Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 103. napján
Elképzelhető, hogy Ukrajna feladja a Donbaszban jelenleg elfoglalt állásainak egy részét. A törökök mediátorként léptek be a gabonaszállításba. Érdekes eredményeket hozott egy belső menekültekkel szembeni attitűdöket vizsgáló kutatás. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 103. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Ukrán szempontból nem jó hírek érkeznek Szjevjerodoneckből.
- A törökök mediátorként léptek be a gabonaszállításba.
- Egy friss ukrán közvélemény-kutatás az ukrán társadalom belső menekültekkel szembeni attitűdjét mérte – érdekes eredményekkel.
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők folytatják a Szlavjanszk elleni támadást – őket a várostól északnyugatra, a Harkiv és Donyeck megyék határán fekvő Dovhenyke és Dolina [Довгеньке–Долина] térségében megállították –, illetve Bahmutot két irányból ostromolják. A várostól délkeletre és északkeletre harcok folynak – itt a védők arra törekednek, hogy az ellenségnek ne tegyék lehetővé a Liszicsanszk–Bahmut országút feletti ellenőrzés megszerzését. Az ukrán erők Szjevjerodoneckben védekeznek, s akár vissza is verhették a várostól délkeletre, Voronove [Воронове] és Novoohtirka [Новоохтирка] térségében kibontakozó támadásokat. Az orosz egységek támadótevékenységüket Mikolajiv és Herszon megyék határtérségében is folytatták (Bila Krinicánál [Біла Криниця] és Lozovénél [Лозове]). Az ellenség a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az ukrán hadsereg hátában folytatja a tüzérségi támadásokat és bombázásokat (beleértve ebbe Harkivot és Mikolajivot), illetve ugyanígy tesz Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban. Az ukrán légierő a Herszon és Mikolajiv megyékben lévő orosz állások ellen támadásokat hajthatott végre. Az oroszok a Harkiv megyében található Kupjanszknál [Куп’янськ] újjáépítik az Oszkil [Оскіл] folyó hídját – ez az Izjum térségében található csapatösszevonás fő közlekedési-utánpótlási vonalán található.
Olekszij Danilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára megnevezte az ukrán hadsereg azon szükségleteit, melyek teljesítése lehetővé tehet egy ellentámadást és az orosz erők kiszorítását az elfoglalt területekről. Szükségesnek tartotta további hat dandár (összesen 25 ezer főnyi erő) felállítását, illetve „nagy hatótávolságú rakéták és tüzérségi rendszerek, repülőgépek és harckocsik százainak, illetve UAV-k ezreinek” beszerzését. Felismerve, hogy „az ideiglenes területfeladás nem tragédia”, Danilov szerint az ukrán egységek vissza tudnak vonulni Szjevjerodoneckből és a Donbasz egyéb településeiről, ahol az ellenségnek átcsoportosítási szempontból előnye van.
A svéd kormány döntést hozott arról, hogy Ukrajnának RBS–17 rövid hatótávolságú hajó elleni rakétákat adnak át (ez az amerikai AGM–114C Hellfire páncéltörő rakéták egyik változata). A görög hatóságok arról tájékoztattak: addig, ameddig nem kapnak Németországtól csereeszközt, nem biztosítanak Ukrajnának BMP-1 gyalogsági harcjárműveket. Ukrajna szófiai nagykövete megerősítette, hogy a bolgár hadipar 80 ukrán harckocsit fog felújítani.
Zelenszkij elnök elmondta, hogy nyugati politikusok és média elkezdett nyomást gyakorolni Ukrajnára azért, hogy Kijev a háborút számára kedvezőtlen eredménnyel zárja le. Ugyanakkor biztosított arról, hogy ilyen tárgyalásokat senkivel nem folytat. Bevallotta, hogy nő a háborús fáradtság – azonban Ukrajna olyan eredményre számít a harctevékenységek nyomán, mely az ország számára előnyös lesz. Legutoljára többek között Emmanuel Macron elnök állt ki a „diplomáciai megoldás” mellett – ő arra szólított fel, hogy „Oroszországot ne becsüljék le”. Egyes nyugati médiumok azt javasolják, hogy Ukrajnának Oroszország számára egyes területeket a háború befejezése miatt át kellene, hogy adjon – így megakadályozva egy élelmezési válságot vagy akár egy atomháborút.
Június 6-án, éppen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ankarába tervezett látogatása előtt, egy orosz–török konzultációs csoport előzetes megállapodást érhetett el az ukrán gabona Odesszából való kihozatala ügyében. Az elfogadott terv vázlata szerint Törökország részt vesz a Fekete-tenger aknamentesítésében és a gabonaszállító hajók kísérésében. Ankara azzal is számol, hogy a terv ENSZ általi elfogadása garantálja a biztonságot. A török hatóságok Isztambulban olyan központot terveznek megnyitni, amely a gabona szállítását koordinálja és a művelet végrehajtását ellenőrzi. Az ukrán fél visszafogottan reagált az Isztambulból befolyó információkra. Zelenszkij elnök üdvözölte Ankara közbenjárását, azonban kijelentette: ukrán oldalról senkit nem hívtak meg az ebben az ügyben tartott török–orosz találkozóra. Ugyanakkor bevallotta, hogy Kijev kész a gabona tengeri úton történő szállítására, azonban ehhez rengeteg biztonsági garanciára van szüksége a hajózási folyosót illetően. Ezek közül az egyik a kikötők védelmét ellátó fegyverek (különösen hajó elleni rakétarendszerek) biztosítása. Hozzátette, hogy Ukrajna az odesszai kikötőn keresztül havonta tízmillió tonna gabonát képes exportálni. Jelenleg az ukrán kikötőkben 22–25 millió tonnát tárolnak, de ha a most zajló blokád elhúzódik, akkor őszre ez a mennyiség 75 millió tonnára nő.
Ukrajnában szinte minden iparágban csökkennek a bérek, a háború kitörése óta a munkaerőpiac mély válságot élt át – a foglalkoztatás akkoriban szinte teljesen leállt. A háború miatt a vállalkozások gyakran optimalizálják költségeiket és csökkentik munkavállalóik bérét – annak ellenére, hogy a foglalkozások egy része jelenleg nagyon keresett (eladók, építők, sofőrök, logisztikusok). A visszaesési trend pusztán egy pár területet nem érintett – beleértve ebbe a mezőgazdaságot, az egészségügyet, az IT-t és a marketinget.
Az Info Sapiens központ közvélemény-kutatása szerint az ukránok 61 százaléka pozitívan áll azon belső menekültekhez, akik lakóhelyeikre érkeztek – s pusztán 5 százalékuk negatívan. A társadalmi segítségnyújtás leggyakoribb formái között az élelmiszer-megosztás (32 százalék), a pénzbeli segítség (20 százalék), illetve az önkénteskedés (20 százalék) áll. Mindezek ellenére a belső menekültekkel kapcsolatban panaszok is vannak – köztük az, hogy nem akarnak dolgozni, hálátlanok a segítségért, hiányzik az ukrán nyelvtudásuk, illetve a közöttük lévő magas anyagi státuszúak követelőzők.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Kijev egyre több jelzést küld arra vonatkozóan, hogy elképzelhető: feladja a Donbaszban jelenleg elfoglalt állásainak egy részét. Annak ellenére, hogy folyamatosan kiemelik a védők hősiességét és helytállását, a hivatalos ukrán tájékoztatásból már hosszabb ideje hiányoznak a háború első szakaszában gyakorta közölt, az ellenség tehetetlenségéről szóló információk, s azok is, melyek szerint mennyire egyszerű volt az ukránoknak az oroszok által elkövetett támadásokat visszaverni s nekik számottevő veszteségeket okozni. A jelentések egyre gyakrabban emelik ki viszont az oroszok tűzerőben és technikában meglévő előnyét, s ezen a területen az ukránok hiányosságait. Azt kell feltételeznünk, hogy a tájékoztatásban beállt változás igazolhatja az egyéb sikerek hiányát (azon kívül, hogy az ellenség előrenyomulását lassították) – különösen azzal összehasonlítva, hogy a korábbi, az ukrán ellentámadásról szóló információk jelenleg sporadikusan szerepelnek. Azt is feltételeznünk kell, hogy ez az információ a Nyugatra gyakorolt nyomás egyik elemét képezi, hogy az gyorsabban és nagyobb mennyiségben lássa el az országot nehézfegyverzettel.
- Az ukrán kikötők blokádjának feloldásának kérdése, illetve a zavartalan gabonaexport lehetőségéhez való visszatérés az Ankara és Moszkva közötti megbeszélések központi témájává váltak. Egyelőre nem világos, hogy a javasolt biztonsági garanciák pusztán a török hajókra terjednek-e ki, vagy más zászló alatt közlekedőkre is (beleértve ebbe az ukránokat is). Kijev reakciója a formálódó orosz–török megállapodásra azt mutatja, hogy érdekelt a kikötők blokádjának feloldásában, azonban annak végrehajtásában az ENSZ felügyeletét fogja kérni. A tárgyalt javaslatnak azonban az ország védelmére negatív következményei lehetnek, az ugyanis összekapcsolódik azon esetleges orosz törekvéssel, hogy (a hajózási útvonal védelmének álcája alatt) az Ukrajna körüli felségvizekhez nyerjenek hozzáférést. A megállapodás azt feltételezi, hogy ezen vizek a Fekete-tengeren található egy részét kizárják a katonai műveletekből – mely a jelenlegi helyzetben Ukrajna számára előnytelen megoldás lenne. Az oroszok – látszólag kinyilvánítva akaratukat, hogy az általuk okozott élelmezési válságot megoldják – saját katonai helyzetüket erősíthetik meg a tengeren, megnövelhetik felderítő tevékenységeik lehetőségeit, illetve szabadon terjeszthetnék ki a Kígyó-szigeten felépített hídfőállást. Mindez napirendre tűzi az ukrán kikötők védelme megerősítésének fontosságát, illetve – mint további biztonsági garanciát – hajó elleni rakéták szállítását. A tengeri gabonaszállítási folyosó témájában elérendő megállapodás esélyei azonban ködösek maradnak.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Jelena Holovko romos háza kertjében ül Druzskivkában 2022. június 5-én, miután orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai települést (fotó: MTI/AP/Bernat Armangue)
