Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 173. napján
Továbbra is heves harcok folynak Donbaszban, ahol az oroszok Bahmut felé araszolnak, miközben a krími katonai létesítményekben bekövetkezett robbanások és tüzek nagyon érzékenyen érintették Putyin rendszerét. A frontvonalban lévő zaporizzsjai atomerőművet újabb tüzérségi támadások érték. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 173. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A harcok fő színtere a Donbasz, Bahmut felé egyes irányokban az oroszok továbbra is előrenyomulnak
- Az oroszokat a Krímben lévő katonai létesítményekben bekövetkezett robbanások és tüzek nagyon érzékenyen érintették
- Ukrajna újabb fegyvereket kapott – régi szovjet haditechnika is érkezett (helikopterek, illetve nyugati rakéták)
- Délen az oroszoknak a partizánok miatt is fáj a fejük
- Kijev meghosszabbította az általános mozgósítás időtartamát, s küszöbön állhat a fegyvertartási törvény liberalizálása
Részletes helyzetkép:
Donyeck megyében intenzív harcok folynak. A védők arra törekednek, hogy Bahmut keleti elővárosaiban – a várostól északkeletre fekvő Bahmutszkében [Бахмутське] és Szoledarban [Соледар], illetve a délkeletre található Kodemában [Кодема] és Zajcevében [Зайцеве] – megtartsák állásaikat, s ugyanezt érjék el Sziverszktől keletre (Hrihorivkánál, Verhnokamjanszkénél és Ivano-Darjivkánál [Григорівка; Верхньокам’янське; Івано-Дар’ївка]). A Veszele [Веселе] és Vijimka [Виїмка] irányában végrehajtott orosz támadásokból arra lehet következtetni, hogy az ukrán erők a Bahmut- Liszicsanszk országút mentén feladták állásaikat, és a védelmet a Bahmut-Sziverszk országúttól délre szervezték meg. A megszállók nyugati irányban Horlivkából [Горлівка] indítottak támadást Zalizne [Залізне] felé, illetve Donyecktől nyugatra is kiterjesztették a harctérséget. Az ukrán fél tagadta azokat a híreket, hogy az M04-es autópályán fekvő Piszki települést [Піски] az oroszok már teljesen ellenőrzésük alá vonták, és innen indítottak újabb támadásokat. A Pervomajszkénél [Первомайське] folyó harcokról szóló információk azonban arra utalnak, hogy az oroszok áttörték a védők állásait az autópálya kijáratánál. A védők Avdijivka és az attól északra fekvő Kramatorszk irányában (Novoszelivka-Olekszandropil [Новоселівка-Олександропіль] térségében) végrehajtott orosz támadást megállították, s visszaverték a Marjinka [Мар’їнка] és a településtől délre és északnyugatra fekvő helységek, illetve Zaporizzsja megye közigazgatási határa mentén fekvő ukrán állások elleni támadásokat.
Donbaszon kívül csak sporadikus harcok zajlanak. A védők Herszon és Mikolajiv megyék határa mentén (Szuhij Sztavok-Lozove [Сухий Ставок-Лозове] és Zelenij Haj-Novohrihorivka [Зелений Гай-Новогригорівка] térségében), Harkivtól északra (Kozacsa Lopany-Udi [Козача Лопань-Уди] környékén), illetve Harkiv és Donyeck megyék határterületén (Paszika-Bohorodicsne [Пасіка-Богородичне], Tihocke-Dolina [Тихоцьке-Долина], illetve Dovhenyke-Mazanivka [Довгеньке-Мазанівка] térségében) visszaverték a támadásokat.
Ukrán adatok szerint az oroszok fokozták a polgári és katonai célpontok elleni légitámadásokat, és folytatják az ukrán hadsereg állásai és háta elleni tüzérségi és rakétatüzérségi támadásokat a teljes harcérintkezési vonal mentén. Augusztus 15-én és 16-án kerülhetett sor a Harkiv elleni egyik legintenzívebb tüzérségi támadásra – ekkor a várostól északra (Bohoduhiv [Богодухів] és Zolocsiv [Золочів]) illetve délre (Merefa [Мерефа], Csuhujiv [Чугуїв]) lévő településeket is támadták. Folyamatos tüzérségi támadásnak és bombázásnak van kitéve:
- Donyeck megyében Szlavjanszk, Kramatorszk, Avdijivka és Bahmut;
- Dnyipropetrovszk megye Krivij Rih-i járása [Криворізький район] (itt főleg Zelenodolszk környéke) és nikopoli járása [Нікопольський район] (Nikopolt és Marhanecet [Марганець] az enerhodari zaporizzsjai atomerőmű területén állomásozó, a Dnyeper folyó túloldalán található orosz tüzérség lőheti);
- Zaporizzsja megyében Hulajpole [Гуляйполе] és Orihiv [Оріхів] térsége;
- illetve Mikolajiv, és a Mikolajiv megye északkeleti részében található Bereznehuvate [Березнегувате].
A harctérségeken kívül rakétatámadások célpontja volt Zaporizzsja, illetve a Dnyipropetrovszk megye szineljnikivszkiji járásában [Синельниківський район] található vasúti infrastruktúra.
Az ukrán tüzérség és légierő főleg Herszon megyében (a kahovszki, henicseszki és beriszlavszki járásokban és Nova Kahovkában) található orosz bázisokra és lőszerraktárakra mért csapásokat, valamint Zaporizzsja megyében (Tokmak) és Luhanszk megyében lévő célpontokat támadott (Popasznában az ún. Wagner-csoport zsoldosainak főhadiszállását semmisíthették meg). Augusztus 13-án reggel az ukrán “Dél” Műveleti Parancsnokság kétszer is információt közölt a kahovkai vízierőmű gátján átívelő közúti híd elleni támadásról – ezt később Kijev nem erősítette meg. Augusztus 14-én a védők újabb alkalommal lőhették a Herszon melletti Antonov közúti hidat.
Augusztus 16-án reggel a megszállt Krímben található Dzsankoj [Джанкой] környékén lévő lőszerraktárban tűz és robbanássorozat történt, ezért a helyi hatóságok elrendelték Azovszke [Азовське] és Majszke [Майське] települések kétezer lakosának kitelepítését. Az orosz védelmi tárca tájékoztatása szerint mindez ukrán diverzió eredményeként következett be. Ugyanezen a napon a Szimferopol melletti Hvardijiszkében [Гвардійське/Гвардейское] lévő katonai reptéren is robbanás történt.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az ukrán fegyveres testületek (főleg a hadsereg, a nemzeti gárda, a határőrség, a rendőrség és az SZBU) állományának összesített nagyságát a mobilizáció után közel egymillió katonára és tisztre tette. Az orosz erők nagyságát 137000-re becsülte – ezek gerincét 111-115 BTG alkothatja (BTG: zászlóalj-harccsoport; kb. 800–900 főből álló, több fegyvernem [pl. tüzérség, páncélos erők, haditengerészet tengerészgyalogosai stb.] állományából „task force” jelleggel összeállított alakulat – a ford.) Arra a kérdésere, hogy a számbeli fölény ellenére az ukrán erők miért kényszerülnek engedni, a miniszter magyarázatként elmondta: az ukrán erők egy 2500 km hosszú vonal mentén találhatók, illetve Ukrajna területének mélyén állomásoznak (a 2500-ból a harcérintkezési vonal 1300 km-t tesz ki). Az oroszok szintén számottevő (tíz-tizenötszörös) előnnyel rendelkezhetnek nehézfegyverek vonatkozásában. Reznyikov rámutatott, hogy a megszállt területek felszabadítását célzó ellentámadás előtt legelőszöris az agresszor megállítása és utána a frontvonal stabilizálása szükséges.
Reznyikov azt is elmondta, hogy Nagy-Britanniából Ukrajnába érkezett további – valószínűleg három – M270 rakéta-sorozatvető, illetve a hozzájuk való rakéták. Az ukrán katonák brit kiképzési programjához hivatalosan is csatlakozott Hollandia, Kanada és Új-Zéland pedig (akik korábban jelentették be szándékukat) Nagy-Britanniába küldtek 90 és 120 katonai kiképzőt. Lettország Ukrajnának négy helikoptert (2-2 darab Mi-17-est és Mi-2-est), illetve hat darab M109, 155mm-es önjáró löveget adott át, Szlovákia pedig négy darab “Zuzana” 155mm-es önjáró löveget.
Augusztus 11-én az ukrán védelmi minisztérium még tagadta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők részt vettek a két nappal korábban a megszállt Krímben található szaki repülőtéren lévő lőszerraktár és hadfelszerelés megsemmisítésében. Hanna Malar védelmi miniszter-helyettes reagált a The New York Times-ban megjelent cikkre, melyben egy névtelenül megszólaló, magasrangú ukrán tiszt azt állította: a repülőtéren bekövetkezett robbanások mögött az ukrán erők álltak. Malar Dmitro Marcsenko tábornokot is kritizálta, aki azt állította: Ukrajna Herszon visszavételét, illetve a háború aktív fázisának év végéig történő befejezését tervezi. Az ilyen típusú nyilatkozatokat a miniszter-helyettes veszélyesnek nevezte, mivel megnehezíthetik az ukrán hadsereg terveinek végrehajtását. Augusztus 16-án azonban az ukrán elnöki hivatal már azt sugallta, hogy a Krímben bekövetkezett legutóbbi robbanások mögött az ukrán erők állnak, és beharangozták, hogy közeljövőben több ilyen incidens lesz.
Augusztus 15-én az ukrán törvényhozás november 21-ig hosszabbította meg a hadiállapotot, s elfogadták az általános mozgósításról szóló elnöki rendeletet. Az ukrán parlament az orosz invázió kezdete óta már harmadjára hosszabbbította meg a hadiállapotot és a mozgósítást (február 24-én 30 napra, március végén május végéig, májusban pedig újabb 90 napra, augusztus 23-ig).
Az ukrán belügyi tárca vezetője, Denisz Monasztirszkij arról számolt be, hogy a közeljövőben el fogják fogadni a fegyvertartás legalizálásáról szóló törvényt. A miniszter szerint az orosz agresszió következtében a társadalom hozzáállása a kérdéshez szélsőségesen negatívról pozitívra változott. A Belügyminisztérium úgy véli, hogy lakóhelye megvédése érdekében az állampolgárnak erővel és ezért lőfegyverrel kell rendelkeznie. A Dija internetes portálon korábban lefolytatott közvélemény-kutatásban több mint 1,7 millió fő vett részt; 59 százalékuk támogatta az állampolgárok fegyvertartását.
Az [ukrán] elnök folytatja az SZBU állományának cseréjét. Augusztus 15-én felmentette a Kijev, Ternopil és Lemberg megyei regionális SZBU-testületek vezetőit. A korábbi lembergi vezetőt, Artem Bondarenkot Kijevbe vezényelték. Az SZBU közleménye szerint felszámoltak több olyan illegális csatornát, melyeken keresztül hadköteles korú férfiakat csempésztek át a határon, s megjegyezték: több útvonal az Oroszországi Föderációba, nevezetesen a megszállt Krímbe vezetett. Az SZBU szerint a csempészek Kijev, Zaporizzsja, Harkiv és Csernyihiv megyében tevékenykedtek. A Csernyihivből Belaruszba történő átcsempészés költsége elérte a százezer hrivnyát (kb. 2700 USD), Zaporizzsjából a Krímbe pedig az öt-tízezer hrivnyát (135-270 USD). Az orosz agresszió kezdete óta az ukrán határőrség több mint hétszáz embert vett őrizetbe, akik a határt meghamisított dokumentumok segítségével próbálták meg átlépni (ezek a katonai szolgálatra való alkalmatlanságot igazolták – beszerzésük akár 3000 USD-be is kerülhet).
A kötelező mozgósításról szóló törvény és a katonai bizottságok előtti regisztráció alóli kibújás eseteinek egyre növekvő száma miatt Valerij Zaluzsnij főparancsnok a védelmi minisztériumhoz fordult: fontolják meg a sorozási szabályok enyhítését. A változások az országban és külföldön lévő felsőoktatási intézményekben tanulókat mentesíthetik a mozgósítás alól.
Augusztus 16-án Volodimir Zelenszkij elnök elutasította azt a 25000 ukrán állampolgár által aláírt petíciót, mely lehetővé tette volna a 18-60 év közötti, katonai alapkiképzésben részt nem vett férfiak külföldre távozását. Zelenszkij emlékeztetett, hogy az alkotmány 17. és 65. cikke szerint a szuverenitás és a területi integritás, illetve az állam védelme az egész nemzet kötelessége. Zelenszkij utalt az általános mozgósításról szóló február 24-i rendeletre, mely szerint a katonai szolgálatra alkalmas azon személyek, akik korábban nem szolgáltak a hadseregben, a katonai gyakorlótéren vagy kiképzőközpontban végzett kiképzést követően csatlakozhatnak a Fegyveres Erőkhöz.
Ihor Poliscsuk, [a nyugat-ukrajnai] Luck városának polgármestere a belarusz területről indított ellenséges támadás veszélyét alacsonyra tette, és úgy vélte: Volhíniában elegendő területvédelmi egység tevékenykedik, köztük a kiképzésével és felszerelésével a többi közül kitűnő “Luck” zászlóalj. Ezen túlmenően a határőrség a határon erődítéseket emel: harckocsiárkokat és vasbeton kerítéseket. A mocsaras terület miatt az ellenség kizárólag pár, ukrán területről jól belátható úton mozoghatna. Poliscsuk szerint az oroszoknak egy Belaruszból indítandó támadáshoz összesen akár húszezer katonát kitevő erőre lenne szükségük, s a belarusz hadsereg részvétele egy esetleges katonai műveletben nem valószínű.
Az ország déli részén az ukrán hadsereg tevékenysége idegessé teszi az orosz személyi állományt. Kijev szerint az ellenség a tisztek egy részét családtagjaikkal együtt ezen területekről evakuálta a potenciális rakétatámadásoktól (beleértve ebbe a Dnyper folyón átvezető átkelők lehetséges elpusztítását) való félelem miatt. További incidensekről számoltak be, melyek az ellenség hátában működő ukrán diverzánscsoportok aktivitásáról árulkodnak. Melitopolban improvizált robbanószerkezet felhasználásával vasúti hidat és az orosz televíziós csatornákat továbbító létesítményeket rongáltak meg. Az orosz Nemzeti Gárda [Roszgvardija] megerősítette az ukrán partizántevékenységet: többek között hírt adtak arról, hogy több mint 50, a megszálló erők elleni tevékenységben részt vevő személyt vettek őrizetbe.
Az ukrán fél többször is beszámolt az ellenséges katonák romló moráljáról, illetve az ellenség nehézségeiről (az elfoglalt területeken működő helyi közigazgatást megszervező tisztségviselők rekrutálásával összefüggésben). Ezeket a híreket a Vlagyimir Putyin által aláírt rendelet erősíti meg: ez az FSZB tisztjeinek kiváltságokat biztosít annak érdekében, hogy az Ukrajnában teljesítendő szolgálatra ösztönözze őket. Az Ukrajnával határos régiókban, illetve az ún. különleges művelet területén szolgáló személyek egynapi szolgálatát kétnapiként fogják beszámolni, haláluk esetén családjuk jogosult lesz ötmillió rubel (kb. 80000 dollár) értékű kártérítésre. Ezen felül sebesülés esetén az FSZB munkatársa hárommillió rubelt (kb. 50000 dollárt) kaphat. Korábban ezek a szabályok kizárólag az FSZB-s határőrökre vonatkoztak.
Augusztus 15-én Ukrajna elnöke felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vessenek ki új szankciókat az orosz atomszektorra, illetve Oroszországra annak érdekében, hogy a megszálló csapatok hagyják el az Enerhodarban lévő zaporizzsjai atomerőmű területét. Zelenszkij kiemelte, hogy bármilyen, radioaktív anyag szivárgásával összefüggő incidens az EU-tagállamok, illetve a Fekete-tenger medencéjéban lévő országok (így Törökország) számára fenyegetést jelent. Ugyanaznap hasonló határozatot fogadott el az ukrán parlament, mely az ENSZ-hez és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez fordult egy különleges misszió megszervezéséért – ennek célja a biztonság garantálása az erőmű területén. Augusztus 14-én 42 ország (köztük az összes EU-tagállam, illetve többek között az USA, Nagy-Britannia, Japán és Törökország) szólította fel Moszkvát arra, hogy vonja vissza csapatait az erőműből. A kijevi hatóságok közlése szerint az elmúlt napokban a megszállók többször is szándékosan lőtték a létesítmény területét (legutoljára augusztus 11-én).
A Rejtinh közvélemény-kutató felmérése szerint az ukránok 98 százaléka hisz abban: győzni fognak az Oroszországgal folytatott háborúban s támogatják az ukrán Fegyveres Erőket. Zelenszkij tevékenységét a válaszadók 59 százaléka támogatja egyértelműen (ez a szám áprilisban 74 százalék volt), s részben további 32 százalék (áprilisban 20 százalék). A NATO-tagságot a kutatásban részt vevők 72 százaléka támogatta, és alig hét százalék ellenzi. A megkérdezettek majd’ kétharmada (64 százaléka) hisz abban, hogy a háború az 1991-es határok visszatérésével jár, 14 százalék ítéli meg úgy, hogy Ukrajna pusztán a február 24-e előtt ellenőrzött területeket fogja visszaszerezni, s 10 százalék, hogy kizárólag a Donbaszt. A megkérdezettek pusztán hét százaléka lát arra esélyt, hogy az ország elveszti területének egy részét (az adatfelvételt június végén végezték – a ford.)
Az ukrán Állami Statisztikai Bizottság adatai szerint az ukrán áruexport értéke az első félévben 22,7 milliárd dollárt tett ki (ez az előző év azonos időszakához képest 24 százalékos csökkenés), az importé pedig 25,2 milliárd dollárt (19,9 százalékos csökkenés). Júniusban az export 3,2 milliárd dollárra rúgott (májussal összehasonlítva 8,8 százalékos növekedés), az import pedig 4,7 milliárd dollárra (26,7 százalékos növekedés) – az árukategóriák lebontása viszont hiányzik.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A Krímben található katonai bázisokon és lőszerraktárakban ismételten bekövetkezett robbanások az agresszor számára potenciálisan nagyobb problémát jelentenek, mint az ukrán tüzérség által a frontvonal közvetlen hátában elpusztított átkelőhelyek és raktárak. Annak, hogy az orosz védelmi tárca bevallotta: a Dzsankoj város térségében lévő lőszer- és felszerelésraktárban keletkezett tűz ukrán diverzió eredménye, nem pusztán katonai, hanem pszichológiai dimenziója is van – Moszkva ugyanis megerősítette, hogy a 2014-től megszállt területet nem teljes mértékben ellenőrzi. A sajátos orosz információs önvédelmi rendszer egyik elemeként kell kezelni azokat az orosz jelentéseket, melyek az ukrán diverzánsok orosz határ menti tevékenységéről szólnak (augusztus első felében az ukrán partizánok a Kurszki oblasztyban a védelmi infrastruktúrát háromszor is megtámadhatták). Kiemelve, hogy a diverzánsműveletek vonatkozásában az ukránoknak vannak lehetőségeik, Moszkva megpróbálja a helyi társadalmat az állítólagos veszélyre hivatkozva mozgósítani.
- Annak fényében, hogy Oroszország nagy valószínűséggel fokozza a partizánelhárító tevékenységét, a [partizán]művelet ukrán hatóságok által bejelentett folytatása nem feltétlenül jelenti azt, hogy további látványos robbantások lesznek orosz lőszerraktárakban. Az, hogy Oroszország lelassítja vagy legalábbis korlátozza ezt a diverziót, sokkal inkább valószínűnek tűnik, mint az, hogy csökkentse Ukrajna képességét az orosz hadsereg háta ellen végrehajtott közvetlen támadások végrehajtására (Moszkvának korlátozott lehetőségei vannak az ezen támadások elleni fellépésre – különösen mivel a Nyugat folytatja a rakétaindítók és a hozzájuk való irányított rakéták leszállítását.) Eddig a szövetségesek azonban még nem döntöttek úgy, hogy Kijevnek 80 km-nél (hajó elleni rakéták esetében 124 km-nél) nagyobb hatótávolságú rakétákat adjanak, s a háború előtt [Ukrajna rendelkezésére álló] Tocska-M és “Vilha” [Вільха] [rendszereket] nemcsak hogy nagymértékben kimerítették, hanem olyan hatótávval sem rendelkeznek, mely lehetővé tenné a Krímben lévő (több mint 200 km-re lévő) célpontok megtámadását. Ha Ukrajnának a nyugati államok olyan rakétákat adnak át, melyek hatótávja lehetővé teszi, hogy az agresszorra annak műveleti mélységében mérjenek csapást, Moszkva nem lesz képes hatékonyan elhárítani a támadásokat.
- A március eleje óta orosz megszállás alatt található zaporizzsjai atomerőmű területén olyan katonai egységek állomásoznak, melyek rendszeresen lőhetik Nikopolt és a Dnyeper folyó túlpartján található településeket. Kijev és Moszkva kölcsönösen egymást vádolja az erőmű lövetéséért. Habár a reaktorrobbanás veszélye alacsonynak tűnik, a létesítmény területén végzett katonai tevékenység megnöveli a különböző létesítmények megsérülésének veszélyét. Ez többek között a helyi radioaktív szennyeződést okozhat (a lövedékek a kiégett fűtőanyag-tárolóhoz közel csapódtak be). Augusztus 12-ig az erőmű hat blokkjából három működött (összesen 3 GW kapacitással), de a tüzérségi lövetés következményeként a háromból egy működését vészüzemmódban leállították. Az erőmű még mindig az ukrán villamosenergia-hálózatra van rákötve.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: a frontra tartó ukrán katonák a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban (Bulent Kilic / AFP)
