Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 74. napján
Visszaszorultak az ukránok a Donbasz keleti részén. Folyamatos a nyugati nehézfegyverzet Ukrajnába küldése és a kezelők kiképzése. Véget ért Mariupol evakuálása, Putyin pedig világossá tette: nem állítják le a harcokat. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 74. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Mitrovits Miklós és Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Nyilvánosan elérhető „nyugati” térképek alapján a Donbaszban a front a munkácsi hegyidandár által védett területhez közel húzódik.
- A Donbasz keleti részén az ukránok visszaszorulnak.
- Az ukrán légierő a Kígyó-szigetet többször támadta, az oroszok az ukrán légierő bázisait támadják Odessza térségében.
- Folyik a nyugati nehézfegyverzet és a hozzá való lőszer küldése Ukrajnába, illetve a az ukrán kezelőszemélyzet kiképzése.
- Befejeződött a mariupoli civilek evakuálása.
- Putyin: a Kremlnek nem áll szándékában a harcok leállítása.
Részletes helyzetkép:
Az ukrán fél megerősítette, hogy az agresszor elfoglalta Popasznát, illetve azt is, hogy a Popaszna–Bahmut útvonal tüzérségi lövetése miatt a kimenekítés lehetősége Luhanszk megyéből, illetve az oda történő humanitárius segély behozatalának lehetősége megszűnt. Az ukrán erők továbbra is védik magukat Liszicsanszkban, Szjevjerodoneckben, Rubizsnében és a Luhanszk megye egy pár másik, kisebb településén. A védelem további irányaiban a helyzet nem változott számottevően. Május 6-án és 7-én az ukrán légierő, Bayraktar TB2-es drónokat használva, további támadásokat hajtott végre a Kígyó-sziget ellen. Az oroszok elveszíthettek egy Tor légvédelmi rendszert szállító partraszálló hajót, két deszantműveletre is alkalmas gyorsnaszádot összesen 46 katonával, illetve egy helikoptert. Az ukrán vezérkar néhány napja az ellenség támadásának új irányáról beszél – a Dnyipropetrovszk megye keleti részén fekvő Novopavlivka (Новопавлівка) irányában.
Az ellenség folytatja a harctérségekben fekvő települések tüzérségi lövetését és bombázását, beleértve ebbe Harkivot, Mikolajivot, illetve Szumi megye határmenti térségét is. Az utolsó napokban a rakétatámadások fő célpontjai az ukrán légierőnek az Odessza megyei Arcizban [Арциз], a Mikolajivi megyei Vozneszenszkben [Вознесенськ], illetve Odesszában található bázisai voltak (a megismételt támadások után Odesszában a futópálya, illetve az irányítótorony teljesen megsemmisülhetett).
Olekszij Reznikov védelmi miniszter a védők létszámáról tájékoztatott – az összes alakulatban összesen 450 ezer katona teljesít szolgálatot. Az Ukrán Fegyveres Erők soraiban 261 ezren szolgálnak, a Területvédő Erőkben 100 ezren, a Határőrségnél és a Nemzeti Gárdánál 45-45 ezren. Rajtuk kívül 90 ezer rendőr teljesít szolgálatot. Ukrajnában a harcokban közvetlenül kb. 100 ezer orosz katona érintett – az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erejének minimum 92 BTG-je és a szeparatisták ún. népi milíciája, illetve a Roszgvargyija tizenpár ezer katonája. Ezeken felül az oroszországi Belgorodi megyében 19 BTG áll műveleti készenlétben.
Mi az a BTG? Zászlóalj-harccsoport (battalion tactical group). Mintegy 800–900 főből álló, több fegyvernem (pl. haditengerészet tengerészgyalogosai, tüzérség, páncélos erők stb.) állományából összeállított alakulat, alkalmi kötelék (task force) jelleggel. |
Az amerikai védelmi minisztérium az ukrán hadseregnek történő újabb fegyverszállítmányról tájékoztatott – 25 ezer darab 155 mm-es tüzérségi lőszerről, 3 darab AN/TPQ-36 tüzérségi radarról, rádióelektronikai harcfelszerelésről illetve cserealkatrészekről. Az Egyesült Államok eddig 200 tüzért képzett ki az M777 vontatott tarack használatára, s további 150 katona képzése jelenleg is folyik (az Ukrajnának átadott 90 tarack használatához 630 katona kiképzése szükséges). Tizenöt ukrán katona fejezte be a Q-64-es mobil légvédelmi radar használatáról szóló képzést, illetve 60 társuk az M-113 páncélozott csapatszállító járművét (további 50-et képeznek még jelenleg). Portugália tizenöt ilyen típusú járművet ad át Ukrajnának.
Május 8-án Kijevbe látogatott Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke, aki egy újabb, 40 millió dollár értékű, többek között drónokra szerelhető kamerákat, tarackokhoz való lőszereket tartalmazó katonai segélycsomagot, illetve további, Oroszország elleni szankciókat jelentett be. Kanada szintén döntést hozott arról, hogy az ukrán import egy évre vámmentességet kap. Nagy-Britannia Ukrajnának 1,3 milliárd font (1,6 milliárd dollár) értékben nyújt katonai segélyt, mely tartalmazni fog tüzérségi lövedékek ellen védelmet nyújtó rendszereket, GPS-jammereket, látóeszközöket, illetve mobil generátorok újabb csomagját – utóbbiakat kórházakban és a polgári lakosságot védő helyeken fogják használni.
Az elfoglalt ukrán területek végleges elszakításának következő orosz lépése a helyi lakosság ellátása útlevéllel. Luhanszk megyében megkezdődött az ún. Luhanszki Népköztársaság útleveleinek kiadása a közelmúltban elfoglalt területekről deportáltak számára. Az új okmányok átvétele a pénzügyi- és élelmiszersegély, illetve orvosi ellátás igénybevételének feltétele. Herszon megyében az oroszok bejelentették: minden lakosnak jogában áll majd felvenni az orosz állampolgárságot.
Mariupolban véget ért a polgári lakosság ENSZ által szervezett evakuálása az ostromlott Azovsztal kombinátból. Az azovi ezredparancsnokság jelentése szerint a védők még rendelkeznek lőszerrel és élelmiszerkészletekkel a harc folytatásához, de a helyzetük drámai; az orosz erők követelik a feltétel nélküli megadásukat.
A több mint két hónapig tartó összecsapásokban az oroszok állítólag 2500 katonát és 60 harckocsit vesztettek. Volodimir Zelenszkij elnök elmondta, Mariupol felszabadítása katonai eszközökkel jelenleg lehetetlen, elsősorban a nehézfegyverek hiánya miatt.
Vlagyimir Putyin a május 9-i moszkvai katonai parádén tartott ünnepi beszédében azt állította, hogy a „különleges művelet” az egyetlen módja annak, hogy Oroszország megakadályozza a területe ellen irányuló agressziót. Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai bevonulásra azért volt rákényszerülve, mert az Amerika és szövetségesei által támogatott ukrán „neonácik” és „banderisták” terveket készítettek elő egy Oroszország ellen irányuló támadásra. Putyin nem utalt a jelenlegi katonai helyzetre és az orosz tervekre. Mivel nem tudott az orosz csapatok látványos győzelméről beszámolni, csupán a győzelem elérésére szólított fel, utalva arra, hogy a Kremlnek nem áll szándékában a harcok leállítása, s nem változtak az agresszió alapvető céljai. Vagyis: Ukrajna déli részének végleges elszakítása, a megszállt Krímmel való összeköttetés fenntartása, valamint Luhanszk, Donyeck, Herszon megyék teljes, illetve Zaporizzsja megye területének legalább egy részének elfoglalása.
Zelenszkij elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország folyamatban lévő agressziója nem két hadsereg háborúja, hanem két világnézet háborúja. Megerősítette továbbá, hogy Ukrajna nem fogja hagyni, hogy kisebbítsék hozzájárulását a második világháborúban aratott győzelemhez, amely 8 millió ukrán életébe került. Dmitro Kuleba külügyminiszter bírálta a német önkormányzatokat és rendvédelmi szerveket (köztük a berlinieket is), amiért megtagadták az ukrán állami szimbólumok, köztük a zászlók kitűzését a második világháborús megemlékezéseken (a városi hatóságok egyenlőségjelet tettek az ukrán jelképek és az orosz, valamint a szakadár jelképek közé, és az ukrán zászlók kitűzésére vállalkozó személyeket őrizetbe vették).
Május 7-én Jill Biden, az Egyesült Államok first ladyje Ungvárra érkezett, ahol találkozott Olena Zelenszka ukrán first ladyvel, és meglátogatta a belső menekülteket, valamint a korábban Romániában és Szlovákiában tartózkodó ukrán menekülteket. Kijevbe látogatott többek között a Bundestag elnöke, a norvég parlament elnöke és a horvát miniszterelnök.
Az invázió kezdete óta 3,26 millió ember lépett be Ukrajnából Lengyelországba, köztük 23,6 ezer május 8-án (10 százalékos csökkenés az előző naphoz képest). Az ellenkező irányba 17 ezer ember távozott aznap, a háború kezdete óta összesen 1,12 millió fő. Az ENSZ május 8-i adatai szerint eddig 5,8 millió menekült hagyta el Ukrajnát, a legtöbben Lengyelországba (több mint 3,1 millió), Romániába (857 ezer), Oroszországba (739 ezer), Magyarországra (557 ezer), Moldovába (453 ezer) és Szlovákiába (391 ezer).
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Bár Oroszország nem növeli ukrajnai szerepvállalását, a védelem nem tudta láthatóan magához ragadni a kezdeményezést. A Mikolajiv és Herszon megyék határterületén, valamint Harkiv megyében elért helyi ukrán sikerek egyelőre nem tudták ellensúlyozni Mikolajiv és Harkiv folyamatos ágyúzását. Ukrajnának nincs gondja a hadsereg magas moráljának fenntartásával, és még mindig számbeli fölényben van. Az előny kihasználásának legfőbb akadálya az ukrán hadsereg nehézfegyverzetének és katonai felszerelésének elégtelen és túl lassú utólagos felszerelése (a védelem több mint két hónapos háború alatt elvesztette felszerelésének nagy részét), ráadásul Ukrajna e tekintetben továbbra is teljes mértékben függ a Nyugatról érkező szállítmányoktól. Továbbra is nyitott kérdés, hogy Oroszország megváltoztatja-e a művelet jellegét az úgynevezett különleges katonai műveletről háborúra, és végrehajt-e egy olyan mozgósítást, amely lehetővé teszi az agresszor számára, hogy számbeli fölényt érjen el a védőkkel szemben. Valószínűleg a Kreml egyelőre nem tartja ezt szükségesnek a művelet céljainak eléréséhez.
- A megszállt területeken folytatódnak az oroszosítás tempójának gyorsítását célzó intézkedések. Az oroszok megkezdték az orosz útlevelek kiadására irányuló kampányt, amely nagy nyomás alatt zajlik, mivel az okmány elfogadásának megtagadása lehetetlenné vagy nehézkessé teszi a pénzügyi támogatáshoz való hozzájutást, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a munkavállalást. Folytatódik a társadalmi tér ideologizálása – az orosz győzelem napja alkalmából a Vörös Hadsereg hagyományaihoz kapcsolódó orosz szimbólumok kerülnek be a társadalmi vérkeringésbe, miközben az ukrán történelmi emlékezetet elnyomják.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: a „Donyecki Népköztársaság” szeparatista erői Mariupol közelében 2022. május 6-án (fotó: AFP/Anadolu Agency/Leon Klein)