Óriásiak lehetnek az orosz veszteségek – helyzetkép a 207. napon
Keleten az ukránok Bahmutnál védekeznek, a harkovi fronton lépésben haladnak előre. Az orosz veszteségek óriásiak, a bucsai mészárlásért felelős egység 90%-os veszteséget szenvedett el. Zelenszkij a Krím kapcsán diplomáciai megoldásról beszélt. Putyin nyilvánosan is elismerte, hogy lassan halad a „katonai művelet”. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 207. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Keleten az ukránok Bahmutnál védekeznek, a harkivi fronton nagyon lassan haladnak előre
- A bucsai mészárlásért felelős orosz egység 90%-os veszteséget szenvedett el
- Az oroszok továbbra is támadják az ukrán kritikus infrastruktúrát
- Nem lesz „népszavazás” az oroszok által megszállt területeken; Zelenszkij a Krím kapcsán diplomáciai megoldásról beszélt
- Az ukrán kikötőket 3,9 millió tonna mezőgazdasági termék hagyta el
- Putyin nyilvánosan ismerte el: lassú a „katonai művelet”
Részletes helyzetkép:
A harcok fő térsége a Donbasz maradt. Az ukrán erők Bahmut térségében, illetve a településtől délkeletre és északra indított támadásokat visszaverték. Az orosz támadásokat Donyeck városától délnyugatra is megállították – a megyeszékhelytől északra, illetve Avdijivka térségében végrehajtott ellenséges támadások gyakorisága azonban megváltozott. Meg nem erősített hírek szerint az ukránok Liman közelében újabb két települést foglalhattak vissza: a várostól délre Dibrovát [Діброва], nyugatra pedig Scsurovét [Щурове].
Szeptember 16-án a „Kraken” ukrán önkéntes diverzáns-felderítőcsoport arról számolt be, hogy Kupjanszk városát teljesen felszabadították. Szeptember 18-án az oroszok sikertelenül támadhatták a védők Harkiv megye nemrég felszabadított részében (Kupjanszk térségében, illetve az orosz határ mentén) lévő állásait. Herszon és Mikolajiv megyék közigazgatási határa mentén szintén harcok folynak. Az ukrán erők a Herszon–Mikolajiv országúttól nyugatra, illetve a Dnyipropetrovszk megye közigazgatási határa mentén végrehajtott ellenséges támadásokat visszaverték, az Inhulec folyó keleti partján azonban nem sikerült kiszélesíteniük a[z orosz védelmen ejtett] rést.
Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban is folytatja az ukrán erők állásai és azok háta elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat. Harkiv és Csuhujiv járásokat, Donyeck megyében pedig Avdijivkát és Bahmutot is tüzérségi tömegtűzzel lőtték (Bahmut nagymértékben elpusztult). Az agresszor nem szünetelteti a Harkiv, Mikolajiv, Nikopol, Szlavjanszk, Kramatorszk és környéke, valamint a Krivij Rihtől délre és a Zaporizzsjától dékeletre található települések elleni támadásokat (Szlavjanszkban a helyi hő- és elektromos áramot termelő erőmű elpusztulhatott).
Fentieken kívül Harkiv, Zaporizzsja, Krivij Rih (itt ismét a város melletti Karacsuni-víztározó védőgátja) volt a rakétatámadások célpontja. Szeptember 19-én orosz rakéta csapódhatott be a [Mikolajiv megyében fekvő] Juzsnoukrajinszkban [Южноукраїнськ] található Dél-ukrajnai atomerőmű [Південноукраїнська атомна електростанція] ún. ipari övezetébe.
A védők Dnyipropetrovszk megye, illetve Uman felett lőhettek le ellenséges rakétákat. Az ukrán tüzérség és légierő főleg Herszon megyében hajtott végre támadásokat (többek között a Nova Kahovkában lévő pontonhídd ellen), illetve Luhanszk megyében Szvatovét [Сватове], Donyecket és Horlivkát támadta. Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere szerint a város repterén, illetve a település körül található orosz bázisok térségében szeptember 16. és 18. között számos robbanás következett be.
Az ukrán hadsereg vezérkara visszatért az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői veszteségeiről és személyzeti problémáiról szóló tájékoztatás gyakorlatához. A Harkiv megyéből végrehajtott visszavonulás során a Balti-flotta 11. Hadtestje állományába tartozó alegységek személyi állományuk több mint ötven százalékát veszthették el, illetve több mint 200 fegyver[rendszer]t és katonai felszerelést. Fentieken túl a Keleti Katonai Körzet 64. Gépesített Dandárja személyi állományának több mint 90 százalékát veszíthette el (a szám a megölteket, megsebesülteket, dezertáltakat, illetve a harcban való részvétel elutasítása miatt elbocsájtottakat egyaránt magában foglalja). [Ford. kieg.: ez a dandár volt felelős a bucsai mészárlásért.]
Litvánia újabb M113-as szállítójárműveket küldött Ukrajnába. A Pentagon sajtószóvivője arról számolt be, hogy az elkövetkező két hónap során Ukrajna két, maximum 40 km hatótávolságú NASAMS légvédelmi rakétaüteget vesz át (a nyolc megígértből négy indítóállást). Négyhónapos tárgyalást követően Németország megállapodott Görögországgal 40 darab BMP–1 gyalogsági szállítójármű Ukrajnának történő átadásáról (az eszközökért cserébe a görög hadsereg német Mardereket kap). A Welt am Sonntag szerint Berlin szintén engedélyezte 18 darab, 155 mm űrméretű (a Boxer páncélozott kerekes szállítójármű alvázát használó) RCH 155 önjáró tarack Ukrajnának történő eladását. A szerződés értékét 216 millió EUR-ra becslik, az első példányok várhatóan 2025 márciusára lesznek készen. Az Infodefensa.com portál arról számolt be, hogy szeptember 19-én a tervek szerint Spanyolországba érkezett azon első 20 ukrán katona, akiket harckocsik, nagykaliberű tüzérségi lőszerek, illetve légvédelmi ütegek használatára képezhetnek ki.
Szeptember 16-án Ukrajna kormánya elfogadta azt a törvénytervezetet, mely büntetőjogi felelősséget ír elő az orosz útlevél átvételéért. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter bejelentette, hogy az ukrán büntető törvénykönyvbe a következő változások bevezetését tervezik: az a hivatalnok, aki átveszi az orosz útlevelet, 10-től 15 évig terjedő börtönbüntetéssel büntethető; azon személy, aki az Oroszországi Föderáció útlevelének átvételére buzdít, öt és nyolc év közötti szabadságvesztéssel sújtható – ez a tétel nyolctól tizenkét évig terjed akkor, ha ezen cselekedetet erőszakkal követi el. Ugyanez a büntetés jár olyan feltételek meghatározásáért, melyek alapján az orosz útlevél visszautasítása jogsértést okoz az ukrán állampolgároknak, vagy egyéb módon hátrányos helyzetbe hozza őket. A „paszportizáció”-val kapcsolatos bűncselekményekért a megszálló közigazgatásban tevékenykedő oroszok ellen is eljárás indul majd.
Szeptember 17-én szeptember 24-ig hosszabbították meg a belarusz hadsereg hadgyakorlatát: ezt a minszki, grodnoi és breszti oblasztyokban található katonai gyakorlótereken tartják majd. A kiképzési gyakorlat április 29-e óta, szünet nélkül zajlik.
Szeptember 16-án, a Sanghaji Együttműködési Szervezet [az üzbegisztáni] Szamarkandban megtartott ülése során az orosz elnök kijelentette, hogy az Ukrajnában zajló katonai művelet „nem képezi korrekció tárgyát”, annak fő célja „a Donbasz teljes területének felszabadítása”. Hozzátette, hogy az egyéb irányban végrehajtott támadótevékenységet folytatják, egyben elismerte: a katonai művelet lassúságának oka, hogy Ukrajnában nem a teljes hadsereget vetik be, hanem kizárólag a szerződéses állományt. Putyin elmondta, az orosz erők visszafogottan tevékenykednek, de nem mondanak le az ukrán kritikus infrastruktúra elleni precíziós támadásokról.
Szeptember 16-án Mihajlo Podoljak, Ukrajna elnöki hivatala vezetőjének tanácsadója megerősítette, hogy a Harkiv és Zaporizzsja megyében végrehajtott, kollaboránsok elleni merényletek mögött az ukrán erők állnak. Az orosz hadsereg hátában működő diverzánscsoportok tevékenysége annyira nagy aggodalmat kelt, hogy a kollaboráns hatóságok Zaporizzsja megyében azt fontolgatják: a polgári hivatalnokoknak lőfegyvert adnak. Szeptember 17-én az ún. polgári–katonai közigazgatás vezetője kijelentette, hogy ez a lépés az életüket állandóan fenyegető támadások árnyékában a hivatalnokok biztonságának javításához járulna hozzá. Egy nappal korábban Bergyanszk ún. polgármesterének helyettesét és feleségét lőtték le (a nő a népszavazási bizottság elnöki funkcióját töltötte be).
Diverzánsok szeptember 17-én rongálták meg a Krímet Melitopollal összekötő vasútvonalat. Válaszként erre Herszon és Zaporizzsja megye megszállt részén az orosz Nemzeti Gárda folytatt azon személyek letartóztatását, akiket az ukrán hadsereggel vagy különleges szolgálatokkal való együttműködéssel gyanúsítanak: szeptember 17-én 52 személy őrizetbe vételéről, illetve két fegyverlerakat felfedezéséről számoltak be.
Megerősítést nyertek azok a hírek, hogy az oroszok lemondtak az ún. annexiós népszavazások megszervezéséről: szeptember 17-én a luhanszki megszálló hatóságok közleményt adtak ki, mely szerint a referendumot határozatlan időre elhalasztották, annak lefolytatása a fronthelyzet miatt jelenleg lehetetlen. Korábban hasonló közleményt adtak ki a herszoni és melitopoli kollaboráns hatóságok is.
Volodimir Zelenszkij elnök nem zárja ki, hogy Ukrajna a Krím visszaszerzésére diplomáciai úton fog törekedni. Kiemelte, a félsziget „deokkupálásának” nem látja alternatíváját, szerinte az állampolgárok azonban inkább a probléma diplomáciai megoldását támogatják. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna biztonságérzetét csak akkor nyeri vissza, ha teljes területét visszaszerzi.
Szeptember 18-án az ukrán kikötőket tíz, összesen 169,3 ezer tonna mezőgazdasági terméket szállító hajó hagyta el, szeptember 19-én pedig a kikötőkből további négy hajó futott ki – 178,78 ezer tonna rakománnyal. Az Infrastrukturális Minisztérium arról tájékoztatott, hogy a megállapodás életbe lépésének kezdete óta az ukrán kikötőkből összesen már 169, élelmiszerrel megrakott hajó futott tengerre – ezek Ázsia, Európa és Afrika országai felé tartanak, s összesen 3,9 millió tonna mezőgazdasági terméket exportálnak.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az ukrán offenzíva kifulladása után a Harkiv megyei fronthelyzet azt mutatja: egyik fél sincs abban az állapotban, hogy látványos előnyt érjen el. Az orosz erők a Donbaszra koncentrálnak, míg a védők Harkiv és Herszon megyében (illetve Harkiv és Donyeck megyék közigazgatási határa mentén) próbálják állásaikat kiterjeszteni. A támadó [ukrán] egységeknek egyik esetben sem sikerült az ellenség védelmét áttörniük, sikert pusztán a senkiföldjén lévő terület elfoglalása eredményezett. Harkiv megye megszállt területének felszabadítása az ukrán felet tette sokkal motiváltabbá a támadások újraindítására. Az orosz erők jelentős megerősítésének hiányában a védők előrehaladása csak idő kérdése. A Harkiv megyében végrehajtott offenzívától eltérően ez [az előrehaladás] nem lesz látványos, a célok elérése pedig a saját veszteségek növekedésével fog járni.
- Putyin az ukrajnai katonai művelet kilátásairól szóló kijelentésében az a figyelemre méltó, hogy az agresszió kezdete óta először, közvetve igazolta vissza az orosz kudarcokat. Habár nem ment el odáig, hogy nyíltan bírálja a vezérkart, az általa kifejtett álláspont azt bizonyítja: tisztában van az orosz erők eredménytelenségével. Ez hihetővé teszi a tézist: a Kremlnek mindenképpen szünetre van szüksége ahhoz, hogy az Ukrajnában folyó harcokban számottevő veszteségeket szenvedett egységek harcképességét helyreállítsa.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Ukrán tankok a visszafoglalt Izjum közelében, 2022. szeptember 16-án (fotó: Juan Barreto / AFP)
