Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 189. napján
Délen és a Donbaszban is ropognak a fegyverek. Herszon környékén aktívak a partizánok. Az ukrán iskolák alig több mint negyedében kezdődhetett csak el a jelenléti oktatás. Oroszországban kínai és indiai részvétellel elkezdődött a Vosztok 2022 stratégiai hadgyakorlat. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 189. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A déli fronton kívül Bahmut irányába, a Donbaszban is ropogtak a fegyverek.
- A hivatalos ukrán szervek tagadják a déli offenzívát – a területen az ukrán partizánok továbbra is aktívak.
- Oroszországban (kínai és indiai részvétellel) elkezdődött a „Vosztok 2022” stratégiai hadgyakorlat.
Részletes helyzetkép:
A fő harctérség továbbra is a Donbasz marad. Az ukrán védők a Bahmut, a várostól délkeletre található települések (Veszela Dolina, Zajceve [Весела Долина; Зайцеве]) felé, illetve a Horlivka [Горлівка] irányába Majorszknál [Майорсь] indított orosz támadást megállítják. A fent említett két város között fekvő Kodema [Кодема] feletti ellenőrzésért harcok folynak. Sikertelenül érhettek véget a Donyeck városától északra (Avdijivkánál és Krasznohorivkánál), illetve nyugatra (Pervomajszkénél és Marjinkánál) végrehajtott orosz rohamok. A várostól délnyugatra az orosz erők átkeltek a Pavlivkát Marjinkával összekötő alacsonyabb rendű országúton, őket azonban Vuhledartól északkeletre, Vodjanénél [Водяне] megállították. A védők a Szlavjanszktól nyugatra felállított új támadási irányban (Snurki [Шнурки]) visszaverték az előrenyomulást, a megszállónak azonban itt sikerült átlépniük Harkiv és Donyeck megyék közigazgatási határát. Az orosz erők szintén folytatták a védők korábban támadott állásai elleni áttöréskísérleteket Szlavjanszktól északra Bohorodicsnénél és Dolinánál. Mindezeken kívül összetűzésekre került sor Harkivtól északra.
Az ukrán hadsereg nem erősítette meg azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Mikolajiv és Herszon megyék közös közigazgatási határán áttörték az orosz állásokat. Az ukrán vezérkar szerint harcok folynak Herszon és Dnyipropetrovszk megyék közös közigazgatási határán Potyomkinénél [Потьомкине], ahol orosz támadást verhettek vissza.
Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén folytatja az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat, s ugyanígy tesz Szumi illetve – kisebb mértékben – Csernyihiv megye államhatár menti járásaiban is. A közvetlen harctérségeken túlmenően a támadások fő célpontjai 1) Harkiv, Mikolajiv, Szlavjanszk és Kramatorszk; 2) a Krivij Rih-i és a nikopoli járások (Nikopollal együtt); 3) illetve a Zaporizzsjától délkeletre fekvő települések maradtak. Krivij Rih, Zaporizzsja, illetve Odessza környéke is megszenvedte a rakétatámadásokat. A védők tüzérségének és légierejének aktivitása Herszon megyére koncentrálódik – itt a fő célpontok az ellenség logisztikai bázisai maradtak. Az ukrán „Dél” műveleti parancsnokság szerint mind a közúti, mind a vasúti Antonov hidat, a Nova Kahovka-i (a gáton kialakított) hidat, illetve a Darjivkánál [Дар’ївка] az Inhulec folyón átívelő hidat tüzérségi tűz alatt tartják: az ellenük végrehajtandó további támadások ezek átjárhatatlanságát garantálhatják.
Szeptember 1-jén a Keleti Katonai Körzet hét katonai gyakorlóterén, illetve a Japán- és az Ohotszki-tengeren elkezdődött az Oroszországi Fegyveres Erők ezévi kiképzési gyakorlata, a Vosztok 2022 fő stratégiai hadgyakorlat. Ezen több mint 50 ezer katona vehet részt, több mint ötezer nehézfegyvert és katonai eszközt vonultathatnak fel, 140 repülőgép és helikopter, illetve 60 hajó és támogatóhajó bevetése mellett. Az orosz katonákon kívül a gyakorlatokon kínai (az orosz után a legnagyobb – 2000 katonára illetve 300 nehézfegyverre és katonai felszerelésre, 21 repülőgépre és helikopterre, illetve három hajóra rúgó), indiai és mongol kontingensek, illetve a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (Collective Security Treaty Organization; CSTO) tagállamai (Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz [250 katonával], Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán) vesznek részt. Algéria, Laosz, Nicaragua és Szíria megfigyelőket küldött. A gyakorlatok aktív fázisa szeptember 7-ig tarthat.
A sajtóban keringő, meg nem erősített, a Herszon térségében zajló ukrán ellentámadásról szóló információk reakciót váltottak ki a kijevi hatóságokból, akik egy újabb kísérletet tettek az információs üzenetek egységesítésére. Augusztus 29-én Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette: az ukrán hadsereg saját országa határáig fogja visszaűzni a megszállókat, de a katonai művelet terveiről szóló információt nem adnak tájékoztatást. Ugyanezen a napon az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Mihajlo Podoljak a szakértőket, bloggereket és politikusokat arra szólította fel: ne alakítsanak ki elhamarkodott véleményeket az ellentámadással kapcsolatban, és ne spekuláljanak az események lefolyásáról úgy, hogy nem várják meg az Ukrán Fegyveres Erők vagy az Ukrán Védelmi Minisztérium képviselőinek hivatalos közleményeit. Ukrajna Fegyveres Erőinek Vezérkari Főnöksége szintén azt kérte, hogy a nagyközönség tartózkodjon a spekulációtól, illetve a védők katonai aktivitásának bármifajta értékelésétől. Kiemelték: megengedhetetlen a fronton lévő helyzet „kettős értelmezése”, a katonai szakkifejezésekkel való „bűvészkedés”/”játszadozás”/”zsonglőrködés”, illetve a megalapozatlan előrejelzések elkészítése – különösen akkor, ha azokat a hivatalos nyilatkozatokból kiszedett, kontextusuktól megfosztott részletekre alapozzák. Szintén hangsúlyozták, hogy a „fiktív győzelem nem közelebb, hanem ellenkezőleg: távolabb visz az igazi győzelemtől”.
Ukrajna déli részén továbbra is tart az ukrán diverzánscsoportok nagyfokú aktivitása. Augusztus 30-án Herszon környékén felrobbant és megsérült a kollaboráns közlekedésrendészet vezetője által vezetett gépjármű. Ugyanezen a napon a Zaporizzsja megyében található Mihajlivkában [Михайлівка] lőszerraktár-robbanás következményeként több orosz katona meghalt, augusztus 31-én Bergyanszkban pedig az Együtt Vagyunk Oroszországgal szervezet által elfoglalt épületnél robbantottak.
Az ukrán diverzánsok tevékenysége által jelentett nagy veszélyt az igazolja, hogy a front hátában az orosz hadsereg és biztonsági erők aktivitása megnövekedett: nőtt a járőrözések, illetve az ellenőrzőpontok száma a megszállt településeken. Ellenőrzik többek között a mobiltelefonokat – olyan információk után kutatva, amelyek a hivatalos személyek oroszellenes hozzáállását igazolhatják.
Dél-Ukrajnában az ukrán katonai aktivitás (beleértve a Dnyeper hídjaiban okozott kárt) következménye, hogy az orosz katonák és a kollaboráns hatóságok soraiban erősödik a defetista hangulat: Herszonban és környékén az oroszok tömegesen fosztanak ki magánlakásokat, s visznek el onnan bútort, elektronikai eszközöket és gépjárműveket. A Zaporizzsja megyei megszálló közigazgatás „vezetője”, Jevhen Balicki arról tájékoztatott, hogy „családi okok miatt” a Krímbe távozik – biztosítva egyúttal arról, hogy folyik az ún. annexiós népszavazások előkészítése, s személyesen ő maga, távolról fogja irányítani a helyi közigazgatást.
Az ukrán hatóságok az ideiglenesen megszállt területeken tartózkodó családokat arra kérik, hogy saját gyerekeiket ne küldjék az ott lévő iskolákba – ehelyett azt ajánlják: a gyereket az egyik ukrán internetes iskolába írassák be, vagy meneküljenek el az elfoglalt településről. A felhívás mögött az a félelem húzódik meg, hogy a gyerekeket olyan indoktrinációs folyamatnak vetik alá, amellyel az ukrán államisággal szembeni ellenérzéseket keltenek. Szintén emlékeztetnek arra, hogy azon tanítók, akik beleegyeztek az orosz tantervek szerinti oktatásba, megsértik Ukrajna törvényeit: őket kollaboránsként kezelik, akiket büntetőjogi felelősség terhel. A korábbi információknak megfelelően a megszállók a családokat gyerekeik iskolába küldésére kényszerítik – szembeszegülés esetén a gyerek elvételével és a szülői jogok megfosztásával fenyegetnek.
Az ukrán bűnüldöző szervek folytatják tevékenységüket az állam biztonságát meggyengítő, vagyonelleni bűncselekmények felderítésére. Augusztus 30-án az SZBU kémelhárítói és a Nemzeti Korrupcióelleni Hivatal munkatársai Zaporizzsjában büntetőeljárást indítottak humanitárius segéllyel való visszaélés ügyében, s házkutatást folytattak a városi tanácsnál, illetve a polgári–katonai közigazgatásnál. A nyomozás eredményét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, azonban a lépések kiterjedtsége és a bűnüldöző szervek előzetes bejelentései arra utalnak: a helyi hatóságok soraiban az orosz invázió kezdete óta tevékenykedik olyan bűnözői csoport, amely a humanitárius segélyt sikkasztja el illetve drogcsempészettel foglalkozik.
A Szerbiában őrizetbe vett korábbi SZBU-tábornok, Andrij Naumov (ő az invázió első napjaiban az oroszoknak a Csernobilban található atomerőmű elfoglalásában segíthetett) Oroszországban kaphat menedéket. Naumov az SZBU belbiztonsági főigazgatóságát vezette 2019 és 2021 között, korábban pedig azt az állami vállalatot, amely a csernobili tiltott zóna irányításával foglalkozik. Az ukrán Állami Nyomozó Iroda ellene hazaárulás vádjával folytat ellene előzetes eljárást. Nem hivatalos információk szerint augusztus végén a szerb belügyminisztérium vezetője egy Nyikolaj Patrusevvel (az orosz Biztonsági Tanács titkárával) folytatott beszélgetés során beszélte meg Naumov oroszországi átszállításának feltételeit.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) missziójának problémái vannak az orosz hadsereg által elfoglalt, Enerhodarban lévő Zaporizzsjai Atomerőműbe (ZAE) való eljutással: az oroszok fokozhatták a katonai tevékenységet a delegáció útvonalán. Rafael Grossi, az Ügynökség igazgatója bejelentette: a misszió pár napig fog tartani – egyben kifejezte reményét, hogy a NAÜ képviselői állandó jelleggel is (vagy hosszabb időre) jelen lehetnek majd az erőmű területén, hogy a létesítmény munkájának biztonságát ellenőrizzék. Mindeközben az ukrán Enerhoatom konszern szeptember 1-jén reggel arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg a ZAE területét lőtte – ez a két működő blokk közül az egyik automatikus leállásával járt.
Frissítés: a mai Hadinapló lengyel verziójának megjelenésekor még nem volt ismert, hogy a NAÜ-misszió csütörtök délután bejutott az erőműbe. Rafael Grossi azt nyilatkozta: sikerült sok információt szerezniük az orosz megszállás alatt álló reaktorról, beleértve „a legfontosabb dolgokat” is. Ezt követően a delegáció elhagyta Enerhodart.
Az EU-tagállamok az EU és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodás teljes felfüggesztéséről szóló megállapodását kommentálva Zelenszkij elnök elmondta: az, hogy megengedik Oroszországnak, hogy Európát a „primitív fogyasztás” megvalósításának helyszíneként kezelje, szembemegy azzal az eszmével, amelyre az európai közösséget felépítették. Véleménye szerint az orosz turisták által Európában hagyott pénz nem hallgattathatja el a kontinens lakosainak lelkiismeretét.
A work.ua internetes portál által elvégzett kutatásból kiderül, hogy az orosz agresszió miatt Ukrajna lakosságának 30 százaléka vesztette el munkáját. A válaszadók egyharmada ismerte el, hogy bár a munkáltató a kezdetekben felfüggesztette tevékenységét, egy idő után azt újraindította, és a korábbi dolgozóit visszavette. Az ukránok 27 százaléka nem érezte azt, hogy a háború hatással lett volna a saját foglalkoztatottságára. Ugyanakkor a dolgozó ukránok több mint felénél csökkent a bérszínvonal (36 százalék jelentős, míg 16 százalék jelentéktelen csökkenést vallott be); minden negyedik vallja, hogy bére ugyanazon a szinten maradt, míg pusztán három százalék érezte munkabérének növekedését.
Andrij Vitrenko oktatási és tudományos miniszterhelyettes arról számolt be, hogy az Ukrajnában működő 12 910 iskola közül pusztán 3500-ban kezdődött el szeptember 1-jén az iskolaév jelenléti oktatás keretében. Több mint 4500 intézmény fogja az órákat hibrid rendszerben (jelenlétiben és online formában vegyesen), míg a fennmaradó (majd’ ötezer) pedig kizárólag távoktatásban megtartani. Távoktatást vezetnek be a megszállt területeken lévő 1288 iskolában is. A miniszterhelyettes kijelentette: 2400 iskolát érintett harctevékenység – ezekből 270 teljesen megsemmisült.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az idei „Vosztok” hadgyakorlat számottevően visszafogottabb, mint a 2018-as elődje [ford. kieg.: az oroszok rotációs rendszerben, évente tartanak nagyszabású hadgyakorlatot az északi, a déli, a nyugati és a keleti katonai körzetekben – így ugyanazon körzetre négyévente kerül sor], melyben közel háromszázezer katona vett részt, s mely a szovjet hadsereg 1981-es hadgyakorlata óta a legnagyobb katonai kiképzőgyakorlat volt. Ez megerősíti azt: annak ellenére, hogy az oroszok megpróbálkoznak a kiképzés „normál” menetrendjének fenntartásával, az ukrajnai háború olyan erőfeszítést jelent, amely számottevően korlátozza az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőinek egyéb tevékenységét – különösen a szárazföldi és a légierőhöz tartozó egységekét (a tengerészgyalogság részvétele a hadgyakorlaton minimálisra csökkent). Azt viszont Oroszország oldalán jelentős támogatásnak kell tekinteni, hogy a hadgyakorlaton mind Kína, mind India részt vesz – ezen államok mindeddig elkerülték az orosz hadsereg szervezett gyakorlatain való részvételt.
- Az ukrán polgári és katonai hatóságok reakciója a Herszon térségében zajló „ellentámadás” körüli médiafelhajtásra megmutatta, mennyire nehéz feladat háborús körülmények között koherens tájékoztatási politikát folytatni. Az ún. háborús cenzúra alkalmazása ellenére a hatóságok nincsenek abban az állapotban, hogy hatékonyan ellenőrizzék a fronthelyzetet leíró üzenetet. A védelmi tárca vagy a Vezérkar felületes, gyakran óvatos közleményei sokszor kontraproduktív hatást érnek el (azaz a fronttevékenység információs védelmét biztosítják). A fent bemutatott helyzet megmutatja: mennyire fontos a háború hatékony folytatásához a hatékony stratégiai kommunikáció fenntartása a kijevi hatóságok, a Vezérkar, illetve a helyi hatóságok között, s mennyire fontos a fegyelem azon politikusok és hivatalnokok soraiban, akik a fronthelyzetről tájékoztatnak.
- A Herszon megyében folytatandó ukrán ellentámadásról szóló sajtóhírek azt bizonyítják: a társadalom óriási várakozással tekint a frontvonal áttörésére és látványos siker elérésére – ebből fakadóan az ukrán hatóságok és a hadsereg nyomás alatt vannak. Ugyanakkor az ukrán hadsereg jelentései (melyek szerint a közelmúltban a Herszon megyében semmilyen támadótevékenységet nem végeztek) és a helyi közigazgatási képviselők ellentámadásról szóló közleményei közötti ellentmondások jelenleg nem teszik lehetővé az események megbízható értékelését. Nem lehet azt kizárni, hogy az ukrán alegységek az eltelt napokban megpróbálkoztak a támadással vagy a harccal történő felderítéssel (erre Mikolajiv és Herszon megyék közös közigazgatási határán az eltelt hónapokban már sor került), azonban az ilyen típusú tevékenység és egy ellentámadás között nem lehet egyenlőségjelet tenni.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: legelő tehén a mezőn a Mikolajiv megyei frontvonal közelében 2022. augusztus 30-án (fotó: AFP/Dimitar Dilkoff)
