Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 92. napján
Változatlan (és ukrán szempontból súlyos) a helyzet a Donbaszban. A Kreml első alkalommal erősítette meg, hogy annektálja a február 24-e után elfoglalt területeket. Egy friss felmérés szerint Oroszországhoz az ukránok 2 (!) százaléka áll pozitívan. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 92. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Keleten a helyzet változatlan (és ukrán szempontból súlyos).
- Az oroszok friss egységeket telepítenek Ukrajnába, azonban nem a Donbaszba irányítják őket.
- Fennáll a veszélye az orosz diverzánsműveleteknek.
- A Kreml a Donbasszal kapcsolatos politikai célok teljesítése után léphet a katonai vonalon is.
Részletes helyzetkép:
Az eltelt nap során a leghevesebb harcok Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék közös határterületén folytak. Az orosz erők délkelet felől érték el Bahmutot, a védők velük a városközponttól 10–15 kilométer távolságra lévő Pokrovszke–Klinove [Покровське–Клинове] térségében vették fel a harcot. A várostól északkeletre harcok folynak a Liszicsanszkba vezető országútért Beresztove–Bilohorivka [Берестове–Білогорівка] térségében, illetve a megyehatárok mentén fekvő ukrán állások áttöréséért (a Luhanszk megyében található Komisuvaha–Nirkove [Комишуваха–Ниркове] térsége). Az oroszok tovább próbálják északról bekeríteni Szjevjerodoneck térségét, a Donyec folyón újabb átkelést előkészítve. Luhanszk megyében az orosz erők behatoltak Szjevjerodoneckbe (a harcok a város északnyugati részén zajlanak), és megpróbálkoznak a város és a vele szomszédos Liszicsanszk délről megkerülésével. Az oroszok – Liman elfoglalása után – Donyeck megyében a várostól délre (Szlavjanszk irányában) és délkeletre (Sziverszk–Bahmut) fekvő ukrán állásokat támadják. A többi irányban az ukrán állások és azok háta elleni tüzérségi támadások és bombázások domináltak, Harkiv és az akörüli települések ellen az utóbbi hetek legveszélyesebb tüzérségi támadására került sor. Az ellenség ezen kívül szórt aknatelepítést hajthat végre az ukrán egységek valószínűsíthető felvonulási útvonalaira. [Ford. megjegyzés: aknatípustól függően mind a telepítési darabszámot, mind a telepítési mintát/mintázatot meg szokták határozni, s rögzíteni is az ún. aknamező törzskönyvben – elsősorban a későbbi egyszerűbb aknamentesítés miatt. Szórt aknatelepítés esetén ez nem történik meg.] Dnyipropetrovszk megye vált rakétatámadások célpontjává, ukrán katonai források szerint az eltelt napokban főleg a vasúti infrastruktúrát támadták.
A Kreml első alkalommal erősítette meg hivatalosan azon szándékát, hogy a február 24-e után elfoglalt területeket annektálja: Dmitrij Peszkov szóvivő elmondta, hogy Moszkva elvárja Kijevtől a megszállt területeket illető orosz követelések elfogadását. Peszkov ennek kérdését nem tekinti tárgyalási alapnak, és felszólította Ukrajna hatóságait az elfoglalt területeken meglévő tényleges helyzet elfogadására. Andrej Turcsak, az orosz felsőház alelnöke arról tájékoztatott, hogy a Donbaszban, illetve Herszon és Zaporizzsja megye területén olyan különleges gazdasági övezeteket terveznek megnyitni, amelyek az adott terület gazdaságát az orosz gazdasági térbe integrálnák. Az orosz annexiós szándékokat még inkább megerősíti az, hogy a korábban említett megyékben az orosz „+7” telefon-előhívószámot osztják ki, s a távközlési szolgáltatásokat kizárólagosan orosz szolgáltatókon keresztül biztosítják.
A Pentagon arról tájékoztatott, hogy május 9-étől az Ukrajnában bevetett orosz zászlóalj-harccsoportok (BTG: 800-900 fős alakulat) száma 97-ről 110-re nőtt. A legnagyobb csapatösszevonás továbbra is a déli lehet (Herszon megye balparti [keleti] részén, illetve Zaporizzsja megyében), azonban az agresszor többi (nyugati, központi és keleti) csapatösszevonásának nagysága ugyanekkora lehet. Az amerikaiak az orosz veszteségeket közel 1000 harckocsira, több mint 350 rakétarendszerre, „majdnem háromtucat” vadászgépre és több mint 50 helikopterre becsülték (az ukrán veszteségeket nem közölték). A védők a harcokban (az összesen átadott 108 darabból) 85 M777-es vontatott tarackot, a 11-ből kilenc Mi–17-es helikoptert, illetve a Switchblade öngyilkos drónok 73 százalékát használhattak fel. (A megígért 209 ezer darab 155 mm-es tüzérségi lőszerből eddig 190 ezret szállítottak le.)
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök döntést hozott a Déli Műveleti Parancsnokság felállításáról. Ez sorrendben a harmadik ilyen intézmény lesz (eddig kettőt, Grodnóban [Гродна] az Északit, illetve Bariszavban [Барысаў] az Északnyugatit állították fel). A katonai struktúra megváltoztatásának oka lehet a NATO oldaláról Belaruszra érkező „katonai nyomás”. Lukasenka döntése azt bizonyítja, hogy az Ukrajnával való konfliktusban a belarusz hadsereg feladata az ukrán–belarusz határ blokkolása, illetve az orosz erők megvédése ukrán diverzánscsoportok esetleges támadásaitól.
Olekszij Danilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára arra figyelmeztetett, hogy az agresszor titkosszolgálatai megváltoztatják az ország belső helyzetének destabilizálását érintő taktikájukat és terveiket. Az a különleges művelet, amely a „Kaméleon” kódnevet kapta, olyan ügynökök bevetését feltételezi, akik magukat hazafias nézeteket valló személyekként álcázzák. Danilov aláhúzta: Ukrajnában az orosz titkosszolgálatokkal együttműködők nagymennyiségű fegyverrel rendelkeznek, válasza azt bizonyítja, hogy az ügynökök tevékenysége még mindig komoly veszélyt jelent az állam biztonságára. A destabilizációs kísérleteket „idegen zászló alatti” tevékenységként valósíthatják meg – például olyan területvédő egységeket szerveznek meg, amelyek a valóságban orosz diverzáns egységek.
Az ukrán belügyi tárca arról tájékoztatott, hogy mintegy 500 büntetőeljárást kezdeményeztek kollaboráció miatt (legtöbbet a Luhanszk és Kijev megyékben – 162-t és 68-at). Az ukrán hatóságok arra figyelmeztették az oroszokkal együttműködő személyeket, hogy a hazai bíróságok előtti büntetőjogi felelősségükön túlmenően őket az is veszélyezteti, hogy személyes biztonságuk garantálása nélkül, eszközként használják fel őket.
Május 26-án telefonbeszélgetésre került sor Mario Draghi olasz miniszterelnök és Vlagyimir Putyin elnök között, amely során az orosz elnök kijelentette: Oroszország készen áll a gabona- és műtrágyaexport újraindítására a nyugati szankciók eltörléséért cserébe. Sajtóértesülések szerint Törökország Kijevvel és Moszkvával folytat tárgyalásokat az ukrán kikötőkben lévő gabona exportjának nyitandó folyosókról. Ez a téma Emmanuel Macron francia és Recep Tayyip Erdoğan török elnök megbeszélésén is felmerült.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet közzétette az ukránok Oroszországhoz való viszonyáról szóló közvélemény-kutatásának eredményét. A háború kezdetén elvégzett kutatással összehasonlítva 34-ről 2 százalékra csökkent azok aránya, akik Oroszországhoz pozitívan állnak, míg a negatív viszonyulók aránya 50-ről 92 százalékra emelkedett (6 százaléknak nincs véleménye a kérdésben). A regionális különbségek viszonylag jelentéktelenek – az Oroszországgal szemben leginkább kritikusok Ukrajna nyugati (93 százalék) és középső (95 százalék) részének lakosai, a többi részen ez az arány alacsonyabb (délen 90, keleten pedig 85 százalék). Egy új kutatást is végeztek azok között, akik ennek az évnek februárjában pozitívan álltak Oroszországhoz – a felmérés szerint 80 százalékuk jelenleg negatívan viszonyult az országhoz, s pusztán 8 százalékuk tartja fenn korábbi nézeteit.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az oroszok következetesen törekednek arra, hogy a Szjevjerodoneck térségében lévő ukrán csapatösszevonást körbezárják és megsemmisítsék, a legintenzívebb tevékenység területe a Donbasz marad. A Pentagon információi (melyeket a helyi ukrán források részben megerősítenek) azt mutatják, hogy Ukrajnába új erőket telepítenek át, s a friss erőket nem a legintenzívebb harcok térségeibe vezénylik, hanem főleg Herszon megye jobbpartjára (északnyugati részébe). Míg május legelején az ott, nyugaton összevont orosz katonai egységek öt BTG-t tettek ki, most jelenleg számuk összemérhető lehet a központi (a Donbaszban lévő), illetve a keleti (a Harkiv megyében található) csapatösszevonásokkal, melyek állománya körülbelül 20–20 BTG-ből áll. Ez azt mutatja, hogy az orosz parancsnokság meg van győződve egyfelől a Donbasz küszöbön álló elfoglalásáról (vagy legalábbis arról, hogy az ott tevékenykedő csapatösszevonást nem szükséges megerősíteni), másfelől az erők felkészítéséről egy déli (Zaporizzsja, Krivij Rih) vagy nyugati (Mikolajiv, Odessza) irányában végrehajtandó támadásra. Ugyanakkor az, hogy az oroszok a védők utánpótlási vonalait támadják (a vasút elleni támadások továbbra is fontos szerepet játszanak) arra utal, hogy tartanak a nyugatról érkező további nehézfegyverzet- és katonaifelszerelés-szállítmányoktól, melyek nem pusztán a további offenzíva irányaira vonatkozó műveleti terveiket húzhatják keresztül, hanem a Donbasz elfoglalását célzókat is.
- Kristályosodnak a Kremlnek az elfoglalt területek jövőjét illető tervei. Peszkov válaszára mint a háború befejezésével kapcsolatosan teret nyerő koncepció támogatására kell tekinteni. Eszerint a befejezésért cserébe Ukrajna területi engedményeket tesz, és elfogadja saját részleges felosztását. Az orosz tisztségviselők nyilatkozatai, illetve a Herszon és Zaporizzsja megyében végzett „integrációs” tevékenység azt bizonyítja, hogy az orosz erők – nem várva meg a Kreml formális politikai döntését – a következő hónapokban a döntés életbe lépését igazoló szervezeti alapokat építik ki. E forgatókönyv megvalósulását az „orosz földek” összevonására képes Oroszország győzelmeként fogják bemutatni.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: fiatal fiú ül egy megrongálódott lakóház romjai között a kelet-ukrajnai Kramatorszkban 2022. május 25-én (fotó: AFP/Aris Messinis)
