Pokoli tempó: már minden hatodik palota a NER-é az Andrássy úton
Szőlőbirtokok, borászatok? Jachtok? Magánrepülők? Korábban ezek voltak a „nemzeti nagytőke” státuszszimbólumai, mára azonban felzárkóztak ezekhez a paloták is. Nem máshol: a magyar Champs-Élysées-n. A Válasz Online gyűjtése szerint az Andrássy úti házszámok hatoda már NER-fennhatóság alá tartozik – ez a forgalomképes rezidenciák majd’ kétharmada. A szerencsés nyertesek között találjuk Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt, Tiborcz Istvánt, Schmidt Máriát és a Hell (pokol) nevű energiaital-gyártó tulajdonosi körét is. A panamagyanús eladási-felvásárlási hullám persze a szocialista ciklusokban indult – viszont máig tart. S hogy jót is mondjunk: ezek az épületvásárlások, -átalakítások nem csak a nyitóképünkön szereplő gigantikus Hell-logót tették hozzá a városképhez. Itt-ott azért némi méltóságot, rendezettséget is.
A belvárost a Városligettel összekötő Andrássy út az 1896-os millenniumi ünnepségekre az ország legfontosabb reprezentatív vonulási területe lett, amely ma már az UNESCO világörökségének is része. A paloták, villák, nyaralók építtetésében kulcsszerepet vállalt a 19. századi arisztokrácia – aligha csoda, hogy a mai „nemzeti nagytőke” is igyekszik demonstrálni befolyását, elismerést kapni legalább a műemléki értékek átörökítéséért (vagy egyszerűen csak hasznot húzni a sugárút értékeiből).
Álljon itt egy gyors terep- és seregszemle! Mivel az 1-től 132-ig számozott Andrássy út körülbelül fele társasház, továbbá relatíve sok a közintézmény (Operaház, múzeum, iskola, nagykövetség, konzulátus), valójában csak a paloták negyede tekinthető valamennyire forgalomképesnek. Korlátos „jószágokról” van tehát szó: végigjártuk a sugárutat és a tulajdoni lapokat is mind átfésültük, így bizton állítjuk, hogy mindössze 34-35 olyan házszám adódik, amely esetében az épület relatíve könnyen (és egyben) eladható vagy felvásárolható. Nos, ebből mára 21 került a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez – mely gyűjtőfogalom alatt most a feltétlen Fidesz-hűségben utazó gazdasági potentátokat és a velük együttműködő társutasokat értjük.
A miniszterelnöki bizalmas Mészáros Lőrincnek három, a kormányfői kötélbarát Garancsi Istvánnak – Csányi Sándor OTP- és Hernádi Zsolt Mol-vezérrel közösen – szintén három, a Tiborcz Istvánnal rokonítható köröknek kettő Andrássy úti palotája van. Dupla házszámú ingatlanegyüttest szerzett Schmidt Mária, a politikaiközeli csúcsragadozókkal egyre több üzletet kötő Jellinek Dániel – és ugyanez igaz Matolcsy György jegybankelnök „leágazásaira” is. Önálló rezidenciával büszkélkedhet a Lázár János régi-új miniszter és Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, médiamogul résztulajdonában álló egy-egy érdekeltség, valamint a hatalomközelivé szelídült Gattyán György, a jobboldallal is rendületlenül bizniszelő Veres „Wallis” Tibor, a Fidesztől valamelyest eltántorított, de még mindig hasznos Spéder Zoltán, illetve a kormányzati milliárdokat besöprő Hell-cégcsoport. Akad még további egy épület, ahol a lakások adásvételét a letelepedésikötvény-botrányprogram fő haszonélvezői menedzselték.
Az alábbi virtuális sétán darabról darabra bemutatjuk az érintett palotákat, tervezőiket, építtetőiket, mai gazdáikat – és azt, hogy az ántivilágban mire használta e hajlékokat a „munkáshatalom”, a KISZ vagy a Hazafias Népfront. Meg persze azt, hogy a házak miként veszítették el közvagyon jellegüket a – volt terézvárosi alpolgármester után – Fürst György-korszaknak nevezett esztendőkben, esetleg a Gyurcsány-érában vagy épp a mostani Orbán-rendszerben.
Összeállításunkból kiolvasható, hogy a Garancsi–Csányi–Hernádi toptrió minőségi szállodafejlesztőnek számít a sugárúton. Igaz, elkészült hoteljeik (az Andrássy 8-ban és 52-ben), illetve a még kialakításra váró harmadik turisztikai egységük (a 3. szám alatt) keletkezéstörténetében akadnak – ügyészségi vizsgálatokkal terhelt – panamagyanús elemek: mindhárom épületet a VI. kerület egykori MSZP-s vezetői játszották ki a piacra, s ez akkor is tény, ha súlyos büntetőjogi következménye egyébként nem lett a privatizációs folyamatnak. Ugyancsak a Fürst-időszakig nyúlik vissza a jelenleg funkciótlan Gattyán-ház (Andrássy út 19.), illetve a most gőzerővel szépülő Karsai-palota (a 47. szám alatt) magánosítása. Utóbbi a szocialista időszak talán legemblematikusabb mutyija volt – hogy aztán a terézvárosi önkormányzatra visszaszálló épületet 2017-ben már a fideszes kerületvezetés adhassa el megint egy projektcégnek. Konkrétan az állami Magyar Fejlesztési Bank segítő milliárdjaival kitömött BBID Kft.-nek, mely Balázs Attilához, a NER legújabb üstököséhez tartozik, de egy ideig részesedése volt a társaságban a Tiborcz István üzleti előkóstolójaként azonosított Dicső Lászlónak is.
Persze az Andrássy úti műemlékrengeteg privatizálásában nemcsak Terézvárosnak, hanem az államnak is jutott szerep, hiszen több ingatlan is kormánytulajdonban ragadt (vagy oda került) a rendszerváltás után. A Gyurcsány-periódushoz kötődik például a Révay-villa (Andrássy 125.) és a MÁV egyik itteni (66. szám alatti) irodaházának „felszabadítása” – hogy aztán ez a kiszervezős gyakorlat a mai napig zavartalanul folytatódhasson.
Már bőven az Orbán-rendszerben került ki például a közvagyonból – és avanzsált Tiborcz-tulajdonú hotellé – a Weiss Manfréd-villa a Hősök tere közelében (az Andrássy 116-ban). A Párisi Nagy Áruház máig bezárt épülete (a 39. szám alatt) szintén az állam, pontosabban a Lázár János vezette Miniszterelnökség portfoliójából „emelődött át” egy olyan céghez, amelyben később tulajdonrésze lett a magánember Lázár Jánosnak. Jóval politikamentesebb ügyletnek látszik a nagyobb és igen lepusztult MÁV-irodaház (Andrássy út 73-75.) friss eladása Jellinek Dánielnek, miközben egészen hajmeresztő, ahogy – mint a minap megírtuk – egyes jegybanki érdekeltségek és Matolcsy-közeli magántőkealapok egymás közt veszik és viszik az úgynevezett Hétház épületegyüttes (40-42. szám alatti) részét.
Schmidt Mária ugyancsak megmutatta, hogyan lehet jól cselezni; ő 2018-ban a világörökségi kormányrendelet „meghekkelésével” növelte kétszeresére a hotelfejlesztésre szánt területét (az Andrássy út 80-82-ben) – és Mészáros Lőrinc is hasonló leleményességgel csatolta magához négy éve az (59. szám alatti) Andrássy-palotát. Utóbbi időközben a NER egyik főhadiszállásává vált; amellett, hogy a felcsúti milliárdos stábja innen vezényli a tőzsdei Opus Global Nyrt.-t, a Fidesz-médiaholding és a TV2 jogi körülbástyázásában is jeleskedő Kertész József Tamás ügyvédi irodája szintén erre a bázisra rendezkedett be. Mészárosnak mára további két palotája is lett a sugárúton – egyikben (a 105. szám alatt) a neje, Várkonyi Andrea üzletasszonykodik, a volt Kogart Házzal (az Andrássy 112-ben) pedig állítólag művészeti céljai vannak.
Az imént említett kormányrendelet egyébként arról szól, hogy ha valaki világörökségi területen fekvő, nem lakóépületnek számító ingatlannal rendelkezik, akkor az államnak minden adásvételnél elővásárlási joga van – ez a négy éve hatályos szabály tehát még tovább korlátozta az Andrássy úti házak forgalomképességét. Mint láttuk, akadnak ügyesek, akik szabadon megkerülhetik a kormányrendeletet, de az is igaz, hogy két palotát – az Andrássy út 64-et és 70-et – így vett vissza az állam külföldi hátterű vállalkozásoktól. Előbbit épp felújítja, utóbbiba pedig a Miniszterelnökség egységeit költöztette.
Ha úgy tetszik, már ez a két fenti „erődítmény” is a NER-é, hiszen a kormányzat szabadon gazdálkodhat velük – és mint láttuk, volt már példa arra, hogy a Fidesz-kormány egy állam által megszerzett épületet saját körben származtatott tovább (lásd Lázár János esetét a Párisi Nagy Áruházzal). Az sem lényegtelen, hogy az Andrássyn „honos” külföldi tulajdonosok egy része annyira nem idegen a rendszertől: a (25. szám alatti) Balettintézetből luxusszállót varázsoló katari uralkodócsalád például egy ideig Garancsi Istvánék Kopaszi-projektjének is részese volt. A katariakkal rokonítható üzleti köré még a szomszédos (23-as számú) palota, miközben a Hősök teréhez közelebb eső egyik házra (a 96. szám alattira) – a Napi.hu szerint – korábban „szökött” oroszbarát ukrán politikusok tehették rá a kezüket.
Kutatásaink szerint egy irodaházat és egy hotelt a cseh CPI Group birtokol (az Andrássy 9. és 111. szám alatt), ezeken kívül pedig négy osztrák-német (11., 12., 100., 121.), egy amerikai (93.) és egy ázsiai hátterű (110.) érdekeltséget azonosítottunk. Többségükben jó állapotban tartott és – nem a magyar adófizetők pénzéből – felújított épületekről van szó. Nem tudhatjuk, ezek a külföldiek meddig maradnak tulajdonosok: az állam vagy a kormány által feltőkésített hazai „elit” nyilván vevő lehet az általuk kezelt ingatlanokra is.
*
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
*
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
