Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 118. napján
Elesett három, Liszicsanszktól délre található település. Német lövegek és szlovén gyalogsági harcjárművek érkeztek Ukrajnába. A segélyek megcsapolására szervezett bűnözés új formái jelentek meg. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 118. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Elesett három, Liszicsanszktól délre található település, további kettőért harcok folynak.
- Német Panzerhabitze 2000-esek érkeztek Ukrajnába.
- A segélyek megcsapolására szervezett bűnözés új formái jelentek meg Ukrajnában.
Részletes helyzetkép:
Az orosz hadsereg elfoglalta a Liszicsanszktól délre fekvő Pidlisznét [Підлісне], Mirna Dolinát [Мирна Долина] és Usztinivkát [Устинівка], elvágva a többi erőtől a Hirszke–Zolote [Гірське–Золоте] térségében található ukrán csapatösszevonást, illetve blokkolva a Szjevjerodonecktől délre fekvő Borivszke–Voronove [Борівське–Воронове] térségében lévő csapatösszevonást. Továbbra is harcok folynak a Liszicsanszk déli külvárosában fekvő Hirszkéért és Bila Horéért [Біла Гора], illetve a Szjevjerodoneckben lévő „Azot” üzemért. A védők megállíthatták az orosz támadást Zolote déli és nyugati szélén, illetve Bahmuttól délkeletre.
Az orosz tüzérség és légierő aktív tevékenységet fejt ki a harcérintkezési vonal mentén, az ukrán erők állásait és azok hátát támadva Harkiv, Donyeck, Zaporizzsja, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyében. Támadják Harkivot, a tüzérségi támadás alatt lévő Szlavjanszk hatóságai evakuációra szólították fel a lakosságot, Mikolajiv szintén rakétatámadás célpontja volt. Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti területeit következetesen lövik tüzérséggel. Az ukrán „Dél” műveleti parancsnokság megerősítette, hogy június 20-án támadást hajtottak végre a Kígyó-sziget ellen, mely azonban kis pusztítást okozott: az ellenség egy Pancir-S1 önjáró légvédelmi rendszert, egy rádiólokátor-állomást és egy pár gépjárművet veszíthetett.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy a 155 mm-es német önjáró Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) löveg csatlakozott „az ukrán tüzérségi családhoz”. A pontatlan kijelentés különböző interpretációkra adott lehetőséget (Reznyikovra hivatkozva) – köztük arra is, mintha a PzH 2000-ek már a fronton lennének. Marjan Šarec, Szlovénia védelmi minisztere arról tájékoztatott, hogy Ukrajnának 35 M-80 típusú (a szovjet BMP-1 jugoszláv változata) gyalogsági harcjárművet küldenek.
Az orosz média arról számol be, hogy fennakadások vannak az Ukrajna megszállt területeiről elhurcolt személyeknek szánt tízezer rubeles egyszeri juttatás kifizetésében. Orosz adatok szerint az ukrán–orosz határt 1,6 millió fő lépte át (köztük 262 800 gyermek). Június 7-ig mindössze körülbelül 10 000 ilyen kifizetést teljesítettek – míg ebben az időszakban körülbelül 301 500 ezirányú kérelmet adtak be. Az orosz fél azt állítja, hogy az Ukrajnát elhagyó 1,3 millió személy nem megfelelő kérelmet nyújtott be; a valóságban a kérelmek befogadását övező káosz, illetve csalásra utaló jelek lehetnek a késedelem okai.
A Metinvest kohászati konszern bejelentette, hogy az oroszok Mariupol kikötőjében 234 000 tonna, az MMK Iljics és Azovsztal gyáraiban előállított fémtermékét foglaltak le. Az oroszok arra is készülnek, hogy Melitopolból vasúti úton szállítsák el az ellopott ukrán gabonát – ezt a bergyanszki kikötőbe vihetik (itt rövidesen befejeződnek a helyreállítási munkálatok).
Az ukrán belügyi tárca arról tájékoztatott, hogy egyre több humanitárius segélyt lopnak el, a legtöbb ilyen példát a Kijev, Lemberg és Kirovohrád megyében, illetve Harkivban jegyezték fel. A csalók a feketepiacra viszik az állítólagosan az ukrán hadsereg számára vett gépjárműveket, üzemanyagot, gyógyszert, golyóálló mellényt, illetve élelmiszert. Kiemelték, hogy a humanitárius segélyt kapó alanyok egy részét az oroszok ellenőrzik – ez különösen igaz a Telegram közösségi csatornán megszervezett gyűjtésekre.
Az ukrán társadalom széles körben támogatja az EU-csatlakozást: a Rejtynh központ június 20-i kutatása szerint egy csatlakozási népszavazás esetén a válaszadók 87 százaléka szavazna igennel (a támogatás meglehetősen egyenletesen oszlik el a régiók, illetve életkori csoportok szerint). A megkérdezettek kétötöde hiszi, hogy az ország beléphet az Unióba a következő egy–két évben; 29 százalékuk, hogy öt éven belül; 14 százalékuk, hogy öt–tíz év alatt; s három százalékuk, hogy tíz–húsz éven belül. A NATO-hoz való csatlakozást most az ukránok 76 százaléka támogatja.
Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke úgy becsülte, hogy Ukrajnának akár egybillió EUR külföldi segélyre is szüksége lehet az orosz invázió okozta károk kompenzálására – s elismerte: a korábban közölt számokat alulbecsülték. Az ukrán elnöki hivatal, a Gazdasági Minisztérium és a Kijevi Közgazdasági Főiskola által az agresszióval összefüggésben elszenvedett gazdasági károk meghatározása érdekében kezdeményezett „Oroszország fizet” projekt becslései szerint a közvetlen infrastrukturális károk összértéke elérte a 103,9 milliárd dollárt. Az ország jövőbeni újraépítésének kérdése a június 23–24-i EU-csúcson is szóba fog kerülni.
Az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség, az USAID vezetője kijelentette, hogy a legfrissebb becslések szerint az ukrán büdzsé a zajló háború miatt átlagosan akár havi hatmilliárd dollárt is veszíthet. Június elején Bridget Brink kijevi amerikai nagykövet bejelentette: Washington a megtámadott országnak 7,5 milliárd dollár értékben ad támogatást a költségvetési kiadások finanszírozására, s azt is megjegyezte: az Ukrajnának az Egyesült Államok által már átadott segély összege elérte az egymilliárd dollárt.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az „ePraca” program elindulásáról tájékoztatott – ennek keretében az állam a mikrovállalkozásoknak 25000 hrivnyáig (8500 dollárig) bezárólag nyújt támogatást annak érdekében, hogy új vállalkozást indítsanak. A program éves költségvetése eléri az ötmilliárd hrivnyát (170 milló dollárt). A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az új vállalkozók további hitelhez is juthatnak üzlethelyiség építésére vagy felújítására, felszerelés vásárlására vagy működőtőke finanszírozására – ennek maximális értéke 2,5 millió hrivnya (85 000 dollár).
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az orosz légi- és tüzérségi támadások általában az ukrán hadsereget és a védelmi célból használt infrastruktúrát célozzák, de az agresszor még mindig hajt végre olyan támadásokat, melyek célja pánikkeltés a lakosság körében, vagy melyek elsősorban polgári áldozatokat követelnek. A legutolsó napokban az ilyen tevékenység szélsőséges példája volt a harkivi metró bombázása vagy a Harkivtól délkeletre található Csuhujivban [Чугуїв] végrehajtott szórt aknatelepítés – utóbbi esetben az aknák távolból történő kihelyezését rakétavetőkkel végezték. A második esetet lehet azzal magyarázni, hogy Csuhujiv az ukrán védvonal olyan csomópontja, melyek keresztül az egységekhez utánpótlás érkezik, azonban a telepítés fő áldozatai mindenképpen civilek lesznek (az ukrán hadsereg gondoskodni fog arról, hogy az utánpótlást szállító konvojok útvonaláról a veszélyt azonnal felszámolja, azonban nem lesz arra képes, hogy a lakónegyedeket rövid idő alatt aknamentesítse). A veszély nagyságát az is mutatja, hogy a helyi hatóságok ismételten felszólították a lakosságot: hagyják el a veszélyeztetett területeket.
- Az Ukrajnában zajló invázió egyik következménye közé tartozik a szervezett bűnözés új formáinak megjelenése. A humanitárius segély és katonai felszerelés ellopásának esetei gyengíthetik a társadalom egy részének patrióta hozzáállását, akárcsak a katonai szolgálat alóli kibújást lehetővé tévő csatornákról szóló korábbi jelzések. Emiatt a front hátában növekszik annak a fontossága, hogy működjenek a bűnüldöző hatóságok, és annak is, hogy ezek a hatóságok képesek maradjanak háborús körülmények között hatékonyan fellépni a bűnözéssel szemben.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Ukrán katonák elesett bajtársuk, Oleg Kucin, a Karpatszka Szics zászlóalj parancsnokának koporsója előtt tisztelegnek a kijevi Majdan téren, 2022. június 22-én. Fotó: Sergei SUPINSKY / AFP
