Záródó gázcsapok, durvuló szankciók: helyrehozhatatlan lesz az EU–orosz-viszony [HetiVálasz 121]
A HetiVálasz podcast 121. adásában EU-ügyekért felelős kollégánkkal, Ablonczy Bálinttal és Fejérdy Gergellyel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával fejtjük meg, milyen lesz az újraválasztott francia elnök, Emmanuel Macron által vezetett EU, és hogy milyen következményei lehetnek az orosz gázcsapok elzárásának. „Magyarország rosszabbul járt volna Marine Le Pen győzelmével” – mondja Fejérdy Gergely. „A gázcsap-elzárások és a szankciók miatt egyre inkább beláthatatlan távolba kerül, hogy normális viszony legyen ismét Oroszországgal” – állítja Ablonczy Bálint. Kérdez: Borbás Barna.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Jön a Franciaország és Macron által vezetett Európai Unió?
Ablonczy Bálint: Amikor Macron 2017-ben bekerült az EU-s vezetők közé, akkor ő volt az új fiú. Most az a helyzet, hogy a legnagyobb tagállamok közül, tehát Németország, Franciaország vagy például Lengyelország – soroljuk ide őket is – közül a rangidős most már Macron. […] Az ő javaslatai között arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene megváltoztatni az Európai Uniót, érdekesen keverednek a kvázi európai szuverenista elemek, például az európai hadiipar, védelmi képességek megerősítése, illetve a kifejezetten francia nemzeti érdekeket szolgáló javaslatok, például a kétsebességes Európa bevezetése, ami például az euró meg a schengeni zóna révén már most is létezik, de ő kifejezetten azt mondta, hogy bizonyos országok összefogva léphessenek előre, ha akarnak, ne akadályozza őket az, hogy bizonyos országok nem akarnak. Ez is sok területen megvalósul, lásd az Európai Ügyészség történetét.
Fejérdy Gergely: Az Európai Unióban egyedül azoknak van esélye irányt szabni, akiknek vannak stratégiai elképzelései. És nem látok Németország részéről olyan komoly stratégiai elképzeléseket, 25-30 éves távlatokban, mint amit a franciák 2017 szeptemberében letettek és el is kezdték megvalósítani. […] Ezzel kapcsolatban nem is érződik a német ellenállás. Franciaország ráadásul próbál új megállapodásokat is létrehozni, ott van például az olasz-francia egyezség is, amit 2019-ben hoztak tető alá, amely szintén azt mutatja, hogy Macron témák, ügyek szerint keresi a szövetségeket az Európai Unión belül. Németországnak a szerepe mindig nagy lesz, mert gazdaságilag és minden szempontból megkerülhetetlen, de a súlya szerintem messze más, mint mondjuk harminc évvel ezelőtt. […] Nézzük meg a számokat, hogy hogyan néz ki az európai intézményekben a francia jelenlét: ezek önmagukért beszélnek. A németek is ott vannak nagyon elöl, de a franciák minden kulcspozícióban ott vannak.
Orbán Viktor a Le Pennek adott hitellel gyakorlatilag fogadást kötött Macron ellenfelére. Ennek milyen következményei lehetnek?
Ablonczy Bálint: Az a típusú reménykedés, hogy majd jön Emmanuel Macron a fehér lován és a csúnya diktátort megfegyelmezni, ezek nem fognak beválni, mert nem így működik a rendszer. Ugyanakkor az sem igaz, amit a másik oldalról hallunk, nincs itt semmilyen elszigetelődés, soha nem voltunk ennyire erősek. A tény az, hogy a háború miatt a saját legközelebbi szövetségeseinkkel is megszakadt a jó együttműködés. És az a helyzet is előállt, hogy Macron ellenfeleit pénzeltük, vagyis szembe mentünk Franciaország első számú vezetőjével. Most képzeljük el, mi lett volna itt, ha a magyar választási kampányban kiderült volna, hogy mondjuk az ellenzék egy Macronhoz bekötött francia magánbanktól kapott volna elég komoly kölcsönöket.
Fejérdy Gergely: El lehetne játszadozni azzal a gondolattal is, hogy mi lett volna, ha Le Pen kerül hatalomra: rosszabbul jártunk volna. Ha megnézzük Le Pen programját részletesebben, elhűlve láthatjuk, hogy sok részlet van benne, ami szembemegy Magyarország érdekeivel és az európai gondolatokkal is.
Oroszország Lengyelország és Bulgária felé elzárta a gázt. Új szakaszba lépett ezzel a háború?
Ablonczy Bálint: Amúgy is meg van roggyanva az orosz gazdaság a szankciók miatt, a legkomolyabb bevételi forrása az energiahordozók exportja, és ha mindent levág, akkor lehet, hogy sikeresen vág vissza, de hogy gyakorlatilag a saját sírját is megásta, az egészen biztos.
Fejérdy Gergely: Össze van kapcsolva energetikailag az egész Európai Unió, nem lehet úgy lépni, hogy az egyiket levágjuk, a másikat nem, tehát Lengyelország esete mindenképpen fogja érinteni – ha másképp nem, az árak emelkedésén keresztül – az egész Uniót. […] Nagyon nehéz itt tisztán látni, de én azt gondolom, hogy ez nem blöff volt, és ha egyszer az oroszok elzárták ezeket a csapokat, akkor nem valószínű, hogy újra ki fogják nyitni a közeljövőben.
Miközben az EU szankciókat léptetett érvénybe, nagy francia tulajdonú cégek, mint az Auchan, a Veloia továbbra is bent vannak Oroszországban. Ez a kétlelkűség jele?
Ablonczy Bálint: Egyre inkább beláthatatlan távolba kerül, hogy normális viszony legyen ismét Oroszországgal. Macront a kampányban megkérdezték egy műsorban, hogy a jelenlegi vezetéssel elképzelhetőnek tartja-e a kapcsolatok normalizálást, és lényegében – kicsit körbeírva, kicsit franciás eleganciával – , de azt mondta, hogy nem. És én egyelőre nem látom azokat az elsöprő erejű orosz tömegeket, akik megdöntenék a Putyin-rendszert, vagy alapvető politikai változásokat hoznának Oroszországban. Tehát azok a számítások, amik arról szólnak, hogy valahogy ki kell bekkelni pár hónapot, és utána minden mehet tovább, ahogy 2014-15 és a Krím annexiója után – kereskedés és normális viszonyok Oroszországgal – , szerintem ezek egyre kevésbé megalapozottak. Tehát én azt mondom, hogy a jelenlegi helyzetben mindkét fél próbál a másikra nyomást helyezni, próbál teljes fegyverarzenállal nemcsak a harctéren, hanem egyéb gazdasági téren is operálni, és aztán meglátjuk, hogy ki bírja tovább.
Fejérdy Gergely: Az oroszellenes szankcióknak már látszanak az erőteljes negatív gazdasági hatásai a dél-francia régióban. Különböző polgármesterek kétségbeesve őrjöngenek, hogy gyakorlatilag az adófizetés és egyéb kiesések miatt a munkahelyek százai szűnnek meg egyik pillanatról a másikra a Riviérán. A legnagyobb magánrepülőgépeket fogadó repülőtér Nizzában van, és ezen csak és kizárólag orosz oligarchák saját gépei szálltak le naponta, gyakorlatilag 2-3 percenként. Ennek vége. Itt őrült mennyiségű munkahely megszűnéséről van szó Franciaországban. Párizsban ezt mondhatják: rendben, beadtuk a derekunkat, kisöpörjük az orosz oligarchákat, de akkor itt a teljes dél-franciaországi régió vissza fog süllyedni a XIX. század végi állapotba. […] A másik kérdés a praktikum és a morál összecsapása. A francia tulajdonú Auchan áruházlánc vezetése azzal érvel, hogy a profitja 40 százalékát Oroszországban termeli meg. Ha holnap bezárja az orosz boltjait, akkor gyakorlatilag bezárhatja mindenütt. Azt mondja, hogy lényegében a francia munkavállalókat védi. […] Ezzel szemben például a Renault teljes mértékben kivonult Oroszországból, óriási veszteséget vállalva.
