Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 175. napján
Bosszúból lőtték az oroszok Harkivot – naponta 40–60 ezer tüzérségi lőszert használnak el Ukrajna ellen. Moszkva fegyvervásáron igyekezett pótolni az eszközveszteségeit. Érdekes eredményre jutott egy kijevi intézet közvélemény-kutatása. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 175. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok Harkivot bosszúból lőtték tüzérséggel.
- Ukrán becslések szerint az orosz hadsereg naponta 40–60 ezer tüzérségi lőszert is kilőhet.
- Az oroszországi Kubinkában megrendezett fegyvervásáron Moszkva rendesen bevásárolt, az ukrajnai veszteségeket pótolva.
- Egy kijevi közvélemény-kutató mérte az ukránok véleményét a központosított/kevésbé demokratikus döntéshozatallal kapcsolatban.
Részletes helyzetkép:
Augusztus 17-én este és a 18-ára virradó éjjel került sor (többek között Iszkander rakéták felhasználásával) a Harkiv elleni, február 24-ét követő legtragikusabb tüzérségi támadásra. Legalább tizenegy polgári személy halt meg, 37 pedig megsebesült (ahogy a mentési munkálatok zajlanak, úgy hozzák nyilvánosságra az újabb adatokat az áldozatok számának növekedéséről). Az orosz tüzérség és légierő szintén nem állítja le a Mikolajiv, Nikopol, illetve a teljes harcérintkezési vonal mellett található ukrán állások és azok háta elleni támadásokat. Különösen intenzív tüzérségi támadás és bombázás érte a Harkivtól délre található bohoduhivi [Богодухівський район] és csuhujivi járásokat [Чугуївський район], Donyeck megyében Avdijivkát és Bahmutot, a Krivij Rihtől délre található településeket, illetve a Mikolajiv megyében fekvő bastankai járást [Баштанський район]. Az oroszok szintén folytatják a Szumi megye államhatár menti járásai elleni tüzérségi támadásokat – ezzel párhuzamosan Csernyihiv megyében, az államhatár mentén fekvő ukrán állások elleni ellenséges támadások intenzitása csökkent. Az ukrán haderő közvetlen hátán kívül a rakétatámadások célpontjai a Zsitomir megyei Ozernében [Озерне] lévő katonai reptér, illetve az Odessza és Zaporizzsja térségében lévő infrastruktúra volt (a repteret pár hónap szünet után támadták, a Belaruszból indított támadás eredményeként a futópályája megsérülhetett). Az ukrán tüzérség és légierő a harctérségekben található orosz állások ellen több támadást hajtott végre, főleg Mikolajiv és Herszon megyék közös határterületén – a megszállt Luhanszk megye ukrán közigazgatási vezetője szerint a védők a megszállt Liszicsanszkban az ellenséges parancsnokságot szintén lőtték. Ezen túlmenően az ukrán fél azzal vádolta meg az oroszokat, hogy azok újfent tüzérséggel támadták a megszállt Herszont és Enerhodart.
Bahmut térségében az orosz erők folytatják a támadást, s szintén harcok folynak a várostól észak- és délkeletre. A védők a Bahmut–Sziverszk országúttól keletre, illetve Horlivkától északra és nyugatra visszaverték a támadásokat – azonban nem voltak abban az állapotban, hogy Donyecktől észak- és délnyugatra megállítsák az orosz hadsereget. Itt az oroszok „ideiglenes sikert” érhettek el (fenti sorrendben: az Avdijivkától délre található Opitne [Опитне], illetve a Marjinkától [Мар’їнка] délre fekvő Novomihajlivka [Новомихайлівка] térségében). Harcok folynak az M04-ás, Donyecket Dnyipróval összekötő autópálya mentén elterülő Pervomajszkéért [Первомайське; ford. kieg.: ez a Piszkitől nyugatra fekvő első település], illetve Avdijivka ipari negyedéért. A védők még mindig azt akarják megakadályozni, hogy az ellenséges hadsereg megszerezze az autópálya kijáratánál található Piszki feletti teljes ellenőrzést. Harkiv és Donyeck megyék közös közigazgatási határában (Bohorodicsnénél [Богородичне] és Mazanivkánál [Мазанівка]) végrehajtott további orosz támadáskísérleteket megállították. Harkiv megyében a védők szintén visszaverték a Barvinkovétől [Барвінкове] északra (Nova Dmitrivkánál [Нова Дмитрівка]), illetve a Csuhujivtól keletre (Bazalijivkánál [Базаліївка] és Lebjazsénél [Леб’яже]) indított támadásokat. Herszon és Mikolajiv megyék közös közigazgatási határánál harcok folynak Bilohirkáért [Білогірка]. Az orosz fél számára sikertelenül ért véget mind a Novohrihorivka [Новогригорівка] térségében indított támadáskísérlet, illetve az, hogy Herszon és Dnyipropetrovszk megyék közös határterületén, Oszokorivkánál [Осокорівка] az ukrán erők háta mögé diverzáns-felderítőcsoportot próbáltak meg telepíteni.
Augusztus 17-én Olekszij Reznyikov védelmi miniszter ismertette az ukrán hadsereg mozgósítási szükségleteit: az elszenvedett veszteségek miatt különösen tüzérekre, híradósokra, drónpilótákra és kiberhadviselésben jártas szakemberekre van szükség. A miniszter azt is kijelentette, hogy a konfliktus „befagyasztására” nincs lehetőség – habár azt nem zárta ki, hogy a harctevékenység intenzitásában csökkenés fog bekövetkezni. Saját előrejelzését azzal indokolta, hogy mindkét fél kimerítette saját erejét, s szükséges a veszteségek pótlása, illetve további felszerelés és lőszerszállítmányok biztosítása. Reznyikov szerint az orosz erők az invázió alatt felhasznált harcképességük minimum egyharmadát elvesztették.
Jurij Ihnat ezredes, az Ukrán Légierő Főparancsnokságának szóvivője az ellenséges légierő műveletekben való részvételét napi 150 berepülésre becsülte. Oroszország Ukrajnával határos régióiban, a megszállt Krímben és Belaruszban 430 repülőgépet és 360 helikoptert állomásoztathatnak (összehasonlításként Ihnat február 24-én ezt 450 repülőgépre és 250 helikopterre tette). Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka becsléseket közölt az orosz tüzérség erőfeszítéseiről: naponta 700–800 támadást hajtanak végre 40–60 ezer lőszer felhasználásával. Értékelése szerint az oroszok fő erőfeszítései arra koncentrálódnak, hogy megpróbálják kiszorítani az ukrán hadsereget Donyeck megyéből, illetve Mikolajiv, Nikopol és Harkiv térségéből. Szintén kiemelte: tiszteletben tartják Ukrajna azon kötelezettségét, hogy nyugati fegyvereket nem használnak orosz területek elleni tüzérségi támadáshoz – ez a tilalom azonban nem vonatkozik az oroszok által megszállt területekre. Utalva a kötelező mozgósítás folytatásának kérdésére, kijelentette, hogy jelenleg nem szükséges a Fegyveres Erők személyi állományát növelni; jelen pillanatban a hadseregbe történő sorozás mindenekelőtt bizonyos szakképesítésű személyeket érint. A Fegyveres Erőknek többek között drónpilótákra, informatikusokra, mesterlövészekre, híradósokra, illetve a Nyugattól kapott fegyverek használatára kiképzett személyekre van szüksége. Zaluzsnij szintén aggodalmát fejezte ki a belarusz–ukrán határ mentén található orosz rakétarendszerek és a belarusz zjabraukai [Зябраўка] repülőtéren állomásozó légierő kapcsán.
A Moszkva alatti Kubinkában megrendezett Armija-2022 nemzetközi katonai-technikai fórum során az orosz védelmi minisztérium hét új szerződést írt alá, illetve megerősített 29, korábban aláírt fegyverszállítási és katonai felszerelés biztosításáról szóló megállapodást – ezek értéke meghaladja az 500 milliárd rubelt (8,5 milliárd dollárt). A megrendelések nagyrészt olyan felszerelésre vonatkoznak, melyet az Ukrajna elleni háborúban használnak – az orosz fegyveres erők többek között a következő típusokból 3700 új eszközt, illetve 100 modernizált darabot vehetnek át: T–90M harckocsi; BTR–82A páncélozott kerekes szállítójármű; Tigr–M páncélozott gépjármű (ezt az Arbalet távolról vezérelhető modullal szerelik fel); Szu–34-es vadászbombázók; Ka–52M és Mi–28NM harci helikopterek; Inochodiec, Orlan-10 és Orlan-30, illetve Eleron-3 drónok; az Iszkander rendszerhez való rakéták; a Szmercs rendszerhez tartozó 300mm-es rakéták; az drónok számára UAB–20 irányított légibomba; levegő–föld rakéták (lokátor elleni rakéták is); T–80BV harckocsik illetve BMP–2 gyalogsági harcjárművek javítása és modernizálása. A megrendelések között ezeken felül található új felszerelés a Stratégiai Nukleáris Erők (köztük RSz–28 Szarmat rakéták), a Haditengerészet (többek között további három tengeralattjáró és két felderítőhajó), illetve az űrvédelem számára (Sz-500-as rendszerek, Lotosz–M felderítő műholdak).
Augusztus 16-án Lvivbe látogatott António Guterres ENSZ-főtitkár – ő augusztus 18-án Zelenszkij elnökkel és Recep Erdoğan török elnökkel találkozott. A megbeszélések fő témája a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű körüli helyzet, illetve a háború befejezéséhez szükséges politikai megoldás keresése. Egy nappal később Guterres Odesszába utazhat annak érdekében, hogy értékelje annak a gabonafolyosónak a működését, amely az ENSZ részvételével nyílt meg augusztus 1-jén.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMIS) felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka gondolja úgy, hogy háborús körülmények között az állam számára fontosabb egy erős vezető, mintsem egy demokratikus rendszer – az állítást 27 százalék nem osztja. Az ukránok 79 százaléka van arról meggyőződve, hogy az elnöknek jogában kellene, hogy álljon beleszólni a parlament és a kormány működésébe az ország védelmének növelése céljából – függetlenül a hatalmi ágak szétválasztásától (16 százalék ellenzi ezt), s 48 százalék ítéli úgy, hogy a hatóságok akár a hatályos jogszabályokat is megsérthetnék (41 százalék nem ért egyet ezzel az állítással). A megkérdezettek 62 százaléka gondolja úgy, hogy háború idején nem lehetne megengedni a hatóságok akár csak konstruktív kritikáját (ezt 32 százalék ellenzi).
A KMIS felméréséből az is kiderül, hogy az ukránok számára a fő információforrás a közösségi média (69 százalék), a televíziócsatornák közös közvetítése (az ún. telemaraton, 57 százalék), az ismerősökkel folytatott beszélgetések (51 százalék), illetve internetes portálok (39 százalék). A legfontosabb közösségimédia-csatornák a Telegram (ezt a megkérdezettek 44 százaléka használja), a Facebook (36 százalék), illetve a YouTube (36 százalék). Nagy ugyanakkor az életkor szerinti szórás: a 18–29 éves korcsoportban a közösségi médiát információforrásként 87 százalék jelölte meg, a telemaratont pusztán 28 százalék – a 60 év felettiek esetében azonban fordított az arány (34 és 61 százalék).
Denisz Smihal miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy Kanada Ukrajna számára 450 millió kanadai dollárt különíthet el gázvásárlásra. A Fejlesztési Minisztérium szerint az ország 73 százalékban áll készen a fűtési szezonra. Augusztus 17-ig a földalatti gáztárolókban 12,6 milliárd köbméter gázt, illetve 1,9 millió tonna szenet tároltak be – ezen kívül vizsgálják az alternatív energiaforrások (többek között 2,3 millió köbméter fa) kihasználását. Az agresszió következtében a gázfogyasztás 40 százalékkal csökkent.
A harccselekmények által veszélyeztetett területeken működő vállalkozások áthelyezési programja eredményeként 710 céget telepítettek át – közülük 500 kezdte újra a működését. Több mint felük Nyugat-Ukrajna három megyéjébe (a lembergibe 29 százalék, Kárpátaljára 18 százalék, illetve Csernyivcibe 12 százalék) költözött.
Szerhij Szuhomlin, Zsitomir polgármestere kijelentette, hogy a belarusz határ közelében megerősített védállásokat építenek ki – előregyártott vasbeton elemekből pár védvonal kiépítése már meg is történt. Ez újabb olyan információ, amely megerősíti: az ukrán erők továbbra is figyelembe veszik az orosz hadsereg Belaruszból való behatolásának lehetőségét, s előre kiépíti azokat a mérnöki létesítményeket, amelyek az ellenség erőinek offenzíváját megnehezíthetik.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg a megszállt területeken a vasúttársaság dolgozóinak utasítást adott az összes, a területen található teherszállító vagon átirányítására a Krímbe. Az alvázakat alkatrészekre szedik, a felépítményeket feldolgozótelepekre küldik, ahol azokat feldarabolják. A vasúti alkalmazottakat arra utasították, hogy kizárólag a katonai felszerelés szállítására alkalmas, illetve az megszállt területeken a személyszállítás fenntartására szolgáló vagonokat hagyják hátra. Podoljak szerint ez a művelet azt bizonyítja, hogy a megszállók folytatják az ukrán vagyon kifosztását, egyben aláássák az Oroszországgal történő integráció terveit.
A sorozott egységek veszteségeinek korlátok közé szorítása érdekében az orosz hadsereg folytatja a Föderáció régióiban az „önkéntes zászlóaljak” felállítását. Tomszkban az állami vállalatok részvételével szerveznek találkozókat – ezek során a 18–60 év közötti férfiakat féléves szerződés aláírására, és a „különleges műveletben” való részvételre ösztönzik. A szervezők kiemelik, hogy az egység kizárólag a fronton harcoló katonák logisztikai támogatásával fog foglalkozni, s még mielőtt őket Ukrajnába küldenék, a „sorozottak” kéthetes kiképzésen vesznek részt. A számukra felajánlott havi jövedelem az akár 220 ezer rubelt (3500 dollárt) is elérheti. Az önkénteseknek azt is megígérik, hogy ők és családtagjaik is megkapják a kombattánsoknak járó jogokat és az összes juttatásukat (különösen a nyugdíjat, az évenként járó „fürdőkezeléseket”) – illetve gyermekeik felvételi nélkül juthatnak be felsőoktatási intézményekbe.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Míg az beletartozik a harctevékenység logikájába, hogy az oroszok fokozzák az egyes régiók elleni tüzérségi támadásokat vagy ugyanazokat a célokat újabb alkalommal bombázzák, a Harkiv elleni, elmúlt napokban elkövetett támadást az agresszor egyfajta bosszújának kell tekinteni a Krímben végrehajtott ukrán diverzánstevékenységére válaszul. Az oroszoknak a legnagyobb kárt augusztus 9-én, a szaki repülőtéren bekövetkezett robbanás okozta – a levegőbe repült lőszerraktár hozzájárult nyolc repülőgép megsemmisüléséhez vagy megsérüléséhez (a kilencről szóló korábbi híreket nem erősítették meg), míg az augusztus 16-i robbanásokban a repülőtér mellett egy kisebb lőszerraktár és egy laktanyaépület szenvedett károkat. Az ukrán fél által okozott károkon túlmenően maga az elszenvedett veszteségek ténye jelent az ún. műveleti mélységben található csapatösszevonás védelmével foglalkozó szolgálatok számára blamázst. Az elszenvedett megaláztatások megtorlása – leggyakrabban civilek elleni intenzívebb támadások formájában – beleillik az orosz hadviselés tradícióiba, s az Ukrajna elleni agresszió jelenlegi fázisában már sor kerülhetett rá (többek között a Moszkva rakétás cirkáló – a fekete-tengeri flotta zászlóshajója – elsüllyesztése után).
- Az Armija-2022 fórum során ismertté vált orosz hadfelszerelés- és fegyverbeszerzési tervek, illetve az ukrán hadsereg az agresszor tüzérségéről és légierejéről szóló információi megerősítik, hogy az ún. különleges művelet közel féléves időtartama az orosz hadseregnek nem kevés erőfeszítésébe került. A megrendelt modernizáló munkák csekély mértéke (összesen kb. 100 harckocsi és páncélozott harcjármű) azonban azt bizonyítja: az elszenvedett veszteségek nem annyira súlyosak, hogy Moszkvát inkább a már meglévő fegyverei gyorsabb és olcsóbb korszerűsítésére, mintsem új fegyverek legyártására kényszerítse. Kivételként kell kezelni azokat a modern drónokat, amelyek készleteivel az oroszok a szovjet időkből nem rendelkeznek. Ezen eszközök leszállítását egy füst alatt három gyártótól rendelték meg, ezek – a korábbi információk alapján – már korábban lépéseket tettek gyártásuk megnövelésére. Mindkét fél harci tapasztalatai megerősítik, hogy a különböző drónfajták mind annyira hasznosak a modern harcmezőn, mind amennyire könnyű őket elpusztítani.
- Ukrajna hatóságainak a Krímen lévő orosz katonai létesítményekben bekövetkezett robbanásokkal kapcsolatos tájékoztatási politikája egy jól előkészített pszichológiai művelet jegyeit viseli magán – ennek célja pánik keltése a megszállók között. Az, hogy a végrehajtott támadás részleteit és körülményeit nem hozzák nyilvánosságra s az, hogy körülöttük a titokzatosság légkörét hozzák létre, növeli az oroszok nyugtalanságát és aláássa a fekete-tengeri flotta pozícióját (mint a Krím biztonságának garantálóját). Az ukránok lépései hatékonyan kérdőjelezik meg, hogy az ellenség hadserege jól felkészülten tud-e harcolni. A nyomásnövelés fontos eleme annak bejelentése, hogy mélyen a megszálló erők hátában további támadásokra kerül sor, beleértve a félszigetet Oroszországgal összekötő kercsi híd elleni károkozását vagy a híd lerombolását.
- Augusztus 1-jétől 17-ig az ukrán kikötőket összesen 24, együttesen több mint hatszázezer tonna gabonát és növényi olajat szállító hajó hagyta el. Habár a számok jelentősek, ezek messze elmaradnak a kijevi hatóságok által feltételezett exportmennyiségtől (havi száz, összesen hárommillió tonna árut szállító hajó).
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: romos házakat néznek helybeliek Kramatorszkban 2022. augusztus 16-án, miután orosz rakétatámadás érte a Donyecki területen fekvő várost (fotó: MTI/AP/David Goldman)
