Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 186. napján
Az ukrán tüzérség intenzíven támadja az orosz állásokat Herszonban, az elmúlt napokban nemcsak a HIMARS-ok voltak aktívak, hanem az ukrán partizánok is. Közben az oroszok tapodtat sem jutnak előre Donbaszban. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 186. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az ukrán tüzérség intenzíven támadja az orosz állásokat Herszonban
- Az oroszok Bahmut külvárosait támadják
- Az elmúlt napokban nemcsak a HIMARS-ok voltak aktívak, hanem az ukrán partizánok is
- Nincs az a pénz, amiért a Bayraktarokat gyártó török cég drónokat adna el Moszkvának
- A NAÜ missziója hamarosan Enerhodarba látogat.
- Nagyon kemény tél vár Ukrajnára a Naftohaz vezérigazgatója szerint
Ma nyolc éve a Donbaszban található Ilovajszknál körbezárt ukrán csapatok megpróbálkoztak a kitöréssel:
„2014. augusztus 29-én Vlagyimir Putyin közbenjárására a szakadárok felajánlották, hogy folyosót nyitnak az ukrán katonák elvonulásához, egy feltételt azonban szabtak, a teljes felszerelést hátra kellett hagyniuk a kormányerőknek. Az ukrán vezetés nem fogadta el az ajánlatot, arra utasította a körbezárt csapatok ott maradt vezetőit, hogy harccal törjenek ki, nem adhatták meg magukat. Az ajánlat elutasítása súlyos következményekkel járt. Igaz az áldozatok számáról eltérő adatok láttak napvilágot, de a legoptimistább becslések is sokkolóak. Az ukrán vezérkar 366 halottról tesz jelentést, az ügyészség 459-ről, Szemjon Szemencsenko a Donbasz Önkéntes Zászlóalj parancsnoka több mint 1000 fő halálos áldozatról számol be.”
Részletes helyzetkép:
Donyeck megyében a harcok nem hoztak jelentős változásokat. Az orosz erők délkeletről közelednek Bahmut felé, a védők állásait a várossal szomszédos településen, Veszela Dolinában [Весела Долина] támadva. Az ukránok védik magukat Bahmuttól északkeletre (Szoledárnál és Bahmutszkénél [Соледар; Бахмутське]), a város keleti külvárosában, illetve a Bahmut–Horlivka [Горлівка] országúttól keletre, Kodemánál [Кодема].
A védők szintén tartják állásaikat Donyeck városától északnyugatra, ahol az agresszor támadása a településtől északra, a Kramatorszkba vezető út mentén található Olekszandropiljra [Олександропіль] tolódott át. Harcok folynak a Donyeck városától délről induló, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyék közigazgatási határáig futó utak mentén található településekért. Sikertelenül érhettek véget a Szlavjanszk felé indított orosz támadások, melyeket 1) Liman felől [Лиман]; 2) Harkiv és Donyeck megyék közigazgatási határa irányából; 3) illetve Sziverszktől északkeleti irányból indítottak. A megszállók szintén megpróbálhattak támadást végrehajtani a Harkivtől északra található, illetve a Herszon és Dnyipropetrovszk megyék közös közigazgatási határán lévő ukrán állások ellen. Az orosz Nyizsnyij Novgorod-i oblasztyból a Donbasszal határos rosztovi oblasztyba áttelepíthették a Nyugati Katonai Körzet 3. Hadtestjének első, újonnan felállított alegységeit.
Az oroszok a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban folytatják az ukrán állások és azok háta elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat. Különösen intenzíven támadták Harkivot és Mikolajivot és ezen városok tőszomszédságát, Zaporizzsját (többek között a Motor Szics gyárat és a várostól délkeletre található településeket, illetve Dnyipropetrovszk megye déli területeit.
Ezeken kívül rakétatámadások célpontjai voltak Kijev megyében a bucsai és vishorodszki [Вишгородський район] járások, Dnyipro városának külvárosai, Szlavjanszk, Kramatorszk, illetve Rivne megye szarnenszkiji járásában [Сарненський район] egy meg nem nevezett katonai létesítmény.
Az ukrán tüzérség és helikopterek célpontjai főleg a Herszon megyében lévő orosz állások, a Herszonban található orosz logisztikai és vezetési pontok és ezek környéke, illetve a Melitopolban és Nova Kahovkában található orosz állások voltak (a HIMARS-okból kilőtt rakétákkal leggyakrabban a Melitopolban lévő orosz bázist támadják). A védők újabb alkalommal támadhatták a kahovkai hidat, illetve azt az Antonov hidat, mely mentén pontonhíd kiépítése zajlik. Ukrán rakétákat kétszer lőhettek ki Luhanszk megyében található célok (Kadijivka [Кадіївка], Szvatove [Сватове]) ellen. Augusztus 28-án újabb ukrán szabotázskísérletet jegyeztek fel Szevasztopol térségében.
Az amerikai védelmi tárca szerződést kötött a Raytheon Missiles & Defence konszernnel: az ukrán hadsereg számára rövid- és közepes hatótávolságú NASAMS légvédelmi rakétarendszereket vásárolnak – a szállítás határideje 2024 augusztusa. A 182 millió USD értékű szerződés az [idén] augusztusban bejelentett, összesen közel hárommilliárd dollár értékű amerikai katonai támogatási csomag része. Spanyolország bejelentette: Ukrajnába további katonai felszerelést és hadianyagot küld, köztük 20 páncélozott járművet, 75 raklapnyi tüzérségi lőszert és légvédelmi üteget, illetve egy tonna üzemanyagot összesen 2,5 millió euró értékben – fentieken kívül az ukrán hadsereg az ibériai országból harmincezer egyenruhát is kaphat. Litvánia Ukrajna számára 37 darab, a [lengyel] WB Group által gyártott Warmate kamikázedrónt vásárol.
Augusztus 26-án a Bayrak török vállalat vezérigazgatója, Haluk Bayraktar bejelentette: cége nem ad el Oroszországnak UAV-okat, függetlenül a felajánlott összeg nagyságától. Kiemelte, hogy a drónok vevőinek kiválasztásáról szóló döntést a vállalat vezetése hozta meg, egyeztetve az állami hatóságokkal, s hozzátette: Ukrajna agresszív és indokolatlan támadás célpontja – ez kizárja az Oroszországgal való együttműködés lehetőségét.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter új megoldásokat javasol az ukrán mozgósítási potenciál növelésére – ezt a társadalom „intelligens militarizálásának” nevezte. Minden állami és önkormányzati hivatalnoknak kötelezően részt kell vennie katonai kiképzésben azelőtt, hogy pozícióját elfoglalná. Mindazok esetében azonban, akiket mozgósítani lehet, vizsgálatot kell lefolytatni, hogy meghatározzák a hadsereg által preferált különleges képesítést.
Az [ukrán] SZBU folytatja a titkosszolgálati elhárítóműveletet, hogy felderítse mindazon személyeket, akik Oroszország érdekében végeztek ügynöki munkát. Augusztus 26-án a Bölcs Jaroszláv Egyetemen őrizetbe vették az SZBU jogi személyzetét képző intézetének vezetőjét. A nyomozók szerint [az illető] február–március fordulóján arra akarhatta rávenni beosztottjait, hogy ne álljanak ellen az agresszor fegyveres erőinek, és álljanak át a megszállók oldalára.
Az SZBU a haszid zsidó közösséghez fordult, s kérte őket: az ebben az évben szeptember 26–27-re eső ros hásáná [zsidó újév] alkalmából tartózkodjanak az Ukrajnába történő látogatástól. Ukrajna megerősíti a vallásgyakorlás helyeinek és a hívők által használt útvonalaknak a terrorizmus elleni védelmét – azonban attól tart, hogy a tömegünnepélyt az oroszok kihasználhatják olyan provokáció elkövetésére, melynek célja az etnikumközi kapcsolatok destabilizálása, illetve Ukrajna imázsának rombolása.
A megszálló hatóságok az ukrán diverzánscsoportok aktivitásának újabb eseteiről adtak tájékoztatást. Augusztus 25-én Melitopolnál levegőbe repült az az épület, melyben a tervezett ál-népszavazás idején szavazóhelyiséget alakíthattak volna ki. Egy nappal később Bergyanszkban robbanóanyaggal elkövetett robbanás következtében sebesült meg a kollaboráns közlekedésrendészet helyettes vezetője, másnap pedig Zaporizzsja megye kollaboráns rendőrségének vezetője halt meg – az ukrán határőrség nyugalmazott tisztje, aki az oroszok bevonulása után önként jelentkezett az együttműködésre. Augusztus 28-án Herszon környékén meghalt Olekszij Kovalov, a „Nép Szolgája” [kieg.: Zelenszkij pártja] frakció korábbi képviselője, aki az oroszok oldalára állt át.
Kijev szerint a megszállók célja, hogy az ál-népszavazást a bejelentése után öt napon belül lefolytassák. A szavazatokat mozgóurnákkal gyűjtenék össze. Zaporizzsja megye megszállt részén a kollaboránsok „népszavazási” választási bizottság felállításáról számoltak be – anélkül, hogy megadták volna a referendum megtartásának időpontját. Eközben az ukrán katonai hírszerzés (HUR) információi szerint Mariupolban a lakosság pusztán 5–7 százaléka kész a szavazáson részt venni. A gáz- és áramfogyasztók azonosításának leple alatt zajlik a településeken a lakosság összeírása, de a megszálló hatóságok még mindig nem ismerik a városban tartózkodó személyek számát. A HUR felhívja a figyelmet: a megszálló hatóságok egyelőre nem vetik fel a népszavazás lefolytatásának kérdését, hanem a lakosság számára biztosítandó humanitárius segélyt népszerűsítő propagandakampányra koncentrálnak. Kijev a megszállt területek gyors, [orosz] útlevéllel való ellátásának fiaskójára is rámutatott: Bergyanszkban (amelynek a háború előtti lakossága több mint százezer főre rúgott) júliustól kezdve pusztán 800 fő vett át orosz útlevelet.
Az orosz erők nehéz katonai helyzetéről tanúskodik a herszoni megszálló közigazgatás helyettes vezetője, Kirill Sztremouszov [Кирилл Сергеевич Стремоусов] nyilatkozata, aki állította: kizárólag a front Mikolajiv felé történő előretolása garantálhatja Herszon megye elfoglalt területeinek biztonságát. Ugyanakkor az Oroszországi Föderáció elnöki adminisztrációjának helyettes vezetője, Szergej Kirijenko elmondta: az orosz elnök rendelete értelmében szeptember 1-jén az orosz hadsereg a megszállt területeken található összes oktatási intézményt védeni fogja.
A HUR szerint a megszállt Krímben tart az ismételt diverziós cselekmények által kiváltott pánikhangulat. A helyzet kezelésére az orosz védelmi miniszter-helyettes, Dmitrij Bulgakov a katonai infrastruktúra pusztulásával összefüggő incidensekről szóló hírek cenzúrázását rendelte el (és az eseteket a hivatalnokok hanyagságának tulajdonította). A HUR szerint oroszok ezrei próbálják meg sürgősen elhagyni a megszállt Krím területét, további ukrán akcióktól tartva.
Augusztus 29-én a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi kijelentette: az ügynökség missziója úton van az Enerhodarban található zaporizzsjai atomerőműbe. A misszióban 13 ország (köztük Lengyelország, Litvánia, Oroszország, Szerbia, Kína, Albánia, Franciaország, Olaszország, Jordánia, Mexikó és Észak-Macedónia) képviselői vesznek részt. Az erőművet március 4-e óta az orosz hadsereg tartja megszállva, s az elmúlt hetekben az orosz csapatok állandóan lőtték – ez felerősítette a félelmet, hogy súlyos baleset történhet. Augusztus 25-én az erőműben fennállása óta először teljesen (habár ideiglenesen) leállították az energiatermelést, s lekapcsolták a hálózatról. A NAÜ-misszió látogatásának előestéjén, augusztus 28-ról 29-re virradó éjjel az orosz hadsereg újabb alkalommal lőtte tüzérséggel Enerhodar városát.
Szeptember 1-jétől Ukrajnában elindulhat a „szolgálati út” projekt, mely a sorozási korban lévő férfiaknak megengedi az ország hét napra történő elhagyását – kétszázezer hrivnya (kb. 5500 dollár) kaució kifizetése után. A kérvényt a „Dija” állami applikáción [kieg.: kb. „ukrán ügyfélkapu”] keresztül lehet majd benyújtani (jelenleg ez a funkció próbaüzemben működik). Az első fázisban a lehetőséggel egyéni vállalkozók és önfoglalkoztatók élhetnek. A feltételek: 1) az adóbevallás időben történő benyújtása; 2) a társadalombiztosítási járulékok teljeskörű befizetése; 3) illetve az, hogy átlagfizetés érje el a húszezer hrivnyát (550 dollárt) annál a cégnél, melynek képviselője a külföldi utat tervezi.
Jurij Vitrenko, a Naftohaz igazgatója kijelentette: Ukrajna lakosaira minden bizonnyal az elmúlt évtizedek legnehezebb tele vár. Tájékoztatása szerint az ezévi fűtési szezon a megszokottnál később kezdődik és hamarabb ér véget, a beltéri hőmérséklet 17–18°C körül – azaz a szokásosnál kb. négy fokkal alacsonyabban – alakul. Vitrenko megjegyezte: nyugati pénzügyi támogatás nélkül nem lehet elegendő mennyiségű gázt vásárolni, véleménye szerint Ukrajnának négymilliárd köbméterrel több gázra lesz szüksége a szokásosnál (ez kb. tízmilliárd dollárba fog kerülni). A vezérigazgató arról is nyilatkozott, hogy az ukrán állam vészhelyzeti eszközöket, köztük mobil kazánházakat, hőerőműveket és (maximum kétszáz fő által használható) dízelgenerátorokat készít fel arra az esetre, ha orosz támadások érnék az energetikai létesítményeket.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A Donbaszon kívül (ahol az orosz erők kevés sikerrel próbálnak előrejutni) hosszabb ideje óta egyik fél sem fejt ki aktívabb tevékenységet. Az agresszor időszakos támadásainak célja mindenekelőtt a védelem szondázása, ritkábban pedig az ún. taktikai helyzet javítása. Mindkét félnél a kivárás légköre dominál – különösen az ukrán vezetés egy része által ismételt, ellentámadásról szóló bejelentések miatt (a Herszon irányában elindult állítólagos, széleskörű ukrán ellentámadásról szóló mai napi médiajelentéseket nem erősítették meg). Az elkövetkezendő hetekben azonban kevéssé valószínű, hogy a fronton jelentős fordulat következzen be. A védők még mindig nem rendelkeznek megfelelő fegyverzettel a kezdeményezés átvételének megkísérlésére, míg az Oroszország mélyéről az Ukrajnával közös államhatár közelébe átvezényelt egységekről szóló információk mindenekelőtt a harcoló egységek rotációját jelzik, nem pedig a csapatösszevonás bővítését. A védőkkel összehasonlítva az agresszor sokkal nagyobb lehetőségekkel rendelkezik a támadótevékenység fokozására – azonban nyilván tisztában van azzal, hogy ez saját veszteségeinek jelentős növekedésével járna.
- A részben elfoglalt Zaporizzsja és Herszon megyékben működő diverzánscsoportok aktivitása, illetve az ukrán tüzérség tűztevékenysége megkérdőjelezi az Oroszország által tervezett ún. annexiós népszavazások lehetőségét. A kollaboráns hatóságok képviselői ellen ismételten elkövetett sikeres merényletek jelentősen megzavarják a megszálló közigazgatás munkáját. Ezek azt is bizonyítják, hogy sem az orosz FSZB, sem a Nemzeti Gárda nincs abban az állapotban, hogy a hatóságok önjelölt tisztségviselőit megvédje. Ez a megszállt területeken megerősíti az oroszellenes érzelmeket, és nehézségeket okoz a további kollaboránsok toborzásában – beleértve ebbe az Oroszország mélyéből jövő FSZB-tisztségviselők [ukrajnai] szolgálatra való toborzását is, ők ugyanis féltik az életüket.
- A sorköteles korú férfiak külföldre utazásával kapcsolatos korlátozások fokozatos enyhítéséről szóló döntést a kötelező, rigorózus országelhagyási tilalommal szembeni növekvő társadalmi ellenállás diktálta. Az elnökhöz ebben az ügyben korábban már három petíció is érkezett – ezek mindegyikét több mint huszonötezer állampolgár írta alá. Annak ellenére, hogy egyrészt ezeket Zelenszkij elutasította, másrészt pedig az elnök kemény nyilatkozatokban állt ki az állam védelmére vonatkozó egyetemes kötelezettségek mellett, a hatóságok – valószínűleg az elégedetlenség további növekedésétől tartva – a kötelező szabályok alóli kisebb kivételeket vezetnek be. Ezek bizonyos foglalkozási kategóriákra korlátozódnak, illetve pusztán rövidtávú, kaucióval biztosított kiutazást tesznek lehetővé. Mindez egyfelől a társadalmi elégedetlenséget terelheti mederbe, másfelől pedig fenntarthatja a sorozás folyamatának zavartalanságát.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: az Ukrán Nemzeti Gárda egységei a frontvonalon (Vyacheslav Madiyevskyi / NurPhoto via AFP)
