Európának fáj, Oroszország belerokkan – itt az EU-s szankciók teljes mérlege
Egyik oldal: a háború hét szankciós csomag után sem állt meg, Oroszország tavalyhoz képest másfélszer többet kaszálhat az energiahordozókon. Másik oldal: Moszkvára az 1998-as államcsődhöz mérhető recesszió vár, 30 év technológiai visszaeséssel, miközben az EU-ban idén és jövőre is marad a növekedés. És mit okoz még a háborút kísérő gazdasági hadviselés? Kinek van igaza a szankciós vitában? Ki kezdte a gázháborút? Pontról pontra elemezzük az EU-s büntetőcsomagokat, majd Deák András (NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet) és Rácz András (Német Külpolitikai Társaság) segítségével mérleget vonunk. Bónusz: a Válasz Online ismerteti a kiszivárgott közvélemény-kutatást, amely bizonyítja, hogy érdemben nőtt a háborút ellenzők tábora az orosz hátországban.
A Ukrajnát érő orosz fegyveres agresszió és a szankciónak nevezett gazdasági-technológiai büntetőintézkedések úgy vannak jelen a közbeszédben, mintha február előtt nem is léteztek volna. Ennek oka csupán a felejtés: a keleti végeken kisebb-nagyobb intenzitással 2014 óta dúl háború, az EU az első szankciós lépéseket is ’14 júniusában vezette be. Ezek a mából nézve nem voltak túl erősek (néhány személy kitiltása, embargó a Krímből és Szevasztopolból származó termékekre stb.), de a február 24-én indult orosz inváziókor – több hosszabbítás után – érvényben voltak.
Az Európai Unió február óta hét (vagy hat plusz egy) szankciós csomagot fogadott el. Alább ezeket ismertetjük röviden, majd kérdés-válasz formában tisztázzuk a legfontosabb következményeket, végül szakértőink segítségével mérleget vonunk.
ELSŐ CSOMAG
2022. február 23. (egy nappal a háború kitörése előtt, két nappal azután, hogy Oroszország elismerte a szakadár luhanszki és donyecki köztársaságok függetlenségét)
Az EU Tanácsának indoklása: A szankciós csomag válasz a szakadár köztársaságok moszkvai elismerésére és az orosz katonai csapatösszevonásokra.
Mit tartalmaz?
- Az orosz Állami Duma összes tagját (351 fő) kitiltják az EU területéről, vagyoni eszközeiket befagyasztják
- Importtilalom a donyecki és luhanszki termékekre, kereskedelmi, beruházási és exportkorlátozások.
EU-ból kitiltottak száma: 555 személy, 52 szervezet
A magyar kormány reakciója: A csomagot Magyarország megszavazta. A nyilatkozatok szintjén diplomáciai megoldást sürgetett.
MÁSODIK CSOMAG
2022. február 25. (az ukrajnai orosz katonai invázió másnapján)
Az EU Tanácsának indoklása: A tanácsi nyilatkozat szerint a megindult hadi cselekmények miatt el kell érni, hogy Oroszország ne tudja korszerűsíteni kőolaj-finomítóit, illetve le kell vágni Oroszországot a legfontosabb tőkepiacokról.
Mit tartalmaz?
- Az oroszországi lakóhellyel rendelkező személyektől származó, bizonyos értékeket meghaladó bankbetétek elfogadásának megtiltása.
- Olajfinomítással kapcsolatos termékek és technológiák eladási tilalma Oroszország felé.
- Légi járművek és alkatrészeik eladási tilalma orosz légitársaságok felé.
- Vízumkönnyítési rendelkezések megvonása orosz diplomatáktól, tisztviselőktől és üzletemberektől
EU-ból kitiltottak száma: 654 személy, 52 szervezet
A magyar kormány reakciója: A csomagot Magyarország megszavazta. Donald Tusk volt Európai Tanács-elnök szerint a német és az olasz mellett a magyar kormány is a szankciók puhításán volt, a magyar külügy ezt cáfolta.
HARMADIK CSOMAG
2022. február 28. (kiegészítés március 2-án és 9-én)
Az EU Tanácsának indoklása: A folytatódó hadi cselekmények miatt célkeresztbe kell venni a Vlagyimir Putyinhoz kötődő elit vagyonát. Az EU felszerelést és készleteket biztosít az ukrán fegyveres erők számára.
Mit tartalmaz?
- Az összes orosz fuvarozó kitiltása az EU-s légtérből, repülőterekről.
- Orosz bankok (Bank Otkrityije, Novikombank, Promszvjazbank, Rosszija Bank, Szovkombank, Vnyesekonombank, VTB Bank) levágása a nemzetközi pénzügyi adatok cseréjére szolgáló SWIFT-rendszerről.
- A Russia Today médiavállalat és Szputnyik hírügynökség sugárzásának megtiltása az EU-ban.
- Belarusz pénzügyi szektor szankcionálása.
- További korlátozó intézkedések tengerhajózási termékek és rádiókommunikációs technológiák oroszországi exportjára.
- Az Európai Békekereten (EPF) keresztül 500 millió EUR értékű támogatás Ukrajnának, többek között – eddigi legelső alkalommal – halált okozó felszerelésekre is.
EU-ból kitiltottak száma: 862 személy és 53 szervezet
A magyar kormány reakciója: A csomagot Magyarország megszavazta. A kormányinfón elhangzott, hogy „komoly véleménykülönbségek vannak a szankciókat illetően”, utalva az energiaszektort célzó tervekre. „Gulyás Gergely miniszter közölte: „A szankciók első vesztesei megvannak, ilyen a Szberbank, ahol 70 ezer ügyfélnek volt betétje.”
NEGYEDIK CSOMAG
Az EU Tanácsának indoklása: A cél „megbénítani a Kreml háborús gépezetének finanszírozását”. (Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) Ennek megfelelően további csapásokat kell mérni Oroszország gazdasági és logisztikai bázisaira.
Mit tartalmaz?
- Az orosz energiaágazatba való új (EU-s hátterű) beruházások megtiltása.
- Exportkorlátozás: energiaiparhoz kapcsolódó felszerelések, technológia és szolgáltatások.
- Kereskedelmi korlátozás: vas, acél, egyes luxuscikkek.
- Roman Abramovics és German Han orosz oligarchák szankciós jegyzékbe vétele.
- Hitelminősítési szolgáltatások nyújtásának megtiltása Oroszországban.
EU-ból kitiltottak száma: 877 személy és 62 szervezet
A magyar kormány reakciója: A csomagot Magyarország megszavazta. Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozatában komoly brüsszeli vitákról beszélt, melyek az Oroszország felőli energiaszállítások szankcionálhatóságáról szóltak. A kormány célja a gázra és olajra kivetett szankciók elkerülése, valamint a paksi beruházás folytatása a korábbi rend szerint, az orosz partnerrel.
ÖTÖDIK CSOMAG
2022. április 8. (napokkal a bucsai tömeggyilkosság nyilvánosságra kerülése után)
Az EU Tanácsának indoklása: A Bucsában és más orosz megszállás alatt álló területeken elkövetett atrocitások nyomán fokozni kell a nyomást az agressziót elkövető félen.
Mit tartalmaz?
- 2022 augusztusától a szén és egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok Unióba történő vásárlásának, behozatalának vagy átadásának tilalma, ha azok Oroszországból származnak.
- Az orosz lobogó alatt futó hajók biztosításának tilalma, ha azok uniós kikötőkbe hajóznak.
- Valamennyi orosz és belarusz közúti fuvarozási vállalkozásra vonatkozó tilalom. (Közúton nem szállíthatnak árukat az EU-ba, ideértve a tranzitszállításokat is. Eltérés lehet gyógyszerek, orvostechnikai felszerelések, mezőgazdasági termékek – többek között a búza –, valamint a humanitárius célokat szolgáló közúti szállítás esetében.)
- Exporttilalmak sugárhajtómű-üzemanyagokra, kvantumszámítógépekre és fejlett félvezetőkre, csúcskategóriás elektronikai termékekre, szoftverekre.
- Új importtilalmak: fa, cement, műtrágya, tengeri eredetű élelmiszerek és likőr.
- A már szankcionált személyek családtagjai is felkerültek a jegyzékre.
EU-ból kitiltottak száma: 1091 személy és 80 szervezet
A magyar kormány reakciója: A csomagot Magyarország megszavazta. Szijjártó Péter külügyminiszter közölte, újra és újra meg kell védeni a pozíciót, miszerint „sem a kőolaj sem a földgáz importja nem eshet szankciók alá”, a háború árát nem szabad az emberekkel megfizettetni. Kilátásba helyezte azt is, Magyarország hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért. (Érdekesség, hogy az Európai Parlament fideszes tagjai is megszavazták a politikai állásfoglalást, mely felszólítja az Európai Tanácsot, azonnal állítsák le a földgáz, a szén, az olaj és a nukleáris üzemanyagok importját Oroszországból.)
HATODIK CSOMAG
2022. május 30. / június 3. (a csomag elfogadását megelőzte az Európai Tanács két napos ülése)
Az EU Tanácsának indoklása: A folytatódó orosz agresszió miatt a szankciókat ki kell vetni az Oroszországból a tagállamokba szállított nyersolajra és kőolajtermékekre is.
Mit tartalmaz?
- Az orosz nyersolaj és bizonyos kőolajtermékek uniós vállalkozások általi behozatalának, transzferének tiltása. (Az orosz olaj fokozatos kivezetése a nyersolaj esetében 6 hónapot, az egyéb finomított kőolajtermékek esetében 8 hónapot vesz igénybe.)
- E pont alól átmeneti mentességet kapnak azok a tagállamok, ahová a nyersolaj csővezetéken érkezik (Magyarország ilyen). Ezenkívül átmeneti eltérést engedtek Bulgáriának és Horvátországnak a tengeren szállított orosz nyersolaj, illetve vákuumgázolaj behozatalára vonatkozóan.
- További orosz és belarusz bankok kizárása a SWIFT-ből: Szberbank, Moszkvai Hitelbank, Orosz Mezőgazdasági Bank, Belarusz Fejlesztési és Újjáépítési Bank.
- További orosz állami tulajdonú médiaorgánumok uniós műsorszolgáltatási tevékenységének felfüggesztése.
EU-ból kitiltottak száma: 1158 személy (közülük kiemelve a „bucsai mészáros” néven elhíresült Azatbek Omurbekov ezredes) és 98 szervezet
A magyar kormány reakciója: Az olajembargót is tartalmazó büntetőintézkedésekkel kapcsolatban a magyar kormány vétót jelzett – de nem az olaj, hanem Kirill pátriárka szankciós listára kerülése miatt. (Az olajembargó alól Magyarország mentességet kapott.) A belengetett vétó miatt az egész csomag elfogadási folyamata két napot csúszott. A csomagot végül Kirill nélkül szavazták meg. „Igent mondunk a békére, és nemet mondunk a további szankciókra” – közölte Orbán Viktor.
HETEDIK CSOMAG
2022. július 21. (a csomagot számozzák 6,5.-nek és 6+1.-nek is)
Az EU Tanácsának indoklása: Szükséges az intézkedések „fenntartása és összehangolása”.
Mit tartalmaz:
- Az Oroszországból származó arany behozatali tilalma.
- Korábban elfogadott intézkedések hangolása (1): a szankció mégsem irányul a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek – beleértve a búzát és a műtrágyákat is – harmadik ország és Oroszország közötti kereskedelmére.
- Korábban elfogadott intézkedések hangolása (2): az uniós intézkedések nem akadályozzák meg a harmadik országokat és azok EU-n kívül tevékenykedő állampolgárait gyógyszerészeti és orvosi termékek Oroszországból történő megvásárlásában.
EU-ból kitiltottak száma: 1212 személy és 108 szervezet
A magyar kormány reakciója: A csomagot Magyarország megszavazta. „Az Európai Uniót saját szankciói gyengítik, a kérdés az, hogy túl tudja-e élni az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket” – jelentette ki a pénzügyminiszter a csomag megszavazásának napján.
×××
Mennyire eshet vissza az orosz gazdaság?
A háborús büntetőintézkedéseket ellenzők szerint „Európa tönkremegy, Oroszország gazdagodik”. Vlagyimir Putyin korábban arról beszélt, az európai államok sokkal többet veszítettek és veszítenek Moszkva megszorongatásán, mint az oroszok:
Arra a kérdésre, hogy mennyit kerestek az oroszok a magas energiaárakon, a titkosított információk miatt lehetetlen pontos választ adni. Az orosz Pénzügyminisztérium friss, nyilvános közlése alapján költségvetés olaj- és gázbevételei az első hét hónapban 7200 milliárd rubelt tettek ki. Ugyanez az érték tavaly ilyenkor (január-július) 4800 milliárd rubel volt. Vagyis a növekedés másfélszeres. A minisztérium ugyanakkor – mint az a linkelt hírből kiderül – magasabb összegre számított; a realizált bevétel 300 milliárd rubellel kevesebb. (A hivatkozást és a fordítást köszönöm Deák Andrásnak!)
Akár elhisszük a hivatalos számot, akár nem, a szénhidrogén-bevétel nem tudott nem nőni az elmúlt fél évben az európai gázárak nagyjából tízszeres növekménye miatt.
Ezzel együtt minden kimutatás szerint 2022-ben Oroszország kemény recesszióba szorul: június végén az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium a 2022-es év egészére vetítve már 7,8 százalékos GDP-visszaesést várt, ami a valóságban inkább a 10 százalékot megközelítő érték. (Végül majd nem az évet kell számolni, hanem a háború kitörése utáni 12 hónapot, hiszen a február 24-ig tartó időszak még kifejezetten jól sikerült.)
A Világbank 9 százalékos visszaeséssel számol, más kalkulációk megkockáztatnak 12-13 százalékot is. Ez az 1998-as részleges orosz államcsődhöz fogható helyzet. Technikailag Moszkva már most is államcsődben van, hiszen jó ideje nem tud dollárkötvényeket fizetni.
Befolyásolják-e a szankciók az orosz lakosságot?
A dezinformáció és a titkosított statisztikák miatt nagyon nehéz megmondani, mit gondol az orosz lakosság a háborúról. Egy támpont van: július közepén a Meduza hírportál kiszivárogtatta az Orosz Közvéleménykutató Központ (VCIOM) egyik nem nyilvános adatsorát: a válaszadók 30 százaléka úgy gondolja, hogy az „ukrajnai katonai tevékenységnek” „a lehető leghamarabb véget kell vetni”, 13 százalék azt mondta, hogy a kérdésre nehéz válaszolni, míg 57 százalékuk szerint a háborúnak folytatódnia kell.
A VCIOM ugyanakkor kiad teljesen publikus méréseket is. A nyilvános számsor: a válaszadók 17 százaléka úgy gondolja, hogy a „különleges katonai művelet” „inkább nem támogatandó”, 11 százalék azt mondta, hogy a kérdésre nehéz válaszolni, míg 72 százalékuk szerint a „különleges katonai műveletnek” folytatódnia kell. Vagyis
13 százalék eltérés van a titkos és a publikus adatok között abban, hogy mennyien ellenzik a háborút. Ez jelzi, hogy bár a többség egyelőre a harcok folytatása mellett áll, van feszültség a hátországban, a nyilvánosság elé kerülő adatokat kozmetikázni kell.
Adalékként a VCIOM márciusi publikus számai: 71 százalék a „különleges katonai művelet” mellett, 21 ellene, 8 százalék bizonytalan. (A hivatkozást és a fordítást köszönöm Rácz Andrásnak!)
Mennyire eshet vissza az európai gazdaság?
Az Európai Bizottság által kiadott gazdasági előrejelzés szerint az EU nem fordul recesszióba. A reál-GDP 2022-ben 2,7 százalékkal, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal nő az EU-ban. Az euróövezetben 2022-ben 2,6 százalékos, 2023-ban 1,4 százalékos növekedés várható. (Július 14-én megjelent adatok.) Természetesen itt is igaz, ami az orosz esetben, hogy az év első két háborúmentes hónapja valamivel javít a statisztikán, annyit nem kell kerekíteni lefelé, mint amennyit a szankcióval sújtott Moszkva esetében.
Mennyire eshet vissza a magyar gazdaság?
A Bizottság Magyarországon idén 5,2 százalékos, 2023-ban 2,1 százalékos növekedést jósol. Ez persze rosszabb, mint a 2021-es 7,1, de jobb, mint a 2020-as 4,5 százalékos visszaesés.
Összevetve tehát az orosz, EU-s és magyar GDP-értékeket, látható, hogy Oroszországban gazdasági kataklizma, Európában növekedés-visszaesés várható. A háborús és a szankciós hatás az EU-országokban az elszálló élelmiszer- és energiaárakon érződik.
A szankciók miatt kevesebb és drága az olaj és a benzin?
A június 6-án kiadott hatodik EU-s szankciós csomag vonatkozik az olajkereskedelemre, megkötésekkel: a nyersolaj behozatali tilalma 2022. decembertől, az olajtermékekre vonatkozó tilalom 2023. februártól él, a csővezetékes tagállamok (Magyarország is) mentességet kapott, és Bulgária és Horvátország is átmeneti mentességet élvez. Magyarán: jön orosz olaj, de magának a krízisnek van árfelhajtó hatása. Továbbá tény, hogy sok vállalat már a háború kitörésekor úgy döntött, nem vesz át orosz olajat, ezért csökkent az Európába szállított olaj mennyisége.
A szankciók miatt kevesebb és drága a gáz?
Az EU eddig nem hozott olyan szankciós intézkedést, ami korlátozná az orosz földgázbehozatalt. „Földgázban ez a háború 2021 szeptemberében kezdődött” – mondta az Inforádiónak adott interjúban Deák András, utalva arra, hogy az oroszok tavaly ősszel kezdték lassanként csökkenteni az Európába irányuló gázt, árfelhajtó hatást generálva. (A teljes orosz exportgáz a háború előtt évente 200 milliárd köbméter volt, ebből nagyjából 160 jött Európába.) Az Északi Áramlat vezetéken jelenleg a normál napi kapacitás 20 százaléka jön, amire nincs más magyarázat, mint hogy Moszkva így próbál nyomást gyakorolni az EU-ra, benne is mindenekelőtt Németországra, hogy hagyjanak fel Ukrajna támogatásával. Egyelőre nem tudni, mennyi gáz jön majd Oroszországból ősszel és télen. A teljes zárásnak nagyon súlyos következményei lehetnek.
KONKLÚZIÓK
Mire volt jó az eddig megjelent hét (6+1) EU-s szankciós csomag? És mire nem? – tettük fel a kérdést szakértőknek.
Deák András (NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet): „A szankciós csomagok hatásosak, ha pusztán az orosz oldalon már most tapasztalható és még várható gazdasági visszaesést nézzük. A probléma az újra és újra hozzájuk társuló nyugat-európai érvelés: hogy a minél nagyobb szankciós nyomással gyors békét lehet kicsikarni. Ez kezdettől fogva fals volt, ugyanis
a háborús szankció – ahogy korábban Irán példáján láttuk – hosszú távú műfaj.
Egy Oroszország-méretű, birodalmi logikával hódító játékost, mely ráadásul előre kalkulált a szankciók jelentős részével, lehetetlen azonnal leszedni a pályáról. A gazdasági és technológiai szankciók arra jók, hogy hosszú távon vegyék el az adott szereplő pénzügyi és hadi képességeit a háborúzástól. És persze van morális vetületük is: pozitív üzenetet küldenek az agressziót szenvedő fél felé, illetve megnyugtatják a szankciót kivető állam vagy államközösség belső közvéleményét. Ami ez utóbbi szempontot illeti, az eredmény felemás: az ukránok mindig több segítséget kérnek, az európai közvélemény pedig – leszámítva a lengyeleket és a baltiakat – most már minél előbbi békét sürget.”
Rácz András (Német Külpolitikai Társaság, DGAP): „Az eddig kivetett szankciók döntő mértékben vetik vissza az orosz katonai képességek fenntarthatóságát. A modern fegyverrendszereik többségét – eklatáns példa: drónok, helikopterek – egyszerűen nem tudják gyártani nyugati technológiai import nélkül. Amit ma Ukrajnában lelőnek vagy kilőnek, az belátható időn belül nem pótolható. Itt persze együtt kell vizsgálni az EU által kivetett gazdasági szankciókat, illetve a nyugati cégek kivonulását. Legjobb – nem katonai – példa az autóipar: az oroszok továbbra is tudnak autókat gyártani, de immár légzsák, ABS biztonsági rendszer és érdemi elektronika nélkül. Nem túlzás kijelenteni: technológiai értelemben Oroszország a 90-es évek elejére esik vissza. Ettől még a háború nem ér azonnal véget, és az orosz társadalom nem fogja megdönteni a Putyin-rendszert. De nagyon furcsa lenne, ha a várható 10 százalék körüli recesszió sehogyan se hatna ki a politikai rendszerre.”
Nyitókép: megrongált Putyin-graffiti Belgrádban 2022. július 2-án (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
