Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 97. napján
Érkeznek az amerikai HIMARS-ok Ukrajnának, de az oroszok egyre jobban állnak a Donbaszban. Az orosz erők által elfoglalt településekről folyik a polgári lakosság deportálása, s közben Moszkva újabb, a nyugati közönségnek szánt propagandaszöveggel állt elő. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 97. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Érkeznek a HIMARS-ok Ukrajnának.
- A Donbaszban a helyzet változatlan: az orosz felőrlő taktika sikeres, az ukránok védekeznek és visszaszorulnak.
- Az oroszok a többi irányban saját magukat erősítik – a Kígyó-szigeten is.
- A korábban megfigyelt orosz lépések (tüzérségi támadások, rakétatámadások, ukrán lakosság tömeges deportálása) ugyancsak folytatódnak.
- A Kreml „ráfeküdt” a lengyel–ukrán közeledés hiteltelenítésére.
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők Szjevjerodoneck 70 százalékát tartják ellenőrzésük alatt: saját magukat erősíthetik a városközpontban, a város agglomerációjában még mindig harcok folynak. Az ukrán erők egy része más állásokba vonulhatott vissza. Luhanszk megyében a védők ellenőrzése alatt maradt települések állandó tüzérségi tűz alatt vannak – ezek közé Liszicsanszk is beletartozik. Harcok folynak a Popaszna és Liszicsanszk között fekvő Vrubivkáért [Врубівка] illetve a Bahmut–Liszicsanszk országúton, a Donyeck megyében található Bilohorivkáért [Білогорівка]. Mindezek eredményeként Szjevjerodoneck térségéből sem evakuálni nem lehet, sem oda humanitárius segélyt bejuttatni. Donyeck megyében az ellenség Limantól délre (Szlavjanszk felé, Sztarij Karavan [Старий Караван] településnél) szintúgy támad. A védők a Harkiv megyében található Dovhenyke [Довгеньке] elleni, Szlavjanszk irányában megvalósított újabb lerohanás-kísérletet megállították, s a Herszon megyében, Krivij Rih irányában, Dobrjankánál [Добрянка] ugyanúgy meghiúsították egy diverzáns-felderítőcsoport áttörési kísérletét.
Mikolajiv, Krivij Rih és Zapoizzsja irányában az orosz hadsereg folytatja a korábban elfoglalt állásai megerősítését, s a Herszon megye déli részén kanyargó Inhulec [Інгулець] folyó Mikolajiv megye határa mentén lévő hídjait felrobbanthatta – Davidiv Brid [Давидів Брід] és Velika Olekszandrivka [Велика Олександрівка] települések térségében Dnyipropetrovszk megye határterületén a gázlókat is elaknásíthatják. A Kígyó-szigetre az ellenség légvédelmi rendszereket, rakéta-sorozatvetőket, illetve elektronikai harceszközöket telepített. Az orosz tüzérség és légierő fő célpontjai a Donbaszon kívül továbbra is Harkiv és Mikolajiv, a Harkiv, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Mikolajiv megyékben található ukrán állások és azok háta, illetve a Szumi megye államhatár menti járásai maradtak. Rakétatámadás következtében Szlavjanszk infrastruktúrája megsérült. A helyi hatóságok Mikolajiv és a környező települések lakosainak evakuálására szólítanak fel, s ugyanezt teszik a Donyeck megyében az orosz támadás irányában található helységek, illetve a Zaporizzsja megyében fekvő Komisuvaha [Комишуваха] esetében is.
Washington döntést hozott kisszámú HIMARS rakéta-sorozatvető rendszer Ukrajnának történő átadásáról, melyekhez maximum 65 kilométer hatótávolságú rakétákat is ad – az új katonai támogatási csomagban (melyet június 1-jén jelenthetnek be) állítólag ez az egyetlen újdonság. Amerika folytatni tervezi az eddig átadott fegyverek és hadfelszerelés leszállítását. Athén és Berlin megállapodott, hogy a Görögországnak átadandó német Marder gyalogsági harcjárművekért cserébe Kijev ugyanolyan mennyiségű BMP–1-hez jut a görög hadsereg készleteiből (ezeket korábban az NDK Nemzeti Néphadserege használta). Olaf Scholz kancellár állítólag szintén ígéretet tett arra, hogy Ukrajnának IRIS–T, rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszereket ad át. Svájc azonban megakadályozta a náluk előállított 20 darab Piranha III páncélozott szállítójármű átadását az ukrán hadseregnek– ezt Dánia tervezte meglépni.
Ukrajnában továbbra is fennáll az orosz ügynökhálózat tevékenysége jelentette veszély. Az ukrán SzBU arról tájékoztatott, hogy az agresszió kezdetétől fogva Oroszország 360 ügynökét és ötezer kollaboránst lepleztek le. Kijevben az SzBU kémelhárítása az egyik, a védelmi szektorban tevékenykedő vállalat Oroszország érdekében agitálást folytató munkatársát vette őrizetbe, továbbá öt év börtönbüntetésre ítélték azt az orosz állampolgárt, aki Kijev lakosait az ellenséggel való együttműködésre bátorította. Donyeck és Harkiv megyékben felszámolták azon orosz hírszerző hálózatokat, melyek az ukrán Fegyveres Erők helyzetével kapcsolatos adatokat adtak át.
Az orosz erők által elfoglalt településekről folyik a polgári lakosság deportálása. A tegnapi nap során Rosztov megyébe 267 mariupoli és volnovahai [Волноваха] árvát deportáltak, akik orosz állampolgárságot kaphatnak. A honosítási műveletet Marija Lvova-Belova, az orosz gyermekjogi ombudsman koordinálja, aki az ukrajnai árvák orosz állampolgársághoz jutásának egyszerűsítését kezdeményezte. Az ukrán elnöki hivatal szerint az agresszió kezdete óta Oroszországba több mint 232 ezer gyermeket deportáltak.
Az ún. Donyecki Népköztársaság (DNK) hatóságai arra figyelmeztettek, hogy a fogságba eső, az ukrán oldalon harcoló külföldi önkéntesek nem lesznek fogolycsere alanyai. Ők nem kapják meg a külföldi hadsereg katonáinak biztosított státuszt, és terroristaként kezelik őket: abban az esetben, ha a DNK-bíróság mond felettük ítéletet, őket halálbüntetés fenyegeti. Kiemelték, hogy az ukrán oldalon többek között Lengyelországból, Litvániából, Franciaországból és Nagy-Britanniából származó zsoldosok harcolnak, s ugyanúgy kizárták az Azov ezred katonái kicserélésének lehetőségét.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta, hogy az orosz haditengerészet kész biztosítani a gabonával megtöltött, a blokkolt ukrán kikötőkben lévő hajók zavartalan kifutását – azért cserébe, hogy Ukrajna a kikötőket és saját felségvizeit aknamentesíti. Az orosz külügyminisztérium szerint a nyugati országok mesterségesen eszkalálják az élelmiszerproblémát azzal, hogy blokkolják az orosz hajók kikötőkhöz való hozzáférését. Korábban arról érkeztek jelentések, hogy a megszálló erők Herszon megyéből a gabonát Oroszországba szállítják – azért, hogy a gabonasilókban helyet szabadítsanak fel az idei termés tárolására.
A Kreml folyatja azt a dezinformációs műveletet, melynek célja Lengyelország hiteltelenítése. Az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára, Nyikolaj Patrusev azt állította, hogy Varsó Nyugat-Ukrajna elfoglalására törekedik, a lengyel területi követeléseket megerősíthette a lengyel köztársasági elnök kijevi látogatása, illetve azok a szavak, amelyek szerint a lengyel–ukrán határ hamarosan megszűnik létezni.
Patrusev szerint Volodimir Zelenszkij elnök a lengyeleknek különleges státuszt kíván adni, melybe belefoglaltatik vezető állami pozíciók betöltésének lehetősége is. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nem érdekeltek Ukrajna szuverenitásának fenntartásában:
a Nyugat és az általa irányított kijevi rezsim politikájának eredménye kizárólag az lehet, hogy Ukrajna több, kisebb államra esik szét. Mihajlo Podoljak, Ukrajna Elnöki Hivatala vezetőjének tanácsadója a Lengyelországról szóló állításokat „klasszikus orosz hallucinációként” írta le, s kiemelte: a valóságban Oroszország az, aki elfoglalja Ukrajna területét, gyilkolja meg állampolgárait és dönti romba az ország infrastruktúráját.
Napi beszédében Zelenszkij elnök utalt az ukrán Fegyveres Erőkkel kapcsolatos növekvő kritikákra és azokra tanácsokra, amelyek meg akarják mondani, hogyan kell harcolni. A teljes fronton (és nem csak annak legkritikusabb szakaszain) meglévő helyzet komplex értékelésére szólított fel, s kiemelte: Ukrajna minden életet értékesnek tart – s emiatt nem áll szándékában (ahogy azt Oroszország teszi) „az embereket a halál torkába taszítani” kizárólag azért, hogy valamelyik napon valamifajta területet elfoglaljanak. Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy a Donbasz irányában a helyzet nagyon nehéz, s Szjevjerodoneck és Liszicsanszk található a harcok középpontjában.
Az ukrán parlament május 31-én elfogadta a költségvetési törvény módosításait, melyek a kiadásokat összesen 287 milliárd hrivnyával (9,7 milliárd dollárral) növelik. A legnagyobb (247,8 milliárdos) növekményt a biztonság és védelem fejezet kapta, mely összegben belefoglaltatnak a Védelmi Minisztérium (166,1 milliárdos kiadási növekedés), a Belügyminisztérium (76,4 milliárd), a Nemzeti Gárda (25 milliárd), az Állami Rendkívüli Helyzetek Szolgálata (13,2 milliárd), a határőrség (7,9 milliárd), illetve az SzBU (2,8 milliárd) szükségletei. Ezen kívül (1) 1,5 milliárddal növelték a tartalékalapot, s (2) 20 milliárddal a nyugdíjakra, juttatásokra, illetve a nyugdíjalap veszteségének kiegyenlítésére, illetve (3) 12,5 milliárddal a belső menekültek támogatására elkülönített kiadásokat. Az életbe lépett változtatások a költségvetési hiány és állami adósságállomány növekedését eredményezik – a megnövekedett kiadásokat külföldi hitelekkel kell fedezni.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala közölte, hogy az invázió kezdete óta Ukrajnában 4113 civil halt meg, illetve 4913-an sebesültek meg – többségük nehéztüzérséggel végrehajtott rakétatámadás eredményeként. Az áldozatok mindenekelőtt a Donyeck és Luhanszk megyéből származnak (2337 megölt és 2808 megsebesült), a többi harctérségben 1776 fő halt meg, s 2108-an sebesültek meg.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Luhanszk megyében, Donyeck megye vele határos részein megtörtént folyamatos pozícióvesztés, illetve mindenekelőtt a Szjevjerodoneckért folyó harc lefolyása bizonyíték arra, hogy a védők egyre inkább kimerülnek. Az ukrán egységek egy részét a Donbaszba még február 24-e előtt telepítették, melyek szünet nélkül vettek részt az agresszorral folytatott összecsapásokban. A harcoló katonák többsége már hetek óta a harcérintkezési vonalon tartózkodik, mely idő alatt az orosz hadsereg előrehaladása elkezdte megnehezíteni, majd végül teljesen ellehetetlenítette a rotáció lehetőségét. A harctérség földrajzát tekintve is az ukrán erők helyzetét Szjevjerodoneck térségében Mariupol védelmével lehet összehasonlítani. Az egyre nehezebb helyzetet ugyancsak visszaigazolja Zelenszkij elnök immár megismételt információja, hogy az összecsapásokban naponta 60–100 ukrán katona hal meg, s körülbelül ötszázan sebesülnek meg (május közepétől kezdve Zelenszkij ezt az információt a nyugati médiumok előtti interjúkban osztja meg). Még abban az esetben is, ha ezen információk fő célja az, hogy a nehézfegyverzet átadásának kérdésében növelje a Nyugatra nehezedő nyomást, a harcok jelenlegi intenzitását figyelembe véve a megadott számokat hitelesnek kell tekinteni. Az oroszok a Donbaszban támadva azonban attól félnek, hogy az ukránok más irányokban súlyosabb válaszlépést hajthatnak végre – erről nemcsak az tanúskodik, hogy következetesen erősítik az elfoglalt állásaikat, hanem elsősorban az is, hogy Herszon és Donyeck megyék határmenti térségeiben az átkelők egy részét felszámolják.
- A Kreml intenzívebbé teszi azon üzeneteit, melyek célja annak bizonyítása, hogy a Kijevnek biztosított nyugati támogatás Ukrajna szuverenitásának csökkenéséhez járul hozzá – különösképpen olyan információt terjeszt, mely szerint állítólag a lengyel hatóságok arra törekednek, hogy Ukrajna nyugati részét saját ellenőrzésük alá vonják, vagy azt a részt akár annektálják. A lengyel–ukrán közeledés komolyan aggasztja Moszkvát, ahol igyekeznek a két ország társadalmai között megosztottságot teremteni. A Lengyelország állítólagos területi követeléseire hivatkozó orosz propaganda aktivitásának a nyugati közönség is címzettje. A manipulált orosz üzenetben Lengyelországot mint harcra szomjazó, az „ukrán nácikat” támogató s európai határkiigazításokra törekvő országot mutatják be.
- Az ukrán gazdaság átállt a hadigazdaságra, a katonai büdzsé jelenleg a teljes állami költségvetés háromnegyedére rúg. A gazdasági visszaesés és a folyamatosan növekvő hiány miatt az ország nagymértékben függ a külföldi pénzügyi támogatástól. A pénzügyminiszter összefoglalói alapján a háború kezdete óta Ukrajna költségvetésébe több mint 6 milliárd dollár érkezett be támogatás és hitel formájában (beleértve ebbe az Egyesült Államok 1 milliárd dollárját és az EU-tól érkező 120 millió eurót).
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: helyi lakosok megsemmisült orosz harckocsikat vizsgálnak Kijev mellett 2022. május 31-én (fotó: AFP/Dimitar Dilkoff)
