Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 127. napján
Továbbra is súlyos harcok folynak Liszicsanszk környékén, az oroszoknak komoly problémát jelent a Herszon megyei partizántevékenység. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 127. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.
Az OSW a 2022. július 4-ével kezdődő héttől nyári működésre áll át, ami a Hadinaplók közlésére is hatással van. A július 4–8-i héten három alkalommal, hétfőn, szerdán és pénteken jelentetnek meg összefoglalót, utána pedig hetente két alkalommal. Mi is folytatjuk – azokon a napokon, amikor van lengyel nyelvű anyag, a fordítást továbbra is megtalálják a Válasz Online-on.
A legfontosabbak röviden:
- Liszicsanszk környékén továbbra is súlyos harcok folynak
- Az oroszoknak súlyos problémát jelent a Herszon megyei partizántevékenység
- Terjed az orosz dezinformáció – többek között a Lengyelországot érintő álhírek is
- Nagy-Britannia kezességet vállalt egy Ukrajnának adandó hitel visszafizetésére
Részletes helyzetkép:
Luhanszk és Donyeck megyék határa, illetve Liszicsanszk között az orosz hadsereg észak felé tör előre. Harcok folynak: 1) a város nyugati külvárosaiban, Vovcsojarivka [Вовчоярівка] és Malorjazanceve [Малорязанцеве] térségében; 2) Verhnjokamjankéért [Верхньокам’янка] (az ellenség részben elfoglalta az ott található liszicsanszki finomítót); 3) a Verhnjokamjankével szomszédos Topolivkáért [Тополівка]; illetve 4) a Bahmuttól keletre fekvő Volodimirivka és Pokrovszke [Володимирівка–Покровське] térségében. A védők megállíthatják a 1) Liszicsanszktól délre, Loszkutivka [Лоскутівка] irányából; 2) a „köldökzsinór út” mentén, Mikolajivka–Szpirne [Миколаївка–Спірне] térségében; 3) a Bahmuttól délre, Dolomitne [Доломітне] és a „Vuhlehirszk” hő- és elektromos áramot termelő erőmű [Вуглегірська ТЕС] térségében; 4) a Szlavjanszktól északra, Bohorodicsne [Богородичне] és Mazanivka [Мазанівка] térségében; illetve 5) a Harkivtól északra, Dementijivka [Дементіївка] és Kocsubejivka [Кочубеївка] térségében indított támadásokat. Az ukrán fél közleményt adott ki a Herszon megyében, a Dnyipropetrovszk megyével közös közigazgatási határ mentén található Potyomkine [Потьомкине] felszabadításáról is; ezt a települést az előző héten az oroszok sikertelenül támadhattak.
Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén folytatja az ukrán állások és azok háta elleni támadásokat, s ugyanez történik Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban is. Harkiv, Mikolajiv, Nikopol és Szlavjanszk hatóságai azt közölték: városukat különösen súlyos támadások érték (Mikolajivot manőverező robotrepülőgépekkel is támadták). Mindezen felül orosz rakéták csapódtak be Dnyeszterfehérvár [Білгород-Дністровський] közelében is.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter tájékoztatása szerint egy új katonai segélycsomag keretében Kanada páncélozott gépjárműveket és drónokhoz való kamerákat ad át Ukrajnának. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter bejelentette: kormánya jóváhagyta azt az ötödik segélycsomagot, melyben páncéltörő fegyverek, karabélyok és aknamentesítő eszközök találhatók.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter közlése szerint az Oroszországi Föderációba körülbelül 1,2 millió ukrán állampolgárt deportáltak – ukrán becslések szerint minimum 350–400 ezren szeretnének visszatérni. Az Állami Migrációs Szolgálat a reintegrációs tárcával együttműködve kormányhatározat-tervezetet dolgozott ki az ukránok Oroszországból történő visszatérésének feltételeiről. Várható, hogy a visszatérőket azonosítják, illetve az SzBU kémelhárítási szempontból ellenőrzi őket.
Az orosz propaganda a belorusz hadsereg Ukrajna elleni valószínűsíthető támadásáról terjeszt információkat. Az ukrán Dezinformáció Elleni Központ jelezte, hogy az agresszor növelte a tevékenységét a pszichológiai hadviselés területén. A közösségi médiában olyan hamis információk terjednek, melyek (az ukrán titkosszolgálatokba beágyazott állítólagos forrásokra hivatkozva) Belaruszból indított rakétatámadás és egy offenzíva megindulásának időpontjáról szólnak. Kijev ezen információkat cáfolja: szerintük a belorusz hadsereg a határon nem állított fel támadócsoportot, s felkészítésük egy esetleges támadásra minimum két hétig tart.
A megszállók elhalasztották a Krímből Herszonba és Melitpolba vezető vasúti összeköttetés helyreállítását – az ok a „befejezetlen védelmi munkálatok”, melyek a közlekedésbiztonságot és a vágányok állapotának ellenőrzését garantálják. Ez arra utalhat, hogy az orosz erők az ukrán partizánok oldaláról a vasúti vonalak elleni diverzánstevékenységtől tartanak. Június 30-án Herszonban robbanószerkezetet hoztak működésbe a börtönépület közelében, a megszálló hatóságok jelezték: a „terrorcselekmény” mögött „ukrán diverzánsok” állhatnak.
Herszon megyében a megszállók egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a köz- és közszolgáltatást végző intézmények munkatársaira annak érdekében, hogy betereljék őket az orosz bankrendszerbe – ez a rubelzóna mielőbbi bevezetését hivatott biztosítani. Július 1-jétől kezdve az oroszok az ukrán posta- és bankfiókokat bezárták.
Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerző szolgálat (SzVR) vezetője folytatja a Lengyelország elleni dezinformációs műveletet. Kijelentette, hogy a Lengyel Köztársaság hatóságai elkezdték kidolgozni Ukrajna felosztásának forgatókönyvét – szerinte a lengyel kormány terveinek megvalósítása egy Ukrajnába telepítendő „békefenntartói kontingenssel” kezdődik meg. Az SzVR szerint Varsó a Zelenszkij-rezsim politikai túlélésének perspektíváit „kiábrándítónak” tartja. Kidolgozható egy olyan opció, mely szerint Ukrajna nyugati részén bábállamot hoznak létre, melyet Lengyelország és annak fegyveres erői ellenőriznek. Ukrajna középső részeiből Varsó – az álhír szerint – „pufferzónát” akar létrehozni, mely lehetővé teszi a lengyeleknek, hogy elkerüljék „a kiemelten nemkívánatos, közvetlen összecsapást Oroszországgal”.
„Ukrajna továbbra is halad az Észak-Atlanti Szövetséggel történő integráció útján” – jelentette ki Ihor Zsovkva, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének helyettese, összefoglalva a madridi NATO-csúcs eredményét. Véleménye szerint a NATO-tagság a legjobb biztonsági garancia Ukrajna számára, és hozzátette: az ukrán hadsereg az orosz ellenséggel folytatott harcban bebizonyította, hogy képes elérni a NATO-standardokat.
A Világbank Ukrajnának 446,8 millió EUR értékben nyújtott kölcsönt annak érdekében, hogy fennmaradjon az államigazgatás pénzügyi stabilitása – 424 millió EUR értékben az Egyesült Királyság fogja garantálni a hitel visszafizetését. A forrásokat a közszférában dolgozók, illetve az oktatási intézmények munkatársainak fizetésére allokálják. Ahogy Volodimir Zelenszkij elnök a NATO madridi csúcsán elmondott beszédében hangsúlyozta, Ukrajnának havi ötmilliárd dollár értékben van szüksége pénzügyi támogatásra az összes költségvetési kötelezettsége fedezésére. Zelenszkij bírálta egyes tagállamok hozzáállását, akik blokkolják Ukrajna tagsági perspektíváját.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által végzett felmerés eredményéből kiderül, hogy az ukránok 89 százaléka szerint a háború lezárásának legkívánatosabb forgatókönyve az összes elvesztett terület visszaszerzése – beleértve ebbe az oroszok által 2014 óta megszállt Krímet és a Donbasz [általuk ellenőrzött] részét. Ugyanekkor a február 24-ig tartó status quo-hoz (a Krím és a Donbasz nélkül) való visszatérés a válaszadók 66 százalékának elfogadhatatlan, s azt, hogy Kijev a jelenleg ellenőrzött határokon belül maradjon, a válaszadók 81 százaléka ellenzi. Az ukránok jelentős többsége optimista az ukrán állam jövőjével kapcsolatban (89 százalék), míg 5 százalék tekint erre pesszimistán. Ukrajna lakosainak 88 százaléka értékeli nagyon jóra (57 százalék) vagy jóra (31 százalék) Zelenszkij elnök teljesítményét a háborús körülmények között. [Ford. megjegyzés: az adatfelvételt az Intézet 2022. május 19–24. között végezte.]
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az orosz hírszerzés folytatja a Lengyelország elleni dezinformációs kampányt. Az orosz titkosszolgálatok által megalkotott tézis szerint a varsói kormány – az USA és Nagy-Britannia támogatásával – arra törekszik, hogy Ukrajnát két övezetre ossza fel, melyek közül a nyugatit Lengyelország fogja ellenőrizni. Ez az üzenet mind az ukránoknak, mind a nyugati társadalmaknak szól; s célja, hogy a Lengyel Köztársaságról kialakított hamis képet megerősítse (vagyis olyan államnak tüntesse fel, mely saját területének növelésére törekszik gyengülő szomszédja támogatásának leple alatt).
- Zelenszkij elnök beszéde és Zsovkva nyilatkozata bizonyítja, hogy Ukrajna folyamatosan törekszik a NATO-tagság elérésére – bár márciusban, az orosz féllel [akkor] zajló tárgyalások keretében Kijev még hajlandóságot mutatott, hogy lemond erről a célról, ha harmadik országok részéről biztonsági garanciákat kap. Az, hogy a nagy nyugati országok (beleértve Nagy-Britanniát is) vonakodtak ezen támogatást megadni, újfent előhozta a Szövetséggel
történő integráció kérdését. Az Oroszországgal való békés megállapodás illúziójának elvesztése, illetve Kijev növekvő elszántsága a konfliktus katonai megoldására szintén fontos okai hozzáállásuk megváltozásának.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Rakétatalálatot kapott lakóépület Szergijivkában, Odessza közelében; a támadásban legalább huszan életüket vesztették (Oleksandr Gimanov / AFP)
