Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 62. napján
Nagy veszteségek árán, de nyomul előre az orosz hadsereg Kelet-Ukrajnában. Valami készül Transznisztria és Odessza között is, a mariupoli Azovsztalban pedig továbbra is kétségbeejtő a helyzet. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 62. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Ukrajna keleti részében az orosz hadsereg sikereket ért el, és előrenyomul – azonban emberveszteségei nőhetnek. A térségben védekező ukrán erők fáradnak.
- Az oroszok továbbra is, az egész ország területén folytatják a kritikus infrastruktúra elleni rakétatámadásokat. Az orosz titkosszolgálat folytatja a Transznisztriában elkezdett műveletet.
- Az oroszok olyan előkészítő lépéseket tesznek, melyek az ún. Herszoni Népköztársaság felállításához vezethetnek.
- Mariupolban katasztrofális a humanitárius helyzet.
- Az ENSZ sikertelenül próbált meg közvetíteni a humanitárius folyosók megszervezésével kapcsolatban – az erről szóló megállapodást az oroszok elutasították.
Részletes helyzetkép:
Ukrajna Fegyveres Erőinek Vezérkara megerősítette, hogy az agresszor a harcoknak leginkább kitett térségben, a Harkiv, a Donyeck és a Luhanszk megyék találkozásánál további előrehaladást ért el. Az orosz erők sikert értek el a hadművelet jobbszárnyán, Barvinkove [Барвінкове] irányában, Zavodinál [Заводи] áttörve a védelmet, megközelítvén Velika Komisuvahát [Велика Комишуваха] – mindezen kívül az Izjum térségében található csapatösszevonást két BTG-nyi erővel növelték meg.
| Mi az a BTG? Zászlóalj-harccsoport (battalion tactical group). Mintegy 800–900 főből álló, több fegyvernem (pl. haditengerészet tengerészgyalogosai, tüzérség, páncélos erők stb.) állományából összeállított alakulat, alkalmi kötelék (task force) jelleggel. |
A Donbaszban az ellenség egységei folytatják támadásukat Szlavjanszk [Слов’янськ] irányában, mely irányban a védőket teljesen kiverték Zaricsnéből [Зарічне], s – Novotoskivszke [Новотошківське] elfoglalását követően – szintén folytatják támadásukat a Szjevjerodonecktől [Сєвєродонецьк] északra található ukrán állások ellen.
Novotosivszke maradványairól drónfelvétel is készült:
Előrenyomulásáért a megszálló azonban nagy véráldozattal fizethetett. Harcok, tüzérségi támadások és bombázások a harctevékenység többi irányában is folynak Donyeck és Zaporizzsja megyékben, illetve Herszon, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyék határterületén. A Mikolajiv megyében három, Sznihurivkától [Снігурівка] nyugatra található falu felett a védőknek sikerülhetett az ellenőrzés visszaszerzése, míg a „Dél” hadműveleti parancsnokság arról tájékoztatott, hogy a háború első napjaiban elhíresült Kígyó-szigeten található orosz állásokat lőtték.
Az agresszor folytatja a kritikus infrastruktúra létesítményei elleni támadásokat. Két rakétatámadás következtében a Dnyeszterfehérvár [Білгород-Дністровський] térségében a Dnyeszter folyó limánja [ford. megj.: a Dnyeszter és a Fekete-tenger találkozásánál a tenger szintjének változása miatt kialakult öböl] felett található, a Románia felé futó fő ellátási útvonalon fekvő vasúti híd semmisült meg. Rakétatámadás érhette Poltavát is. A Dnyipropetrovszk megye déli részén először vált rakétatámadás direkt célpontjává a Zelenodolszkban [Зеленодольськ] működő, elektromos áramot előállító és fűtést biztosító Krivorizka hőerőművű [Криворізька ТЕС]. Az orosz erők igyekeznek mindent bevetni annak érdekében, hogy növeljék az ukrán állások felderítésének sikerességét: többek között a polgári lakosságot félemlítik meg és használják ki – pl. nőket kényszerítenek arra, hogy az ukrán hadsereg ellenállási gócait keressék meg, azzal fenyegetve őket, hogy gyermekeiket lelövik.
Oroszországban, egy Belgorod megyei lőszerraktárban ütött ki tűz, egyelőre ismeretlen okból. Ez a következő olyan incidens, mely azon a területen található kritikus infrastruktúra elpusztulásával függ össze, ahol magas fokú terrorkészültséget vezettek be. Az FSzB két, állítólagosan „az ukrán náci rezsimet” támogató orosz állampolgárt vett őrizetbe, akik szerintük a vasúti sínek megrongálását tervezték. Az oroszok ezeket a híreket arra használják ki, hogy fenntartsák azon téziseiket, melyek szerint az ukrán erők Oroszország területén olyan támadótevékenységet folytatnak, mely a polgári lakosság biztonságát veszélyezteti.
Folyik a transznisztriai helyzet destabilizációjára irányuló orosz titkosszolgálati művelet. Az orosz médiumok szerint fegyverhasználatra került sor a [moldáv–ukrán határon található] Cobasna környékén, mely településen Európa egyik legnagyobb – orosz – lőszerraktára található, s ahol éjjel állítólag több ukrán drónt figyeltek meg. Zelenszkij elnök szerint a további transznisztriai incidensekről szóló információk, illetve annak sugalmazása, hogy ezek mögött Ukrajna áll, a moldáv kormányt Ukrajna támogatásától való elállásra kényszerítheti. Az, hogy a Transznisztriában állomásozó, összesen mintegy 1400 főre rúgó orosz és szakadár erők harckészültségi állapotban vannak, azt a látszatot hivatott kelteni, hogy készen állnak Moldova fővárosának megtámadására.
Április 26-án Mariupol védői arról tájékoztattak, hogy az Azovsztal létesítményei ellen 35 légitámadást hajtottak végre, s hogy civilek rekedtek a romok alatt. A városi hatóságok hozzátették, hogy az üzem területén kétezer civil tartózkodik, s szívszorító képeket tettek közzé az üzem területén található szükségkórházról, melyben gyógyszerhiány van, s a higiéniás helyzet drámai. Az Azovsztalban tartózkodó védők soraiból kiszivárognak azok a hangok, melyek szerint a kijevi hatóságok elárulták őket, „biztos halálba taszítva saját hőseiket”. Eközben a Kreml folytatja a mariupoli helyzet körüli hamis narratíva felépítését. Putyin azt állította, hogy a várost az orosz hadsereg „felszabadította”, s hozzátette, Kijev ki kellene, hogy adja az Azovsztal védőinek a parancsot: tegyék le a fegyvert, s az orosz erők készen állnak életben maradásukat garantálni.
Herszonban az oroszok kinevezték a megszálló hatóságokat: a megyei közigazgatás vezetője Volodimir Szaldo (2002 és 2012 között a város polgármestere és az oroszbarát Régiók Pártjának képviselője), a város polgármestere pedig Olekszandr Kobecs (az előző polgármester sofőrje) lett. Ezen lépések annak az ál-népszavazás előkészítésének képezik részét, mely megteremti az alapot az ún. Herszoni Népköztársaság felállításához.
A megszálló tevékenysége azonban nem csökkentette a városban meglévő tüntetési hajlandóságot: április 27-én újabb, az ukránokat támogató gyűlést tartottak, melyet villanógránátok és könnygáz használatával oszlattak fel (négyen sebesültek meg).
A Zaporizzsja megyében a megszállt településeken olyan rendeletet adtak ki, mely május 2-tól az orosz iskolai oktatási tantervet vezetteti be. Az ukrán értékelések szerint többtucat pedagógus mondott fel azért, hogy elkerülje az ellenséggel való együttműködést.
António Guterres ENSZ-főtitkár április 26-i, moszkvai látogatása sikertelenül zárult. Az oroszok elutasították egy háromoldalú kontaktcsoport (Oroszország, Ukrajna, ENSZ) felállítására vonatkozó javaslatot, melynek feladata a humanitárius folyosók megszervezése lehetett volna. Április 25-én Guterres Törökországba látogatott, ahol megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdoğan elnökkel az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások kérdéséről, s április 27-én a lengyelországi Rzeszówban Andrzej Duda lengyel köztársasági elnökkel találkozott. Guterres április 28-án Kijevben tehet látogatást.
Április 26-án, a csernobili katasztrófa 36. évfordulóján három orosz rakéta repült át három ukrán atomerőmű felett. Zelenszkij elnök hangsúlyozta az orosz nukleáris létesítmények és technológiák feletti globális ellenőrzés szükségességét – egyúttal rámutatott, hogy az orosz hadsereg csernobili és zaporizzsjai tettei után a világ nem érezheti magát biztonságban. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint azt, hogy az oroszok atomfegyverek használatával fenyegetőznek, az ukrajnai háború kudarcai diktálták, s felszólított arra: ne engedjünk a félelemnek.
Április 26-án, immár az egymást követő második napon sem működött egyetlen humanitárius folyosó sem.
Az ukrán fél a Mariupolból történő kimenekítésre koncentrált, arra törekedve, hogy két folyosót nyissanak: az egyiket a város lakosainak, a másikat az Azovsztal üzem területén magukat védőknek. Április 27-én az ukrán vasúttársaság hat, az ország keleti részéből a nyugatiba tartó útvonalon közlekedtet evakuációs vonatokat.
A lengyel határőrség szerint a háború kezdetétől Ukrajnából Lengyelországba 2,98 millió ember távozott, április 26-án 21400 fő (az előző naphoz képest ez 56 százalékos növekedés). A határt az ellenkező irányban tegnap 15 400 fő lépte át, február 24-e óta így 886 ezer.
Az ukrán kormány a Nemzetközi Vöröskereszt részvételével újabb, a belső menekülteket támogató programot indít el, melynek keretében minden személy 2500 hrivnya (30 ezer forint) juttatásban részesül. [A belső menekültek azon személyek, akik pl. a háború következtében kényszerültek elhagyni otthonukat, azonban nem lépték át saját országuk határát – a ford. megj.] A kormány becslései szerint a juttatásra közel egymillió ember jogosult – a segélyt első körben a megszállt területekről, illetve a harcterületekről elmenekültek kapják. Jelenleg egy olyan állami program fut, mely 2000 hrivnyát (24 ezer forintot) fizet ki minden nagykorú belső menekültnek, illetve 3000-et (37 ezer forintot) minden gyerek után.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
• A korábban bejelentett nagykiterjedésű, kelet-ukrajnai orosz offenzíva jeleinek hiánya nem jelenti azt, hogy a harcérintkezési vonal mentén a helyzet statikus marad. Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék találkozásánál, mely jelenleg a fő harctérség, az agresszor folyamatosan újítja meg támadásait, és ezek során egyre gyakrabban ér el sikereket, a védőket további településekről kiverve. A terepen végrehajtott előrehaladás nem jelentős, napi pár kilométerre rúg, és minden valószínűség szerint nagy vérveszteséggel jár. Az ukrán jelentésekből úgy tűnik, hogy az ellenség erőit szisztematikusan erősítik – ez lehetővé teszi számára, hogy tevékenységét a jelenlegi módon folytassa. A megfigyelt orosz előretörés azt bizonyítja, hogy a védők egyre inkább belefáradnak a harcba – ennek oka nemcsak a folyamatos (tüzérségi) támadások, hanem az, hogy egyre nagyobb problémáik vannak a támogatás és az utánpótlás eljuttatásával. Az ellenség ugyanis újfent a raktárakat és a kritikus – különösen a közlekedési – infrastruktúrát támadja. Nyitott kérdés marad, hogy a leginkább fenyegetett térségekben az ukrán hadsereg képes lesz-e egységeinek váltására.
• A Transznisztria körül kialakult feszült helyzet azzal jár, hogy a médiában arra utaló információk jelentek meg: a kelet-moldovai szakadár terület a háború következő színterévé válhat. Ez felkelti a chișinăui hatóságok aggodalmát, akik fenn akarják tartani a semlegességüket és meg akarják akadályozni, hogy Moldovát közvetlenül vonják be a konfliktusba. Nehéz lenne azonban kivitelezni azt a forgatókönyvet, amely azt feltételezi, hogy Odessza megye nyugati részén egy orosz tengeri deszant elfoglalja Dnyeszterfehérvárt, és utat nyit Chișinău felé. Egy ilyen művelet előkészítéséhez olyan orosz szárazföldi erők támogatása szükséges, melyeket Transznisztria irányában vonnak össze – ez a jelenlegi helyzetben nem lehetséges.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború első két hónapjában kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katona áll a csernobili atomerőmű acélszarkofággal lefedett 4-es reaktorblokkja előtt 2022. április 26-án, az atomerőmű katasztrófájának 36. évfordulóján (fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
