Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 75. napján
Eddig kétharmad Budapestnyi ukránt, köztük debrecennyi lakosságú gyereket deportáltak Oroszországba. Az ukrán hadsereg visszaverhette az újabb orosz támadást a Donbaszban. Mariupolban még mindig maradhattak civilek. 33 milliárd helyett 40 milliárd dolláros lehet az Ukrajnának biztosítandó amerikai segítség. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 75. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A Donbasz keleti részén végrehajtott újabb orosz támadást az ukránok visszaverhették.
- Mariupolban még mindig maradhattak civilek.
- Az ukránoknak még mindig problémát okoz saját katonai tevékenységük civilek általi kommentálása.
- Ukrán tájékoztatás szerint a háború kezdete óta Budapest lakosságának kétharmadát kitevő ukránt, köztük debrecennyi lakosságú gyereket deportáltak Oroszországba.
- Lehetséges, hogy még mindig nincsenek végleges orosz tervek a közigazgatás megszervezésével kapcsolatban.
- Az amerikai Képviselőház a korábbi 33 milliárd dolláros segítségnyújtáshoz képest 40 milliárdos csomagról szavazhat május 10-én.
Részletes helyzetkép:
Az orosz egységek megpróbálkoztak azzal, hogy a Szjevjerodoneck térségében összevont ukrán egységeket teljesen elvágják az ukrán erők többi részétől. A Donyec folyón sikerrel végrehajtott újabb átkelés után Bilohorivka [Білогорівка] és Sipilivka [Шипилівка] magasságában, Liszcsanszktól nyugatra, a Luhanszk és Donyeck megyék határán támadtak déli irányban. A kezdeti orosz sikereket követően a védők erői visszaverhették a támadást, a pontonhidat elpusztíthatták, illetve elkezdhették a hídfőállás felszámolását. A Szjevjerodonecktől nyugatra fekvő térség minden közútja az ellenség közvetlen ellenőrzése alatt vagy tüzérsége hatótávolságában található. Az ukrán ellenőrzés alatt lévő településekért harcok folynak.
Az összes többi irányban, változó intenzitással folyó harcok semmifajta eredményt nem hoznak. Az orosz erők az ukrán állások tüzérségi tűzzel és légierővel történő elpusztítására koncentrálnak. Tegnap a tüzérségi támadásokban és bombázásokban elsősorban Mikolajiv, Zaporizzsja irányában Orihiv [Оріхів] és Huljajpole [Гуляйполе], illetve Krivij Rih felé Zelenodolszk [Зеленодольськ] térsége szenvedett károkat. Az ellenséges tüzérség hatótávolságába beleesett Szlavjanszk. A nap folyamán háromszor vált rakétatámadás célpontjává Odessza, illetve az Odessza megyében fekvő települések.
A mariupoli, tüzérséggel lőtt és bombázott Azovsztal üzemben még mindig több mint 100 civil tartózkodik – az ő kimenekítésük lehetetlen. A védők feltétel nélküli kapitulációjára számítva az orosz erők elutasítják egy humanitárius folyosó megnyitását.
Hanna Malar, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese újabb alkalommal kérte a helyi lakosságot és az internetet használókat arra, hogy addig ne tájékoztassanak az ukrán hadsereg előrehaladásáról, míg azt a hivatalos szervek nem teszik meg. Aláhúzta, hogy még abban a pillanatban is, amikor egy település egy ukrán egység ellenőrzése alá kerül, a hivatalos szervek egészen addig nem adhatnak tájékoztatást, míg az adott települést katonai erővel nem erősítették meg.
Ljudmila Deniszova ukrán emberi jogi biztos arról tájékoztatott, hogy az agresszió kezdete óta közel 1,2 millió ukránt, köztük kétszázezer gyermeket deportáltak az Oroszországi Föderációba: őket – az elfoglalt területeken megnyitott szűrőtáborokba kerülésüket követően – fokozatosan szállítják Oroszország belső területeire.
Az ún. Luhanszki Népköztársaság területére erőszakkal áttelepítetteket kényszerítik az ál-köztársaság állampolgárságának felvételére. A deportált személyektől ujjlenyomatot vesznek, és olyan dokumentumokat állítanak ki számukra, mely lehetővé teszi a szűrőtáborokban való tartózkodásukat – a következő lépésben pedig olyan igazolványt, mely az Oroszországba való utazásukat teszi lehetővé. Az ukrán fél nem rendelkezik információval azon személyek sorsáról, akik a szűrési folyamatban való részvételt elutasították. Az orosz védelmi minisztérium formálisan megtiltotta a polgári lakosság kimenekítését az elfoglalt területekről.
Herszonban és Melitopolban az orosz katonák a partizánok és diverzánsok felkutatásának leple alatt törnek be magánlakásokba, átkutatják és kifosztják azokat. Az eredeti tulajdonosaik által felhagyott lakásokról nyilvántartás készül – ezeket az orosz katonák és az orosz szolgálatok funkcionáriusai használhatják szállásként. Enerhodarban az oroszok erőszakkal vehettek rá párezer embert, hogy a „győzelem napja” alkalmából felvonuláson vegyenek részt. Annak érdekében, hogy a május 9-i megemlékezéseken résztvevők számát növeljék, Melitopolba szervezett csoportokat szállítottak át a megszállt Krímből.
Herszon megyében az oroszokkal kollaboráló közigazgatás vezetője, Volodimir Szaldo nem zárta ki azt, hogy Oroszország új szövetségi körzetét hozzák létre, melybe a Krím, illetve Herszon és Zaporizzsja megye tartozhatna bele. Tájékoztatott továbbá arról, hogy az oroszok orosz tannyelvű iskolák megnyitását tervezik, illetve arról is, hogy a helyben élő nyugdíjasok elkezdték nyugdíjukat rubelben kapni – hozzátéve, hogy a hrivnya még mindig elismert fizetőeszköz.
Május 9-én Joe Biden elnök aláírta a II. világháború idejéből származó Lend–Lease program életbelépéséről szóló törvényt, mely megkönnyíti az amerikai haditechnikai eszközök szállítását Ukrajnának.
A dokumentum lehetővé teszi a felszerelés azonnali szállítását, illetve a tranzakció költségeinek halasztott kifizetését. Május 10-én az amerikai Képviselőház jóváhagyhatja az Ukrajnának 40 milliárd dollár összegben biztosítandó támogatás elkülönítését – ez az összeg nagyobb, mint az április 28-i Biden-javaslatban szereplő, amely utóbbi 33 milliárd dollár értékű támogatást irányzott elő. Ezen túlmenően az Egyesült Államok egy évre megszüntette az ukrán fémtermékekre kivetett 25 százalékos vámot.
Május 9-én Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, hogy az uniós tagállamoknak meg kellene fontolniuk az Oroszországi Föderáció Központi Bankja kb. 300 milliárd USD értékű befagyasztott pénzeszközeinek felhasználását Ukrajna újjáépítésére a háború befejezése után. Borrell szerint „több százmilliárd” euróra lesz majd ebből a célból szükség.
A lengyel határőrség adatai szerint a háború kezdete óta Lengyelországba 3,28 millió ukrán távozott. Május 9-én a határt 17 ezer úton lévő lépte át (az előző nap adataihoz képest ez 28 százalékos növekedés), az ellenkező irányban 15 ezer fő hagyta el az országot. Február 24-e óta Lengyelországból Ukrajnában 1,14 millió fő lépett ki.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A teljes harcérintkezési vonal mentén kifejtett orosz tevékenység azt mutatja, hogy az oroszok konzekvensen törekednek a Donbasz ellenőrzés alá vonására, illetve arra, hogy a többi támadási irányban az ukrán hadsereget legalábbis kimerítsék – azonban nem vetnek be semmilyen erőt és erőforrást, ami ezt fel tudná gyorsítani. Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék közös határánál az orosz hadsereg olyan csapatösszevonással rendelkezik, mely jól felkészült a harcra, s melyet (ugyanúgy, ahogy az Oroszországgal határos megyékben lévő alegységeket) egyelőre nem használ fel. Nem zárható ki, hogy olyan erőről van szó, amelynek célja: (1) a győzelem elérése abban az esetben, ha az ukrán állásokat bármelyik irányban sikeresen áttörik, vagy (2) az, hogy az oroszok felkészültek legyenek egy esetleges ellentámadásra abban az esetben, ha a védők nagyon aktív tevékenységet fejtenek ki. Úgy tűnik, hogy a nyílt terepen az ukrán fél tisztában van saját képességei határával (főleg a nehézfegyverzetet illetően) és azzal: a védelmet saját megerősített állásaira kell alapoznia.
- Azok az ismételt felhívások, hogy az ukrán civilek ne terjesszenek információt az elfoglalt településekről, illetve ezen felhívások indoklása azt erősíti meg, hogy a védők megpróbálnak észrevétlenül elfoglalni olyan területeket, amelyekről az orosz hadsereg vagy visszavonult, vagy amelyeket (az elégtelen katonai erő miatt) soha nem tartott ellenőrzése alatt. Ez az ukrán egységek számára lehetővé teszi saját helyzetük javítását, s Kijev számára azt, hogy a helyben végrehajtott ellentámadások sikeréről adjon hírt – illetve azt is, hogy felkeltse az étvágyat egy valós ellentámadásra. Mindazonáltal ezek az ukrán lépések a helyzetet eddig számottevően nem változtatták meg.
- A megszállt területeken az orosz tevékenység azt bizonyítja, hogy a velük kollaboráló hatóságok támogatása a fegyveres erők és a titkosszolgálatok állandó jelenléte mellett folyik. A felhagyott lakások elkobzása és azok használatba vétele azt jelzi, hogy Herszonban és más városokban lerakják a régió eloroszításának alapját. Folyik a magántulajdon (beleértve a magángépjárműveket is) kifosztása, melyet az oroszok háborús zsákmányként kezelnek. A lakosságra az oroszok állandó nyomást helyeznek – erőszakkal veszik rá őket az „új hatóságok” tevékenységének támogatására, cserébe az élelmiszerekhez vagy gyógyszerekhez való könnyebb hozzáférésért. Úgy tűnik, hogy a Kreml még mindig nem hozta meg a végleges döntést a megszállt területek jövőjéről: vagy Oroszország új szövetségi kerületét hozhatják létre, vagy pedig – népszavazás után – új „népköztársaságokat”.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katona egy földalatti óvóhelyre lép be a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 9-én (fotó: MTI/AP/Felipe Dana)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
