Megkezdődtek az álnépszavazások, nagy nehézségeket okoz az oroszoknak a mozgósítás – helyzetkép a 211. napon
Heves harcok folynak a Donbaszban, ennek ellenére az oroszok megtartják az álreferendumokat a megszállt területek annektálásáról. A Putyin által bejelentett részleges mozgósítás nagy szervezési nehézségeket okoz, a hatóságok igyekeznek megakadályozni, hogy a sorozásra kötelezettek a szomszéd országokba meneküljenek. A szembenálló felek közt nemzetközi közvetítéssel sikeres fogolycsere történt, az Azov ezred vezetői is kiszabadultak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 211. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- „Rodostó pillanat”: az Azov ezred kiszabadult vezetői Törökországban maradnak a háború végéig, de szabadon engedésük presztízsveszteség az oroszok számára
- A harcok továbbra is főleg a Donbaszban folynak
- Az oroszoknak a bejelentett részleges mozgósítás nagy szervezési kihívást okoz; a hatóságok pénzügyi ösztönzőket is felajánlanak, és igyekeznek lezárni a távozási útvonalakat Belarusz és Kazahsztán felé
- Elkezdődtek az álnépszavazások az oroszok által megszállt területeken – már a százalékos végeredményt is lehet sejteni.
Részletes helyzetkép:
Szeptember 23-án Csernyihiv megyében, az ukrán–belorusz határon fogolycserére került sor: 215 ukrán katonát (köztük az Azov ezred 108 tagját) cserélték ki Viktor Medvedcsukra (a Vlagyimir Putyinhoz személyes szálakkal kötődő oroszbarát politikusra) és 55 orosz katonára. A megállapodás értelmében az Azov öt magasrangú tisztjét átadták Törökországnak, ahol biztonságukat személyesen Recep Tayyip Erdoğan elnök garantálja – ők a háború végéig nem térhetnek vissza Ukrajnába. Az ukrán hadsereg soraiban harcoló tíz külföldit – öt brit, két amerikai, egy-egy marokkói, horvát és svéd állampolgárt – az Egyesült Arab Emirátusokba szállították (őket Szaúd-Arábia közvetítésével szabadították ki). Az ukrán katonai hírszerzés a fogolycsere lefolytatásáért felelős vezetője, Kirilo Budanov bejelentette: folytatják a többi hadifogoly kiszabadítására tett erőfeszítéseket. Az ukrán invázió kezdete óta az ország 802 állampolgára szabadult orosz fogságból.
A Donbaszban folyó harcok több irányra koncentrálódtak: Bahmutra, Sziverszkre, Marjinkára, illetve Limanra. Az esetek többségében az orosz erők támadnak, kisebb mértékben az ukránok – egyik fél sem ért el azonban igazi sikert. Az oroszok Harkiv megyében, a közlekedési csomópont Kupjanszk térségében is sikertelen támadásokat hajtottak végre.
A harcérintkezési vonal mentén, valamint Szumi és Csernyihiv megyék államhatár menti járásaiban sem szűnnek meg az ukrán állások illetve azok háta elleni tüzérségi támadások és bombázások. Az orosz tüzérség és légierő következetesen támadta Harkivot, Szlavjanszkot, Kramatorszkot, Zaporizzsját, Nikopolt, Mikolajivot, Ocsakivot, illetve az ezen települések környékén lévő kisebb településeket. (Zaporizzsja újabb napon vált az orosz rakétatámadások fő célpontjává; a Mikolajiv elleni szeptember 22-i támadást pedig helyi megfigyelők erőteljesnek minősítették). Orosz rakéták ismét eltalálták a Donyec folyón található Pecsenizszki-víztározó [Печенізське водосховище] gátját. Az ukrán tüzérség és légierő főleg a Herszon megyében található orosz állásokat és azok hátát támadta (többek között azt a kahovkai hidat, melyen keresztül az ellenség erői éppen a támadás idejében kelhettek át), illetve Luhanszk megyére is csapásokat mértek. A felek kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy a megszállt Donyeck városát lövik tüzérséggel, és újabb robbanásokról érkeztek hírek a megszállt Melitopolból.
Az Oroszországban bejelentett részleges mozgósítás a hatóságok számára belbiztonsági szempontból kihívássá vált. A Kreml a háborúellenes hangulat fokozódásától, illetve a sorozást ellen tiltakozók radikalizálódásától fél. Szergej Sojgu miniszter kiemelte, hogy a kiemelt sorozási feladatok között nem pusztán a katonai bizottságok biztonságának megerősítése, hanem a „nyilvános gyülekezési” helyeké is szerepel. Hozzátette: az intézkedés megakadályozhatja a mozgósítás lefolytatását megzavaró esetleges provokációkat.
A mozgósítási terv céljainak eléréséhez az ezért felelős helyi hatóságok anyagi ösztönzőt ajánlanak fel. Moszkva főpolgármestere, Szergej Szobjanyin rendeleletet írt alá, mely a főváros mozgósított lakosainak további szociális támogatásokat [biztosít] – ők havonkénti 50000 rubeles (több mint 800 dolláros) támogatást kapnak. Hasonló támogatásban részesülnek azon gazdasági migránsok, akik az orosz hadseregben szerződéses szolgálatot vállalnak. Ehhez hasonló támogatást jelentett be a megszállt Krím „vezetője”, Szergej Akszjonov, aki minden mozgósítottnak egyszeri 200000 rubel (több mint háromezer dollár), illetve a tulszki oblaszty [Тульская область] kormányzója egyszeri
százezer rubel (azaz több mint másfélezer dollár) kifizetését ajánlotta fel. A helyi hatóságok biztosítják, hogy a katona megsebesülése esetén kártérítést (egymillió rubelt), halála esetén pedig családja kétmillió rubelt (több mint 330000 dollárt) kapjon.
Annak érdekében, hogy megnehezítsék a mozgósítás alól való kibújást, Oroszország Belarusztól és Kazahsztántól kért segítséget. A belorusz biztonsági erők a rejtőzködő orosz állampolgárok őrizetbe vételére és deportálására kaptak utasítást. A kazah parlament vezetője bejelentette: az Oroszországi Föderáció azon állampolgárai számára, akik nem rendelkeznek az orosz hatóságok engedélyével az ország elhagyására, nem állítanak ki tartózkodási engedélyt.
Szeptember 21-én Moszkvában találkozóra került sor az [orosz] Nemzetbiztonsági Tanács titkára, Nyikolaj Patrusev és belorusz partnere, Alekszandr Volfovics között. A felek különös figyelmet fordítottak a tervezett „terrorizmus elleni” közös tevékenységre, és rámutattak arra a fenyegetésre, amit az orosz és belorusz határ közelében megvalósított NATO-csapatösszevonás jelent. Volfovics kijelentette, hogy Belaruszban nem rendelnek el mozgósítást, mivel az ország fegyveres erőit és társadalmát már elégséges szinten mozgósították ahhoz, hogy egy esetleges támadást visszaverjenek.
Szeptember 23-án az ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokban (DNK és LNK), illetve a részben megszállt Herszon és Zaporizzsja megyékben elkezdődött az ötnapos „annexiós népszavazás”. A kivétel Zaporizzsja megye – itt „biztonsági okok miatt” a helyi választások kizárólag szeptember 27-én lesznek, a korábban leadott szavazatokat mozgóurnákba gyűjtik.
Oroszország és a megszállt Krím területén kb. 300 szavazóhelyiséget nyitottak meg: ezekben szavazhatnak a megszállt területek kitelepített lakosai. A népszavazások végeredményét még a szavazás megkezdése előtt meghatározták: a referendumot megelőző napon nyilvánosságra hozott „közvélemény-kutatások” azt mutatták, hogy állítólag nagy a területek Oroszországba történő beolvasztásának támogatása (DNK – 86 százalék; LNK – 87 százalék; Zaporizzsja megye – 83 százalék; Herszon megye – 72 százalék). Az ukrán hadsereg tüzérségi támadásai, illetve a diverzánsakciók intenzívebbé válása által jelentett fenyegetés miatt Herszon és Zaporizzsja megyében a szavazóköröket a kollaboráns rendőrség és az orosz Nemzeti Gárda őrzi. Különleges ellenőrzés alá vonták a településekre történő belépést és az onnan való távozást, Melitopol környékén pedig nehézfegyverzetet is felhasználva terrorizmus elleni gyakorlatot folytatnak. A herszoni kollaboráns hatóságok szeptember 23-án bevallották, hogy a településen több „terrortámadást” sikerült megakadályozni, s a légvédelmi rendszert is megerősítették.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A megszállt területeken az ál-népszavazás eddig nem befolyásolta a harcokat. Bár Ukrajnának nem áll érdekében a[z ál-népszavazások] idején felfüggesztenie a katonai aktivitását (sőt, nagy valószínűséggel az ukrán fél intenzívebben fogja támadni az oroszokat), orosz részről várhatóan korlátozzák az offenzív műveleteket. A front déli szakaszán megfigyelhető relatív nyugalom azonban nincs összefüggésben a „népszavazásokkal”. Herszon megyében, Mikolajiv megye megszállt részén, illetve Zaporizzsja megyében az orosz erők már tavasszal védekezésre álltak át. Az általuk rendszeresen végrehajtott támadótevékenység célja ezen a területen 1) a taktikai helyzet javítása; 2) Herszon megye közigazgatási határának minél kiterjedtebb ellenőrzés alá vonása; 3) illetve – különösen a közelmúltban – az ukrán erők által végrehajtott áttörések felszámolása lehetett.
- Medvedcsuk kicserélése 215 ukrán katonára (köztül az Azov ezred vezetőire) Kijev jelentős politikai sikere. Szabadon bocsátásuk erősíti Volodimir Zelenszkij elnök pozícióját, egyben gyengíti a Zelenszkij elleni ellenzéki kritikát (az elnököt azzal vádolták meg, hogy Mariupol feladása során súlyos hibák történtek [megj.: az ukránok próbálkoztak azzal, hogy a városban ragadt, körbezárt fegyvereseiket (vagy azok egy részét) légi úton menekítsék ki – ez részleges eredményt hozott]. A fogolycsere javítja a katonai hírszerzés vezetőjének, Kirilo Budanovnak a pozícióját is, aki május végén vette át az irányítást az Oroszországgal folytatott tárgyalások felett. Oroszországban, ahol nemrég még az azovosok kirakatperét tervezték „Ukrajna nácitlanítása szükségességének” propagandisztikus bemutatása céljából, a fogolycsere felszította a nacionalista és radikális körök indulatait a hatóságokkal szemben. (Az Azov ezredet az orosz Legfelsőbb Bíróság „terrorista formációnak” minősítette, megfosztva az egység katonáit a hadviselő feleknek járó jogoktól.) A Kreml álláspontjának megváltozása és a fogolycseréért imázsromlásban fizetett ár azt mutatja, hogy valószínűleg többet nyomott a latban Medvecsuk és Putyin szoros személyes kapcsolata – illetve azt is feltételezhetjük, hogy az 55 orosz katona között magas rendfokozatú tisztek találhatóak. Nem kizárható, hogy Medvedcsukra amiatt van szükség, mert [információkkal rendelkezik] az Ukrajna destabilizációját célzó művelethez rendelt pénzügyi források különleges szolgálatok általi szabálytalan elköltéséről. Az orosz fél – arra számítva, hogy az azovosok szabadon engedése kritikát vált ki – a fogolycserét ugyanarra a napra időzítette, amikor Putyin a részleges mozgósítást bejelentette.
- Az oroszországi „részleges mozgósítás” hatékony végrehajtása nagy szervezési kihívás. A hatóságok lépései azt mutatják, hogy többek között a katonai szolgálat alól kibújók számának növekedésétől tartanak. A mozgósítottak számára felajánlott különleges pénzügyi ösztönzők bizonyítják, hogy alacsony az oroszok készsége az Ukrajnával folytatott háborúban való részvételre. A mozgósítási terv végrehajtása szükségessé teszi rendőri művelet lefolytatását, illetve a katonai bizottságok előtti, kikényszerített megjelenést. Propagandaszempontból ezért nehéz lesz a mozgósítás eredményét a társadalom „hazafias fellángolása” példájaként bemutatni.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Ukrán katonák egy BM-21 Grad rakéta-sorozatvetővel Kelet-Ukrajnában (fotó: Juan Barreto / AFP)
