Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 91. napján
Az oroszoknak sikerült a Donbaszban lévő ukrán csapatösszevonást kettévágni; a megszállt területeken folytatódik az ukrántalanítás. Az oroszok kihozták a raktárakból a T–62-es harckocsikat. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 91. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszoknak sikerült a Donbaszban lévő ukrán csapatösszevonást kettévágni – ezek bekerítésére törekednek.
- A megszállt vagy elfoglalt területeken folytatódik az ukrántalanítás.
- Az oroszok kihozták a raktárakból a T–62-es harckocsikat, s folytatják többek között a Kígyó-szigeten kialakított állásaik megerősítését.
Részletes helyzetkép:
Az ukrán fél Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék közös határterületén a harctevékenység intenzitásának megnövekedéséről tájékoztat. Limant [Лиман] részben elfoglalták azok az orosz erők, akik egy délkeleti (Sziverszk–Bahmut [Сіверськ–Бахмут]) irányban végrehajtandó újabb támadásra készülhetnek fel. A védők arra törekednek, hogy ne engedjék a Liszicsanszk–Bahmut országút Donyeck megyében fekvő szakaszának elfoglalását, támadásokat visszaverve a Bilohorivka–Nahirne–Beresztove [Білогорівка–Нагірне–Берестове] régióban. A Szjevjerodoneck térségében található fő ukrán csapatösszevonást két részre vágták: Liszicsanszk–Szjevjerodoneck, illetve Hirszke–Zolote [Гірське–Золоте] – ezeket az ellenséges egységek megpróbálják körülzárni. Az oroszok délkeletre, Bahmut irányába is támadnak (a támadókat Vidrodzsennja [Відродження] környékén állították meg), s Donyeck megye többi részén, illetve – párnapos szünet után – Herszon megye Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékkel közös határterületén (Tavrijszkénél [Таврійське] és Mikolajivkánál [Миколаївка]) az ukrán állásokat megpróbálták áttörni. Az orosz légierő és tüzérség egyetlen irányban sem szünetelteti az ukrán állások és közvetlen hátuk elleni támadásokat.
Az oroszok Csernyihiv és Szumi megyékkel határos területeken támadócsoportokat alakítanak újra. A helyi ukrán források hozzáteszik, hogy egyelőre semmilyen jele nem mutatkozik annak, hogy ezek támadásra készülnének fel, azonban folyik a védők állásainak tüzérségi lövetése. A „Dél” műveleti parancsnokság felhívja a figyelmet egyrészt arra, hogy az ellenség a Kígyó-szigeten saját magát erősíti, illetve arra is, hogy az ukrán flotta elfoglalt hajóinak felhasználásával provokációt készít elő.
Az orosz hatóságok a megszállt területeken felgyorsították az ukrán lakosság útlevéllel ellátását. Május 25-én Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, amely egyszerűsíti az orosz állampolgárság megszerzésének folyamatát a Zaporizzsja és Herszon megyeiek számára. A dokumentum előírja, hogy az ezekről a területekről származó lakosok állampolgársági kérvényeit maximum három hónap alatt el kell bírálni. Mariupolban olyan információ terjed, miszerint az orosz állampolgárság megszerzésére az ún. Donyecki Népköztársaság útlevele nélkül is lehetőség van, de az új dokumentumok átvételéhez Oroszországba kell utazni. Az ukrán külügyminisztérium a határozatot illegálisnak, Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának, illetve a nemzetközi jog előírásainak súlyos megsértéseként kezeli.
Beigazolódott az a feltételezés, hogy a Kreml a Donbasz annexiójának forgatókönyvét felgyorsítja. Gyenyisz Pusilin, az ún. Donyecki Népköztársaság vezetője beismerte, hogy Donyeck és Luhanszk megyék teljes területének elfoglalása után „népszavazást” folytatnak le ezen területek Oroszországhoz csatolásáról. Hozzátette: a referendum eredménye nyilvánvaló lesz.
A megszállt Mariupolban az oroszok szeptember 1-jéig meghosszabbították az iskolaévet, illetve az iskolákat arra készítik elő, hogy azok bevezessék az orosz tanrendet – a fő cél a helyi ifjúság ukrántalanítása lehet. A teljes nyár folyamán a tanulók orosz nyelvet és irodalmat, illetve Oroszország történelmét fogják tanulni. A megszállók kilenc iskola megnyitását tervezik, de eddig pusztán 53 olyan tanítót találtak, akik készek felvenni a munkát.
Az orosz külügyminisztérium miniszterhelyettese, Andrej Rudenko arról tájékoztatott, hogy Oroszország kész humanitárius folyosót szervezni a Fekete- és Azovi-tenger mentén található ukrán kikötőkből induló tengeri gabonaszállítmányok számára – mindazonáltal a javaslat végrehajtását a kikötők ukrán fél általi aknamentesítéséhez, illetve az Oroszországot érintő nyugati szankciók eltörléséhez kötötte. Válaszában az ukrán diplomácia vezetője Moszkvát vádolta meg azzal: szánt szándékkal akarnak világméretű éhínséget okozni, s a nemzetközi közösséget arra szólította fel, hogy ne engedjen a zsarolásnak. Ukrajna mezőgazdasági miniszterhelyettese, Tarasz Viszockij szerint a tengeri szállítás helyett az Európa országain keresztüli alternatív köz- és vasúti szállítási útvonalak kihasználása havi 1,5 millió tonna ukrajnai gabonaexportot tesz lehetővé; szerinte az ukrán raktárakban összegyűlt 22 millió tonna gabona elszállítása így legalább egy évig tartana. Viszockij véleménye szerint a gabonaexport egyetlen lehetősége az ukrán kikötők katonai úton történő felszabadítása, vagy a tengeri, gabonát szállító hajókat kísérő nemzetközi konvoj megszervezése. A Davosi Fórum alatt Volodimir Zelenszkij elnök arra szólított fel, hogy hozzanak létre egy mezőgazdasági termékeket exportáló szervezetet, amelynek feladata a mezőgazdasági termékek szállításának megszakadásával összefüggő válságok kezelése lehetne.
Zelenszkij az ukrán nemzethez intézett beszédében egyes, az ukrajnai konfliktus mihamarabbi lezárását szorgalmazó nyugati államok hozzáállását kritizálta. Véleménye szerint az egyes nyugati politikusok és diplomaták által hangoztatott vélemény, miszerint Kijevnek Moszkvával szemben részleges területi engedményeket kell tenni, a második világháború kitörése előtti, a náci Németországgal szembeni hibás európai politika megismétlődése, és nem védi meg a Nyugatot Vlagyimir Putyin agresszív terveitől. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter viszont azt mondta: Ukrajna nem fog több hibát elkövetni azzal, hogy elfogadja a konfliktus befagyasztását.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az elmúlt napokban az oroszok előrehaladást értek el a Luhanszk megyében (területének 95 százalékát ellenőrzik) – ezt a védők erejének kimerülésével (s különösen az utánpótlással kapcsolatos növekvő problémákkal) kell összefüggésbe hozni –, azonban még mindig nincsenek abban az állapotban, hogy Donyeck megye északnyugati részén áttörjék az ukrán állásokat. A fennmaradó irányokban az orosz aktivitás továbbra is jelentősen korlátozott marad. Azok az információk, melyek szerint az oroszok a raktárakból kiöregedett, még a ’60-as évekből származó (kb. 30 darab) T–62-es harckocsikat hoznak elő és szállítanak át Zaporizzsja megyébe, arra utal, hogy stabilizáló–védekező műveleteket készítenek elő. (A T–62-eseket az afganisztáni szovjet intervenció hanyatló szakaszától kezdve megerősített állások tüzelőállásaiként használták.) Ez azt jelezheti, hogy a következő időszakban Oroszország a teljes Donbasz elfoglalására, illetve az azt a Krímmel összekötő, ellenőrzött szárazföldi híd biztosítására törekszik.
- A Szumi és Csernyihiv megyei orosz csapatösszevonás és az Ukrajna déli részén állomásoztatott (az amerikai becslések szerint több mint 50 zászlóalj-harccsoportnyi) nagy kontingens megfigyelt növelése arra következtethetünk, hogy a további katonai műveletek terén Moszkva nagy szabadságot hagy saját magának. Az északon lévő erőkre még mindig úgy kell tekinteni, mint amelyek mindenekelőtt a Kijev–Csernyihiv–Szumi térségében állomásozó ukrán erőket kötik le, s egyúttal lehetetlenné teszik azok felhasználását az Ukrajna déli és keleti részén lévő harctérségekben. A következő hónapokban egy Kijev elleni újbóli orosz támadás alacsony valószínűségű, a déli irányban (Zaporizzsja vagy Krivij Rih térségében) kifejtett orosz támadás azonban hosszabb távon nagyon valószínű marad – ennek végrehajtását a Donyeck megyében lévő katonai helyzet alakulása határozza meg.
- Nyugati politikusok között egyre gyakrabban jelenik meg az a Kreml által támogatott vélemény, amely szerint a háborút be kell fejezni, hogy elkerüljük a további áldozatokat, illetve az energiaforrásokhoz és a mezőgazdasági termékekhez való hozzáféréssel összefüggő válságokat. A kijevi hatóságok aktívan törekszenek arra, hogy ez ellen fellépjenek. Hajthatatlanságuk egyfelől annak eredménye, hogy hisznek a katonai győzelem lehetőségében, másfelől azt az ukrán társadalom állhatatossága határozza meg. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által nyilvánosságra hozott, május közepén végzett közvélemény-kutatás eredménye alapján Ukrajna állampolgárainak 82 százaléka nem egyezik bele területi engedménybe, s pusztán tíz százalék ért azzal egyet, hogy a konfliktust leggyorsabban az ukrán területek egy részének átadása árán lehetne lezárni.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: elesett bajtársai emlékére iszik két ukrán katona friss sírhantok közt a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 22-én (fotó: MTI/AP/Bernat Armangue)
