoka azóta sem ismert, de a hírek szerint az állt a háttérben, hogy Süli János nyomást gyakorolt a műszaki feltételrendszer felpuhítása érdekében. Ma már lehet erről többet mondani?
– Nem én mondtam fel, tehát Süli Jánost kellene megkérdezni a felmentésem pontos okáról. Azt már az Indexnek akkor adott nagyinterjúban elmondtam, hogy műszaki vitáink voltak a miniszter úrral. Én végig határozottan képviseltem azt az álláspontot, hogy a projektet a szerződésben rögzített műszaki és jogi keretek között valósítsuk meg. Van egy jó szerződésünk, van egy szigorú műszaki-biztonsági követelményrendszerünk, ezek mentén a projektet végre lehet hajtani.
– Ennek a követelményrendszernek azóta sem tudott megfelelni a Roszatom – legutóbb októberben kért hiánypótlást az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a létesítési engedélyezési eljárásban.
– Az, hogy az OAH nem adta ki az engedélyt, számomra megnyugtató, mert azt jelzi, hogy a magyar hatósági rendszer működik és betölti a feladatát.
– És nem enged az esetleges politikai nyomásnak.
– Nem tudom, hogy volt-e ilyen politikai nyomás, 2019 eleje óta kívülről látom csak a projektet. Az tény, hogy az OAH eddig nem adta ki a létesítési engedélyt.
– Mennyire igaz, hogy a Roszatom meg akarta spórolni az egész engedélyezési munkát, és egy az egyben a szentpétervári atomerőmű mását építené fel Pakson?
– Mi a legelejétől azt mondtuk, hogy a magyar követelményeknek kell megfelelni, és teljesen világos volt, hogy azok eltérnek a referenciaerőmű követelményeitől. Teljesen más például a két telephely fölrengés-veszélyeztetettsége vagy akár a repülőgép-rázuhanásra való tervezés inputja – ott vadászrepülőre, itt nagy utasszállító repülőre kell méretezni. Szerintem senki sem gondolhatta komolyan, hogy a tervezés megspórolható.
– Pont a földrengés-védelmet említette: a közvéleményben elsősorban ez a veszély jött át, méghozzá az osztrák hatóság aggályai miatt.
– Fenntartom, hogy a magyar telephely-engedélyezési projekt megfelelő volt, az osztrákok felvetéseire megfelelő válaszok adhatók. Hogy a telephelyen belül pontosan hogyan kell elhelyezni a blokkokat, az ott fennálló földrengés-veszélynek hogyan kell megfelelni, az tervezési kérdés. Hogy erre a kérdésre is kielégítő választ ad-e a fővállalkozó, azt a jelenleg zajló létesítési engedélyeztetés során dönti el az OAH. Mivel folyamatban lévő eljárásról van szó, nem tudhatjuk, hogy ez azok közé a területek közé tartozik-e, amelyben hiánypótlást kért, de az biztos, hogy vizsgálta a kérdést. Ez valódi kihívás, foglalkozni kell vele, de nem megugorhatatlan akadály. Azt biztosan állíthatom, hogy az adott telephelyen lehet atomerőművet építeni.
– A másik aggály, hogy a Duna klímaváltozás miatt melegedő vize hűtési gondokat okoz majd. Ezzel kapcsolatban sincsenek álmatlan éjszakái?
– Nincsenek. A környezetvédelmi engedélyeztetés során részletesen foglalkoztunk ezzel. Ez megint olyan kihívás, amire lehet műszaki megoldásokat kialakítani. Paks 2 esetében konkrétan a normál frissvíz-hűtés mellé kiegészítő hűtőcellákat terveztek be, hogy a meleg időszakokban a hő egy részét ne a Dunába, hanem a levegőbe vezethessék el, így minden határértéket lehet tartani. Ez teljesen bevett, a világban elterjedt és elfogadott megoldás. Tehát valóban, ez a kérdés is létező kihívás, de megoldható.
– Sokan beszélnek az egyelőre kísérleti fázisban létező kis moduláris reaktorokról (SMR), amelyek előnye a nagy, hagyományos reaktorokhoz képest, hogy kisebb beruházást igényelnek, így csekélyebb az utóbbiaknál jellemző csúszások és drágulások esélye. Ebben látna Magyarországon jövőt?
– Kis ország számára fontos, hogy amibe belefog, annak legyen referenciája. Itt új technológiáról van szó, ahol nincs építési, üzemeltetési, karbantartási tapasztalat. Ez a prompt mozgásterünket behatárolja, vagyis jelen pillanatban nehéz lenne egy ilyen projektet engedélyeztetni. De azt javasolnám, hogy járjunk nyitott szemmel, mert ez akár 1-2 éven belül megváltozhat, mivel például az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában nagyon komoly kutatások és demonstrációs projektek zajlanak ezen a területen. További előnyük, hogy a tervezett kisreaktorok nemcsak áramot, hanem hőt is termelnének, így kiválthatják akár a földgázt is mondjuk egy nagyváros fűtésében vagy az ipari üzemek hőellátásában.
– Végezetül egy személyes kérdés: az ön egykori munkahelyi mobilszáma is megjelent azon a listán, amely a Pegasus kémszoftverrel megfigyelt telefonokat tartalmazta. Többször nyilatkozta, hogy erről semmit sem tud, és három éve, felmentésekor leadta a telefont. Azóta megtudott valamit?
– Nem, azóta sem tudok többet, mint ami a sajtóban megjelent.
– Azt azért meg tudja erősíteni, hogy sem terrorcselekmény előkészítésében, sem szervezett bűnözésben nem vett részt? A gyártó szerint csak ezekben az esetben lehet használni a Pegasust.
– Ha így lenne, büntetőeljárás alatt állnék, és nem tudnánk itt beszélgetni. Természetesen nem vettem részt ilyenekben.
– Ennek fényében nem volt rossz érzés, amikor megtudta, hogy megfigyelhették?
– Az ember nem szeret lehallgatva lenni, de vannak olyan pozíciók, amelyekkel ez együtt járhat. Annyira nagy meglepetést nem okozott. Nem jó, de nem is kritikus.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
