Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 123. napján
A hétvégén a Donbaszon kívül is egyre több helyen támadták az ukrán állásokat, és június eleje óta nem volt ilyen intenzív raktétámadás-sorozat. A küzdelem most Luhanszk megye utolsó nagyobb, ukrán kézen lévő településéért, Liszicsanszkért zajlik. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 123. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A Donbaszon kívül is kiújult az orosz támadótevékenység
- A Donyec mentén Liszicsanszk az utolsó jelentősebb ukrán ellenállási pont Luhanszk megye területén
- Június eleje óta a mostani hétvégén került sor a legintenzívebb orosz rakétatámadás-sorozatra
- Belarusz tüzérségi lőszert adott át az oroszoknak, az ország területéről orosz stratégiai bombázók támadták Ukrajnát
- Folyamatosan keresik a megoldást az ukrán búza exportjára
Az OSW összefoglalója még azelőtt készült, hogy a mai napon rakétámadás ért egy zsúfolt bevásárlóközpontot Kremencsuk városában, ahol legalább ezer ember tartózkodott; az áldozatok száma egyelőre nem ismert – a szerk.
Részletes helyzetkép:
Az ukrán erők a Donyec folyó nyugati partjára vonultak vissza, megerősítve Liszicsanszk védelmét – a település vált az utolsó jelentős ukrán ellenállási ponttá a Luhanszk megyében (Szjevjerodonecken kívül orosz ellenőrzés alá került az attól délre fekvő Borivszke [Борівське], Voronove [Воронове] és Szirotine [Сиротине] is). Az ukránok visszaverték a Liszicsanszktól nyugatra található Verhnokamjanka [Верхньокам’янка] elleni támadást, és megpróbálják megtartani az azzal szomszédos Vovcsojarivkát [Вовчоярівка].
Donyeck térségében a várostól északra (Kamjanka–Vaszilivka [Кам’янка–Василівка]) és nyugatra (Marjinka [Мар’їнка], Nyu-Jork [sic!; Нью-Йорк], illetve Pavlivka [Павлівка] körül) folynak harcok. A védők a megszállók erőit Bahmuttól keletre (Volodimirivka–Pokrovszke–Klinove–Versina [Володимирівка–Покровське–Клинове–Вершина]), Szlavjanszktól északra (Dolina–Mazanivka–Kurulka [Долина–Мазанівка–Курулька]), Harkivtól északra (Dementijivka–Pitomnik [Дементіївка–Питомник]), illetve Herszon megye Dnyipropetrovszk megyével közös határterületén fekvő részén (Oljhine–Potyomkine [Ольгине–Потьомкине]) szintén megállították.
Az orosz légierő és tüzérség nem szünetelteti a támadásokat sem a teljes harcérintkezési vonal mentén az ukrán hadsereg állásai és közvetlen háta ellen, sem Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban. Erőik sporadikusan ukrán ellentámadással találkoznak. A hétvége során történt június kezdete óta a legnagyobb számú rakétatámadás – Kijevet, Mikolajivot, Odesszát és az azt övező településeket, Donyeck megyében Kosztjantinivkát [Костянтинівка], Rivne megyében Szárnit [Сарни], Lemberg megyében a javorovi járást támadták, illetve Hmelnickij, Cserkaszi és Zsitomir megyében fekvő célpontokat. Olekszandr Szenkevics, a tüzérséggel, légierővel és rakétákkal egyaránt pusztított Mikolajiv polgármestere a lakosságot azonnali távozásra szólította fel – Vitalij Kim, a helyi katonai-polgári közigazgatás vezetője viszont ezzel ellentétesen azt mondta, sem szükség, sem ok nincs a pánikra.
Hanna Malar védelmi miniszter-helyettes kritizálta azokat, akik a harctérségekben lévő helyzetről információt tesznek közzé, ismét kiemelve: ez árt az ukrán erők tevékenységének; adatszolgáltatásra egyedül az ukrán Védelmi Minisztérium és a vezérkar jogosult. A Szjevjerodoneckből történő visszavonulási művelet részbeni sikertelenségéért a közösségi médiát vádolta. A Herszon megyében végrehajtandó ukrán ellentámadásokkal kapcsolatos információkra utalva Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője bejelentette: a művelet eredményeit augusztusra várják.
Az ukrán katonai hírszerzés értékelésében az orosz és belorusz különleges erők egységeinek most zajló közös gyakorlata azt igazolhatja: növekszik annak valószínűsége, hogy Belarusz oldaláról az orosz hadsereg diverzáns-felderítőegységei behatolnak Ukrajnába. Június 25-e éjjel Oroszország újrakezdte a Belarusz területéről indított rakétatámadásokat, ehhez „Iszkander” típusú rakétákat használva (különböző – légi, tengeri és szárazföldi – típusból több mint 50 rakétát lőttek ki). Belarusz légterében az ellenség először használta a Tu-22M3 stratégiai bombázókat. Az oroszok azt tervezik, hogy a közösen végzett légi járőrözés álcája alatt növelik Belaruszban a műveleti-taktikai repülések számát – ebből a célból 10 repülőgép áttelepítését tervezik a baranovicsi [Баранавічы] repülőtérre. Belarusz vasúti úton Oroszországba, az Ukrajnával határos belgorodi oblasztyba 20 vagon tüzérségi lőszert küldött.
A megszállt területeken az ukrán partizánok továbbra is nagyon aktívak. Herszonban hirdetményeket ragasztottak ki, amelyek 10000 dolláros jutalmat ígérnek a város önjelölt polgármesterének elfogásáért. A Herszon megyében található Kahovkában [Каховка] ismeretlen tettesek felgyújtották az oktatási osztály vezetőjének autóját. Herszonban az orosz erők a felhagyott lakásokat kutatják át, ukrán diverzáns csoportok tagjait keresve.
Az ukrán SzBU leleplezte az orosz katonai titkosszolgálat hírszerző hálózatát, melyben a főszerepet az az Andrij Derkacs játszhatta, akire még 2021 januárjában az USA szankciókat vetett ki – mint aki a 2020-as amerikai elnökválasztásokba való beavatkozás-kísérletben az orosz titkosszolgálatokkal együttműködő személyként vett részt. Az SzBU szerint különböző régiókban működő privát őrző-védő vállalkozásokat irányított, melyeket az orosz erőket támogató egységekként használhatták. Derkacs leleplezése annak volt köszönhető, hogy asszisztensét, Ihor Kolesznyikovot májusban hazaárulásért öt év börtönbüntetésre ítélték. Derkacsot az oroszok 2016-ban szervezhették be, s az együttműködés során az orosz katonai hírszerzés kasszájából 3–4 millió USD-t kaphatott. A nyomozati anyagokból kiderül, hogy ezen összeg jelentős részét elsikkasztotta – ennek negatív következményei voltak a felállított őrző-védő ügynökségek diverzánsképességeire. Az ukrán Belügyminisztérium 830 nyomozást folytat kollaborációval összefüggésben, 1355 személyt gyanúsítanak az oroszokkal való együttműködéssel, a bíróságokhoz 55 vádemelést nyújtottak be. A vádlottak főleg olyan személyek, akik elfogadták a megszálló hatóságok ajánlatait, illetve rendvédelmi szervek olyan munkatársai, akik az Ukrajna érdekében végzett szolgálataikat feladták. A Belügyminisztérium elismerte, hogy a kollaboránsok között az Oroszországgal való együttműködéssel szimpatizálók is megtalálhatók, akik hosszú éveken keresztül az oroszbarát pártok propagandájának voltak kitéve.
*
Június 26-án Németországban elkezdődött a G7 országok vezetőinek háromnapos csúcstalálkozója, melynek első napját az Oroszország elleni szankciók hatékonysága értékelésének szentelték. Az orosz arany importjára vonatkozó embargót jelentett be az USA, Nagy-Britannia, Kanada és Japán (az amerikai külügyminiszter szerint ez Oroszországot évi 19 milliárd USD bevételtől fosztja meg). A G7 vezetői bejelentették a „Partnerség a Globális Infrastruktúráért” program elindulását, melynek célja százmilliárd dollár összegyűjtése az Ukrajna elleni orosz agresszió által meggyengített világgazdaság megerősítésére. Június 27-én a csúcstalálkozó egy, az Ukrajna elleni agressziónak szentelt üléssel kezdődött – ezen videobeszédet mondott Zelenszkij elnök, aki a légvédelmi rendszerek leszállítására, illetve a szankciók fokozására szólított fel annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon a háború befejezésére az év végéig. A G7-államok vezetői a zárónyilatkozatban olyan kötelezettségvállalást jelenthetnek be, mely Ukrajnának az orosz agresszióval szembeni védekezéshez időbeli korlát nélküli támogatást ad.
Június 28. és 30. között Madridban tartják a NATO-csúcsot. Mircea Geoană NATO-főtitkár-helyettes a szövetséget érintő ukrán kritikákat (elégtelen az országnak nyújtott segély) illetően megjegyezte: kötelezi őket egy „feladatmegosztás”: a szövetség mint intézmény Ukrajnának „nem halálos eszközökben” biztosít segítséget (üzemanyagban, vegyi anyagban, a kibertérben nyújtott támogatásban, katonák kiképzésében), míg a szövetség egyes tagjai fegyvereket adnak át [Kijevnek]. Kiemelte, hogy a harcmezőn elért ukrán sikerek részben a NATO-standardok bevezetése szerinti többéves kiképzésüknek köszönhetőek, s hozzátette: a szövetség támogatja Ukrajna nyugati gyártású fegyverekre való átállásának folyamatát – tekintettel a szovjet eredetű tartalékok kimerülésére.
Zelenszkij elnök június 26-án újabb alkalommal kérte a modern légvédelmi rendszerek leszállításának felgyorsítását. Kiemelte, hogy Ukrajna már megállapodásra jutott a nyugati partnerekkel, nekik azonban gyorsabban kellene cselekedniük „akkor, ha valóban partnerek, és nem megfigyelők”.
Mikola Szolszki, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi minisztere berlini látogatása alatt az ukrán gabona exportjának perspektíváiról tárgyalt, s kiemelte: az oroszok folytatják az ukrán kikötők elleni rakétatámadásokat. Az ukrán fél becslései alapján exportra a tavalyi aratásból 18 millió tonnányit, az idei éviből 60 millió tonnát készítenek elő. A szállítási kapacitás növelésének érdekében a hatóságok az ország nyugati határának közelében gabonasilók építését kezdeményezték, egy-két hónap alatt a vállalkozók a silók építéséhez szükséges elemeket és építési földterületet kapnak. İbrahim Kalın, a török elnök nemzetközi ügyekért felelős tanácsadója úgy értékelte, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek exportja számára a tengeren keresztül vezető „gabonafolyosó” megnyitása három-négy hetet vesz igénybe – annak érdekében, hogy ebben a kérdésben megállapodás szülessen, Ankara kész Törökország–Ukrajna–Oroszország–ENSZ-formátumban csúcstalálkozót szervezni.
Orosz adatok szerint Oroszországba összesen másfél–kétmillió ukrán állampolgár érkezett vagy deportálták (előbbi adatot Tatjana Moszkalkova [Татья́на Никола́евна Москалькóва], utóbbit az orosz Védelmi Minisztérium koordinációs stábja szolgáltatta) – az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 1,3 millió személyről beszél. Ideiglenes védelmet pusztán 55000 fő kapott (az orosz Belügyminisztérium adatai). Moszkalkova bejelentette, hogy az FSzB-hez fog fordulni, hogy megállapítsa az összes, Ukrajnából érkezett személy státuszát.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Miután több mint két hónapig a támadást a Donbaszra összpontosították, az orosz erők a többi irányban is növelik aktivitásukat. A Harkiv megyében, illetve Herszon és Dnyipropetrovszk megye határterületén lévő ukrán állások elleni támadások legnagyobb valószínűséggel nem egy Harkiv és Krivij Rih elleni újabb támadás kezdetét jelentik: ezek fő célja inkább a taktikai helyzet javítása a két régióban. Ezen helyzet – orosz szempontbóli – romlása akkor következett be, amikor az agresszor erői defenzívába szorultaj: ezt az ukránok megpróbálták saját védvonaluk javítására kihasználni. Kijev ezt a tevékenységet mint ellentámadást mutatta be, de az esetek többségében akciói a senkiföldjén lévő, vagy korábban az oroszok által felhagyott települések elfoglalására korlátozódtak. Ez együtt járt azzal a kéréssel, hogy az ukrán hadsereg előrehaladásáról senki ne terjesszen információt – bizonyítva azt, hogy az ukrán fegyveres erők ezeket a területeket nem harcban foglalták el, s megpróbálták ezt a tényt az agresszor elől elrejteni minimum addig, míg az új állásaikat meg nem erősítik.
- Az orosz erők még mindig nagy jelentőséget tulajdonítanak Belarusz hídfőállásként való használásának. Az országból továbbra is lehetőség nyílik az Ukrajna elleni légi- és rakétatámadások folytatására. A minszki rezsim Oroszországot a saját hadserege anyagtartalékaiból származó tüzérségi lőszerekkel is támogatja. Az orosz csapatok állandó jelenléte és a belorusz hadsereg kiképzési aktivitása ukrán erőket köt le – az ukránok az ország északi részén a harcok, vagy (nagyobb valószínűséggel) a diverzáns-felderítőcsoportok beszivárgása újraindulásának lehetőségével számolnak. Ezen csoportok feladata az ukrán hadsereg védelmi képességeinek meggyengítése lehet.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Ukrán tűzoltó a kiégett kremencsuki bevásárlóközpont romjainál a civilekkel teli plázát ért rakétatámadás után (fotó: Ukrainian State Emergency Servic via AFP)
