Valaki nagyon megbocsátott: Simicska-emberek kezébe kerül a teljes magyar úthálózat
Eddig csak mínuszos hírként futott végig a sajtóban, hogy Simicska Lajos egykori főbizalmasa, Németh Lászlóné lesz a Magyar Közút felügyelőbizottsági elnöke. Pedig a helyzet pikánsabb: a kormány által 35 évre kiszervezett sztrádafejlesztés és -üzemeltetés magáncégeit is olyanok irányítják, akik a kormányfővel összekülönbözött pénztárnok-üzletember legfontosabb bástyái voltak. Például a nyitóképünkön Némethné mellett figyelő egykori államtitkár, a vízummutyikat is segítő Farkas Imre, valamint a kitaszított milliárdossal mindig egy lapon említett Szőke Gábor. Az államkapitalista „posztozkodás” során persze nem csak Simicska hívei kelnek új életre: a közszférától az év elején visszavonult Magyar Péter – Varga Judit miniszter hitvese – ugyancsak közutasként tér vissza a NER első ligájába.
Az idei nyár egyik legnagyobb közéleti trollakcióját Csányi Sándor vállalta magára. Az OTP elnök-vezérigazgatója július végén az esztergomi MCC Feszten azzal „bökdöste” a színpadon a Magyar Bankholding (MKB) egyik csúcsfejét, hogy ugyan mondja már el, kik a nemzetinek mondott pénzintézet meghatározó tulajdonosai. A megszólított Puskás András úgy reagált, hogy bizonyos „alapok” birtokolják a bank többségét, melyekről jelentek is meg információk a sajtóban. Jelentek meg bizony, csak nem a Fidesz központi médiumaiban vagy a tőzsdei oldalakon, hanem például olyan „zuglapokban”, mint a Válasz Online. Ahol is igazoltuk, hogy fél tucat – jórészt Mészáros Lőrinc és a Matolcsy-kör által kezelt – tulajdonosrejtegető magántőkealapra építették a holdingot.
Ennél is nagyobb „show”, hogy a kormányzat idén májusban hét darab – útügyi referenciák nélküli – magántőkealapot hozott ki győztesnek az évszázad tenderén, amely a gyorsforgalmi hálózat 35 éves bővítéséről, fejlesztéséről, üzemeltetéséről, karbantartásáról szól. A G7 gazdasági portál számítása szerint a teljes megbízás mai áron mintegy 5,5 ezer milliárd forintot jelent – ez a legnagyobb összegű közbeszerzés Magyarországon 2010 óta, sőt az egész EU-ban is csak öt jelentősebb értékű tendergyőzelem akadt. Lenti leltárunkból kiderül, hogy azóta a hét nevenincs magántőkealap összesen nyolc céget alapított a 2058-ig tartó projektre; ezek mindegyike „hordozza” az MKIF (Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő) előtagot, s természetesen az összes társaság a magántőkealapokon nyugvó MKB-nál vezeti a számláját. Mi több, még a vállalkozások két főhadiszállása, a budaörsi Akron Park Irodaház és budai Fotex Plaza is magántőke-, illetve ingatlanalapos tulajdonban van, vagyis az egész autópálya-óriásbiznisz „tocsog” az átláthatatlanságban. Szép hagyomány ez Magyarországon, hiszen az MSZP-korszakban minden nagyobb államipénz-leszívás mögött csak sejteni lehetett Puch László pártpénztárnokot, de látni nem – az Orbán–Simicska-érában pedig egy ország találgatta, hogy kié lehet a Fidesznek akkor kedves infrastruktúra-fejlesztő részvénytársaság, a tényleges tulajdonosát ügyesen bújtató Közgép. Aztán tíz éve csak kiderült, hogy „a Lajosé”.
De térjünk vissza a mai magántőkealapos ügyletekhez! Minden titkolózás ellenére nyilván jelent valamit, hogy
a 35 éves sztrádakoncesszió elnyerésében érintett pénzalapokat Mészáros Lőrinc és állandó „koalíciós” partnere, a kormánytagok jachtoztatását is vállaló Szíjj László érdekeltségei kezelik.
Azt is hivatalos közbeszerzési dokumentum igazolja, hogy az MKIF-cégek legjelentősebb alvállalkozói a két üzletember építőipari érdekeltségei lesznek (Mészáros és Mészáros Zrt., Duna Aszfalt Zrt., Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. és a Simicska csőréből kiénekelt Közgép). Magyarul: a NER nagyágyúi a mostani szűk esztendőkben is kiszámítható, folyamatos bevételhez jutnak majd, a kapacitásaikat garantáltan le tudják kötni, vagyis az eddigi kvázi monopolhelyzetükből szinte versenymentes, manifeszt egyeduralom lesz. Lázár János új építésügyi miniszter meg utólag is bosszankodhat, hogy a kormány a magyar forgalmi hálózat legjobb, pénzügyileg leginkább „kiaknázható” részét szervezte ki alóla (évtizedekre), a kisebb és tönkrement utakat pedig az állam – jelen esetben: az ő – nyakán hagyta.
Ennek megfelelően Lázár majdnem az összes eddigi köztulajdonú infrastruktúra-fejlesztő céget beszántja, a megmaradt feladatokat a minisztériumi struktúrába tagolja, s – ahogy a Telex írta – valószínűleg csak a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t őrzi meg tartósan önálló entitásként. Utóbbi felel ugyanis ama szakaszok karbantartásáért, amelyek nincsenek benne Mészáros és Szíjj 35 éves csomagjában. A Magyar Közút tehát kulcsintézmény lesz a jövőben is, ezért keltett némi sajtófigyelmet, hogy a minap a 2011 és 2014 közötti nemzeti fejlesztési miniszter, az akkor informális Simicska-delegáltként emlegetett Németh Lászlóné lett a nonprofit zrt. felügyelőbizottsági elnöke. (Némethné – kevésbé hangsúlyos – utófoglalkoztatásáról Lázár már korábban is gondoskodott: 2016-ig megtartotta a Miniszterelnökségen nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárként, majd mint a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos juttatta felügyelőbizottsági tagsághoz az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nél és az Országos Dohányboltellátó Kft.-nél a már nyugdíjas exkollégát).
Németh Lászlóné aktuális pozícióinál persze lényegesebbnek tűnik, hogy kik lesznek a Mészáros–Szíjj-érdekkör MKIF-vállalatainak menedzserei az elkövetkezendő években. Lássunk csodát, itt is egykori Simicska-stábtagok rúghatnak labdába – ráadásul olyanok, akiket az Orbán Viktorral való 2015-ös Nagy Szakítás után többnyire ellenségként, árulóként kezelt a fideszes nyilvánosság. A friss cégalapítási dokumentumokban vettük észre, hogy az MKIF-csoportban a fejlesztési divíziót az a Farkas Imre vezérigazgatja, aki szintén egyértelmű Simicska-küldött volt – közigazgatási államtitkárként – először az agrártárcánál, majd Némethné minisztériumában. A Leningrádi Katonai Térképészeti Iskolában végzett Farkas első botrányai túlárazott térképészeti légifelvételek körül „fortyogtak”, majd lobbistaként részt vett az akkori moszkvai agrárattasé körüli vízummutyiban. Simicska Lajos ejtése után őt is mellőzte a nagypolitika, majd nemrég Mészáros Lőrinc „váratlanul” felvásárolta régi geodéziai cége felét, most pedig az MKIF egyik vezérpozíciójába helyezte. Alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, hogy Farkason kívül kulcsszereplő lett még az új MKIF-szervezetben Szőke Gábor, aki – mint a Közgép volt felsővezetője – anno ugyancsak Simicska jobbkezeként „vonult be” a híradásokba. Az MKIF-igazgatóságokban rajtuk kívül ott ül még a szintúgy a Simicska-időszakban pallérozódott Lukács Krisztián, a fideszes önkormányzatok tanácsadójaként elhíresült Provital Zrt. egyik ősatyja; ő később a Tiborcz István-féle keszthelyi jachtkikötőügyben is megvillant.
A sajátosan értelmezett hazai kapitalizmusban persze normálisnak hat, hogy a piac és az állam határán mozgó pártelkötelezett figurák egyszer a kormányzatban, egyszer a közpénzeket felszívó „magánszektorban” kapnak széket maguk alá – a külügyminiszter Szíjj László-féle hajóztatása óta legalábbis nyilvánvaló, hogy a NER legteteje lényegében egy tulajdonosi körként működik.
Az egykori Simicska-stáb mostani autópályás-közutas visszatérése mégis meglepő, hiszen évek óta elfeledett potentátok robbannak most be újra a legnagyobb jelentőségű „nemzeti” projektekbe.
Szó sincs persze arról, hogy kizárólag Simicska Lajos emberei számára van visszaút a hatalomba. Akadnak más főnixek is – például Varga Judit igazságügyi miniszter férje, Magyar Péter, aki idén év elején saját kezdeményezésére távozott a közszférából, konkrétan a Diákhitel Központ éléről. Aztán nemrég a magántulajdonban lévő, de állami pénzekkel töltött tőkealapokat kezelő Hodler Zrt. jogi vezetője és befektetési tanácsadója lett, Lázár János őt is gyorsan beültette a Magyar Közút igazgatóságába, sőt az MKB Bank szeptember 1-jei rendkívüli közgyűlésén a NER-pénzintézet felügyelőbizottságába is bebocsáttatik. Nála kisebb álláshalmozó a Magyar Közút egy másik új igazgatósági tagja, Bitay Márton – őt 2019-ben az Agrárminisztérium államtitkári székéből mentették fel.
×××
A hazai útbővítés és -üzemeltetés új csúcsszervei és kulcsszereplői
I. MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt. és társvállalataik – a 35 éves autópálya-koncesszió győztesei által frissen alapított magáncégek
A kormány magántőkealapoknak (Themis, Konzum PE, Opus Bridge, Opus New Way, Cronus, Vesta, Via) szervezte ki a hazai autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát 2023-tól a következő 35 évre – ezeket a pénzalapokat pedig Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kezelik. A Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott dokumentáció szerint a két szövetséges üzletember közös irányítású vállalatokat alapít a feladatra. Mára létre is hozták az összesen nyolc egységből álló cégcsoportot, amely természetesen az összes bankszámláját a Mészáros-féle MKB-nál nyitotta. A legjelentősebb társaság a 18,4 milliárd forint jegyzett tőkéjű, a Szíjj és a felcsúti kolléga által menedzselt alapok által felesben tulajdonolt MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Ennek székhelye stílszerűen az M1–M7-es sztráda kivezető szakaszánál, a budaörsi Akron Park Irodaházban van, melyet persze a háttérben ugyancsak egy Mészáros menedzselte magántőkealap (Status Property) birtokol. A MKIF-csúcscég vezérigazgatója a fent már bemutatott Farkas Imre a Simicska-istállóból, az igazgatóság tagja rajta kívül az ugyancsak exsimicskista Szőke Gábor és Lukács Krisztián (korábban Provital Zrt., Keszthelyi Yachtkikötő Zrt.), a régóta a Mészáros Groupot erősítő Németh Tamás, a bankholdingos projektet sokáig menedzselő Vida József, továbbá az ismeretlen előéletű Szénási Tamás. Ugyanitt a felügyelőbizottság Szíjj László és Mészáros Lőrinc legszorosabb családtagjaiból, lekötelezettjeiből verbuválódott (Szíjj Berta, Magi Julianna, Vörös József, Barna Zsolt). A második legfontosabbnak tűnő, 4,6 milliárdos jegyzett tőkéjű vállalatot MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt. névre keresztelték; ennek székhelye az ikonikus Fotex-székház a főváros budai oldalán (melynek tulajdonjoga egy éve szállt át a Szíjj László által kezelt Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alapra). Az infrastruktúra-üzemeltető esetében a fele-feles tulajdonosi megoszlás, az igazgatóság és a felügyelőbizottság ugyanaz, mint a fejlesztőcégnél, csak a vezérigazgató más: ő Kovács Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2012 és 2016 közötti fejlesztési és felújítási igazgatója. Akad még további hat MKIF-segédcég az eddigi kettő mellé: a 150-150 millió forintos jegyzett tőkéjű MKIF Primus Zrt. és MKIF Secundus Zrt. közül az elsőt a Mészáros-, a másodikat a Szíjj-féle magántőkealapok hozták létre, a 20-20 milliós MKIF Quartus és MKIF Sextus Zrt. a felcsúti milliárdoshoz, az MKIF Tertius Zrt. és az MKIF Quintus Zrt. pedig a tiszakécskeihez tartozik. A latin számokat követő „egyeskét”, „négyeskét” és „hatoskát”, tehát a Mészáros-portfoliót Németh Tamás vezeti – felügyelőbizottság nélkül –, s ezek a társaságok ugyancsak a budaörsi Akron Park Irodaházban üzemelnek. A „ketteskét”, „hármaskát” és „ötöskét” pedig Szőke Gábor irányítja a Fotex Plazától egy kőhajításra lévő MOM Park egyik irodaegyütteséből. Utóbbi három cégnek jutott saját felügyelőbizottság is, amely a családi belterjesség netovábbja: Szíjj László egyik gyermeke (Berta) mellett a másik lányának férjét (Polyák József) is bevették a buliba. Hogy az itt elsorolt nyolc vállalat között pontosan hogyan osztják majd el a 35 éves autópályakezelés és -fejlesztés alfeladatait, talán hamarosan a nyilvánosság is megtudhatja.
II. Magyar Közút Nonprofit Zrt. – a kormányzat „nyakán” maradt úthálózat kezelője
A mintegy 6 ezer főt foglalkoztató, gazdasági mutatói alapján az ország első tíz állami cége közé tartozó társaság tulajdonosi jogait az Építési és Beruházási Minisztérium gyakorolja. Lázár János tárcavezető meglepetésre nem váltotta le a 2017 óta regnáló vezérigazgatót, Szilvai József Attilát, viszont most augusztus 1-jétől fölé ültetett egy kormányzati sztárokból álló igazgatóságot. A testület elnöke – havi 600 ezres tiszteletdíjjal – Bartal Tamás helyettes államtitkár, aki számos eddigi közfunkciója mellett arról is híres, hogy ő a miniszterelnöki évértékelők szervezőjeként jegyzett Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alapítványának (Soli Deo Gloria) elnöke. Az igazgatóság tagja még – fejenként havi 375 ezer forintos megbízási díjért – a fent körülírt Magyar Péter, a korábban földügyi államtitkárként működő, majd felmentett Bitay Márton, továbbá két szakmabeli szereplő (Pozsgai-Simon Dóra, Mayer András János), valamint Lázár János két bejáratott bizalmasa (Palich Etelka, Patay Gábor). A felügyelőbizottság élére újoncként érkezett a régi Simicska-kör Németh Lászlónéja, továbbá mezei fb-tag lett még – a munkavállalói képviselők mellett – a miniszter két alapembere is (Grezsa István, Krakkó Ákos). Előbbi havi 500 ezer forintos, utóbbiak 300 ezres tiszteletdíjban részesülnek.
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
