Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 144. napján
Szlavjanszk környékén továbbra is intenzívek a harcok, Zelenszkij kirúgta az SZBU vezetőjét, akit az elnök bizalmasának tartottak, és felmentette a főügyészt is. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 144. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Krzysztof Nieczypor, Jadwiga Rogoża, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Szlavjanszk környékén továbbra is intenzívek a harcok; az oroszok Harkiv környékén preventív célból is bombáznak
- Zelenszkij kirúgta az SZBU vezetőjét, és felmentette a főügyészt is
- Sojgu látogatást tett a Nyugati és Déli Katonai Körzet parancsnokságán – a cél az orosz katonai vezetés „felrázása” volt
- Új orosz rendfenntartó erők érkeztek a Herszon megye megszállt részébe
- A fűtési szezon kezdetével újabb menekülthullám várható
Részletes helyzetkép:
Az orosz hadsereg rendszeresen lövi tüzérséggel Csernyihiv, Szumi és Harkiv megyék államhatár menti településeit – ezt felderítőműveletek végrehajtása előzi meg, melyeket többek között Orlan-10 drónok használatával folytatnak. Különösen intenzív tüzérségi támadásra került sor Harkivban, illetve a várostól északra és keletre, a Donyec folyó árterülete mentén. Az utóbbi irány oka, hogy meg kívánják egyfelől akadályozni az ukrán hadsereg [a folyón történő] átkelését, másfelől pedig a Belgorod–Izjum közlekedési-utánpótlási vonal megzavarását.
A megszálló orosz hadsereg megpróbája saját ellenőrzése alá vonni az Izjumból Szlavjanszkba tartó útvonalat annak északnyugati oldaláról, s [ennek érdekében] tüzérséggel lövi a környező településeket. A védők Kuruljka [Курулька] térségében visszaverhették az agresszor támadását, s ugyanez történhetett Szlavjanszktól északra, Bohorodicsnében [Богородичне] is. Ugyanekkor az oroszok arra törekednek, hogy északkeleten előnyös állásokat foglaljanak el Szlavjanszk körbezárására. Harcok folynak a Hrihorivka–Verhnjokamjanszke–Ivano-Darjivka–Szpirne [Григорівка–Верхньокам’янське–Івано-Дар’ївка–Спірне] vonal mentén. A megszálló hadsereg intenzív tevékenységet folytat a Liszicsanszk–Bahmut országút mentén is, illetve Bahmuttól délre, Szlavjanszk környéke felé előrehaladva – a védőket Kramatorszk irányába történő visszavonulásra kényszerítve.
Délen a megszálló hadsereg Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Herszon és Mikolajiv megyékben a teljes harcérintkezési vonal mentén hajt végre tüzérségi támadásokat. Korlátozott mértékben került sor összecsapásokra Donyecktől délnyugatra, Vodjane–Szolodke–Volodimirivka–Jehorivka–Pavlivka–Novomihajlivka [Водяне–Солодке–Володимирівка–Єгорівка–Павлівка–Новомихайлівка] települések térségében. Az agresszor folytatja az intenzív rakétatámadásokat az Ukrajna különböző részein található célpontok (pl. Zelenodolszk, Nikopol, Mikolajiv, Odessza és Vinnicja) ellen. Az Oroszországi Föderáció védelmi minisztériuma közleményt adott ki, mely szerint Szergej Sojgu tárcavezető a Nyugati és Déli Katonai Körzet parancsnokságát ellenőrizte, s utasítást adott „az összes műveleti irányban történő tevékenység fokozására”.
Július 17-én Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a rendeletet az SZBU vezetője, Ivan Bakanov és Irina Venediktova főügyész leváltásáról. Az első esetben a döntést a Fegyveres Erők fegyelmi kódexének cikkelye alapján hozta meg, mely „a többek között halálesetekkel járó, nem megfelelő feladatellátásról” szóló felelősségről szól, a másodikban a hadiállapotról szóló törvény szerint járt el. A változásokat bejelentve Zelenszkij elnök rámutatott az SZBU és a Főügyészség alkalmazottjai, illetve a megszállók közötti kollaboráció példáira: hazaárulás és kollaboráció miatt jelenleg 650 büntetőeljárás folyik – ebből 60 esetben van szó a két intézmény azon munkatársairól, akik az elfoglalt területeken maradtak.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye kollaboráns közigazgatási vezetője közleményt adott ki, hogy a megye megszállt területeire számottevő erősítés érkezett az Oroszországi Föderáció rendfenntartó szerveiből – ők az ott működő kollaboráns hatóságokat támogathatják az ukrán földalatti aktivitás megakadályozásában. Rogov hangsúlyozta, hogy „Zelenszkij harcosainak” terrorizmusa és szabotázstevékenysége a régió számára nagy problémát jelent. Július 18-án a megszállt Herszon megyében található Nova Kahovkában [Нова Каховка] újabb robbanássorozat történt: az ukrán regionális hatóságok képviselője szerint ellenséges lőszerraktárak égtek és robbantak fel. Korábban, július 12-én a városban az orosz megszálló erők lőszerraktárát robbantották fel (a lőszerrobbanás egész éjjel tartott, az Ukrán Fegyveres Erők támadásának eredményeként 150 orosz katona halhatott meg), s július 13-án újabb támadásra került sor – ezúttal fegyverraktárak ellen.
Zaporizzsja megyében, a megszállt Melitopolban a kollaboráns hatóságok saját székhelyük átköltöztetéséről döntöttek egy megerősített épületbe – ezt biztonsági okok tehették szükségessé. Helyi újságírók információi szerint a megszállók kiszolgálói félnek munkába menni, mert tartanak az ukrán „partizánok” támadásaitól. Július 17-én a városban erős robbanásokra került sor, a Belügyminisztérium kollaboráns szervei „terrortámadás” előkészítését vizsgálják. Melitopolban a kollaboránsok az elfoglalt terület ideiglenes „fővárosát” hozták létre (az oroszok Zaporizzsja megye kb. 60 százalékát ellenőrzik); s folyik az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról szóló ál-népszavazás előkészítése.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Ukrajna határidőre rendezi kötelezettségeit. Az Alap arra számít, hogy ez a jövőben is ugyanígy lesz – ami az ukrán államadósság átütemezési lehetőségének elutasítását jelenti. Az IMF szerint rövidtávon Ukrajnának a nemzetközi közösség részéről támogatást [vagyis nem hitelt] kell kapnia segítségként. Korábban Denisz Smihal miniszterelnök jelentette ki, hogy a[z ukrán] kormány nem fontolgatja az adósság-átütemezést, azonban reményét fejezte ki, hogy érkezik ilyen kezdeményezés a hitelezők részéről.
Irina Verescsuk reintegrációért felelős miniszterelnök-helyettes becslése szerint a fűtési szezon (átalában október közepére várható) kezdete után valószínűleg elindul egy újabb menekülthullám, különösen Zaporizzsja megye egyes részeiből (beleértve ebbe Enerhodar városát, melyet levágtak a gázhálózatról). Verescsuk szerint 4,5 millió fő regisztrált belső menekültként, míg valós számuk közel hétmillióra rúg. Németország az év végéig további 2,4 milliárd euró elkülönítését tervezi az Ukrajnából érkező 800’000 menekült ellátásának finanszírozására (30 százalékuk 14 év alatti gyermek).
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az agresszor hadseregének tevékenysége mindenekelőtt Szlavjanszk körbezárásának előkészítésére összpontosul, azonban az ukrán hadsereg elszántságának és az előkészített védelmi állásoknak, illetve a nyugati tüzérségi rendszereknek köszönhetően a védőknek sikerült hatékonyan visszaverni a támadásokat. A fronton tapasztalható sikertelenséget az orosz propaganda a Nyugat támogatásával magyarázza, mely Oroszországgal ún. proxiháborút folytat. A propagandaállítás igazolhatja az ukrán városok elleni támadásokat: Harkivban a kutató-ipari Hartron-Express komplexumát lőtték (állítólag innen indultak bevetésre nyugati zsoldosok), Dnyipróban a Pivdenmas [Південмаш] üzemet (nyugati kiképzők itt képezhettek ki ukrán katonákat), Vinnicjában pedig a fegyveres erők vezetési pontját, ahol nyugati fegyverbeszállítókkal kerülhetett sor találkozóra.
- Szergej Sojgu felhívása a katonai tevékenység fokozására nem jelenti azt, hogy formálisan vége lenne a „műveleti szünetnek” (ezt a Liszicsanszk elfoglalásában részt vevő egységek egy része számára rendelték el) – sem azt, hogy elkezdődött a feladatok teljesítésének következő szakasza (a Donyeck megye teljes területe feletti ellenőrzés megszerzése). A „szünet” ellenére a térségben az eltelt hetekben a harcok rendszeresen és állandó jelleggel folytak. A miniszter látogatásának elsősorban fegyelmező jellege volt, célja a donyecki irányért felelős parancsnokok mobilizálása annak érdekében, hogy csökkentsék a lőszerraktárak és vezetési pontok ellen elkövetett ukrán rakétatámadások mennyiségét. A Kreml növekvő türelmetlensége abból adódik, hogy Liszicsanszk elfoglalásától július elejéig a megszállók a front semelyik szakaszán sem értek el jelentős katonai előrehaladást.
- Bakanov – Zelenszkij gyerekkori, titkosszolgálati tapasztalattal nem rendelkező barátja – 2019-ben került az SZBU élére. Az elnök megbízható embere lehetett, s – mint olyasvalaki, aki nem volt a szervezet része – a szolgálat további reformjának támogatója. Vezetésének három éve során azonban a szervezeten belül nem sikerült tekintélyt szereznie, s nem tisztította meg azt az oroszokkal együttműködő munkatársaktól. Bakanov és Venediktova felmentésének közvetlen oka az a botránysorozat volt, amelynek során nyilvánosságra került, hogy az SZBU és a Főügyészség munkatársai nagy számban kollaborálnak a megszálló erőkkel (többek között a krími SZBU korábbi vezetőjének őrizetbe vétele hazaárulás gyanújával, illetve a Herszon megyei SZBU volt vezetőjének őrizetbe vétele). A személyi változások kezdeményezője az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak. Őt az ország második legbefolyásosabb emberének tartják, az utolsó években Zelenszkij környezetéből hatékonyan távolította el vagy marginalizálta az elnök megbízható munkatársait. A Főügyészségen és az SZBU-n belüli jelenlegi változások arra utalnak, hogy a két szervezet új vezetése Jermak iránt lojális lesz, s megnövekedik az elnöki központ befolyása a rendvédelmi szervek működésére.
- Ősszel nagyon valószínűnek tűnik egy újabb (mind belső, mind külföldre irányuló) menekülthullám. A fő tényező, mely az embereket lakóhelyük elhagyására kényszeríti, a fűtés hiánya lehet. Ez nem csak a Zaporizzsja megyére vonatkozik – többek között nem tudni, hogy sikerül-e a harccselekmények következtében (pl. Csernyihivben és Kremencsukban) megsérült hőerőműveket kijavítani. Az orosz hadsereg más városokban minden valószínűség szerint folytatni fogja a fűtési infrastruktúra pusztítását. A romló gazdasági helyzet és a munkakereséssel kapcsolatos problémák is hozzájárulnak a kivándorláshoz.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Lebombázott általános iskola romjai a Mikolajiv megyei Varvarovkában (fotó: Maciek Musialek / NurPhoto via AFP)
