Tévedés, hogy ez „nemzeti nagytőke” – így lett fontosabb a Vodafone a tanári béreknél [HetiVálasz 141]
Téves értelmezés, hogy a magyar állam vagy a „nemzeti nagytőke” veszi meg a Vodafone Magyarországot – derül ki podcastadásunkból. A minap megjelent nagy cikkünk szerzője, Bódis András magyarázza el a nyár egyik legnagyobb gazdasági hírének teljes hátterét. Miért baj, hogy a tervek szerint az irányítási jogokat gyakorló 4iG nevű cég magántőkealapokon nyugszik? Miért a magántőkealap az új offshore? Miért tarthatatlan Bencsik András újságíró mondása, hogy „a Vodafone fontosabb, mint a pedagógusok béremelése”?
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
A Deutsche Telekomban 31 százalékos a német állami érdekeltség, a Telenorban 51 százalékkal van bent a norvég állam. Miért olyan nagy hír, hogy a magyar állam megvesz egy távközlési céget?
Azért nagy hír, mert nem az állam veszi meg. Az alapállítás nem igaz. Éppen az itt a probléma, hogy a magyar állam ebben az ügyben annyit tesz, hogy ad pénzt bele, irányítási joga nem lesz. Ha beteljesül az adásvétel – egyelőre még csak a bejelentés történt meg – az irányítási jog az 51 százalékos tulajdonos 4iG nevű tőzsdei céghez kerül, amely ismeretlen hátterű magántőkealapokon nyugszik. Valójában fogalmunk sincs, hogy pontosan ki veszi meg a Vodafone-t. […] Magyarországon azt látjuk, hogy az autópályáktól kezdve a Vodafone-on át a telekommunikációs infrastruktúráig magánpiaci szereplőkhöz kerülnek fontos dolgok, iszonyatos állami háttérrel, állami segítséggel, de ezek nem közjószágok lesznek.
A legnagyobb kérdés: miből veszi meg a magyar állam és a 4iG közösen a Vodafone-t?
Tényleg ez a legnagyobb kérdés. A 4iG-ban idén tőkét emeltek, konkrétan 80 milliárd forintot az egyik magántőkealapon keresztül. Mármost 80 milliárd forintnyi szabad pénz elképesztősen sok, ez körülbelül a legnagyobb útépítő cégek nyolc évnyi profitja. Ha van ennek az egész mostani kormányzási időszaknak nagy kérdése, az az, hogy a magántőkealapokba honnan jön a pénz. Mert ami a magyar állami projektekből – idézőjelben – ellopható, az is kevés ahhoz képest, mint amennyi ezekbe belekerül. Kicsit fellengzősen hangzik ez, konkrétumok nélkül, de hát a struktúra olyan, mint az offshore cégeknél régen, de most már a magántőkealap a legrejtettebb és a legtisztességtelenebb befektetési forma Magyarországon.
Ha a magyar állam a terveknek megfelelően 300-350 milliárd forintot ad a Vodafone-ügyletbe, akkor az költségvetési szinten nem beláthatatlan összeg. Stadiont fele-, adóvisszatérítést kétszer ennyiből szoktak finanszírozni.
A körülményekhez képest itt a 350 milliárd óriási összeg. A stadion legalább többé-kevésbé közjószág. Itt viszont az állam félig megveszi a Vodafone-t, majd rábízza a Jászai Gellért nevű vállalkozóra. Valójában fogalmunk sincs, hogy az ükunokáink ükunokáinak az ükunokái látnak-e ebből hasznot. Ugye, az állam ebből úgy tud hasznot húzni, hogyha mondjuk kettő éven belül a profit egy része hozzá kerül. Oké, de honnan tudjuk, hogy lesz-e profit? A Vodafone tavaly például veszteséges volt.
A kormányzati mondás az, hogy a telekommunikációs piacon nincs valódi verseny, magasak az árak. Most majd lehet valódi verseny, ami letörheti az árakat.
A Fidesz joggal mondhatja, hogy nem járja, hogy nagy nemzetközi cégek képviselői beszéljék meg, hogy mennyiért lehet telefonálni Magyarországon. Nehogy már nekünk ebbe ne legyen beleszólásunk! Ez így persze nem igaz, mert ez egy agyonszabályozott piac, tehát nyilván van beleszólása így is. […] De mondjon már valaki példát arra, hogy egy ilyen árletörés bekövetkezett! Jön a magyar bankholding, amibe összetereltük a Budapest Banktól az MKB-ig az összevásárolt pénzintézeteket, és nem látszik, hogy mikor fog visszajönni az a vételár nekem állampolgárként. A magyar bankholding erősödése szorítja lefele az árakat a bankpiacon? Nem. Megvette a magyar állam csillagászati áron a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinctől. Segít megoldani az energiaválságot? Nem.
Nyitókép: Orbán Viktor a Zala ZONE Járműipari Tesztpálya megnyitóján, egy Vodafone által bemutatott távvezérlésű autóval, 2019-ben (forrás: Vodafone Magyarország)
