Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 69. napján
Rakétatámadás érte Kárpátalját, a Donbaszban állóháború folyik. A megszállt területeken az oroszok saját információs buborék létrehozására törekszenek. Közben az ukrán társadalom gyors ütemben szakad le az orosz és szovjet emlékezetpolitikáról. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 69. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Rakétatámadás érte Kárpátalját (és még hét megyét, hasonló célpontokkal)
- Jelenleg állóháború van a Donbaszban, az oroszok azonban nem tettek le a támadásról.
- Mariupolból az oroszok az egységeiket a Donbaszba telepítik át.
- Az ukrán fél információt közölt azzal kapcsolatban, hogy az oroszok hogyan képzelhetik el az elfoglalt területek közigazgatási megszervezését.
- Változtak az ukrán területvédő erők bevetésére vonatkozó szabályok.
- Az ukrán társadalom gyors ütemben szakad le az orosz és szovjet emlékezetpolitikáról, illetve fedezi fel újra (ellentmondásos) jobboldali ellenállási hagyományait.
Részletes helyzetkép:
Az agresszor hadserege folytatja az ukrán állások, illetve Harkiv és Mikolajiv tüzérségi támadását és bombázását; támadótevékenységet fejt ki a harcérintkezési vonal különböző szakaszain, helyben az ún. „taktikai pozícióit” javítva – ezzel azonban sikereket nem ér el, és veszteségeket szenved. Május 3-án a délutáni órákban az orosz egységek a mariupoli Azovsztal kombinátot nagy erőkkel rohanhatták le. Olekszij Danilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára kijelentette, hogy Ukrajnának nehézfegyverzet nem áll rendelkezésére elégséges mennyiségben ahhoz, hogy Mariupolt felmentsék.
Ugyanezen a napon Ukrajna nyolc megyéjét érte rakétatámadás, főleg a vasúti közlekedést irányító rendszer létesítményei ellen. Ezek során a Dnyipropetrovszk, Kirovohrad és Lemberg megyékben, illetve Kárpátalján összesen hat vontatási alállomás semmisülhetett meg [Lemberg megyében három létesítmény; Kárpátalján Volócon (Воловець) sérült meg gázvezeték].
Ezeken kívül a Donyeck, Kijev, Vinnicja és Odessza megyékben támadtak célpontokat. A Romániából Odesszába vezető úton fekvő Arciz [Арциз] járásban május 2-án újfent megtámadták a nemrég részben helyreállított, a Dnyeszter limánja felett futó vasúti hidat. Az orosz védelmi tárca arról számolt be, hogy az Odessza megyében található célok támadására Oniksz manőverező robotrepülőgépeket használtak fel, melyeket korábban hajók elsüllyesztésére használatos fegyverként tartottak számon. Párhetes szünetet követően ez a médiában új találgatásokat indított el az orosz precíziós fegyverkészletek kimerülésével kapcsolatban.
Az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítési Főigazgatósága szerint Oroszországban elindították a szerződéses katonai szolgálatba történő toborzási kampányt, mely célcsoportja Szibéria és a Távol-Kelet állampolgárai. A hatóságoknak kötelező toborzási normát kell teljesíteniük, mely heti 200 fő „önkéntesre” rúg – elsőbbséget azon a szolgálatra nyitottak élveznek, akiknek van katonai tapasztalatuk.
Ukrajna Szárazföldi Erői Vezérkara személyügyi igazgatóságának vezetője a mozgósítás menetéről ,illetve kilátásairól adott tájékoztatást. Február és március fordulóján az egységek személyi állománya teljesen feltöltött volt, ettől kezdve a sorozás üteme kisebb: ez az egységek jelenleg is tartó feltöltésének állapotával függ össze. Nem zárható ki, hogy május 24-e után folytatják a mozgósítást (a jelenlegi sorozási időszakot három hónapos időtartamra jelentették be), de arról nincs tájékoztatás, hogy mik a hadsereg fő szükségletei a katonai specializációt tekintve. (Ford. megjegyzés: korábbi OSW-anyagokban volt arról szó, hogy pl. híradósokat különösen kerestek a hadseregbe.)
A megszállt Herszon megyében folyik a „háború az Internetért”. Április 30-án az oroszok az ukrán internetszolgáltatók nagy részét levágták a hálózatról, és a hálózati forgalmat saját infrastruktúrájukon keresztül irányították át – ez azt jelenti, hogy az adatforgalom Oroszországon keresztül folyik, és cenzúrának van kitéve. Az ukrán telekommunikációs szolgáltatók a Herszon megye 70 százalékán tudnak telefonszolgáltatást nyújtani, azonban nem tudják a mobilinternet-hozzáférést fenntartani. (A helyzet május 4-re javulni látszik – a szerk.)
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője arról tájékoztatott, hogy az orosz tervek a megszállt területeken két provincia létrehozásával számolnak. Az első, tauridainak nevezettet (mely 1802–1917 között az Orosz Birodalom része volt) a Krímből, Herszon megye egy részéből, illetve Mikolajiv megyéből valamekkora részt kiszakítva állíthatják fel. A másik Odessza megyét, Herszon és Mikolajiv megyék részeit, Dnyipro városát, illetve Donyeck megyét foglalhatja magában. A Kreml azonban állítólag még nem döntötte el, hogy a Donbasz megszállt területét Oroszországhoz csatolják-e. Budanov arra figyelmeztetett, hogy
az agresszor humanitárius katasztrófát akar előidézni annak érdekében, hogy a helyi lakosságot az orosz segítségnyújtás elfogadására erőszakkal vegye rá – cserébe az új politikai valóság elfogadásáért.
A titkosszolgálati vezető arról is tájékoztatott, hogy az oroszok nagy létszámhiánnyal küzdenek, illetve hogy a kollaboránsok – az ellenállási mozgalom hatékonysága és a társadalmi támogatás hiánya miatt – nincsenek abban az állapotban, hogy a megszállt helységeket igazgassák.
A megszállt területekről az oroszok a gabonatartalékok egyharmadát (mintegy 400 ezer tonnát) vitték el, így csökkentve az Oroszország számos régiójában meglévő hiányt. Kijev szerint az elfoglalt területeken kb. 1,3 millió tonna gabonaféle maradt, mely mennyiség elegendő a lakosság élelmiszerellátásának biztosításához, illetve a tavaszi gabonafélék vetéséhez.
Miután márciusban felfüggesztették tevékenységüket, május 3-án az ukrán parlament azon oroszbarát pártok betiltásáról is szavazott, melyek programja és tevékenysége tagadja vagy megindokolja az orosz fegyveres agressziót; a háborút polgárháborúként állítja be, vagy az agresszióhoz hozzájáruló személyeket dicsőíti, felmenti. A törvényhozás szintén elfogadta „A nemzeti ellenállás alapjairól” szóló törvény módosításait, mely engedélyezi a területvédő erőknek (TVE) a harctevékenységnek kitett területeken feladatok önálló végrehajtását. Ez azt mutatja, hogy az ukrán fegyveres erőknek a frontvonalon azonnali támogatásra van szükségük. A TVE-t olyan szakaszokon is bevethetik, ahol nem folynak intenzív harcok – ez lehetővé teszi, hogy a reguláris erőket olyan területekre telepítsék át, ahol az orosz hadsereg támadásai zajlanak.
A háború kitörése óta először jelent meg a parlament előtt Zelenszkij elnök, aki egységre szólított fel, s kérte, hogy másodlagos fontosságú törvényekre ne fecséreljenek időt, aláhúzva, hogy a jelenlévők a „jelenlegi legnagyobb ország” parlamentjének képviselői, akiket „racionalitás és egészséges nacionalizmus” vezérelhet. Zelenszkij a Wall Street Journalnak adott interjújában meggyőződését fejezte ki, hogy tűzszünetre csak a két harcoló fél elnökei találkozójának és a megállapodás formális aláírásának eredményeként kerülhet sor. Egyúttal hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem egyezik bele a konfliktus befagyasztásába, illetve abba, hogy az orosz erők fenntartsák területi igényeiket.
Az ukrán parlamentben videokonferencia keretében kapott szót Boris Johnson miniszterelnök, aki újabb katonai segélycsomag átadását jelentette be, melyben rakéták és tüzérségi radarok is belefoglaltatnak. Kijevbe már 32 olyan diplomáciai képviselet tért vissza, melyeket a harctevékenységek elkezdődése után Lvivbe vagy a határokon túlra menekítettek. Május végéig visszatérhet Kijevbe az Egyesült Államok nagykövetsége – április 24-én, majdnem három évvel a pozíció megüresedése után, Biden elnök kinevezte az új amerikai ukrajnai nagykövetet, Bridget A. Brinket.
A Rejtynh csoport közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy az ukránok a szovjet múlttal való azonosulása fokozatosan csökken. A Szovjetunió összeomlását a válaszadók 11 százaléka sajnálja (2010-ben ez 46 százalék volt) – Oroszországban ebben az időszakban ez az arány 55 százalékról 63 százalékra emelkedett. Megváltozott a hozzáállás május 9-i győzelem napja kapcsán is: míg ez 2022-ig a válaszadók 80 százalékának személyesen is fontos ünnepnap volt, mára ez a múlt ereklyéjévé vagy egy átlagos nappá vált (36 százalék, illetve 23 százalék számára). Az ukránok 80 százaléka nevezi az Emlékezés Napjának a májusi 9-ét, s csak 15 százalékuk a Győzelem Napjának (utóbbi 2018-ban 58 százalékra rúgott). Ugyanakkor az ukránok magasra (78 százalékra) értékelik saját nemzetük hozzájárulását a fasizmus felett aratott győzelemhez, s 67 százalékuk hisz abban, hogy Ukrajna járult hozzá a leginkább a II. világháborús győzelemhez. 81 százalékuk ismeri el az Ukrán Felkelő Hadsereget (UPA) Ukrajna függetlenségéért folyó harcokban résztvevőnek (2010 óta ez négyszeresére emelkedett). 65 százalékuk támogatja az Ukrajnában található orosz vagy szovjet utcanevek megváltoztatását, 71 százalékuk az Oroszországgal összefüggő szobrok eltávolítását. Folyamatosan csökken azon ukránok száma, akik a mindennapi érintkezés során az orosz nyelvet használják – 2012-ben ők kb. 40 százalékot tettek ki, a háború kezdetekor 18 százalékot, április végén 15 százalékot. Növekszik viszont a magukat „kétnyelvűként” meghatározó személyek száma (33 százalék).
Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint Ukrajnából Oroszországba 1 092 137 személyt deportáltak, köztük 196 356 gyermeket. Az oroszok azt állítják, hogy az Oroszországba deportáltak összesített száma elérte a 2 754 241-et.
Május 3-án Ukrajnából Lengyelországba 19 400 fő távozott (az előző naphoz képest ez 4,3 százalékos növekedés), a háború kezdete óta 3,14 millió. Az ellenkező irányba 15 800 személy lépett át a határon – február 24-e óta egymillió fő. Németországban a háború kezdete óta a rendvédelmi szervek több mint 400 ezer ukrajnai menekültet regisztráltak, főleg nőket, gyerekeket és időseket (az adatok nem teljesek), a német iskolákba 92 ezer ukrán gyermek és fiatal került be.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A harcérintkezési vonalon kialakult helyzetre patthelyzetként kell tekinteni. A harcok a Donbaszban egyre inkább lerombolt településeken zajlanak (többek között Popasznában és Rubizsnében), az orosz egységek által végrehajtott támadási kísérletek fő célja az ukrán pozíciók felderítése. Az agresszor által az offenzívához összevont erőről szóló információ azonban arra utal, hogy az orosz parancsnokság tudatosan halasztja a támadás elindítását (a brit védelmi tárca az Izjum térségében állomásozó orosz zászlóalj-harccsoportok létszámát 22-re tette; az utolsó pár napban Szjevjerodoneck térségébe és Zaporizzsja megyébe a mariupoli egységek egy részét telepítették át). A támadás elhalasztásának oka többek között az lehet, hogy az orosz erőknek hiányzik a védőkkel szembeni elengedő előnye, mely az oroszok az ukránokat érintő feltételezéseinek radikális megváltozását mutathatja a háború első szakaszával összehasonlítva – ekkor ugyanis az oroszok még akkor is megpróbálkoztak az ukrán állások áttörésével, amikor kevesebb katonával rendelkeztek. A másik oldalról az ukrán erők nincsenek abban az állapotban, hogy fontosabb támadást hajtsanak végre, s azon helyi sikerek, melyeket elkönyvelnek, főleg annak köszönhetők, hogy az oroszok által felhagyott településeket foglalják el. A helyzet változatlanságát ugyanúgy megerősíti, hogy az oroszok Harkivot továbbra is tüzérséggel lövik.
- Az orosz erők nagy jelentőséget tulajdonítanak az ukrán polgári kommunikációs infrastruktúra feletti ellenőrzés kialakításának, az ukrán szolgáltatók szolgáltatásai blokkolásának, illetve annak, hogy az elfoglalt területeket az orosz információs térbe csatolják be. Az orosz információs buborék létrehozása a helyi lakosság mindenfajta, nem orosz eredetű információtól való elvágását, illetve az ukrajnai helyzetről egy fals kép felépítését szolgálhatja. Mindezek segíthetik a megszállót abban, hogy fokozza a pszichológiai nyomást a civileken abból a célból, hogy őket együttműködésre vegye rá.
- Az ukrajnai háború következménye, hogy gyors ütemben zajlik a történelmi emlékezet és a társadalmi hozzáállás orosztalanítása és szovjettelenítése. Az Oroszországgal szembeni ellenségeskedés szintén megváltoztatja a szovjet múlttal szembeni hozzáállást is: radikálisan csökken a Szovjetunió utáni vagy a Szovjetunióhoz és Oroszországhoz kötődő történelmi személyiségek iránti nosztalgia. Az ukránok másrészt egyre büszkébbé válnak egyfelől hőseikre és nemzeti szimbólumaikra (beleértve ezekbe azokat, melyek korábban vitatottak voltak – pl. az UPA, Sztepan Bandera, Szimon Petljura, Ivan Mazepa), másfelől a II. világháborús győzelemhez nyújtott ukrán hozzájárulásra. Ezen társadalmi hangulattal összhangban vannak a hatóságok azon intézkedései, melyek célja az oroszbarát csoportok betiltása, illetve az orosz kultúra és történelmi személyiségek közterületekről és az iskolai tantervekből való eltávolítása.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: rokonaik követelik a Mariupolban harcoló Azov ezred katonáinak kimentését Kijevben 2022. május 3-án (fotó: AFP/NurPhoto)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
