Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 125. napján
Újabb orosz zászlóalj-hadcsoportok érkezhettek a Donbaszba. Egyre kakofónabb az ukrán hadsereg eszközállománya. Egyharmadával csökkenhet Ukrajna lakossága. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 125. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Újabb orosz BTG-k (zászlóalj-hadcsoportok) érkezhettek a Donbaszba.
- Egyre kakofónabb az ukrán hadsereg eszközállománya – folyik a katonák történő kiképzése az új felszrelésekre.
- Exszovjet KGB-st fogott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SzBU).
- Egyharmadával csökkenhet Ukrajna lakossága.
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők Liszicsanszktól nyugatra, Vovcsorajivka–Verhnjokamjanka [Вовчоярівка–Верхньокам’янка] térségében folytatják a támadásokat, de a „köldökzsinór” út nyugati oldalán, Szpirne [Спірне] térségében megállították őket.
Liszicsanszk külvárosában, illetve Bahmuttól keletre, Midna Ruda–Klinove [Мідна Руда–Клинове] térségében harcok folynak; a megszállók Klinove északi részén, illetve a Vuhlehirszk hőerőmű [Вуглегірська ТЕС] térségében erősítik magukat. Szlavjanszktól északra, illetve Harkivtól délre és északra (Dovhalivka–Zaliman [Довгалівка–Залиман], valamint Dementijivka [Дементіївка] térségében) a védők újabb rohamokat vertek vissza. Az oroszok a Donyeck megye nyugati részében található Novopavlivka [Новопавлівка] irányában lévő összevonást erősítik, egy BTG-t áttelepítve Avdijivka [Авдіївка] és Bahmut környékéről. Az oroszok újabb BTG-t telepíthettek át Krivij Rih irányába is. Zaporizzsjától délre a védők olyan diverzáns-felderítőcsoportokkal harcolnak, akik az ukrán védvonalon próbálnak áthatolni.
| BTG: zászlóalj-harccsoport; kb. 800–900 főből álló, több fegyvernem (pl. tüzérség, páncélos erők, haditengerészet tengerészgyalogosai stb.) állományából „task force” jelleggel összeállított alakulat. |
Az oroszok továbbra is tüzérséggel lövik és bombázzák az ukrán állásokat és azok hátát a teljes harcérintkezési vonal mentén. Például többhetes szünetet követően újfent lőtték a [ford. kieg.: a Zelenodolszkban található] Krivorizka hőerőművet [Криворізька ТЕС]), illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásait. Erősödött a Harkiv, Mikolajiv és Szlavjanszk elleni támadások intenzitása – a települések manőverező robotrepülőgép-támadások célpontjává is váltak. Rakétatámadásra kerülhetett sor Dnyipro városában (vasúti infrastruktúra és egy szállítással, üzemanyag-raktározással foglalkozó vállalat telephelye semmisült meg), valamint a Dnyipropetrovszk megyében található Szineljnikove [Синельникове] térségében, Odessza környékén, illetve az Odessza megyei Izmajil [Ізмаїл] térségében. A védők a rakéták egy részének lelövéséről tájékoztattak, illetve arról is, hogy támadásokat hajtottak végre Mikolajiv és Herszon megye határterületén, illetve a Kígyó-szigeten lévő orosz állások ellen. Az ukrán fél megerősítette, hogy az előző napi, Kremencsuk [Кременчук] elleni támadásban nem pusztán a bevásárlóközpont, hanem ipari létesítmény is megsérült.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter tájékoztatást adott az ukrán katonák április óta tartó, a Nyugatról beszerzett fegyverek használatára történő kiképzési folyamatáról. A katonák 155 mm-es tarackok és önjáró lövegek (M777 és FH-70 vontatott lövegek, a gépjármű-alvázra szerelt CAESAR, illetve az önjáró M109, PzH 2000 és Krab), páncélozott szállítójárművek (M113, FV-103 Spartan lánctalpas és VAB kerekes), páncélozott járművek (Bushmaster, Husky, Mastiff, Senator és Wolfhound), illetve önjáró légvédelmi tüzérségi rendszer (Gepard 1A2) használatát tanulják. Az eltelt héten elkezdődött a kiképzés a rakéta-sorozatvetőkre (M142 HIMARS, M270 és MARS II), az M-80A gyalogsági harcjárművekre, illetve a Sandown-osztályba tartozó aknavadász hajókra. Reznyikov hozzátette, hogy a kiképzésben „katonák ezrei” vettek részt, és megnevezte azok szervezőit: Nagy-Britanniát, Olaszországot, Litvániát, Lengyelországot, Szlovákiát, Szlovéniát, Franciaországot és Németországot. Mindezeken felül Nagy-Britanniában ezen a héten megkezdődött az ukrán katonák alapkiképzése (egyelőre az „első pár száz” katona érkezett meg, összesen „több, mint ezer” kiképzését tervezik).
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter bejelentette, hogy júliusban Ukrajna török Bayraktar UAV-szállítmányt fog kapni. Február 24-e óta az ukrán hadsereg már több, mint 50 ilyen drónt kapott, s tervezik a következő többtucatról szóló beszerzést. Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter megerősítette, hogy Ukrajna „nagy mennyiségű” VAB kerekes szállítójárművet kapott, illetve további hat darab CAESAR önjáró löveget – utóbbit egy tüzérhadosztály teljes felszerelése céljából (korábban a franciák ebből tizenkettőt adtak át; az ukrán hadseregben a tüzérhadosztály három tüzérütegből áll, ezek mindegyike hat darab csöves eszközt foglal magában). Christine Lambrecht német és Kajsa Ollongren holland védelmi miniszterek további hat darab PzH 2000-es löveg leszállítását jelentették be (korábban Ukrajna hét darab német és öt darab holland Panzerhaubitze 2000-t kapott).
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SzBU) Lembergben (Lvivben) őrizetbe vette a Szovjetunió KGB-jének nyugdíjas tisztjét, aki hasznos információkat adott át az orosz rakétatámadások pontosítására. Az őrizetbe vett személy különösen érdeklődött a Javorivben található katonai gyakorlótéren lévő katonai létesítmények iránt, melyek koordinátáit átadta az oroszoknak; illetve az ukrán hadsereget támogató nemzetközi önkéntes légió megszervezésével kapcsolatos információt is átadott. Az SzBU kémelhárító munkatársai Kijevben őrizetbe vettek egy férfit, aki a főváros elleni orosz rakétatámadásokat pontosította, a Donyeck megyében pedig egy olyan ügynököt, aki a Bahmut térségében lévő ukrán erők állásáról gyűjtött információt.
Mihajlo Fedorov, Ukrajna digitális átállásért felelős minisztere bejelentette a „Drónhadsereg” projekt elindítását. A program a külföldön, a fegyveres erők igényei kielégítésére vásárolt UAV-k beszerzését, illetve a drónpilóták és az eszközök javítását végző személyzet kiképzését fedezi. A program költségvetését az állami költségvetésből és állampolgári-közösségi gyűjtésből (fundraising) teszik majd össze.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozati Bizottság elnöke bejelentette a hadifogoly-csere felfüggesztését. A döntés oka, hogy őket először nyomozócsoportoknak kell kikérdezniük: az általuk összegyűjtött információ utalhat arra, hogy a katonák „háborús bűncselekményeket” követtek el. Basztrikin nem zárta ki, hogy a foglyoknak meg kell téríteniük azt az anyagi kárt, amely a harctevékenységek során elpusztított városokban keletkezett. Ehhez részleteket nem tett hozzá, de lehetséges, hogy az ukrán katonákat arra kényszerítik, hogy közmunkát végezzenek vagy részt vegyenek az oroszok által elfoglalt helységek aknamentesítésében.
A kollaboráns hatóságok újabb alkalommal erősítették meg, hogy az ún. annexiós népszavazást szeptember 11-én tarthatják – ez az ún. (donyecki és luhanszki) népköztársaságokra, illetve a Herszon és Zaporizzsja megyék elfoglalt területére terjedne ki. A megszálló hatóságokat arra utasították, hogy készítsenek elő helyiségeket a népszavazási bizottságnak, és kutassanak fel olyan lakosokat, akik készek ezek soraiba belépni. Az annektálást megkönnyítheti a helyi lakosság [orosz] útlevelekkel való ellátásának felgyorsítása. Június 28-án az Állami Dumához egy olyan, az Oroszországi Föderáció állampolgársági törvénye módósításáról szóló kezdeményezést nyújtottak be, mely kifejezetten az ukránok számára könnyítené meg az eljárást: az orosz útlevélért folyamodó személyek olyan nyilatkozatot fognak aláírni, melyben lemondanak az ukrán állampolgárságáról.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgősségi ülést hívott össze az ukrajnai helyzet megvitatására. A tizenegy BT-tagból hatan (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Norvégia, Írország és Albánia) hoztak az ukrán városokat, beleértve a kremencsuki bevásárlóközpontot érő orosz rakétatámadásokat elítélő határozatot. A találkozón videokonferencia segítségével Volodimir Zelenszkij elnök is felszólalt, aki azt javasolta, hogy az ENSZ BT vezesse be a „terrorista állam” jogi definícióját, s alkalmazza azt Oroszországra. Kiemelte az orosz delegáció ENSZ BT állandó tagsági státuszától és a Közgyűlésben betöltött képviseletétől való megfosztásának fontosságát is, illetve azt, hogy az orosz bűncselekmények ügyében bíróságot kell felállítani.
Ukrán oknyomozó újságírók olyan információt hoztak nyilvánosságra, mely megerősíti: a Gazprombank szerepet vállal az Ukrajnában harcoló orosz katonáknak biztosítandó pénzügyi szolgáltatásokban. A bankot (melynek számlájára az európai országokból a gázért és olajért kifizetett összegek folynak be) a szankciók keretében nem zárták ki a SWIFT-rendszerből – annak ellenére, hogy rajta keresztül az agresszor hadserege nem pusztán zsoldot, hanem harci pótlékot is kap.
Ukrajna lakossága egyharmadával csökkenhet – áll az Európai Unió Tanácsa által finanszírozott NoBrainerData-jelentésben: ez a trend főleg a most zajló háborúnak (növekvő halandóság, csökkenő termékenység, megnövekedett nyugati emigráció, Oroszországba történő deportálás, illetve a az ország területe egy részének valószínű elvesztése) köszönhető. A szerzők úgy becsülik, hogy az invázió hosszától függően a megtámadott ország lakossága összesen 24–33 százalékkal csökken. Az ENSZ szerint az 1990–2020-as időszakban Ukrajna népessége 10,7 millióval, 20 százalékkal csökkent.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
• Reznyikov miniszter információja az Ukrajnának adott szövetségi támogatás által generált problémára világít rá. Az ukrán hadsereg pusztán bizonyos kategóriájában kap nehézfegyverzetet (főleg csöves tüzérségben és olyan páncélozott járműveket, melyek nem harcjárművek). Ez – figyelembe véve az elszenvedett veszteségeket – a felszerelésben lévő aránytalanság mélyüléséhez vezet. Ezen túlmenően azt is mutatja, hogy az ukrán hadsereget különböző típusú felszereléssel látják el, melyek a fő beszállítók igényeihez igazodó különleges technikai megoldásokra alapulnak, s melyek külön kiképzési módot követelnek meg. Az amerikai előállítású önjáró lövegeket kezelő katonákkal nem lehet „röptében” (alapkiképzés nélkül) megerősíteni a német vagy lengyel eredetű eszközt használó alegységeket. A katonaság természetéből eredő problémákon kívül a fegyverek megfigyelt változatossága jelentősen megnöveli a használat és javítás költségeit – ez a külső pénzügyi támogatás korlátozottsága esetén Ukrajna számára is érezhető lenne. Abban az esetben, ha az elvesztett területek fegyverrel történő visszaszerzéséről hoznak döntést, Kijevnek a felszerelés a lehető legnagyobb szabványosításáról döntést kell hozzon, s – az ukrán hadipar elpusztulásának esetében – ki kell választani egy fő beszállítót.
• A szeptember 11-i annexiós népszavazás megszervezését megelőző munkák felgyorsítása azt mutatja, hogy azt a[z orosz] hatóságok az Oroszország „győzelmét” igazoló egyik fő politikai célként kezelik. A megszállók nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy „ukrántalanításák” az elfoglalt területek lakosságát azáltal, hogy őket az orosz állampolgárság egyszerűsített felvételére kényszerítik. A megszálló célja, hogy a lakosságot a helyi önkormányzati adminisztrációban való munkavállalásra ösztönözze, illetve az ukrán állampolgárság lemondását visszautasítók kenyérkereseti lehetőségét korlátozza. A cél, hogy a lakosságot két (az annexiót elfogadó és visszautasító) részre osszák fel – s az, hogy megkönnyítsék Oroszország kinyilvánított ellenségeinek azonosítását.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy óriási képernyőn jelenik meg, amikor nyilatkozatot tesz a NATO-csúcs első plenáris ülésének elején a madridi Ifema kongresszusi központban, 2022. június 29-én. Fotó: Gabriel Bouys / AFP
