Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 61. napján
Az ukránok 84 százakéka az „átlag oroszt” teszi felelőssé az agresszióért, s 93 százalékuk van arról meggyőződve, hogy az országnak sikerül magát megvédenie. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 61. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Donyeck megyéből kijutva az oroszok Zaporizzsja megyében, a megyeszékhely irányában kezdtek műveleteket.
- Az orosz támadások tartós sikerrel eddig nem jártak, ideiglenesek viszont akadnak. Folytatódik a tüzérség bevetése a nagyobb városok (pl. Krivij Rih, Zaporizzsja) ellen, az ukránok szerint támadás a Fekete-tenger felől is elképzelhető.
- Az elmúlt napok híreire reagálva az ukrán fél tisztázni kívánja, ki tartozik az ellenséggel kollaborálók közé.
- Nőhet a veszélye annak, hogy Oroszország területén orosz titkosszolgálati provokációt akarnak elkövetni, mellyel Ukrajnát kívánják megvádolni. Úgy tűnik, hogy az oroszok Moldován is fokozni akarják a nyomást.
- Az ukrán társadalom az ország területi integritásáról nem akar lemondani, a háborúért az orosz társadalmat (és nem a politikai elitet) tartja felelősnek.
Részletes hadinapló
Az agresszor hadserege növelte tevékenységét a Herszon megye Dnyipropetrovszk megyével és Mikolajiv megyével közös határtérségében, illetve Zaporizzsja megyében. A Krivij Rih [Кривий Ріг] irányában végrehajtott támadási kísérletet megállították, a Herszon megye északi részén található Velika Olekszandrivka [Велика Олександрівка] térségében a védők egy lőszerraktárat pusztíthattak el, s az ellenség több mint hetven katonáját ölhették meg. A Dnyipropetrovszk megyében (beleértve ebbe a Krivij Rih külvárosában) lévő ukrán állásokat az oroszok tüzérséggel lőtték, illetve Trudoljubivka [Трудолюбівка] irányában, Zaporizzsja központjától 35 kilométerre keletre nyomulhatnak előre – utóbbi város április 26-án rakétatámadás célpontja volt. Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék területén a katonai helyzetben nem állt be számottevő változás. A harc, illetve a védők állásainak ágyúzása és bombázása a teljes harcérintkezési vonalon különböző intenzitással, de folytatódik. Az agresszor tüzérsége az elmúlt napon is lőtte a Szumi megye Oroszországgal határos területét. Az ukrán védelmi tárca szerint a Fekete-tengeren nyolc olyan, Kalibr manőverező robotrepülőgéppel felszerelt orosz hadihajó tevékenykedik, melyek készek további támadások végrehajtására (egy sortűz maximum 58 eszközt lőhet ki). [A Wikipedia szerint a Kalibr egyik változatának hatótávja 50 km. A magyar sajtóban az eszközre – tévesen – cirkálórakétaként hivatkoznak, a hivatalos megnevezés a „manőverező robotrepülőgép”: egyszer használatos, előrehaladásához a külső, légköri levegőt felhasználó eszközről van szó. – a ford. megj.]
Ukrajna Igazságügyi Minisztériuma a tanároknak a megszállókkal folytatandó együttműködésének kérdésével foglalkozott. Azokat a pedagógusokat, akik az elfoglalt területeken diákokat oktatnak, pusztán amiatt nem fogják kollaboránsnak nyilvánítani, hogy folytatják a tanítást – mivel „kollaboránsnak” csak az a személy tekinthető, aki vagy a megszálló utasítását hajtja végre, vagy a megszálló által létrehozott és ellenőrzött helyi közhivatalokba belép. Így az nem meríti ki a „kollaboráció” fogalmát, ha egy állampolgár továbbra is hűen teljesíti azokat a feladatokat, melyeket az ukrán állam számára kiszabott. Azokat a személyeket, akik nem akarják elhagyni a megszállt területeket és nem követtek el ukránellenes cselekedeteket, a kijevi vezetés a tragikus körülmények túszainak tekinti. Azonban
büntetőjogi felelősség terheli azokat a tanárokat, akik előre eltervezett szándékból népszerűsítik az orosz narratívát, támogatják a megszállást, illetve a gyerekeket az orosz tanrendnek megfelelően tanítják.
Az Oroszországi Föderáció (OF) titkosszolgálatai olyan dezinformációs műveletbe kezdtek, melynek célja olyan érzet keltése, hogy Ukrajna Oroszország területén tervez terrorakciókat elkövetni. Az FSzB egy olyan, hattagú, „ukrán nacionalista csoportot” fedezett fel, mely állítólag olyan vezető orosz propagandistákat akart megölni, mint:
- Vlagyimir Szolovjov és Olga Szkabjejeva, a Rosszija 1 televízió műsorvezetői,
- Dmitrij Kiszeljov, a Rosszija Szegodnya állami médiavállalat igazgatója és
- Margarita Szimonjan, az RT nemzetközi orosz médiavállalat vezetője.
Az állítólagosan végrehajtani tervezett támadásokról szóló jelentések nyilvánosságra kerülése után az OF parlamenti alsóházának házelnöke, Vjacseszlav Vologyin Ukrajna terroristaállamként történő elismerését követelte.
Az Oroszországban blokkolt Mediazona hírportál az interneten elérhető anyagok alapján elemzést készített az ellenség veszteségeiről. Az elesettek nagy része Oroszország központi területeiről, főleg Dagesztánból és Burjátföldről származott, az agresszióban részt vevő katonák között moszkvai vagy szentpétervári lakos gyakorlatilag nincs. A publikáció 1744 orosz katona halálát erősítette meg, azonban hangsúlyozták, hogy az adatok hiányosak; az OF védelmi tárcája embargót rendelt el a saját veszteségek közzétételével kapcsolatban (legutoljára – március 25-én – azt jelentették be, hogy 1351 fő halt meg, s 3825-en sebesültek meg).
Ukrajna közterein „orosztalanítás” zajlik. A kijevi hatóságok közel háromszáz, Oroszországgal összefüggő utcanév megváltoztatását jelentették be, s hatvan szovjet, illetve orosz személy emlékére emelt objektum (emlékművek és -táblák stb.) eltávolítását tervezik.
Az Info Sapiens ukrán közvélemény-kutató cég friss felmérése szerint a megkérdezettek 83 százaléka utasítja el egy donbaszi köztársaság elismerésének lehetőségét, még akkor is, ha ez a háború befejezéséhez vezethetne. A válaszadók 82 százaléka nem ért azzal egyet, hogy a Krímet Oroszország részeként ismerjék el, s 50 százalék nem ért egyet a NATO-tagság megtiltásával.
Az ukránok 84 százakéka az „átlag oroszt” teszi felelőssé az agresszióért, s 93 százalékuk van arról meggyőződve, hogy az országnak sikerül magát megvédenie.
A megkérdezettek 90 százaléka tartja a Lengyelország oldaláról érkező támogatást elegendőnek (ezzel ellentétesen 7 százalék válaszolt). Ez utóbbi adat az USA vonatkozásában 54 százalék, az EU esetében 41 százalék, Németországgal összefüggésben 24 százalék, a NATO-ra vonatkozóan pedig 20 százalék.
A lengyel határőrség tájékoztatása szerint a háború kezdete óta Ukrajnából Lengyelországba 2,96 millió fő távozott, április 25-én 13 700 (az előző naphoz képest ez 39 százalékos növekedés). A határt az ellenkező irányban tegnap 11 400 fő lépte át, február 24-e óta 870 ezren.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
• Az orosz hadsereg nem hagy fel a védők állásainak áttörésére tett kísérletekkel, illetve azzal, hogy minden támadási irányban sikereket kíséreljen meg elérni – az esetek többségében ez azonban nem sikerül, s (veszteségeket szenvedve) korábbi állásaiba vonul vissza. Az ukrán helyi, illetve a Vezérkar által megerősített források szerint a Zaporizzsja felől Trudoljubivka irányába végrehajtott támadás azonban azt bizonyítja: az, hogy az ellenség folyamatosan a védelem gyenge pontjait keresi, az agresszornak ideiglenes sikereket eredményez. Az új támadási irány azt támasztja alá, hogy a megszállóknak a Zaporizzsjától délkeletre található Orihiv [Оріхів] és Komisuvaha [Комишуваха] térségében valószínűleg sikerült áttörni az ukrán védelmet, de az ukrán védvonal hosszának nagy részén még mindig harcok folynak. Kicsi a valószínűsége, hogy – megkerülve a fő védvonalat, – az orosz egységek sikereket értek el Zaporizzsja irányában előre törve Donyeck megye irányából, ahol az elmúlt napokban sikerrel lépték át a megyehatárt. Ezt a feladatot nagyban megnehezíti a rossz úthálózat, illetve a Huljajpole [Гуляйполе] város közelében állomásozó ukrán csoportosulás.
• Szinte biztos, hogy az FSzB olyan provokációkat szervez, melyek lehetővé teszik Ukrajna hatóságainak megvádolását Oroszország elleni terrorakciók elkövetésének megtervezésével. A Kreml szándéka, hogy bizonyítsa Kijev agresszív politikáját, mely állítólag nem törekszik a konfliktus megoldására. Figyelemreméltó, hogy bár az Ukrajnával határos orosz megyék területén továbbra is érvényben van a magas terrorveszély állapota, mégis olyan rejtélyes incidensek történnek, amelyek a kritikus infrastruktúra pusztulását okozzák (pl. a brjanszki üzemanyagraktárban fellángolt tűz). Az orosz fél arról is beszámol, hogy az ellenséges [ukrán] erők állítólag orosz és transznisztriai [Moldova keleti felén működő oroszbarát kváziállam – a szerk.] területeket lőttek, beleértve polgári objektumok megsemmisítését is. Nem zárható ki, hogy ezen ukrán diverzánsok állítólagos akciói által teremtett fenyegető légkör célja, hogy meggyőzzék az orosz társadalmat a konfliktus további elhúzódásának szükségességéről, és hogy bátorítsák a tartalékosokat, ne halogassák a szolgálatba lépést az orosz terület elleni közvetlen támadások után. A Transznisztriában történt incidensek (rádióantennák elpusztítása, a Belügyminisztérium székhelyének lövetése, illetve a fővárosban, Tiraszpolban lévő reptér ellen, NATO-lőszerrel felszerelt drónokkal elkövetett állítólagos támadás) olyan provokációknak tekinthetők, melyek célja azon moldáv aggodalmak növelése, hogy őket a Kreml az „ukrán terroristák” támogatásával vádolja meg.
• Két hónappal a háború kitörése után az ukránok moráljának szintje nagyon magas maradt. Figyelemreméltó, hogy a március eleji 66 százakékról mostanra 84 százalékra nőtt azon válaszadók aránya, akik az agresszióért az orosz társadalmat okolják – ez a sorállományú katonák által elkövetett bűncselekmények következménye. Lengyelország támogatásának nagyon pozitív értékelésével szemben erős a kontraszt a Németország és a NATO segítségnyújtásában csalódottakkal (ezt a válaszadók 69 százaléka és 71 százaléka tartotta elégtelennek).
• Az igazságügyi tárca által definiált „oroszokkal történő kollaboráció” célja az elfoglalt területek ukrán állampolgárainak megnyugtatása lehet, hogy az általuk betöltött pozíciókban továbbra is folytatandó munka nem vonja maga után a büntetőjogi felelősségre vonást. E lépés szintén megnehezítheti a megszállónak, hogy ezekre a személyekre már azzal nyomást helyezzen, hogy közli velük: az ukrán hatóságok árulásnak fogják tekinteni pusztán azt a tényt, hogy ők ezeken a területeken maradtak.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború első két hónapjában kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katona orosz ballisztikus rakétát vizsgál a Harkiv megyei Bohodarove mellett 2022. április 25-én (fotó: AFP/Yasuyoshi Chiba)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
