Nyugati türelemmel kivéreztethetők az oroszok – fél év háború mérlege [HetiVálasz 138]
Éppen fél éve tart az orosz–ukrán háború. Honnan hová jutottak a felek? Mik a legfontosabb tanulságok, és van-e esély belátható időn belül fegyverszünetre? Mi lehet Oroszország célja a villámháborús tervek elbukásával? Jön-e ukrán ellentámadás délen? HetiVálasz podcastunkban az elmúlt 180 nap számvetését két Oroszország-szakértővel, Jójárt Krisztiánnal (NKE Stratégiai Vélelmi Kutatóintézet) és Rácz Andrással (Német Külpolitikai Társaság) végezte el Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. A műsor ezúttal Youtube-csatornánkon is elérhető. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Hogyan lehet tagolni az elmúlt 180 napot?
Jójárt Krisztián: Nyilvánvaló szakaszhatár volt április vége, május eleje, amikor lezárult a háború azon szakasza, amelyet a villámháborúra építettek az oroszok. Kijev külvárosáig eljutottak, de ott megrekedtek, irtózatos veszteségeket szenvedtek el, az elit erők nagy része odaveszett. Akkor Moszkva azt mondta: lezárult a háború első szakasza, és immáron a Donbasz felszabadítására koncentrálunk; Ukrajna nem visszafoglalta ezeket a területeket, hanem az orosz haderő kivonult Kijev külvárosaiból – a jó szándék gesztusaként, ahogy az orosz védelmi minisztérium mindezt kommunikálta. A második szakasz a Donbaszra korlátozódott: felőrlő, a tüzérségi tűzre alapuló megsemmisítéssel nagyon-nagyon lassan próbálták elfoglalni ezeket a területeket. Ennek az első hónapja nagyjábóli sikernek nevezhető, lassú előrehaladással. Most pedig újabb szakaszhatárhoz érkeztünk, amikor is azt látjuk, hogy az orosz előrenyomulás kimerül, az offenzíva kifulladt. Miközben délen mintha az ukránok ragadták volna meg a kezdeményezést, mélységi csapásmérésekkel a Krímben. Mindenki arra vár, hogy Herszonnál megindul az ukrán ellentámadás, miközben az oroszok is jelentős erőket csoportosítottak már át ide, s úgy tűnik, az erőviszonyok nagyjából kiegyenlítettek itt is.
Rácz András: Minden szakaszolás szükségszerűen önkényes. Az egyik nagyon fontos fordulópont, hogy az orosz erők feladták Kijev ostromát. Neve is van: orosz vereség. Onnantól helyezik át a súlyt a Donbaszra. Hasonló fordulópont, amikor az ukránok a délnyugati fronton, Mikolajivnál fel tudják törni az orosz ostromgyűrűt, és visszanyomják az orosz erőket Herszon felé – az orosz célja nem Mikolajiv, hanem Odessza bevétele lett volna, elvágva Ukrajnát a Fekete-tengertől, szárazföldi roncsországgá téve. Az oroszok visszanyomásával lezárult annak az esélye, hogy el tudják foglalni a teljes fekete-tengeri partvidéket. Ehhez jött a Moszkva cirkáló elsüllyesztése, amivel biztossá vált, hogy nem lesz orosz partraszállás, sem Odesszánál, sem máshol. Mariupol is fordulópont: az ostrom végével eldőlt, hogy Ukrajna belátható időn belül az Azovi-tenger partjához már nem jut vissza. Komoly ukrán stratégiai vereség, és nem látszik, hogy ez javulni tudna. Szakaszhatár az is, hogy Ukrajna képessé válik orosz mélységi célpontokat támadására: szanaszét lövik az orosz hadsereg logisztikai ellátását, gyakorlatilag beálltak a frontvonalak – patthelyzet. Láthatóan Moszkva sem korlátlan háborút folytat, nem akar agyatlanul eszkalálni a végsőkig. Racionális szereplők az oroszok is – nem kellemesek, nem kedvesek, de racionális szereplők ésszerű korlátokkal.
Állna-e még Ukrajna nyugati fegyverek nélkül?
Jójárt Krisztián: Egyértelműen nem. De megfordítva: a nyugati fegyverek sem lettek volna elegendőek, hogyha az ukránok nem akarnak harcolni. Ez a kettő elengedhetetlen volt ahhoz, hogy megszervezzék az ellenállást, illetve, hogy Nyugat részéről ledőljön egy csomó olyan tabu, amely korábban arról szólt, milyen fegyvereket nem ad át Ukrajnának. A háború elején a Javelinek, a különböző kézi páncéltörő fegyverek meg a Bayraktar drónok voltak döntő jelentőségűek. Május elejétől kezdve a tüzérségen van a hangsúly, és már egyértelműen látszik: ha Ukrajna nem kap elegendő tüzérségi eszközt és hozzá lőszert, akkor nem lesz képes megfordítani a háború menetét.
Változott-e az orosz célrendszer?
Jójárt Krisztián: Valójában nem, csak azt gondolják, hogy más és kicsit nyakatekertebb az oda elvezető út. Az orosz politikai vezetés azt látja, hogy a szankciók nyilvánvalóan addig maradnak, amíg a Putyin-rendszer hatalmon van, tehát feloldásukra esély sincs függetlenül attól, hogy mi történik Ukrajnában. Ez tehát adottság, ezzel kell számolniuk. Másfelől viszont úgy látják, hogy a Nyugatnak nincs meg a stratégiai türelme a hosszú, elhúzódó háborúhoz, az oroszoknak meg megvan – birodalmi perspektívában gondolkodnak, ez egy imperialista háború. Az orosz politikai vezetés kalkulációja, hogy Ukrajna most már minden fegyver- és lőszerutánpótlás terén a Nyugattól függ. Azt is látja Oroszország, hogy van még két-három olyan éve, amikor a gázzal tudja zsarolni Európát. A probléma Moszkva számításában az, hogy azokat a játékosokat, akik tényleg döntőek – Egyesült Államok, Egyesült Királyság – nem tudja nyomás alá helyezni. Nincs eszköztára, hogy befolyásolja a washingtoni döntéshozatalt, amelynek ez fillérekbe kerül, összehasonlítva nyilván az amerikai gazdaság méretével. Vagyis ha megmarad az Egyesült Államok stratégiai türelme, akkor ki tudják itt véreztetni az oroszokat.
Vége lehet-e a háborúnak belátható időn belül?
Rácz András: Hallottunk itthon olyan véleményt, hogy őszre ennek vége van. Nem igazán látom, mire alapozzák. Annyira lassú a fronton a dinamika, annyira lassan változnak a dolgok, hogy ez hónapokig eltart. S amikor bejönnek majd a nagy őszi esők, minden lelassul, nem lehet hadműveleteket végrehajtani. Addig van még nagyjából három hónap, de ez alatt semmi érdemi változás nem lesz a frontokon. Még a minimum célt sem éri el egyik fél sem, nincs kilépési pont. Sajnos folytatódni fog.
Nyitókép: túlélők után kutató tűzoltó egy orosz megszállók által elpusztított lakóépületnél a Kijev melletti Borogyankában 2022. április 13-án (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
