A front megszilárdulása – helyzetkép a háború 202. napján
Harkiv megyében az ukránoknak kb. nyolcezer négyzetkilométernyi területet kell biztosítaniuk, ezért az ellentámadás lelassult. Ukrán bejelentés szerint az elmúlt napokban a Kreml többször kezdeményezte béketárgyalások megkezdését, de a felek hajthatatlansága miatt bármilyen megállapodás nagyon messze van. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 202. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Harkiv megyében az ukránoknak kb. nyolcezer négyzetkilométernyi területet kell biztosítaniuk: az ukrán ellentámadás lelassult.
- Bahmut még mindig tartja magát, délen az ukránok szintén visszaverték az orosz támadásokat.
- Ukrán bejelentés szerint az elmúlt napokban a Kreml többször kezdeményezte béketárgyalások megkezdését. Lengyel értékelés: a felek hajthatatlansága miatt bármilyen ilyen megállapodás időben nagyon messze van.
- Kijev a háború utáni európai biztonsági architektúrában betöltendő szerepét meghatározó dokumentumot készít elő.
Részletes helyzetkép:
Az ukrán erők folytatják az ellenőrzés megszerzését Harkiv megye korábban megszállás alatt lévő részei felett: szeptember 13-ig összesen kb. négyezer négyzetkilométert (ezzel 300 települést és azok 150 ezer lakosát) [szabadítottak fel]. Az ún. stabilizációs tevékenység [következő lépése] további négyezer négyzetkilométer visszaszerzett földterület [biztosítása]. Az ukrán fél arról számol be, hogy az ellentámadás még mindig tart – ennek célja az oroszok teljes kiűzése Harkiv megye egész területéről. Az ukrán egységek az Oszkil folyón lévő új orosz védvonalat tesztelik, s nemhivatalos jelentések szerint Borova [Борова] térségében (Izjumtól északkeletre) azon át is kelhettek. Az ukrán hadsereg behatolt [a Donyeck megyében fekvő] Szvjatohirszkbe [Святогірськ], s Donyeck megye irányából folytatja az ellenség kiszorítását. Az ukrán hadseregnek azonban nem sikerült áttörnie az orosz védelmet Liman [Лиман] térségében.
Az orosz erők a Donbaszban folytatják a védők állásai elleni támadásokat: Bahmut irányában délről (a várost Horlivkával összekötő út mentén) támadva kis előrehaladást értek el, de az Odradivka [Одрадівка] térségében található következő ukrán védvonal megállította őket. Az ukrán erők még mindig visszaverik a Bahmut elleni keletről, északkeletről és délkeletről indított támadásokat.
Az Avdijivka elleni, illetve a várostól északra és nyugatra indított támadások szintén sikertelenül érhettek véget (szeptember 14-én éjjel a várost tüzérségi tömegtűzzel lőtték), s ugyanez volt a helyzet Sziverszk és Horlivka térségében is. Ezzel ellentétben Donyeck városától délnyugatra viszonylagos nyugalom állt be. A Dnyeper folyó jobb partján [olv.: a nyugati oldalon] nőtt az orosz aktivitás, a védők azonban visszaverték a Mikolajiv és Herszon megyékben ismételten végrehajtott támadásokat.
Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén folytatja az ukrán erők állásai és azok háta elleni támadásokat és bombázásokat, s (időről-időre, illetve megnövelt intenzitással) ugyanígy tesz a Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban is. Intenzívebbé vált Mikolajiv és Nikopol lövetése (Mikolajivra szeptember 14-én éjjel tömegtüzet adtak le). További támadások érték 1) Harkiv megyében a megyeszékhelyet és Lozovát [Лозова]; 2) Donyeck megyében Szlavjanszkot, Kramatorszkot és Kosztjantinivkát [Костянтинівка]; 3) Zaporizzsját és a várostól délkeletre fekvő településeket; 4) Mikolajiv megyében a bastanszkiji [Баштанський] és mikolajivi járásokat; 5) illetve Dnyipropetrovszk megyében a Krivij Rih-i és a nikolpoli járásokat. Az ukrán légierő és tüzérség kiemelt aktivitásának terepe továbbra is Herszon megye: támadták többek között 1) a Dnyipro folyón (Nova Kahovka közelében), illetve a Darjivkában, az Inhulecen lévő pontonhidakat; illetve 2) – újabb alkalommal (abból a célból, hogy a megszállóknak megnehezítsék a javítási munkálatokat) – az Antonov- és Kahovkai hidakat.
Szeptember 13-án Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter elismerte, hogy Kijev villámtámadása a vártnál sokkal jobban sikerült. A támadás sikeressége azonban az ukrán erők számára továbbra is kihívást jelent – abból az okból kifolyólag, hogy biztosítaniuk kell a visszaszerzett terület megtartásának feltételeit. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy fennáll az utánpótlási vonalak elleni orosz ellentámadás veszélye, s az ukrán erőket bekeríthetik, ha túl mélyen nyomulnak előre. A Herszon megyében fennálló helyzetre utalva kijelentette: az ottani ukrán lépések sokkal lassabbak, mivell nehéz, az oroszok által további védvonalként használt öntözőcsatornák által szabdalt mezőgazdasági terepen kell tevékenykedniük.
Morten Bødskov dán védelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy Dánia területén, dán kiképzők részvételével ukrán katonák kiképzésére fog sor kerülni (a Nagy-Britanniában folytatottat kiképzés mintájára). Német források szerint folyó év végéig Ukrajna megkapja az első két IRIS–T légvédelmi rakétaindítót, további kettőt pedig 2023-ban. Annak ellenére, hogy a [német] Szövetségi Kancellári Hivatal nem egyezett bele ezen eszközök Ukrajnának történő átadásába, a Rheinmetall konszern 16 „Marder” gyalogsági harcjárművet újított fel, s további 14 felújítását kezdte meg – egyben kifejezte készségét ezeken felül további 70 ilyen típusú jármű felújításának elvégzésére.
Szerhij Akszjonov, a Krím megszálló közigazgatásának vezetője elismerte, hogy a félszigeten érezhetően megnövekedett az ukránbarát hangulat. Felhívta a figyelmet: az információs térben olyan, a Krímben szervezett nyilvános rendezvényekről készült videók bukkannak fel, melyekben a résztvevők ukránbarát jelszavakat skandálnak és „nacionalista” dalokat énekelnek. Akszjonov azt is kijelentette, hogy az ilyen események szervezőit és résztvevőit bíróság elé kellene állítani és meg kellene fosztani őket állásuktól.
Az elszenvedett veszteségek háttérbe szorításával és annak hangsúlyozásával, hogy az ukrán sikereknek állítólag semmilyen hatásuk nincs az orosz hadsereg harctevékenységére, a Kreml megpróbálja rendezni a fronthelyzetet bemutató üzeneteit. Szeptember 12-én Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy addig a pillanatig folytatják a különleges katonai műveletet, amíg el nem érik az eredeti célokat. Hozzátette, hogy Oroszország nem tervezi erőinek visszavonását a Zaporizzsjai Atomerőmű területéről. A szóvivő szerint a hivatalos médiában megtalálható, az orosz hadsereget kritizáló hangok elfogadhatók, azonban nem sérthetik meg a hatályos jogszabályokat. Peszkov azt is állította: a Kreml nem tárgyalja a teljes vagy részleges mozgósítás kérdését, ennek bejelentése szóba sem jöhet.
Szeptember 13-án az [ukrán] Elnöki Hivatal vezetője, Andrij Jermak és Anders Fogh Rasmussen korábbi NATO-főtitkár a Kijevi Biztonsági Szerződéssel (Kyiv Security Compact) kapcsolatos ajánlásokat mutatott be – ez az Ukrajna, illetve az ország biztonságát garantáló országok (Egyesült Államok; Nagy-Britannia; Kanada; Lengyelország; Olaszország; Németország; Franciaország; Ausztrália; Törökország; a skandináv, a balti és a közép-európai államok) közötti stratégiai partnerséget erősíti meg. A szerződést a háború lezárulta után köthetik meg, a biztonsági garanciák a dokumentumot aláírók Ukrajnával szembeni jogi és politikai kötelezettségvállalásai formáját ölthetik – ezek egyaránt tartalmaznak megelőző intézkedéseket és kötelezettségvállalást lépések megtételére abban az esetben, ha Ukrajna szuverenitását és területi integritását újabb alkalommal sértenék meg. A garanciacsomagba beletartozhat többek között az ukrán védelmi iparba történő hosszú távú befektetés, a nyugati fegyverzet további leszállítása, az állandó titkosszolgálati támogatás, az EU és a NATO égisze alatt végzett kiképzési missziók és közös gyakorlatok. A megszerzett biztonsági garanciák nem zárják ki azon ukrán törekvéseket, hogy az ország belépjen a NATO-ba. A dokumentum nyilvánosságra hozatala a Kreml éles reakcióját váltotta ki – Dmitrij Peszkov elmondta: a projekt azt jelenti, hogy Oroszországnak a különleges katonai műveletet továbbra is hatékonyan kell folytatnia.
Olga Sztefanisina [ukrán] miniszterelnök-helyetes, európai és euroatlanti integrációért felelős miniszter arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napok során az orosz fél többször is megkereste a kijevi hatóságokat a béketárgyalások [sic!; nem fegyverszünet] elkezdésének javaslatával. Az ukrán politikus véleménye szerint a Kreml hirtelen jött tárgyalási készsége abból a szándékból ered, hogy megakadályozzák az ukrán ellentámadást, s szerinte Kijevnek pusztán akkor kellene tárgyalásokba bocsátkoznia, amikor Moszkva felhagy az ultimátumpolitikával – illetve amikor egy esetleges megállapodás feltételei nem pusztán a háború végét garantálják, hanem lehetetlenné teszik, hogy az oroszok a jövőben újrakezdjék a fegyveres tevékenységet.
Dmitro Kuleba, a külügyi tárca vezetője kijelentette: Ukrajna nem zárja ki az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokat, azonban azokba csak azután egyezhet bele, hogy területi integritását teljesen visszaállította. A miniszter szerint jelenleg semmi nem mutat arra, hogy az agresszor kész lenne komoly tárgyalásokba bocsátkozni. Kuleba véleménye szerint Oroszország csak akkor mutat majd érdeklődést valódi béketárgyalások iránt, amikor felismeri: saját álláspontja a legnagyobb mértékben meggyengült, és elfogadja, hogy nincs abban az állapotban, hogy a megszerzett területek felett fenntartsa az ellenőrzést.
Az ukrán kormány elfogadta és elfogadásra az ukrán parlamentnek átadta a 2023-as évre szóló költségvetés tervezetét. Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette: a következő évre tervezett pénzügyi erőforrások majd’ felét (1,136 milliárd hrivnyát) fordítanak majd a védelmi szektor megerősítésére. A katonai célú kiadások négyszeresére emelését a kormányfő azzal magyarázta, hogy a költségvetés szerkezetét Oroszország katonai legyőzése kiemelt céljának rendelték alá.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ/IAEA) vezetője, Rafael Grossi szeptember 12-én bejelentette, hogy konzultációt kezdeményezett Ukrajnával és Oroszországgal a Zaporizzsjai Atomerőmű körül létrehozandó „biztonsági zóna” témájában. Véleménye szerint mindkét fél érdeklődik a javaslat iránt. Grossi kiemelte, hogy továbbra is komolyan aggódik az erőmű további tüzérségi lövetésének eshetősége miatt, szerinte „egy lépésre vagyunk egy nukleáris balesettől”, és „az erőmű biztonsága borotvaélen táncol”. A létesítmény biztonsága felmerült azon szeptember 13-i telefonbeszélgetésen is, melyet az orosz elnök és a német kancellár folytatott. Olaf Scholz arról győzhette meg Vlagyimir Putyint, hogy haladéktalanul hajtsa végre a NAÜ-jelentésben szereplő ajánlásokat, s Oroszországot arra is felszólította, hogy „teljes mértékben vonja ki hadseregét Ukrajnából”, illetve arra: „a konfliktus megoldására a lehető leggyorsabban találjon diplomáciai megoldást”.
Kuleba miniszter csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a berlini hatóságok nem adtak engedélyt a német Leopard harckocsik Ukrajnának történő leszállításához. „Egyetlen egy racionális érv nincs amellett, hogy miért nem lehet ezeket a fegyvereket leszállítani – ehelyett pusztán absztrakt félelmek és magyarázkodások [vannak]” – mondta Christine Lambrecht német védelmi miniszter egy nappal korábban megjelent válaszára reagálva. Lambrecht elutasította a leszállítást, mivel „más országok sem szállítottak nyugati gyártmányú harckocsikat”, s „Németország egyoldalúan nem hoz ilyen döntést”.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Elkezdett kifulladni a Harkiv megyében végrehajtott ukrán offenzíva (melynek eredményeként Kijev a megye megszállt területének majd’ teljes egészét visszaszerezte a megyében). Az ukrán egységek arra összpontosítottak, hogy visszaállítsák az ellenőrzést a megszállótól szeptember 10-ig visszaszerzett területek, illetve azon részek felett, ahonnan a szeptember 10-ét követő napokban az orosz hadsereg puskalövés nélkül vonult vissza. A következő lépésben a legfontosabb cél egy új védvonal kiépítése lesz. Továbbra is nyitott kérdés, hogy az offenzíva lelassulására milyen mértékben hatott az ukrán fél által elszenvedett veszteségek mértéke, a felhasznált hadianyag mennyisége (ezt a védők tüzérségének és légierejének aktivitásában bekövetkezett számottevő csökkenés mutatja), illetve – valószínűleg – az, hogy nincsenek tervek a támadás a Luhanszk megye területére történő kiterjesztésére.
Ugyanekkor a (Donyeck megye felől) kiegészítő irányba indított támadásról beszélve az ukrán tevékenység eddig nem ért el jelentős előnyt, az orosz védelmet pedig eddig nem sikerült áttörni. Ez utóbbi eredménye a pozíciós harctevékenységhez való visszatérés.
- A légierő intenzívebb felhasználásán kívül az oroszok eddig semmilyen olyan lépést nem tettek, mellyel ellensúlyozhatnák a vereség mértékét. Nincs arról információ, hogy a harctevékenységi területre további egységeket vezényelnének. Ez arra utal, hogy az orosz erők (legalábbis rövid távon) nem fogják saját támadásukat elindítani sem annak érdekében, hogy vagy a Harkiv megyében elvesztett területet visszaszerezzék, sem bármilyen más műveleti irányban.
Az agresszor támadótevékenységének esetleges fokozása (ez alatt értendő az ukrán védvonalak áttörésére tett kísérlet és további területek elfoglalása) számottevő veszteségeket vonna maga után, és nem garantálná a sikert. Az ukrán hadseregnek hasonló kockázattal kell szembenéznie egy következő potenciális offenzíva esetében, feltételezve, hogy az oroszok még egyszer nem követik el ugyanezt a hibát, és előkészítik saját védelmi állásaikat. Herszon megyében az ellenség mélységben kiépített védelme nem tette lehetővé az ukránoknak számottevő siker elérését annak ellenére sem, hogy korábban az orosz hátország szervezetlen volt.
- A sikeres ellentámadás az ukrán döntéshozókat megerősítette abbéli meggyőződésükben, hogy lehetséges Oroszország katonai úton való legyőzése, és Moszkva rákényszerítése arra: teljes mértékben vonuljon ki a megszállt területekről. Azt a meggyőződést, hogy a harcmezőn szükséges a konfliktust megoldani, nagymértékben az határozza meg, hogy a Kreml képtelen az ukrán felet illető, reális megállapodás-tervezeteket megfogalmazni. Ez abból fakad, hogy a moszkvai hatóságok tudatában vannak annak, hogy ha lemondanak a Putyin elnök által az ún. különleges katonai művelet elindulásakor meghatározott célok akár egy részéről is, az negatív reakciókat válthat ki az orosz társadalomból. A terror eszkalálódása vagy a további orosz támadások viszont Ukrajna lakosságát meg fogják abban erősíteni, hogy a konfliktus megoldására a katonain kívül nincs más lehetőség – s egyre inkább abban is, hogy a zajló háborúra az ukránok saját kollektív emlékezetükben mint az állam történelmének kulcsmomentumaként tekintenek (mely háború az állam mint független entitás további létezéséről dönt). Az, hogy függetlensége oltárán az ukrán társadalom kész áldozatokat hozni és kész számottevő veszteségeket elszenvedni, illetve [a másik oldalról] az, hogy a Kreml eltökélt: végrehajtja Ukrajnát leigázásának tervét, a konfliktus lezárásának lehetőségét időben elnyújtja.
- A Jermak–Rasmussen-csoport munkájának előrehaladása azt bizonyítja, hogy Kijev előretekintve akarja megalapozni az állam jövőbeni biztonságát. Az Ukrajna az európai biztonságpolitikai architektúrában betöltendő helyéről szóló új víziót azonban nehéz lesz megvalósítani: a [biztonsági] garanciákról szóló megállapodás aláírásához ugyanis az Oroszországgal való előzetes békemegállapodás megkötése szükséges. Nehézségek fakadnak abból is, hogy minden garantáló állammal közösen kell kitárgyalni pontosan megfogalmazott megállapodásokat – ezen államok egy része esetlegesen nem érdekelt Ukrajna ennyire egyértelmű támogatásában. A másik oldalról viszont a megállapodás rendelkezéseinek kidolgozását illető munka jelzés a Kreml számára, hogy Kijev politikája még a konfliktus lezárása után sem fogja figyelembe venni Oroszország biztonsági igényeit – annak célja ugyanis mindenekelőtt Moszkva ambícióinak: a régiós uralomnak tartós gyengítésére való törekvés.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök katonákat tüntet ki a felszabadított Izjum városában (Ukrán Elnöki Sajtószolgálat / AFP)
