„Ez most Európában a legmagasabb gázár, a berlini 550 forint körül van” – vendégünk Felsmann Balázs energetikai szakértő [HetiVálasz 134]
40 fok van kint, de azon aggódunk, hogy a fűtési szezonban lesz-e 20 fok bent. Főleg mióta Németh Szilárd közléséből tudjuk: augusztus 1-jétől az áram esetében a megszabott átlagfogyasztás fölötti hányadért az eddigi ár kétszeresét, a gáz esetében pedig a hétszeresét kell fizetni. De miért, amikor Paks 12 forintért – a rezsicsökkentett ár harmadáért – termel meg egy kilowattórányi áramot, február 1-jén pedig Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy Magyarország ötödáron kapja a gázt? Ezekre a kérdésekre is válaszol Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa. A műsorvezető Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Mikor és miért indult meg az energiaárak masszív emelkedése?
Felsmann Balázs: „Jóval korábban, mint amennyire most az emlékezetünk hajlamos gondolni, hiszen most nagyon erősen összekapcsoljuk az áremelkedést a háborúval, pedig az áremelkedés valójában fél évvel korábban indult meg. Vissza kéne mennünk 2021 nyarára. Onnantól kezdve indult el egy olyan áremelkedés a piacokon, amiket akkor még sokkal inkább vezettünk vissza arra a Covid utáni felpattanásra, ami jellemezte a világgazdaságot. A Covid után újra elindult a termelés, megjelent egy markánsan megnövekedett ázsiai gázkereslet, elsődlegesen Kínából. Úgy tűnt, abban az ütemben, ahogy a világ gazdasága magára talál, egyszerűen nem tudnak újrazárkózni a gázkitermelő források, ez indította fölfelé a gázárakat. Persze ma már nosztalgikusan nézünk vissza az akkori gázárszintre, mert ez azt jelenti, hogy az év eleji 20-30 euró körüli megawattóránkénti gázár fölment a duplájára, 60-70 euróra. Erre tett rá a háború egy nagyon nagy lapáttal, akkor már 100 euró körülre is felcsúszott. A mostani időszak pedig abszolút történelmi magasságokba lökte a gázárat: már 170 euró fölötti árakat is váltunk a tőzsdéken, ami teljesen példa nélküli.”
A most megismert gázárak fényében hogyan értelmezzük Vlagyimir Putyin február 1-jei nyilatkozatát, amelyben azt mondta, Magyarország ötödáron kapja a gázt?
Felsmann Balázs: „Mostanra rögzíthetjük: egészen biztosan nem kapjuk ötödáron a gázt. Nem is értettem az erre vonatkozó akkori kommunikációt. Még azt is el tudom képzelni, hogy Vlagyimir Putyin felkészítőjét egyszer rosszul írták meg, és rossz számot mondott, ez annyira irreális volt. Ötödáron még a posztszovjet diktatúrák sem kapják a gázt az oroszoktól. (…) Magyarország nagy valószínűséggel úgynevezett képletes árat fizet: valamilyen tőzsdének az árindikátorához kötik a magyar gázbeszerzés árazását. Ez jellemzően csúszó árazás: amikor áremelkedési szakasz van, akkor ez kis csúszással követi a piaci ármozgásokat. Elképzelhető hát olyan időpillanat, amikor a Magyarországnak adott gáz ára az aktuális tőzsdei árhoz képest jelentősen lejjebb van. Viszont, mivel a csúszóindexált ár folyamatosan követi a piaci ármozgást, amikor az lefelé megy, a csúszó árat fizetők fölötte lesznek a piaci árnak. Ez egy bevett árazási gyakorlat, előnye, hogy kisimítja a rövidtávú ingadozásokat. Hogy pontosan mennyit fizetünk, nyilván titkos, de ezekből a statisztikai ármozgásokból látható, hogy a magyar egy ilyen árképlet. Tehát nem egyötöd áron, hanem piaci árszinten kapjuk a gázt.”
Mire utal az augusztus 1-jei bevezetés – ekkora a baj?
Felsmann Balázs: „Nem tudok másra gondolni. Ha nem lenne ekkora baj, akkor nem kéthetes átfutással jött volna ki ez a szabályozás. Külön meglepő, hogy a rezsicsökkentésből kieső, 10 főnél többet foglalkozató vállalkozások számára meghirdetett ár alacsonyabb, mint a lakossággal – az átlagfogyasztás fölött – fizetendő 748 forint/köbméter. Ez most Európában a legmagasabb gázár – a berlini 550 forint körül van. Ez azért is meglepő, mert nincs rákészülési idő. A Kádár-kockákban, nagy belmagasságú lakásokban vagy új építésű családi házakban élők számára nincs két hét alatt megoldás, a hónapok is nagyon ambiciózusak. Mindez arra utal, hogy olyan szintű a baj, hogy ilyen sokkoló intézkedést hoztak.”
Hány olyan telet kell még kibírni, mint a most következő?
Felsmann Balázs: „Ez a tél lesz a legnehezebb. Kibírni ezt kell. Viszont mindenkinek meg kell értenie, hogy az orosz gázról való leválásnak költségoldalon is nagyon komoly áldozatai vannak. Az új, alternatív megoldások nem fogják visszahozni a 20 eurós gázárat. Sokkal inkább egy 60 euró körüli gázár valószínű – ami persze a mostaninak a harmada –, mert azok a projektek, amelyek most indulnak el az orosz gáz helyettesítésére, jó esetben ezen az árszinten fognak tudni megjelenni a piacon. Ellátásbiztonsági oldalról egy telet kell kibírni, s reményeim szerint akkor sem lesz valódi krízis. Most van az a helyzet, amikor jobb félni, mint megijedni – tele kell rakni a tárolókat, fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is, ami, ha felkészültek vagyunk, általában nem szokott bekövetkezni.”
