Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 63. napján
Dél- és Kelet-Ukrajnában tovább támadnak az oroszok, miközben sorra dőlnek le a Kijev számára biztosítandó nyugati nehézfegyverek körüli tabuk. Az oroszok már több mint egymillió ukránt deportáltak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 63. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok a keleti és a déli fronton több irányban támadnak; előrehaladnak és veszteségeket szenvednek. Folytatódnak a bombázások, illetve a tüzérségi támadások is.
- Mariupol helyzete továbbra is katasztrofális.
- Az Ukrajnának biztosítandó nehézfegyverzet logisztikájának megszervezése zajlik, a szűk keresztmetszet az időigényes kiképzés, illetve a rendelkezésre nem álló személyi állomány.
- Folyhat a különböző ún. „népköztársaságok” kikiáltását előrevetítő népszavazások kiírásának előkészítése.
- Orosz adatok szerint az orosz területre február 24-e óta átszállított ukrán állampolgárok száma meghaladta az egymilliót, köztük a gyermekek aránya 18 százalék.
Ukrajna Fegyveres Erőinek Vezérkara, illetve a helyi katonai–polgári közigazgatás arról tájékoztat, hogy az agresszor meggyorsítja harctevékenységét, illetve minden irányban növeli tüzérségi támadásait és bombázásait – ezek során azonban nagy veszteségeket szenved. Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék közös határterületén az orosz egységek négy irányban hajtanak végre támadást:
- Izjumtól nyugatra [Velika Komisuvaha (Велика Комишуваха) felé];
- Barvinkove (Барвінкове) városától északra [Nova Dmitrivka (Нова Дмитрівка) irányában];
- Szlavjanszktól (Слов’янськ) északkeletre [Limant (Лиман) célozva]; illetve
- Szjevjerodonecktől (Сєвєродонецьк) délre, Orihove (Оріхове) felé.
A fentieken kívül az oroszok még a következő irányokban is támadnak:
- Donyeck, Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyék közös határterülete irányában [Velika Novoszilka (Велика Новосілка; Donyeck megye) és Zelene Pole (Зелене Поле; Donyeck megye, a három említett megyével közös határon) irányában],
- Herszon és Mikolajiv megyék, illetve Herszon és Dnyipropetrovszk megyék határtérségében. Herszon megyében elfoglalhatták Tavrijszkét (Таврійське), Dnyipropetrovszk megyében a támadást az ukránok visszaverték.
A Donbaszban és Zaporizzsja megyében a felek közötti harcérintkezési vonal teljes hosszán folyhatnak harcok, illetve a fennmaradó irányokban állítólag egyes gócok körül zajlanak. A megszállók csak Harkiv megye központi, Harkivot is magában foglaló részén, illetve a Szumi megye Oroszországgal határos határterületén korlátozhatják magukat a tüzérségi támadások és a bombázások végrehajtására. A 36. tengerészgyalogos dandár Mariupolban, az Azovsztal kombinátban magát védő parancsnoksága a nemzetközi közösséghez fordult, hogy tegyék lehetővé a kimenekítést – hasonlóan a Szövetségesek 1940-ben, Dunkerque-ből történő visszavonulásához. [Ford. kieg.: ott és akkor a német hadsereg felfüggesztette tevékenységét, így az összesen 330 ezer főt kitevő brit, francia és belga erők a La Manche-on keresztül kimenekülhettek {Dinamó hadművelet}.] Az ukránok megerősítették, hogy újabb rakétatámadások érték Zaporizzsját, illetve a Dnyipropetrovszk megyében fekvő Szineljnikovében (Синельникове) található vasúti csomópontot.
Olekszij Reznyikov ukrán honvédelmi miniszter beszámolt a németországi Ramsteinben több mint negyven, Ukrajnát támogató ország képviselőivel megvalósított, a fegyver- és haditechnikai eszközök szállításának szentelt találkozó eredményéről. Ezeket kiterjeszthetik a NATO-ban rendszeresített nehézfegyverzetre, beleértve ebbe a már korábban megerősített, 155 mm űrméretű tüzérségi eszközök átadását a védők részére. Ezen eszközök biztosításáról egy pár ország már korábban döntést hozott: a Pentagon képviselője azt közölte, hogy Ukrajnába már megérkezett az összesen 90 darabra rúgó M777 vontatott tarack több mint fele, illetve az eszköz használatára az első 50 tüzért már kiképezték. [Ford. megjegyzés: a 2000-es évek afganisztáni háborújában debütált olyan nagykaliberű ágyúról van szó, mely önálló mozgásra nem képes, s melyet brit és amerikai földön gyártanak. Az eszközök egy részét Ausztrália szállítja.] Szintén felállítottak egy, az Ukrán Fegyveres Erők utólagos felszerelésével foglalkozó olyan munkacsoportot, mely többek között a fegyverszállítások koordinálásával foglalkozhat majd annak érdekében, hogy azoknak hadászatilag-harcászatilag jelentősége lehessen. (Például: különböző országok által külön-külön 3–4 ágyú leszállításáról szóló felajánlást úgy vonjanak össze, hogy azok felszerelését relatíve egységessé tegyék, így az ukrán fél számára egy teljes tüzérzászlóaljat adjanak át.)
Mihajlo Poldoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének értékelése szerint az Ukrajnával határos orosz megyékben nőni fog a háborús pánik, ezt a folyamatot az üzemanyag- és lőszerraktárakban bekövetkezett, nem kivizsgált tűzesetek mélyítik el. A helyzet befolyásolja a helyi közösségek véleményét – a lakosok aggódnak a harcok Oroszország területére történő átterjedésének lehetősége miatt, és megkérdőjelezik az Ukrajna ellen folytatott háború szükségességét. Podoljak arról nem nyilvánított véleményt, hogy mi okozhatta az ellenség kritikus infrastruktúrájához tartozó létesítményei pusztulását. Nem zárható ki tehát, hogy ezen incidensek ukrán divezánscsoportok tevékenységének következményei voltak.
A Meduza független orosz hírportál információi szerint május 14–15-én Oroszország „népszavazást” tart az ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok (DNK és LNK) Oroszországba történő beolvasztásáról, illetve Herszon megyében egy hasonló entitás létrehozásáról.
Az FSzB „politikai instruktorokat” készíthet fel, akik a megszállt területeken működő helyi közigazgatást felügyelik és ellenőrzik. A népszavazások megtartásának lehetőségét közvetetten az Oroszországi Föderáció külügyminisztere, Szergej Lavrov erősítette meg, aki aláhúzta, hogy az orosz „különleges művelet” célja a polgári lakosság megvédése a „kijevi hatóságok totalitárius elnyomásától”, hozzátéve: Ukrajna állampolgárai maguk dönthetnek majd saját további sorsukról. A herszoni „referendum” megszervezésével összefüggő problémákat a megyei közigazgatás az oroszokkal kollaboráló vezető-helyettese is megerősítette, mondván: a közeljövőben nem tervezik a „referendum” megtartását.
A megszállt területekről zajlik a lakosság deportálása. Az Oroszországi Föderáció védelmi tárcájának adatai szerint tegnap Oroszország területére Ukrajna régióiból, illetve az ún. DNK és LNK területeiről 16 480 főt evakuáltak. Február 24-e óta összesen 1 002 429 személyt szállítottak át, köztük 183 168 gyereket. Az oroszok azt mondják, hogy egy 2 753 625 személy adatait tartalmazó adatbázist hoztak létre – ők állítólag hozzájárultak Ukrajna területének elhagyásához.
Április 27–28-án Ukrajnában tartózkodott António Guterres ENSZ-főtitkár, aki Borogyankában, az egyik leginkább elpusztított városban tett látogatást, s február 28-án Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozhat. Az országban tartózkodik a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség delegációja is; folytatják a munkát a csernobili atomerőműben (biztosítják a szükséges berendezéseket, a radiológiai vizsgálatokat és a megfigyelőrendszer helyreállítását). Április 28-án Joe Biden amerikai elnök olyan beszédet tarthat, melynek fő témája Ukrajna lehet.
Április 27-én a háború kitörése óta első alkalommal gyűlt össze a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, melyen Zelenszkij elnök is részt vett. Az ülést az ország háború utáni újjáépítésének, illetve a belső menekültek életkörülményei biztosításának szentelték. A szervezet arról tájékoztatott, hogy tizennégy, helyreállításra szoruló infrastrukturális klasztert hoztak létre – a helyi hatóságoknak május elejéig kell meghatározzák a legfontosabb szükségleteiket ezen a téren. A jelenlegi fázisban 600 ezer lakást terveznek rendelkezésre bocsátani, melyek egy részét az alapoktól kezdve építhetik majd fel, egy részét pedig fejlesztőktől vásárolhatják meg. Zelenszkij felszólított a szükséges jogszabályok életbe léptetésére annak érdekében, hogy az újonnan épített házakat óvóhelyekkel szereljék fel.
A Rejtynh központ kutatása azt mutatja, hogy Ukrajna egyre több lakosa veszi fel a munkát. A jelenleg alkalmazottak a háború előtt dolgozók 59 százalékát teszik ki (márciusban ez 46 százalék volt). 23 százalékról 32 százalékra nőtt a teljes munkaidőben dolgozók száma, további 24 százalék dolgozik vagy részmunkaidőben vagy távmunkában, és 3 százalék váltott munkahelyet. Ugyanekkor a háború miatt munkájukat elvesztők 39 százalékának továbbra sincs állása (márciusban arányuk 53 százalék volt, április elején 41 százalék).
Az OSW szakértőinek kommentárja:
• Új minőséget jelent, hogy megkezdték a 155 mm-es tarackok átadását az ukrán hadseregnek – fokozatos ledől az a tabu is, mely kezdetben a nehézfegyverzet szállításáról, később a nyugati gyártású és ott összeszerelt fegyverzetről szólt. Még ha azt is feltételezzük, hogy az ukrán katonák olyan tapasztalattal rendelkeznek, mely lehetővé teszi számukra az új fegyverek használatának gyors elsajátítását, az újrafelszerelés illetve a személyzet kiképzése még így is időigényes lesz. Egyetlen M777 vontatott tarack működtetéséhez hét katonára van szükség, ami azt jelenti, hogy kizárólag az amerikai fél által eddig átadott eszközökhöz minimum 630 tüzér kiképzésére lesz szükség. Külön kérdést jelent az összfegyvernemi egységeknek biztosítandó fegyverzet (harckocsik, páncélozott harcjárművek), melyek – ellentétben a felek közötti harcérintkezési vonaltól legalább 20 kilométer távolságra működő tüzérségtől – az ellenséggel közvetlen harcérintkezésbe fognak lépni. Azon sajtófelvetésekkel szemben, melyek Ukrajnának nyugati (ideértve a német) harcjárművek átadását vagy eladásának szándékát szellőztetik meg, kötelező érvényű nyilatkozatok eddig nem jelentek meg. (Egyedülálló koncepció az a Németország által felvetett javaslat, mely az elavult Gepárd légvédelmi rendszer felajánlásáról szólt – mely rendszer különösen komplikált kiképzést igényel, s az ahhoz való lőszer biztosítására a felajánlás nem terjedt ki.) Az ukrán hadsereg donorjai nemrégiben elhalasztották légvédelmi rendszerek és repülőgépek leszállítását Ukrajna számára (repülőgépek vonatkozásában jelenleg a szállítások húsz, posztszovjet géphez való cserealkatrész-készletre korlátozódnak). Az amerikai média csak az ukrán légvédelem szárazföldi komponensének (vagyis a föld–levegő rakétarendszereket kezelő személyzet) kiváló munkájáról számolt be, melyet a konfliktus kezdete óta az Egyesült Államok helyszínen tartózkodó szakemberei koordinálhatnak.
• Az ún. Herszoni és esetlegesen Zaporizzsjai népköztársaságok létrehozását illető tervek megvalósítása késik – köszönhetően az ukrán hadsereg ellenállásának, mely nem engedi, hogy az agresszor erői ellenőrzésük alá vonják a megtámadott megyék közigazgatási határait. Nem zárható ki, hogy a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék területének elfoglalása esetében az oroszok „népszavazás” lefolytatása mellett döntenek, mely ürügyet szolgáltathatna Ukrajna elfoglalt régióinak Oroszországhoz csatolásához. Egy ilyen forgatókönyv megvalósításának valószínűségét befolyásolja mind az oroszokkal kollaboráló hatóságok megszervezésének alacsony sikeressége, mind pedig az, hogy az elfoglalt területek lakossága nem támogatja azt. Az esetleges annexió viszont lehetővé teszi az orosz közigazgatás azonnali bevezetését (hasonlóan a megszállt Krímhez), s azt, hogy a területi nyereséget a Kreml a „különleges művelet” sikereként mutassa be.
Nyitókép: ukrán katona egy páncélozott harcjárműben a kelet-ukrajnai Donyeckben 2022. április 27-én (fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
