Ez a magyar lét normálállapota – Csizmadia Ervinnel az újabb kétharmadról [HetiVálasz 119]
Visszatért a magyar történelem évszázados mintázata: a politikai stabilitást egyetlen párt biztosítja, az ellenzék pedig ezzel nem tud mit kezdeni – mondja podcastunkban Csizmadia Ervin politológus. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója mégsem írja le az ellenzéket, amely szerinte „tanulóképes”. Miért fontosabb a történelem ismerete a vidék ismereténél? Miért nem felelt meg Márki-Zay Péter karaktere a fideszes szavazóknak? Kérdez: Borbás Barna és Stumpf András.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
„Ahhoz, hogy a Fidesz 2010 óta folyamatosan és kétharmaddal hatalmon legyen, valóban meg kellett nyernie a kádári társadalmat. Csakhogy ez nem lett volna elég. A Fidesz ennyire huzamos és fölényes politikai jelenlétéhez az is kellett, hogy ráérezzen: a Kádár-rendszer maga is egy, azt megelőző hagyomány továbbvitele” – írta nekünk korábban. Mi ez a bizonyos „hagyomány”?
„A magyar társadalomban és ezáltal a magyar politikában mindig benne volt az az igény, hogy a stabilitást egy darab párt biztosítsa. Úgy is mondhatjuk, hogy ez a magyar politika természetes állapota: évtizedekig volt hatalmon a Tisza Kálmán- és Tisza István-féle Szabadelvű párt a dualizmusban, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és az Egységes Párt a két világháború között, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt a rendszerváltás előtt. Utóbbi természetesen kivétel, hiszen ott megszállt országban, diktatúra mellett alakult ki az egy párt hatalma. […] Tehát teljesen mindegy, hogy egy korszak Magyarországon liberálisnak nevezi magát, vagy keresztény nemzetinek. Teljesen különböző korszakok, és valahogy ugyanazokat a képleteket produkálják. Ez a képlet úgy néz ki, hogy van egy darab nagy kormányzó párt, és van mellette több kicsi ellenzéki párt.”
Kell-e egyáltalán foglalkozni mostantól Magyarországon az ellenzékkel?
„A mai ellenzék a közhiedelemmel ellentétben tanulóképes. Annyit már megértettek, hogy a Fideszt nem lehet legyőzni anélkül, hogy a magyar történelemnek erre a nagyobb trendjeire valamilyen rálátásuk lenne. És ebből azt a következtetést vonták le, hogy az ellenzék nem maradhat olyan szétaprózott, mint a dualizmusban, mint a Horthy-rendszerben. […] Most az ellenzéket a választás után sokan megvádolták azzal, hogy nincs országismerete, nem ismeri a vidéket. Ez szerintem a dolognak az egyik fele. Valóban az is megkérdőjelezhető, hogy van-e elegendő történelmi ismerete. Értik-e, miért alakul ki a nagy párt?”
Van olyan, hogy néplélek? Ha igen, ilyen nagy szerepe van a politikában?
„Nem szeretem a néplélek szót, de valamiféle tulajdonságokat azért felhalmoz minden ország a maga történelmében. A tételem nagyon egyszerűen az, hogy minden ország a saját történelmét éli. Az, hogy ma Hollandiában, Németországban, a nyugati országokban nagyon különböző koalíciók tudnak kormányozni, gyakori a váltógazdálkodás, ez a holland, német és egyéb történelemmel függ össze. Ők azt tanulták meg, hogy ezt így kell csinálni. A mi történelmünkben nem ezt tanultuk meg. […] A nyugatiak gyarmatokhoz szoktak, más típusú vitákhoz szoktak… Tehát ott is van valamilyen psziché, ami meghatározza azt, hogy ma hogyan gondolkodnak.”
Márki-Zay Péter személyében fideszes archetípus lépett az ellenzék élére: hétgyerekes, katolikus, vidéki családapa, magát jobboldalinak és nemzetinek vallja. Ez miért nem működött?
„A nemzeti gondolat tartalmának egy fontos részét véleményem szerint nem képviselte. Ez pedig arról szól, hogy nekünk mindig valami bajunk van a külvilággal. A függetlenségi gondolat a magyar történelemnek még a dualizmus koránál is régebbi tartalma. A reformkor előtti magyar elitek is nagyon-nagyon hadilábon álltak Európával. Márki-Zay Péter pedig hűségesküt tett az Európai Uniónak és a NATO-nak is. Egy így idegen a magyar nemzeti karaktertől.”
Az ellenzéknek az egységhez és a sikerhez most egy saját Orbán Viktorra lenne szüksége?
„Van itt egy nagy probléma: az antiorbánizmus nem csak annyit jelent, hogy utálunk mindent, amit ő csinál. Hanem azt is, hogy utáljuk ezt a típusú vezető személyiséget, aki uralja a pártját. Holott valószínűleg valami ilyesmire lenne szüksége az ellenzéknek. De ők a tekintély fogalmát sem igazán fogadják el. Hogyha van hat párt, és a hat párt együtt sikeres akar lenni, ott mégiscsak kellene valami hierarchia és tekintély.”
Mi a legnagyobb veszély a következő időszak magyar közéletében?
„Azt látom, hogy abban a fázisban vagyunk, amikor a két politikai térfél, ezáltal emberek tömege nem tud egymással mit kezdeni. Nem tudjuk, hogy hogyan lehetne ebből országot csinálni. Tehát ez a feladat előttünk áll, hogy most akkor össze tudjuk-e hozni, vagy pedig egy ilyen örök szétesett, kettéosztott valami lesz.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
